Keresés

Keresési eredmények

• Growing Ageing Population and European Policies

  27-28

  Kabooro Rehana Sindho

  Megtekintések száma:

  311

  Introduction to Social change due to aged population

  Increased elderly population in Europe has many factors, it took decades what is happening now. Europe’s low fertility rate, Europe’s migration from developing to developed country, high life expectancy and immigration laws. The developmental strategies of G20 countries are significantly interlinked with the economic and population development policies. The recognition of ageing population is followed by the Japan’s ageing population process which is also mentioned in most of the Eu data on comparison for the ageing population strategies. It is a visible change that social and economic developments causes higher life expectancy and better health in Europe.
  The average middle age is increasing, and it is predicted about 4.5 years by 2019 to 2050 it may reach 48.2 years as European middle age. In the most developed parts of the world, elderly population was discussed long ago, and serious steps were taken for global improvements for older people. As the life expectancy increases dependency increases that creates pressure to fulfil the needs of elderly for health, socially, and economically. Increasing number of elderly populations, is actual rise in social, cultural, and economic responsibilities for welfare systems, health care systems and individuals. More elderly people, more reliance needed number of old age homes, elderly rehabilitation centers and Palliative care centers are increased.

  Population ageing is not a sudden change in population, but it took decades to consider about the population phenomenon. The European social change has major cause of ageing population that may has dark impact to the future perspective. In current situation birth rate is low, mortality rate is also low and life expectancy is high which is creating a lot pressure on the economic growth and to run the economic cycle the labour force is insufficient, health care systems are updating each year since COVID pandemic and system failure was visible in many OECD countries as well in such condition there is a lot more pressure on the women to balance birth ratio at the same time women is considered as “Sandwich Generation” by some of the European researchers, women cares for the both younger and the older generation nowadays.

  Such ageing population determinants push the policy makers to design such policies and laws to combat this situation to secure future generations. Some of the EU policies to promote Active ageing and solidarity between generations, Silver Economy project to provide elderly jobs to decrease dependency ratio and Healthy ageing programs are running but still there is long way to show up positive results if migration policies will not be softened at certain points to keep achieving sustainable development goals in Europe.

• Older people in the structure of local society - results and experiences of the panel survey in Nyíregyháza

  30-31

  Fónai Mihály

  Megtekintések száma:

  8

  The aim of the presentation is to explore the situation of the elderly based on the results of an urban panel study. The lecture examines the position of older people in local society in three areas: their distribution across income strata representing positions in the social structure, the possibility of precarity among the elderly, and their subjective health status.

• Training Program for Presarcopenic Elderly Patients

  Mangold Roland

  Márton Lilla

  Lajkó Patrícia

  Gadó Klára

  Megtekintések száma:

  142

  Purpose: Our aim was to test a training program designed to decrease/reverse the deleterious effects of sarcopenia: a generalized and progressive loss of muscle mass and muscle strength and function. Materials and methods: An intervention group of 9 participants and a control group of 7 participants took part in the pilot study, aged 65+, and former patients of the Szent Rókus Hospital. We measured grip strength, functional capacity with the Timed Up and Go test, and the presence and severity of sarcopenia with the SARC-F questionnaire. A two-month training period followed, with biweekly workouts. After which we reassessed and used a paired samples T-Test in JASP 0.16.4.0.. A focus group interview was used to collect participants’ thoughts and feelings regarding the training period. Results: The intervention group showed a positive, nonsignificant change in their SARC-F scores (p=0.080). Their functional capacity improved significantly (p=0.033). Their muscle strength also improved significantly (p=0.006). The control group’s SARC-F scores decreased, (p=0.423), performed the TUG test slower (p=0.114) and their grip strength decreased (p=0.477). We received unanimously positive answers at the focus group interview. Conclusion: The exercise program improved the functional capacity and muscle strength of the participants; thus, it would be worthwhile for physiotherapists working with older people to familiarize themselves with principles used here and to utilize a similar program.

• Charitable organizations as a new visible source of support for older people during the COVID-19 pandemic in Russia

  25-26

  Elena Golubeva

  Megtekintések száma:

  175

  The activities of a third sector including non-governmental organizations (NGOs), charity foundations, and voluntary associations have received a new impetus during the COVID-19 pandemic their roles in supporting older people much widened compared to the time before the pandemic (Zobernyus et al. 2022).

