Keresés

Keresési eredmények

• A teológiai gondolkodás lehetőségei egy ökológiai szemléletű táplálkozásetikában

  24-28

  Szűcs Kinga

  Megtekintések száma:

  107

  Az élelem-előállítás és az élelmiszer-fogyasztási szokások összetett környezeti hatásait vizsgálva jól kirajzolódik az etikai jellegű kérdésfelvetés szükségessége. Az alábbiakban arra keresünk lehetséges válaszokat, hogy egyrészt történeti perspektívában mi köze lehet a teológiának és a teológiai etikának az ökológiai krízishez, másrészt milyen sajátos hangsúlyt kapnak a táplálkozással, élelmiszer-előállítással és élelmiszerfogyasztással kapcsolatos kérdések egy ökoteológiai alapozású etikában, s végül vajon kínál-e más ökoetikai elgondolásoktól különböző, ugyanakkor szélesebb kör számára is ösztönző, megismerésre méltó megközelítésmódokat a kortárs teológia.

• Az anyai szerepkör a gyermekek egészségtudatos fogyasztói szocializációjában

  58-66

  Szűcs Róbert Sándor

  Széll Enikő

  Megtekintések száma:

  130

  Kutatásunk során összefüggést kerestünk a gyermekkori elhízás és az édesanya testalkata, életmódja között . Cramer-féle asszociációs együtt hatóval vizsgáltuk az édesanyák által becsült testalkat és a tényleges BMI (testt ömeg index) közötti kapcsolatot. A vélemények nem tükrözik a magyar valóságot, hiszen a gyermekes anyák esetében a kapcsolat szorossága közepesnek minősül (0,519), vagyis sokan tudták helyesen megállapítani saját testalkatukat. Nincs ez másképpen a gyermekekről hitt testkép esetében sem. Kutatásunk során megállapított uk, hogy a szülő testalkata befolyásoló hatással bír a gyermek testalkatára is. A befolyásoló hatás a gyermek korától függ (3,6 – 8,5%).

• Árucímkék a fogyasztó szemszögéből

  50-57

  Szűcs Róbert Sándor

  Krikuska Anett

  Megtekintések száma:

  52

  Szekunder kutatási eredmények alapján kijelenthetjük, hogy a magyarországi fiatalok többsége a magas zsír,- só,- cukortartalmú élelmiszerek intenzív fogyasztói közé sorolható. Primer kutatási eredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy a fi ataloknak mintegy fele olvassa el a termék hátulján lévő összetételjegyzéket. A helyzet még inkább aggasztó, mivel a megkérdezett eknek csak mintegy 40%-a ismeri az összetevők egészségre gyakorolt hatását (saját
  véleményük szerint). Kijelenthetjük, hogy Magyarországon az élelmiszercímkék nem támogatják hatékonyan a fogyasztói döntéseket. Fontos lehet más országok gyakorlatának átvétele ezen a téren, úgymint az Egyesült Államok gyakorlata vagy a Magyar Nemzeti Szívalapítvány javaslatának alkalmazásba vétele.

• CSR expectations and voluntary participation among employees

  14-21

  Bakosné Kiss Virág Ágnes

  Kiss Kincső

  Szakács Attila

  Szűcs Róbert

  Megtekintések száma:

  19

  Our research aims to reveal the expectations of employees towards their organization about CSR initiatives, and also to map out what attitudes characterize them in connection with volunteerism that looks back on old traditions.

  With the involvement of more than 300 people in our research - mostly employees of large companies - we mapped the employee attitudes by analysing statistical and spontaneous mentions.

  Based on our results, it became clear that the employees consider it important that their employer also carries out socially responsible activities, and that their most important task is to achieve economic efficiency. They are also happy to participate in volunteer activities for a good cause.

• Fogyasztói etnocentrizmus a védjegyek tükrében

  80-93

  Szűcs Róbert Sándor

  Pólya Éva

  Megtekintések száma:

  281

  Az utóbbi néhány évben egy érdekes jelenségnek lehetünk szemtanúi: a magyar vagy magyarnak hitt termékek egyre nagyobb népszerűségnek örvendek a fogyasztók körében. Mindez kezd már olyan méretek ölteni, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. A pólóktól a füzeteken át a mobiltelefon tartókig mindent erőteljesen giccsbe hajló matyó motívumok díszítenek, sőt még a postán sorban állás közben is csupa „magyar termék” keresi gazdáját. A hazai fogyasztók etnocentrizmusának szintje hirtelen és meredek emelkedésnek indult. Mi az oka, hogy ilyen, soha nem látott népszerűséggel bírnak a magyar termékek? Miért ragaszkodunk ennyire a magyarságunkhoz, és miért pont most? Ez lenne a mi drogunk, valami, amivel még kábíthatjuk magunkat kilátástalan gazdasági helyzetünkben? Vagy ennél azért jóval több húzódik a jelenség hátterében? Egy dolog biztos, a piac intenzíven és gyorsan reagál a
  „nemzeti” szükségletre. Írásunkban a fenti kérdésekre próbálunk válaszokat találni, vizsgálva a védjegyek szerepét szegmentálva a fogyasztókat az etnocentrizmus szempontjából. 

• Műszaki-, agrár,- és informatikus diplomák értéke a munkaerőpiacon

  4-22

  Szűcs Róbert Sándor

  Pólya Éva

  Horváth Marianna

  Megtekintések száma:

  139

  Napjainkban a pályakezdők növekvő munkanélküliségi rátája komoly problémát jelent. A diploma és bizonyítvány már nem elegendő a munkaerőpiacon, ugyanakkor tény, hogy a munkanélküliségi ráta alacsonyabb a diplomások korében, mint a nemzetgazdaság átlagos értéke. Írásunk a műszaki,- agrár,- és informatikai diplomák munkaerőpiaci értékét mutatja be.

