Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • A PASSZÍV SPORTFOGYASZTÁS MOTIVÁCIÓINAK VIZSGÁLATA A NEMEK TÜKRÉBEN
    30-35
    Megtekintések száma:
    337

    A sportesemények iránti kereslettel, azaz a passzív sportfogyasztással kapcsolatos kutatások napjainkban egyre népszerűbbé válnak. A sportesemények iránti kereslet a helyszínen a szurkolók számával és a sportcsatornákon a tv közvetítéseket nyomon követők számával jellemezhető. Kutatásunkban a passzív sportfogyasztási szokásokat vizsgáltuk kérdőíves kutatással (N=518), ahol a sportesemények látogatásának motivációs hátterét elemeztük a nemek tükrében.

  • HAZAI RENDEZÉSŰ NEMZETKÖZI SPORTESEMÉNYRŐL VALÓ TÁVOLMARADÁS OKAINAK FELTÁRÁSA
    Megtekintések száma:
    166

    A sportvállalkozások központi terméke a sportesemény, a hivatásos sport központi terméke pedig a nemzetközi sportesemények. A sportesemények legfontosabb szereplője a fogyasztó, aktív és passzív egyaránt. Kutatásomban a passzív sportfogyasztókat vizsgáltam. Szerettem volna képet kapni arról, hogy bár figyelemmel kísérik a sporteseményt, mi a fő oka vagy okai a sportrendezvényről történő távolmaradásnak illetve mi volt legkevésbé hatással erre. A vizsgálat tárgya voltak az UEFA 2020 Labdarúgó Európa-bajnokság Budapesten rendezett mérkőzései. A kérdőíves vizsgálat online formában zajlott hólabda módszerrel. A kérdőív összeállításánál korábbi passzív sportfogyasztást vizsgáló kérdőíveket vettem alapul. Közel 150 válasz érkezett. A kitöltők jellemzően a 18-25 éves korosztályból kerültek ki, közel azonos arányban voltak férfiak és nők. Lakóhely alapján főként városiak, akik átlagos jövedelemmel rendelkeznek. A távolmaradás legfőbb okainak a magas jegyárakat, a részvétel magas járulékos költségeit, behatárolt szabadon elkölthető jövedelmet, egyéb szórakozási alternatívákat és a kényelmet jelölték meg. Legkevésbé a védettségi igazolvány hiánya befolyásolta a kitöltőket a távolmaradásban. Ezen minta alapján érdemes lehet a stadionokban további kiegészítő szolgáltatásokat nyújtani a mérkőzés idején kívül, akár a félidőben (halftime show), amik esetleg alternatív szórakozási lehetőséget biztosíthatnak, a mérkőzések színvonalát emelhetik, illetve nőknek, pároknak jegy és/vagy bérlet akció kialakítása is hatékony lehet. A kitöltők közel fele teljes mértékben támogatja további nemzetközi sportesemények Magyarországon való megrendezését.

  • Turizmus és szabadidősport szokások
    118-125
    Megtekintések száma:
    157

    Főiskolai hallgatók körében végzett vizsgálat eredményei alapján elmondható, hogy a sportturizmusban résztvevők, ugyan csekély mértékben, de elégedettebbek általános egészségi állapotukkal (Cramer’s 0,089) és életük eddigi alakulásával (Cramer’s 0,114). Jelen tanulmányunkban, a fent említett eredményeken túl további összefüggések feltárását céloztuk meg. A kutatás (N=360) kérdőíves felmérése és statisztikai módszerekkel történő feldolgozása nem csak a sportturisztikai, hanem általános turisztikai tevékenységeinek elemzését is lehetővé tette. Feltártuk az elmúlt 3 év turisztikai, azon belül
    sportolási szokásainak statisztikai adatait. Az általános utazási szokásokon túl választ kapunk arra, hogy az utazások során gyakorolt sporttevékenységeikkel összehasonlítva a hallgatók milyen szabadidősport szokásokkal rendelkeznek, illetve hogy egy-egy utazás alkalmával keresett és kipróbált sporttevékenység, visszatérve a megszokott környezetbe, hogyan befolyásolja a hallgatók mindennapjait.