• Action for smart healthy age-friendly environments

  47-48

  van Staalduinen Willeke

  Megtekintések száma:

  251

  Smart, adaptable and inclusive solutions can help improve and support independent life throughout the course of life, regardless of age, gender, disabilities, cultural differences and personal choices.
  A holistic approach that optimizes social and physical environments, supported by digital tools and services, allows to provide better health and social care, promoting not only independent living, but also equity and active participation in society. This approach follows the United Nations' line-up, with the Sustainable Development Goals (in particular Objectives 3 and 11), stating that sustainable environments for all ages represent the basis for ensuring a better future for the entire population.
  The challenges of different sectors, such as ICT, the building industry and urban planning and the health and social care, as well as those of citizens and their communities are interlinked. Responding to these challenges will foster awareness and support for the creation and implementation of smart, healthy and inclusive environments for present and future generations.
  From this insight, a new concept was developed and well received: Smart Healthy Age-Friendly Environments (SHAFE). The by the EC approved Thematic Network of 2018 evolved into a Stakeholders Network of about 170 organisations and it is represented in several European projects and networks. COST Action NET4Age-Friendly brings together over 320 researchers from 46 countries. Capacity building to support the implementation of SHAFE is present in Erasmus+ projects.

  The presentation will give an overview of relevant development and insights to support the building of smart, inclusive societies.

• The role of digital scouts in promoting digital literacy and participation among older adults

  19-21

  Freitas Angela

  Saavedra Ines

  Machado Natália

  Dantas Carina

  Eckert Jana

  Megtekintések száma:

  164

  In 2023, older people - defined here as those aged 65 years or more - living in the EU-27 corresponded to one fifth (21.3 %) of the total population. During the next decades, this share will also gradually increase and is projected to reach approximately 30% in 2050.

• A comparative analysis of the community-based care and program for the elderly in the Seychelles and Mauritius Islands

  71-75

  Vivienne Alexandra Sharri Lesperance

  Megtekintések száma:

  224

  The World Health Organization describes an elderly person as someone who is aged 60 years and older and further predicts that by 2030, the number of older people will rise by 1.4 billion (WHO, 2017). This phenomenon has not spared the Small Island Developing States (SIDS); according to the United Nations (2023), they anticipated growth from 6.5 to 14.0 million older persons between 2021 and 2050. Undoubtedly, these figures are indicative of significant growth in the aging population across the world, and this is merely the chronological age; needless to say, numerous physical, psychological, and environmental factors can impede longevity and healthy aging.

• Adult education on digital, health and data literacy for citizen empowerment: the TRIO project

  57-59

  Natália Machado

  Carina Dantas

  Joana Vieira

  Megtekintések száma:

  248

  Older adults often live with chronic conditions for extended periods, leading them to make daily decisions about managing their illnesses, including lifestyle choices, diet, and medications (Alqahtani &, 2022). Even before the rapid growth of digital health, this was already a challenge they faced. However, the swift expansion of digital health has introduced certain advancements that have somewhat eased health management for caregivers and older adults. On the other hand, while digital health literacy empowers individuals to adopt healthier lifestyles, people in vulnerable conditions, which often includes older adults (Jung , et al., 2022), namely those with limited socioeconomic resources, encounter difficulties in keeping up with technological progress.

• Az ápolási készségek újra definiálása az AI és a robotizálás terén, kiemelt jelentőséggel a tartós ápolást igénylő állapotokra

  126-145

  Szőllősi Anna

  Kismihók Gábor

  Keszler Ádám

  Karamánné Pakai Annamária

  Lukács Miklós

  Szatmári Angelika

  Ujváriné Siket Adrienn

  Megtekintések száma:

  455

  Az elmúlt évszázadban az egészségügy és az életmód terén bekövetkezett hatalmas fejlődésnek köszönhetően az átlagéletkor megnőtt. Bár a hosszú élet fontos vívmánya a modern kornak, kihívást jelent az egyre idősödő népesség gondozása szempontjából. Mivel a világ leggazdagabb részein az emberek hosszabb életet élnek, egyre nagyobb hiány mutatkozik az idősödő népesség gondozóiból. A tanulmányban a szakirodalom áttekintése alapján ismertetik a szerzők az ápolás globális kihívásait, az idősgondozás jövőbeni kérdéseit, a robotizáció megjelenését az ápolás területén, illetve azt, hogy mindez hogyan járulhat hozzá az idősek ellátásának minőségjavításához. Kitér a nemzetközi és a hazai idősellátásban és az ápolásban alkalmazott robotok használatának tapasztalataira, illetve röviden bemutatja azt is, hogy a koronavírus járványhelyzetben hogyan járult hozzá az ellátás eredményességének javításához az AI alapú technológia alkalmazása. A tanulmány a kiterjesztett hatáskörű ápolók, a BSc és a középfokú ápolók, illetve az egyéb egészségügyi szakdolgozók szemléletformálására, tudásának bővítésére, attitűdjeinek formálására és az idősellátás javítását célzó szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó jövőkép és képzésfejlesztés irányainak bemutatásával zárul.

