Keresés

Keresési eredmények

• Az intellektuális tőke mérési lehetőségei egy vállalati példán keresztül

  1-13

  Váradi Lucia

  Hamad Mirjam

  Megtekintések száma:

  235

  Kutatásunk célja megvizsgálni a láthatatlan értéket, amely a UPC Magyarország Kft.-nél található, ugyanis 2020.-ban a Vodafone Magyarország Nyrt. bejelentette a UPC Magyarország Kft. felvásárlását. Kutatásunk arra irányul, hogy különböző módszerekkel meghatározzuk a láthatatlan vagyont, intellektuális tőkét, hozzáadott értéket, amely a UPC Magyarország Kft. pénzügyi kimutatásaiból közvetlenül nem kiolvasható. Mivel a számviteli elvek alapján készült pénzügyi kimutatások az óvatosság elvét követve, számos olyan eszközt (főként immateriális eszközöket) nem mutat ki a pénzügyi kimutatásaiban, így ezek kizárólag a felvásárlás pillanatát követően válnak láthatóvá. Az intellektuális tőke mérésére három különböző módszert használtuk, majd a kapott eredmények összehasonlítottuk. A három módszer különböző nézőpontot alkalmaznak az intellektuális tőke méréséhez és más-más szempontból közelíti meg az intellektuális tőke fogalmát. A CIV módszere megmutatja nekünk az iparághoz viszonyított intellektuális tőke hiányát vagy éppen értéktöbbletét; Az EVA mutató konkrétan a szellemi tőke nagyságát mutatja meg nekünk; a VAIC módszer pedig az intellektuális tőke hatékonyságát.

• Tanulói kompetenciák és pedagógiai hozzáadott érték Jász-Nagykun-Szolnok megyében

  288-301

  Morauszki András

  Megtekintések száma:

  138

  Az elemzés az Országok Kompetenciamérés 2014. évi adataira építve vizsgálja a Jász-Nagykun- Szolnok megyei tanulók matematikai és szövegértés kompetenciáit összehasonlítva a többi megye adataival. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei tanulók minden iskolatípusban jellemzően alacsonyabb pontszámokat értek el, mint a többi megye tanulói. A megyében viszonylag magas a gettósodó és gettóiskolák aránya, ahol a roma tanulók aránya 30% vagy 50% feletti. Ezekben jellemzően alacsonyabbak a kompetenciamérések ponteredményei. A kompetenciaeredményeket ugyanakkor elsősorban a tanulók családi háttere magyarázza. A pedagógiai hozzáadott érték a családi háttér alapján várhatóhoz viszonyítja a tanulók kompetenciaeredményeit. A megye oktatásai intézményei azonban ebből a szempontból is elmaradnak más megyékhez képest. A megyében elsősorban a 8 és 4 évfolyamos gimnáziumokban és a szakközépiskolákban mérhető pozitív hozzáadott érték, a többi iskolatípus a vártnál gyengébb eredményeket ért el.

• AZ EMBERI ERŐFORRÁS ÉRTÉKELÉSE ÉS MEGJELENÉSE A VÁLLALATI VAGYONBAN

  24-31

  Dienes Angelika

  Megtekintések száma:

  122

  A vállalatok értékének jelentős részét a nem tárgyiasult erőforrások jelentik, amelyekre többféle elnevezés (pl. szellemi tőke, immateriális javak, tudástőke stb.) található a szakirodalomban. Tanulmányunkban bemutatjuk az emberi erőforrás értékelésének jelentőségét és a lehetséges értékelési módszereket. A humánerőforrás-számvitelt számos tudományos munka említi, de nem alakult ki egységes definíció a fogalom meghatározására. Kitérünk a humán többletérték modellre, amely alapján a vállalat mérlegét az eszköz oldalon a humán eszközzel, a forrás oldalon a humán tőkével, vagyis az alkalmazottakkal kapcsolatban a későbbiekben felmerülő fizetési kötelezettségekkel kiegészítve megkapjuk a vállalat korrigált értékét. Felvázoljuk továbbá a szakemberek javaslatait, miszerint a humán eszközt is valamilyen módszerrel amortizálni vagy rendszeres időközönként újraértékelni szükséges. Említést teszünk a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (International Financial Reporting Standards, IFRS) rendelkezéseiről, ugyanis az IFRS is szabályozza a munkavállalókat illető jövőbeli kiadások, valamint a saját előállítású és üzleti kombináció során megszerzett immateriális javak mérlegben történő megjelenítését.