  • ESPORT ITTHON: SZERVEZETEK ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK
    Megtekintések száma:
    552

    Igen izgalmas időszaka van a hazai gaming és esport szférának, mely úgy tűnik, hogy kiemelt figyelmet kapott a hazai, koronavírus járvány okozta rendkívüli helyzetben. Amennyire lassan közhelynek számít a Fortnite, DOTA2, CS, Overwatch, LOL stb. játékok (sportágak) helyzetére, versenyzőire, sporteseményeire való hivatkozás és nézettség, úgy kerülte el eddig a szakma figyelmét a tevékenység hazai társadalmi és szervezeti hátterének, valamint ezzel összefüggésben fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata. A kutatás módszertana az irodalmazás során alkalmazott másodelemzésen túl empirikus kvalitatív interjús felvételezés, melyet szakmabeli szervezetek, sportemberek körében mértünk fel és kerestük tanulmányunkban arra a kérdésre a választ, hogy vajon milyen is a sport hazai helyzete, miféle nehézségek, kilátások jellemzik az ebben a körben működő egyéneket és szervezeteket, figyelembe véve a társadalmi vonatkozásokat is. A kutatás eredményei arra utalnak, hogy mind szervezeti mind társadalmi oldalról több változás lenne kívánatos.

  • A szolgáltatások elérhetősége mint a modern népesség életminőségének alapja
    199-203
    Megtekintések száma:
    75

    A cikk tárgya a népesség életminőségének javítása a szociális szolgáltatások elérhetőségének növelésével. A szerző bemutatja az interdiszciplináris megközelítés lehetőségét a szolgáltatások fogyasztásának elemzésében az oktatás, az egészségügy, a kultúra, a sport, stb. területén. A kutatás eredményeit fel lehet arra használni, hogy megvilágítsuk az állami szociális politikát.

  • FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ GYEREKEK SPORT-FOGYASZTÁSI SZOKÁSAINAK VIZSGÁLATA AZ AKADÁLYMENTESÍTETT KÍNÁLATI ELEMEK TÜKRÉBEN
    21-29
    Megtekintések száma:
    258

    A fogyatékossággal és a megváltozott munkaképességgel élők aránya nem csak az Unióban, de hazánkban is növekedést mutat, mellyel párhuzamosan az ezzel foglalkozó tanulmányok is egyre bővülő tendenciát mutatnak. Kutatásunkban, az Észak-alföldi régióban fogyatékos-sággal élő 8-18 éves gyerekek (N=283) sportolási szokásait vizsgáltuk, valamint rákérdez-tünk a hozzá kapcsolódó akadálymentesített sportlétesítmények és integrált sportprogramok kínálati elemeivel való tapasztalataikra.

  • A PASSZÍV SPORTFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VIZSGÁLATA A DEBRECENI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR HALLGATÓI KÖRÉBEN
    Megtekintések száma:
    31

    Az egészséges életvitel és a fizikai aktivitás manapság egyre nagyobb figyelmet kap szerte a világon, melynek alapvető része a rendszeres testmozgás, valamint a megfelelő táplálkozás. Kijelenthető, hogy az aktív életmódnak egyaránt jelentős szerepe lehet a testi és szellemi egészség megtartásában. Hazai és Európai Uniós szinten is kimutatható a fizikai aktivitás növekedése az elmúlt tíz év távlatában. Az emberek ma már egyre több időt töltenek aktív és passzív sporttevékenységekkel. A sportszerek, a különböző élő sportesemények és közvetítések tekintetében is nagy mértékben megnőtt a kereslet. Kutatásunk célja az előbb említett tények alapján a fiatalok, azon belül is a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar hallgatóinak passzív sportfogyasztási szokásainak felmérése. A téma aktualitása megkérdőjelezhetetlen, hiszen a Debreceni Egyetem minden eddiginél több lehetőséget biztosít a hallgatói számára aktív és passzív sportolási tevékenységek végzése terén.