• Az időskorúakkal szembeni abúzusok jelensége, a prevenció és segítségnyújtás lehetőségeinek bemutatása

  87-104

  Szűcs Dóra

  Mohácsi Bernadett

  Megtekintések száma:

  415

  A mai világban sokkal kevesebb visszhangot kap az idős emberek sérelmére elkövetett abúzus, mint például a gyermekek, illetve a nők elleni. Mindazonáltal több szempontból is fontos lenne legalább ugyanakkora nyilvánosságot kapnia az időskorúakkal szembeni abúzusoknak: az idős emberek iránti tisztelet, gyermekeink megtanítása ez által a helyes normákra, prevencióként szolgálva, miszerint létezik a jelenség, és ezzel megtanítani a társadalom fiatalabb tagjainak, hogy nem elfogadott az abúzus egyik fajtája sem. A tanulmánnyal az volt a célunk, hogy felhívjuk a figyelmet az időskorúakkal szembeni abúzusokkal kapcsolatos gerontológiai kutatások fontosságára. Ezért a bántalmazás típusainak bemutatása után a nemzetközi és hazai prevalencia adatokat ismertetjük. Bemutatjuk a segítségnyújtás lehetőségeit Magyarországon, továbbá megvizsgáljuk azokat a lehetséges okokat, amelyek miatt nem kérnek segítséget az idősebb felnőttek. Végül az Egészségügyi Világszervezet által megalkotott szempontrendszer ismertetésével az a célunk, hogy a tanulmányban felvetett problémák megoldásához vezető utat kijelöljük. Több aspektusból szeretnénk bemutatni a témát, amely hozzájárulhat egy esetleges abúzus tipikus jeleinek megismeréséhez ezáltal. Az idősebb korosztály ellen elkövetett abúzusok ugyanúgy előfordulhatnak intézményi és családi szinten is. Ettől függetlenül a nyílt utcán is megtörténhet, hiszen idős társaink legalább annyira veszélyeztetett kategóriába sorolhatók, mint a gyerekek és a nők, hiszen hasonló jellemzőkkel bírnak, mint a kiszolgáltatottság, naivitás és a gyengébb fizikum. Illetve meg kell említeni, mert amint a későbbiekben látva, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása alapján ide tartozik a segítségnyújtás, cselekvés hiánya is, hogy az emberek mennyire mutatnak altruista hozzáállást (WHO, 2002). A téma aktualitására utal, hogy a WHO (2022) az idősekkel való visszaélés elleni küzdelemre sürget az elkövetkező években. A tanulmány célja tehát, hogy a szakmai köztudatban előtérbe kerüljön az idősekkel szembeni visszaélés jelentősége.

• Idősek az infokommunikációs térben – lehetőségek és kihívások

  101-102

  Nádasdi Kristóf Zsolt

  Győri Anita

  Megtekintések száma:

  420

  Az idősek infokommunikációs technológiákkal történő interakciója pozitívan befolyásolhatja szellemi tevékenységüket és összességében jó hatással lehet a mentális egészségük serkentésére. Ez a mentális stimuláció javíthatja a memóriájukat is. Az IKT-t használó idősek úgy érzik, sokkal magabiztosabbak és kevésbé vannak elszigetelve a társadalomtól, megnöveltnek látják a társadalmi támogatást és társadalmi interakciót, jobb kognitív képességekkel rendelkeznek, fennmaradhat a függetlenség érzése a mindennapi életükben és körükben alacsonyabb szintű depressziót mérnek a kutatók. Az IKT-t megfelelő szinten alkalmazó személyek akár magasabb hozzáadott értéket is képviselhetnek közösségükben, mivel képesek átadni bölcsességüket és tudásukat a fiatalabb generációknak a fejlett technológián keresztül is. A fentiek következtében csökken a digitális szakadék, javulhat a személyes életminőség, a függetlenség és autonómia fenntartása a mobilitást is fokozza, kialakulhat és működhet a személyre szabott integrált szociális és egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, így a digitális kompetenciák színvonalas alkalmazása alapvetően, összességében pozitívan tud hatni az idősek saját életére és a hozzájuk tartozókéra is (Blazun, 2013).