• A FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLAT ÚJ LEHETŐSÉGEI ÉS KIHÍVÁSAI

  31-37

  Naárné Tóth Zsuzsanna

  Naár Antal Tamás

  Sőreg Ádám Pál

  Vinogradov Szergej

  Megtekintések száma:

  126

  A fenntarthatóság fogalmával, illetve annak megvalósíthatósági lehetőségeivel a szakirodalom még csak mintegy három évtizede foglalkozik. A fenntartható fejlődésnek, nagyon sok meghatározása létezik, megkülönböztetik szűkebb és tágabb értelmezését is. A fenntarthatóság fogalmának meghatározását elengedhetetlenül fontosnak tartjuk, hiszen a mezőgazdaság fenntarthatósága is csak ezen a rögzített fogalomkörön belül értelmezhető. Tanulmányunk
  elsődlegesen a mezőgazdasági termelés és az Európai Unió országaiban, régióiban jellemző gazdálkodási gyakorlat fenntarthatósági kérdéseivel foglalkozik. Elemzésr e kerülnek az agrárszektoron belüli hozzáadott érték előállítási képesség, a gazdálkodás intenzitása, a nem megújuló externális inputfelhasználás, a birtokszerkezet, és a talaj termőképességének megőrzése közötti európai szintű összefüggések.

• Biogázüzemi erjesztési maradékok mezőgazdasági értéke

  190-196

  Gulyás Miklós

  Béres András

  Aleksza László

  Füleky György

  Megtekintések száma:

  101

  A külföldi tendenciákat követve fokozatosan nő a hazai biogáz üzemek száma. Ezáltal a folyamat végén jelentős mennyiségű erjesztési maradékról kell gondoskodni. A fermentálás végén visszamaradó erjesztési maradék értékes alapanyag a talajok tápanyag-utánpótlására. A melléktermék kémiai vizsgálatából látható, hogy az megfelel a jogszabályokban előírtaknak. A nagy adagú kezelések az angolperje fejlődésében depressziót okoznak. Ezt a fajta gátló hatást a magas ammónia tartalom okozza. A kezelésekkel nagy mennyiségű ammónia só kerül a talajokba, melynek hatására megnő a talajok só tartalma. Ugyanakkor a nagy mennyiségű hozzáadott ammóniából, az átalakulási folyamatok során felszabaduló H+ ionok miatt a talaj kémhatása csökkenő tendenciát mutat. A humusztartalomban nem tapasztaltunk változást. Hosszú távú szabadföldi kísérletek szükségesek a hatások részletes megismeréséhez.

• Marketingszemléletű terméktervezés

  264-272

  Bugyi Szimonetta

  Darai Dalma

  Huff Endre Béla

  Simon Szandra

  Vincze Béla

  Megtekintések száma:

  133

  Az ipari terméktervező mérnök és művész – a designer – jelentős hozzáadott értéket közvetít tárgyába. Nem pusztán a külcsíny, de funkcionalitás, műszaki, sőt gazdasági, értékesítés ösztönző tartamát tekintve is. Tanulmányunkban ennek természetét vizsgáljuk. Bemutatjuk, hogy a tervezés egyik meghatározó sajátossága a promóciós szemlélet. Arra irányul, hogy a termék kvázi képes legyen magát eladni. Mint ezt a klasszikusok, H. Ford és R. Loevy példái már száz
  éve igazolják, feleslegessé nem teszik a reklámot, de háttérbe szorítják. Különös sajátossága a designer produktumoknak, hogy nem csak szemléletet formálnak, de extrahaszonnal értékesíthetők. A „használd és dobd el,” modern hozzáállást felváltja a fogyasztói magatartás korszerűsítése. Új minőséget teremt. Gondoljunk az environmentek (V. Panton), az un. design hotelek, az „álomautó-design-ra,” napjaink járműtervezési trendjére.

• A pénzügyi - és vezetői számviteli módszerek alkalmazhatósága a vállalatértékelés gyakorlatában

  134-139

  Túróczi Imre

  Megtekintések száma:

  345

  A vállaltértékelés önálló szakterületként jelenik meg, amely munkája során felhasználja, ötvözi a számviteli, pénzügyi és markei ng ismereteket. A gazdaság nemzetközivé válása az alkalmazot módszerek átvételét is indokolt á teszi. A nemzetközi szakirodalom módszereinek át ekintés után megállapítható, hogy a munka több területet érint és annak pontossága több külső tényezőtől is függ. Örök kérdés, meg lehet-e pontosan határozni egy cég értékét? A válasz természetesen nem, mindig becslésről beszélhetünk és törekednünk kell annak pontosságára. A számvitel szerepéről megállapíthatjuk, hogy a mai magyar számvitel alkalmas a szükséges adatok biztosítására, a rendszerben található adatok minimális utólagos számítást igényelhetnek.