• JÓTÁLLÁS A FOGYASZTÓK FEJÉBEN

  39-48

  Szűcs Róbert Sándor

  Megtekintések száma:

  138

  A jótállás alapvető eszköz a fogyasztóvédelemben, ezért joggal feltételezhető, hogy a fogyasztók a legfontosabb szabályokat ismerik, hiszen azok mindenkit érintenek. Azt gondolom, ha a fogyasztónak nincs pontos információja a jótállásról, akkor a fogyasztói tudatosság megkérdőjelezhető. Kutatásom szerint (minta nagysága 2182 fő) a megkérdezettek meg vannak győződve arról, hogy egy 4.999 Ft-os műszaki termékre (hajszárító) törvényi kötelezettség a garancia. A megkérdezetteknek csak 19,7%-a tudja, hogy ez nincs így. A megkérdezetteknek csupán az 56,3%-a tudta azt megmondani, hogy a jótállás törvényi kötelezettségének ideje egy másik műszaki termék esetén (televízió) 12 hónap. A jótállás ideje kapcsán több adat is feltűnt (6, 18, 36, 60 hónap). Megállapíthatjuk, hogy a fogyasztói jogok ismerete rendkívül gyenge Magyarországon.

• A Népegészségügyi termékdíj 2011-ben és 2012-ben

  40-47

  Szőllősi Szabolcs

  Szűcs Róbert Sándor

  Megtekintések száma:

  43

  Az Egyesült Államok felnőtt lakosságának 64,5%-a, hozzávetőlegesen 119 millió fő számít túlsúlyosnak vagy elhízottnak. 17,5 millió elhízott fiatalkorú él az Európai Unióban. A túlsúlyosak vagy elhízottaknak az aránya Magyarországon is meghaladja a 60%-ot. Mindez az egészségügyi kiadások drasztikus emelkedését eredményezi. A probléma megoldásának egy lehetséges módja a „hamburgeradó” bevezetése, melyet Magyarország 2011-ben meg is tett. 2012-ben a tapasztalatokat figyelembe véve az adó mértéke emelkedett .

• KOCKÁZAT ÉS BIZTONSÁG AZ ONLINE PIACTEREKEN: A VÁSÁRLÓK TUDATOSSÁGA ÉS A FOGYASZTÓVÉDELEM ÖSSZEFÜGGÉSEI

  31-38

  Szűcs Róbert Sándor

  Megtekintések száma:

  216

  A fogyasztó kijelenti magáról, hogy döntéseiben következetes és racionális. Alapvető különbséget kell tennünk a valódi és a vélt tudatosság között. A valódi tudatosság a fogyasztói fogok ismeretén alapul, míg a vélt tudatosság csak a fogyasztó saját magában való hitén. Kutatásom célja (minta nagysága=2182 fő) felmérni a megkérdezettek fogyasztóvédelmi ismereteinek szintjét és következtetéseket levonni a tudatosságot illetően, vagyis mérni a fogyasztóvédelmi értelemben vett tudatosságot az online piacok esetén. Megállapíthatom, hogy az online vásárlások 14 napos indoklás nélküli elállási jogának, a külföldi webshopok ÁFA- és vámfizetési kötelezettségének szabályai az online vásárlók számára kevéssé ismertek.

• A kereskedelmi csatornák műsoraiban elhelyezett termékmegjelenítések hatásai a magyar fogyasztókra

  32-39

  Dávid Éva

  Szűcs Róbert Sándor

  Megtekintések száma:

  85

  Napjainkban egy átlagos fogyasztó a reklámozás új gyakorlatára lehet figyelmes. A hazai televíziós csatornák műsorai egyre több esetben tartalmaznak a fogyasztók által is érzékelhető termékmegjelenítésekkel. A termékmegjelenítés lehetősége az eddigi marketingkommunikációs mixbe nehezen illeszthető bele és annak megítélése országonként eltérő lehet. Kutatásunkban feltérképezzük azokat a hatásokat, amelyek arra bátoríthatják a hirdetni szándékozókat,
  hogy éljenek a brand entertainment / product placement – azaz termékmegjelenítés lehetőségével, Célunk, hogy rövid áttekintést nyújtsunk arról, hogy a jelenség hogyan képes befolyásolni a fogyasztók vásárlási szokásait.

• A PASSZÍV SPORTFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VIZSGÁLATA A DEBRECENI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR HALLGATÓI KÖRÉBEN

  Oláh Bettina

  Szűcs István

  Mihály-Karnai Laura

  Megtekintések száma:

  51

  Az egészséges életvitel és a fizikai aktivitás manapság egyre nagyobb figyelmet kap szerte a világon, melynek alapvető része a rendszeres testmozgás, valamint a megfelelő táplálkozás. Kijelenthető, hogy az aktív életmódnak egyaránt jelentős szerepe lehet a testi és szellemi egészség megtartásában. Hazai és Európai Uniós szinten is kimutatható a fizikai aktivitás növekedése az elmúlt tíz év távlatában. Az emberek ma már egyre több időt töltenek aktív és passzív sporttevékenységekkel. A sportszerek, a különböző élő sportesemények és közvetítések tekintetében is nagy mértékben megnőtt a kereslet. Kutatásunk célja az előbb említett tények alapján a fiatalok, azon belül is a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar hallgatóinak passzív sportfogyasztási szokásainak felmérése. A téma aktualitása megkérdőjelezhetetlen, hiszen a Debreceni Egyetem minden eddiginél több lehetőséget biztosít a hallgatói számára aktív és passzív sportolási tevékenységek végzése terén.