  Jelenleg – főleg az elmúlt évtizedekhez képest – a kifejezetten idősebbek számára készült technológiai eszközök és megoldások felé mutatott igény, ennek következtében pedig ezek piacképessége is fellendülésben van. A gerontechnológia – melynek területéhez tartozik minden olyan okos szolgáltatás és technikai innováció, amely az idősek életminőségét javíthatja – segíthet a sikeres öregedésben és az önálló élet fenntartásában. A kapcsolati szolgáltatások erősíthetik a szocializációt és csökkenthetik az esetleges ellátási költségeket (Peterson & Prasad, 2011). 2020-ban az idősekkel kapcsolatos médiavisszhang minden eddiginél kiemelkedőbb volt a magasabb egészségi kockázat és a korona vírussal szembeni nagyobb veszélyeztetettség miatt (Köttl, Tatzer & Ayalon, 2021).

  Amikor az idősek az IKT lehetőségeket használják, számos kedvező hatással találkozhatnak. Digitális tudásuk fejlődésével csökkenhet a kirekesztődésük, ezzel együtt a magány érzete is, egészségi állapotuk folyamatos monitorozásával lassítható az egészségromlás, addig ismeretlen, új információkhoz tudnak hozzájutni, mely által fenntarthatják vagy növelhetik a mentális kondíciójukat. Kialakíthatják és menedzselhetik a családi és baráti kapcsolattartást, távolabb élő személyekkel tudják felvenni a kapcsolatot, illetve, ha mindezekben fiatalabb családtagjaik segítik őket, szorosabb családi köteléket és intergenerációs hasznot is hoz a folyamat (Bene, Móré & Zombory, 2020). Figyelmet kell fordítani arra ugyanakkor, hogy a pozitív tényezők mellett megjelenhetnek a negatív vonatkozások is. Ezek magában foglalhatják azokat az érzéseket, amelyek a személyes kontaktus hiánya miatt keletkeznek, olyan egészségi hatások erősödhetnek, mint a szem terhelése, a hosszabb ideig tartó ülés miatt rosszabbodó testtartás, internetes visszaélések célpontjai lehetnek az idősek, esetleg felmerülhet körükben is internet-és okoseszköz függőség.

  Előadásunkban az idősek és az IKT kapcsolatát vizsgáljuk a tanulás, a magányosság az egészségügy és egyéb, általánosabb területek vonatkozásában a nemzetközi szakirodalmon keresztül.

  Irodalom:
  1. Bene, Á., Móré, M., & Zombory, J. (2020). A digitalizáció néhány elemének időseket érintő hatásai - karantén előtti helyzetkép. Magyar Gerontológia, 12(39), 29-51.
  2. Blazun, H. (2013). Elderly People's Quality of Life with Information and Communication Technology (ICT): Toward a Model of Adaptation to ICT in Old Age. University of Eastern Finland, Dissertations in Social Sciences and Business Studies, no 59.
  3. Köttl, H., Tatzer, V. C., & Ayalon, L. (2021). COVID-19 and Everyday ICT Use: The Discursive Construction of Old Age in German Media. The Gerontological Society of America, 10(10), 1-12.

• Az idősek és az infokommunikációs technológiák elsődleges vonatkozásai

  138-160

  Kristóf Zsolt

  Győri Anita

  Megtekintések száma:

  817

  Cikkünkben kitérünk az információs és kommunikációs technológia (továbbiakban IKT) rövid áttekintésére, az idős korosztály legjellemzőbb sajátosságaira, végül azt vizsgáljuk, hogyan és mely részterületeken tudnak kapcsolódni az idősek az IKT megoldásaihoz. A gyorsan fejlődő technológia világában még azoknak sem könnyű kiigazodni, akiknek nem kell gondolkozni azon, hogy hogyan tanulják meg az IKT használatát. Komoly hátránnyal indulnak azok, akik életük egyharmadában, felében nem voltak kapcsolatban az infokommunikációs technológiákkal, idős korban pedig ez a hátrány tovább növekedhet. Manapság egyre nehezebb különbséget tenni online és offline világ között és valószínűleg ez a jövőben sem lesz könnyebb. A jóléti államokat elöregedő társadalom jellemzi, az ezekből fakadó problémák régóta jelen vannak minden területen, ahogy az egészségügyben, úgy a gazdaságban is. Tanulmányunkban megvizsgáljuk és összegyűjtjük a témakörhöz szorosan kapcsolódó releváns szakirodalmakat, melyek az életminőségre, a magányosság leküzdésére, a társadalmi felzárkóztatásra és az egyén egészségi állapotára vonatkoznak. Célunk, hogy megvizsgáljuk milyen lehetőségekkel segíti az IKT az idős emberek minőségi öregedését, milyen tényezők motiválják az időseket az eszközök használatában, melyek azok a nehézségek, amelyek akadályozzák az alkalmazást és a tanulást, illetve, hogy összességében milyen jövőbeni kilátások elé nézünk. Vizsgálatunk angol és magyar nyelvű szakirodalomra vonatkozott, azokra a publikációkra, melyek Európában jelentek meg vagy európai országokban végezték a kutatást, a 65 éves vagy idősebb emberek körében, 2011 és 2021 között.

• Az idősek számára elérhető szociális szolgáltatások a Fülöp-szigetek vidéki területein és Apo Whang-od hosszú életének titkai

  2-14

  Balangue Climson L.

  Megtekintések száma:

  1355

  A szociális szolgáltatásokhoz való korlátozott hozzáférés (például a nagy földrajzi távolságból adódóan) az idősebb személyeket még kiszolgáltatottabbá teheti. Ez a tanulmány a Fülöp-szigetek Kalinga tartományának Tinglayan településén élő Apo Whang-od és közösségének, Buscalannak az esetét felhasználva vizsgálja az idősek demográfiai helyzetét, a szociális szolgáltatások igénybe vételének lehetőségeit, a hagyományok és a helyi kultúra szerepét, valamint a vidéki területeken élő idősek előtt álló sajátos kihívásokat és az azokra adott válaszokat. Kevert módszertani megközelítést alkalmazva a tanulmány feltárta, hogy Tinglayan lakosságának közel 11%-a idős, többnyire őslakos, viszonylag alacsony írástudási aránnyal rendelkező, alacsony jövedelmű személy, akik főként önellátó gazdálkodást és hagyományos kézműipari tevékenységet folytatnak. Kormányzati programok és a kormányzat kínálta szolgáltatások is léteznek; az ezekhez való hozzáférést azonban megnehezíti az oktatáshoz és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való korlátozott hozzáférés, a nagy földrajzi távolságok, a hiányzó tömegközlekedés és az ebből fakadó korlátozott mobilitás. Jelentősek a pénzügyi nehézségek is, mivel nem, vagy csak kevesen jutnak hozzá a társadalombiztosítási ellátásokhoz és a megélhetést biztosító nyugdíjakhoz. A kihívások a kedvezőtlen földrajzi elhelyezkedésnek, a szomszédos törzsekkel való konfliktusoknak, a korlátozott helyi önkormányzati forrásoknak, az ismeretek hiányának és a településen belüli nem megfelelő szociális szolgáltató központoknak is tulajdoníthatók. Tinglayan kulturális értékei kulcsfontosságú szerepet játszanak a szűkös szociális szolgáltatások kiegészítésében azáltal, hogy támogató légkört teremtenek az idősek számára. A törzs világhírnevet szerzett tagja Apo-Whag-od hosszú életét elemezve kiderült, hogy azért élt hosszabb életet, mert organikus és helyi eredetű élelmiszereket fogyasztott, jól aludt, sokat nevetett, rendszeresen testmozgást végzett, ápolta lelki jóllétét, erős kapcsolatokat épített ki családjával és közösségével, és mindvégig pozitív szemléletű maradt.

• GreenerAge: Empowering Sustainable Transitions through Adult Education for 55+ people

  19-22

  Ines Saavedra

  Carina Dantas

  Joana Vieira

  Flávia Rodrigues

  Raúl Castano-Rosa

  Outi Valkama

  Pauliina Baltzar

  Sofie Pelsmakers

  Willeke van Staalduinen

  Karin Stiehr

  Lucia Thielman

  Bart Borsje

  Leni Koch

  Edyta Sadowska

  Patricia Lucha

  Megtekintések száma:

  247

  The ageing of the global population is fast-moving. In Europe, the projections are that individuals aged 55 and older rise from approximately 35% in 2022 to around 40% of the total population by 2050 (Eurostat, 2020). Climate and sustainable actions should consider their participation and engagement. With accumulated life experiences, maturity, time, and knowledge, older adults can play a pivotal role in advancing a greener future, both at the individual and community levels.