• A magyarországi kkv-k aktuális helyzete és finanszírozási lehetőségei

  74-90

  Mester Éva

  Tóth Róbert

  Megtekintések száma:

  879

  Az Európai Unióhoz való csatlakozást követően Magyarországon is az érdeklődés középpontjába helyeződtek a mikro-, kis- és középvállalkozások, többek közt a foglalkoztatottságban betöltött grandiózus szerepe, valamint a hozzáadott érték termelésében is szintén kiemelkedő jelenléte révén. A KKV-k könnyebben találják meg az új piaci lehetőségeket rugalmasságuk, kreativitásuk és alkalmazkodóképességük miatt. Azonban a világ jelenlegi gazdasági szakaszában, amikor késnek a szállítások, a hitelintézetek nehezebben folyósítanak kölcsönöket, a munkaadók dolgozókat bocsátanak el, a vállalatvezetőknek óvatosabban, nagyobb megfontolással szabad döntéseket hozniuk a vállalat menedzselésével, működtetésével kapcsolatosan. Így a pénzügyi döntések, mind rövid, mind pedig hosszútávon jelentősen befolyásolják a vállalkozás sikeres működését. Jelen tanulmány célja, hogy egy átfogó képet adjon a magyarországi KKV-szektor
  jelenlegi helyzetéről, egyes finanszírozási lehetőségeiről, valamint a fejlődésnek gátat szabó korlátokról. A tanulmány a magyarországi KKV-k finanszírozási jellemzőit feltáró primer kérdőíves kutatás elméleti alapjait kívánja megteremteni.

• Logisztikai szolgáltató központok fejlesztése hálózati kutatások eredményeinek felhasználásával

  35-39

  Karmazin György

  Megtekintések száma:

  107

  A nagy árumegállító és hozzáadott értéket létrehozó logisztikai központok kialakulásával olyan hálózati csomópontok jöttek létre az együttműködő szervezetekben, amelyek különböző közlekedési útvonalak és alágazati pályák, infrastrukturális és informatikai összekötésével megvalósítják az ellátási láncok (hálók) menedzsmentjét. Az üzleti hálózatokban megjelenő logisztikai központok hatékony működtetését általában logisztikai szolgáltató (3PL/4PL)
  vállalkozások végzik. Az ellátási hálókat komplex hálózatként értelmezve, a logisztikai központokat (HUB) csomópontoknak, a központokat összekötő útvonalakat és kapcsolatokat pedig a hálózatelméletben használt fogalom átvételével, éleknek nevezhetjük. Barabási hálózatkutatási eredményeit figyelembe véve keresünk összefüggéseket az általa bizonyított törvényszerűségek és a logisztikai rendszerekben található szolgáltatók által üzemeltetett központok (HUB) növekedési lehetőségei között.

• Magyar baromfi és sertéságazat vagyoni helyzetének elemzése és összehasonlítása 2005 és 2015 között

  67-75

  Gergely Andrea

  Harangi-Rákos Mónika

  Fenyves Veronika

  Megtekintések száma:

  183

  Az emberiség táplálkozásában a húsfogyasztás a kezdetektől kiemelkedően fontos szerepet tölt be, a hús tehát egy alapvető élelmiszer. A világ népessége folyamatosan növekszik, és az emberek egyre több magas hozzáadott értékű élelmiszert fogyasztanak, mint pl. húst és tejtermékeket. A hústermelés és a húsfogyasztás tekintetében nem csak hazai, hanem nemzetközi szinten is a két legmeghatározóbb szakágazat a baromfi és sertéságazat. Míg a 90-es évekig egyértelműen a sertéságazaté volt a vezető szerep, addig ez napjainkra megváltozott, és a jelenlegi trendek szerint a baromfiágazat át fogja venni a vezető szerepet. Kutatásunkkal azt szeretnénk feltárni és megvizsgálni, hogy ennek a szerkezetváltásnak milyen hatása van a két ágazat vállalkozásainak gazdasági, ezen belül vagyoni helyzetére.

• A designer mérnök mezőgép-tervezési szempontjai

  110-122

  Huff Endre Béla

  Megtekintések száma:

  40

  A tanulmány megismertet a terméktervező-mérnökök (designer-mérnök) tervezői magatartásával. Hasznos ezzel megismerkednie minden agrár-műszaki, üzemeltetési, és agrármarketing-szakembernek, akik termékvásárlásaik során értékarányos vásárlásra törekszenek, de az ipari termékfejlesztő, tervező szakemberek számára is szolgál bizonyos újdonsággal. Az terméktervező-mérnök integráló személyiség. Jelentős hozzáadott értéket közvetít tárgyába. Nem pusztán a külcsínért felelős, de a funkció, a forma és a műszaki tartalom harmóniájáért. A tanulmány az alábbi magatartástípusokat mutatja be: indusztriális szemlélet, anyagelvű tervezés, rendszerszemléletű tervezés, ökoszemléletű tervezés, ergonomikus szemléletű tervezés, bionikus szemléletű tervezés,  kommunikatív szemléletű tervezés, marketing szemléletű (értékesítés központú) tervezés, formai szemléletű tervezés.