• The impact of Covid-19 pandemic on older adults with dementia and their caregivers: a narrative review

  46-49

  Stamati Kyriaki

  Argyri Theodora

  Balafouti Angeliki

  Ouissa Antonia-Stefania

  Eleni Alevizopoulou

  Megtekintések száma:

  179

  The purpose was to gather the existing literature, provide an up-to-date overview and, in the future, to continue the research for this important topic.

• Palliative and Hospice Social Work Roles in the U.S.

  18

  Csikai Ellen L.

  Megtekintések száma:

  263

  Palliative care services worldwide continue to grow, primarily in response to a human rights approach and to respond to the aging of the population, increasing prevalence of chronic illnesses and cancer mortality. While there is recognition in the WHO definition of palliative care that not only physical, but also psychological, social and spiritual aspects of care must be part of services provided, how these are addressed varies greatly by country and region of the world.
  In the U.S., social work services are mandated to be provided by hospice organizations seeking funding from Medicare (governmental insurance for people over age 65) and supports the tenets of the palliative care philosophy to provide person-centered holistic care. The role of palliative and hospice social workers is highly aligned with the values of the profession centered on the dignity and worth of all humans and the commitment to improving quality of life throughout life and especially at the end of life. Older adults make up the overwhelming majority of hospice recipients in the U.S. and attention to their daily needs and those of the family caregivers is essential to maximize quality of life.
  This presentation will focus on the roles of social workers in the U.S., particularly with older adults, in various palliative care settings and how this may compare to roles across the globe.

• Perceived barriers and enablers to outdoor mobility among older adults in the Nordic Arctic Region

  15-16

  Emelyanova Anastasia

  Larsson Agneta

  A Olafsdottir Steinunn

  Rautio Arja

  Megtekintések száma:

  5

  Little is known how older people move outdoors in the Arctic region, challenged by long and snowy winters, vast distances, underdeveloped transportation systems, and remote community facilities.

• Ageless quarantine yoga - Escape to Yogaland in the time of pandemic

  12-14

  Varga Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  358

  Nowadays it is expansively recognised that practicing yoga can improve the quality of life by providing appropriate physical training exercises which can be performed by every age group. Yoga practitioners of the older generations beside maintaining their physical activity can heal  their sense of balance which decreases the hazard of off-balance and fall.

  During the years of my yoga teaching I met the representatives of every age group at my classes. I led kids yoga courses for preschool children, dynamic flow sequences for trained yoga practitioners, but I did have students over 70 years old who insisted to join an intermediate level hatha yoga class even if they had gone through serious illnesses and operations in the past and they were not able to hold each postures.

  I have experienced that the elderly people are very grateful for the healing that yoga gives them and for the careful attention whereby the yoga instructor tailors the yoga asanas and sequences according to the physical condtitions, state of health and capabilities of each individual.

  At the yoga instructor courses the contraindications of asanas and defining the anatomic and physiological backround of injuries and the physical limitations of each practitioner are emphasized intensively. This comprehensive teacher training and the continuous monitoring guarantee the safety. The instructor faces the mutations and the loss of physical and psychical balance in the the reality, at the yoga classes. Practice makes the master! It is more than true is yoga. Gaining practical experience the instructor can handle the special situations and needs with growing confidence applying yoga props (strap, yoga blocks, chair etc.), modifying the asanas, and using the power of words to motivate the students.

  Supported by my friends I created The Force Yoga Group Facebook site in April , where I have been leading yoga classes since then. It is a great place to meet my yoga practitioning friends, my family members, my elderly parents and in defieance of quarantine and lockdown to practice yoga together, at the same time. Our magical yoga carpet is a tranquil island to where we can escape from the raging pandemic, where we can start our inner journey in the time of the outer movelessness.

  The online practice team has already more than 100 members. It is an intercultural and intergenerational group. I knew I had no information of the health conditions, the perfection of yoga practice of each group member, and with many of them I had not practiced together in person (offline), so I had to call their attention to the rules of safe yoga practice constantly and acutely. At the beginning and at the end of the online sessions I dedicate some sentences to it, during practice I try to instruct precisely to protect them from the injuries. The verbal correction playes here a very important role.

  My online students can be informed about the topic from the scientific articles I share on our page from time to time.

  I am aware of the fact that an avarege home is not a well-equipped yoga studio, so  I show online how to use the furniture, fixtures and everyday objects as yoga props.

  A shorter, 30-45 minute Chair Yoga Class is the part of our weekly program as well, especially for those members who struggle with balance poses or get weak easily.

  In private messages the students send me their observations, remarks, questions  and requests. Some of them experience pain or tension in certain asanas, so we try to find out together the reason of it and to correct and to set the posture. A 75 year-old student of mine asked me to build a yoga sequence of simple breathing exercises and stretching asanas which can be performed by anyone.

  Many feedbacks speak about how big inspiration is to watch my everyday practice and my enthusiasm is pushing the spectators to their yoga mat. There are older practitioners who perform the breathing and warm up exercises sitting on a chair, and it means already 15-20 minutes of  physical training.

  During lockdown there are 4-5 online yoga sessions weekly, the videos are available anytime. The regular practice becomes a sure point in the life of the members, there is something to look forward to, even if there is no stimulus to receive from the outer world. In this online yoga space you can get new friends, through the comments you can share your ideas and suddenly you belong to a yoga community.

  The stress relieving classes I close with  Yoga Dream (yoga nidra) relaxation which is an at least 20 minutes of visualization, an imaginery journey interlarded by positive affirmations while body and mind are calming down.  Such a mini meditation does not require any intensive physical activity but breathing. I could mention many other positive increments that occured creating The Force Yoga Group, but quoted the great yoga master, B.K.S. Iyengar:

   “Words cannot convey the value of yoga – it has to be experienced.”

• Examining the effects of physical activity on the impact of older people's bereavement in ELSA data

  10-11

  Balogh Zsuzsanna

  Holland Carol

  Tod David

  Palmier-Claus Jasper

  Megtekintések száma:

  7

  The loss of a loved one and consequent bereavement and grief have a negative impact on physical and mental health and can cause high stress levels.

• Magyar Gerontológia 15 (42) 2023 Teljes lapszám

  Megtekintések száma:

  47

  Tisztelt Olvasó!

   A Magyar Gerontológia 2023. évi rendes száma 11 írást tartalmaz a gerontológia és geriátria különböző területeiről. A közlemények közül három angol nyelven jelent meg, egy a fülöp-szigeteki idősellátásról ad képet, egy közlemény az AGE Barometer kritikai elemzését vállalta, míg Papp Katalin szerkesztőségi tagunk a HOMeAge nemzetközi projektet mutatta be az idősebbek referenciacsoportja szemszögéből. A magyar közlemények között több foglalkozik az idősödés pszichológiai aspektusaival. Az ez iránt érdeklődőknek elsősorban Ferwagner Anna és Kegyes Lilla tanulmányait ajánlom megtekintésre. Az időskori bőrápolás, illetve a masszázs mellett számos társadalomtudományi fókuszú tanulmány színesíti a lapszámot. Tóth Dalma kiváló elemzése az idősödés értelmezéséről szól a cyber térben, míg Fontanini Mónika az olaszországi demencia terv és demencia barát programok bemutatását és elemzését vállalta. Egy tanulmány az időskori abúzusok fogalomrendszerét mutatja be, míg egy elemzés az alacsony nyugdíjból élés, illetve a nyugdíjasok szegénységkockázatának kérdéseit elemzi. Szeretnénk felhívni a tisztelt olvasó figyelmét továbbá a 2024 évben is megrendezésre kerülő Konferenciánkra, melynek felhívását már el lehet érni a Debreceni Egyetem konferencia és rendezvény honlapján. Várjuk Önt is szeretettel előadóként, vagy résztvevőként a Gerontológiai Napok 2024. Nemzetközi Tudományos Konferencián október 10-én magyar nyelven, míg a nemzetközi Konferencia napon október 11-én angol nyelven! A Konferenciánkra a honlapon tudnak regisztrálni. A 2023-ashoz hasonlóan, - reményeink szerint, a 2024-es Konferenciánk is akkreditált pontszerző szakmai tanácskozásként (szociális és egészségügyi területen) kerül megrendezésre. A szerkesztőbizottság nevében:

  Patyán László

  főszerkesztő

• Aktív, alkotó idősödés II. – Áramlat-élmény

  52-65

  Ferwagner Anna

  Pék Győző

  Megtekintések száma:

  695

  Háttér és célkitűzések: Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy az idős emberek milyen flow- és antiflow-élményt élnek át különböző élethelyzetekben (egyedüllét, családdal és barátokkal töltött idő, háztartási munkavégzés, szabadidős vagy alkotó tevékenység).
  Módszer: Vizsgálatunkban az Oláh-féle flow- és antiflow-élményt (szorongás, unalom, apátia) vizsgáló kérdőívet alkalmaztuk.
  Eredmények és következtetések: Alkotó tevékenység és egyéb szabadidős tevékenységek végzése során összességében nagyobb flow és kisebb antiflow-élmény élhető át, mint háztartási munkák végzése közben. A családi körben átélt flow az időseknél magasabb, mint a baráti társaságban átélt. Az alkotó tevékenységgel foglalkozók magasabb flow- és alacsonyabb antiflow-élményről számoltak be egyedüllét során, mint az egyéb szabadidős tevékenységgel foglalkozó kontrollcsoport.

• New Perspective in Elderly Care

  Farnicka Marzanna

  Megtekintések száma:

  113

  The aging of European societies requires new perspectives on old adults care that move beyond traditional medical approaches. This paper examines multidimensional frameworks supporting the well-being of older adults, based on comparative demographic data from Poland, Hungary, and the European Union. The analysis highlights both similarities and differences in life expectancy, health, and living conditions among people aged 65 and over. Empirical studies demonstrate that physical, psychological, social, and environmental dimensions of well-being are strongly interrelated. Psychological resources such as optimism, resilience, and positive beliefs about aging have measurable biological and behavioral effects. Equally vital are social participation and age-friendly environments that promote autonomy and dignity.

  The paper as a conceptual paper argues for a holistic, interdisciplinary, and participatory model of care in late adulthood that integrates medical, psychological, and social perspectives. Such an approach offers a sustainable path toward healthy, meaningful, and dignified aging in contemporary European societies.

• Assessment tools of ageism – Literature review

  48-50

  Caklos Milos

  Kristová Jarmila

  Solárová Martina

  Megtekintések száma:

  147

  Ageism refers to stereotypes, prejudices and discriminatory expressions or attitudes towards older people. The World Health Organization defines ageism as a multidimensional, social phenomenon and considers it a public health problem.

• Aktív, alkotó idősödés I. - Megküzdés

  14-28

  Ferwagner Anna

  Pék Győző

  Megtekintések száma:

  876

  Háttér és célkitűzések: Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy életük utolsó szakaszát hogyan élik meg azok az idős emberek, akik életük ezen szakaszában maradandó alkotás létrehozására irányuló alkotó (kézműves, képzőművész, textilművész) tevékenységgel foglalkoznak.
  Módszer: Vizsgálatunkban a proaktív megküzdést, az élettel való elégedettséget, az időskori depressziót és az élet értelmét vizsgáló kérdőíveket alkalmaztunk.
  Eredmények és következtetések: Az értelem keresésének alkotóknál mért magasabb szintje összefüggésben lehet a keresés összetett jellegével, amely magában hordozhatja az életszakaszváltással együtt járó lelki feszültséget és az azzal való megküzdést és a fejlődés lehetőségét is, így az alkotó tevékenység egyfajta védőfaktorként értelmezhető. Az alkotók csoportjában a reflektív megküzdés (többféle megoldási lehetőség és a megoldáshoz szükséges erőforrások feltárása és elemzése) mutatta a legmagasabb értéket, ami az alkotó tevékenységet folytatók kreativitásából és divergens gondolkodásából adódhat.

• Magyar Gerontológia 13 (40) 2021 Teljes lapszám

  Megtekintések száma:

  44

  Tisztelt Olvasó!

  Hadd ajánljam figyelmébe a Magyar Gerontológia folyóirat 2021 évi számát! A folyóirat interdiszciplináris szellemiségét erősítve szerzőink számos érdekes közleményét olvashatja. A fő témák között természetesen a pandémia időskorúakra gyakorolt hatása is megjelent, ezzel a témával két közlemény is foglalkozik. Az idősek jóllétének dimenzióit vizsgálja további öt közlemény hazai és nemzetközi szerzőink tollából. E mellett az idősekkel kapcsolatos percepciók, valamint szolgáltatások, az idősödéssel kapcsolatos elméletek és szakpolitikák területein barangolhat az olvasó.

  Patyán László