Keresés

Keresési eredmények

• MAGYARORSZÁG ÉS A KÖRNYEZŐ EURÓPAI UNIÓS TAGORSZÁGOK MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

  23-29

  Csizmásné Tóth Judit Judit

  Poór Judit

  Hollósy Zsolt

  Megtekintések száma:

  119

  Cikkünkben Magyarország és a környező Európai Uniós országok (Románia, Szlovákia, Szlovénia, Ausztria, Csehország, Lengyelország, Horvátország és Bulgária) körében tekintjük át a megújuló energiafelhasználással kapcsolatban az elmúlt 10 év változá sait. 2015 ben az EU 28 tagországaiban a megújuló energia részaránya a végső energiafogyasztásból 16,7%, a villamos energiából 28,8%, a fűtés/hűtés energiájából 18,6%, a közlekedésből pedig 6,7%. Bemutatjuk
  Magyarország és a környező tagországok vállalásai t a megújuló energia részarányt illetően, és a vállalások 2015. évi teljesülését. Áttekintjük a bruttó belső energiafogyasztás és a megújuló energia részarányait is.

• Megújuló energia projektek közösségfejlesztő szerepe

  158-167

  Koncz Gábor

  Nagyné Demeter Dóra

  Megtekintések száma:

  150

  A megújuló energiaforrások hasznosításának elterjesztését elsősorban energiapolitikai és klímavédelmi célkitűzések motiválják, az utóbbi években azonban egyre nagyobb hangsúlyt kapott az új beruházások vidékfejlesztési, közösségfejlesztési jelentősége is. A különböző megújuló energia ágazatok a regionális
  támogatáspolitika egyik fontos célterületévé váltak, amivel párhuzamosan a potenciális befektetők érdeklődését is felkeltették. A vidéki térségek alacsony népsűrűségükkel és a természeti erőforrásokban való viszonylagos gazdagságukkal sok esetben igen kedvező feltételeket nyújtanak ahhoz, hogy ezeknek a beruházásoknak a helyszínéül szolgáljanak. A helyi gazdaságfejlesztés szempontjai alapján pozitívnak nevezhetjük, hogy ez által a térséghez kötött, belső erőforrások hasznosítására kerül sor. A gyakorlatban azonban fontos kérdéseket vet fel a beruházásokkal kapcsolatban, hogy azok milyen mértékben támaszkodhatnak helyben elérhető pénzügyi forrásokra, szakértelemre, megfelelő számú fogyasztóra. Igazán eredményes vidékfejlesztési projekteket a helyi közösség érdekeit figyelembe véve és a helyi közösség részvételével tudunk elképzelni. A kutatás arra fókuszál magyarországi és európai példák alapján, hogy a megújuló energetikai fejlesztések megvalósítása során felmerülő problémák hogyan állathatók a közösségfejlesztés szolgálatába, milyen lépések szükségesek egy hosszú távon fenntartható projekt előkészítéséhez.

• MEGÚJULÓ ENERGIÁK LAKOSSÁGI CÉLÚ ALKALMAZÁSÁT TÁMOGATÓ OKOS TÉRKÉP FEJLESZTÉSÉHEZ TESZTHELYSZÍNEK KIVÁLASZTÁSA

  1-23

  Prof. dr. Boros Anita

  Müller Anetta

  Szántó Edina

  Prof. Dr. Rohács József

  Dr.Rohács Dániel

  Megtekintések száma:

  108

  Összefoglalás

  Az Európai Unióban a lakosság használja fel az energia 26 %-át. A környezetvédelmi, klímaváltozási problémák megoldására elfogadott stratégiai cél, a klímasemlegesség elérése, valamint az utóbbi évek krízisei miatt felgyorsult a lakossági befektetés a megújuló energiák alkalmazásába. Ezt a folyamatot támogatandó a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Körforgásos Gazdaság Elemző Központja elindított egy ún. multidiszciplináris okos térkép fejlesztést, amely a lokálisan hasznosítható megújuló energiaforrások lehetőségeit, az optimális energiatermelési mix kiválasztását mutatja be a lakóházak, épületek helyszíne alapján. A cikk célja a térkép fejlesztéséhez, szükséges tesztelési helyszínek kiválasztásának a bemutatása, kiemelve a földrajzi, meteorológiai, gazdasági, szociális sajátosságait. Az alkalmazott többkritériumos rendszer alapján a tesztelési helyszínek, és feladatok kiválasztása egy összetett feladat. A vizsgálatokat öt fejezet foglalja össze. Az első a projekt elindításával és kidolgozásával kapcsolatos bevezető gondolatokat ismerteti. A második a magyar lakossági energiafelhasználással foglalkozik a nemzetközi adatok tükrében. A harmadik az okos térkép fejlesztés elveit bemutatva határozza meg a tesztelési helyszínekkel szembeni kritériumokat. A negyedik elemzi és bemutatja a helyszínek kiválasztásának az elveit és lehetőségeit. Az ötödik rész összefoglalja a helyszínkiválasztás folyamatát, ismerteti az alkalmazott elemzések módszertanát és ismerteti a helyszínek kiválasztásának eredményeit. Az ismertetett eljárás irányt mutathat más nemzetközi projektekben az említett tényezők vizsgálatához.

• Geotermikus energiával működtetett abszorpciós hűtési rendszerek modellezése

  84-90

  L. Szabó Gábor

  Megtekintések száma:

  79

  A publikációm témája, a vidékfejlesztéshez kapcsolódik. Célom felhívni a figyelmet egy olyan gépészeti megoldásra, mely növeli a vidék versenyképességét. A versenyképesség növelésének kérdése összetett, több ágazatot átfogó szemléletet igényel. A cikkben röviden megvizsgálom a rendelkezésre álló primer erőforrásainkat, majd ezekből kiemelem a geotermikus energiát, mint olyat, melyben hazánk nagy lehetőségekkel rendelkezik. Ennek az erőforrásnak van egy gyengéje, ennek a kiküszöbölésére mutatok be egy gépészeti megoldást, mely mindemellett képes az eddigiekhez képest olcsóbb hidegenergiát előállítani.

• Pilóta nélküli légijárművek energia forrásai

  92-100

  Juhász Márta

  Békési Bertold

  Megtekintések száma:

  109

  A helyváltoztatás leggyorsabb és legpraktikusabb formája a repülés, amely évezredek óta foglalkoztatja az embert. Napjainkra kulcsfontosságúvá növekedett a légi forgalom, az energiaválság, a környezetvédelem együttes hatására - a repülőgépek fedélzetén használt energiaforrás. A repülésbiztonság fontossága mellett manapság egyre nagyobb hangsúlyt kap a környezetbarát üzemeltetés. A fosszilis üzemanyagok alacsony hatásfokú elégetésekor jelentős a káros anyag kibocsátás, nagy a zajterhelés ami még a repülőterektől távol élőket is zavarja. Ma a kutatók, fejlesztők a leghőbb vágya a hatékony, tiszta,  csendes repülőgép megalkotása ezért mintegy új ötletként a villamos áramot próbálják ebben a formában hasznosítani a repülőgép fedélzetén. Az írás néhány jellemző pilóta nélküli légijármű példáján keresztül mutatja be a különféle energiaforrásokat. 

• Innovatív biodiesel előállítás

  118-123

  Nagy Valéria

  Beszédes Sándor

  Keszthelyi-Szabó Gábor

  Megtekintések száma:

  89

  A bio-motorhajtóanyagok előállításával és energetikai célú hasznosításával kapcsolatos kutatások fontosságát egyrészt Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervében foglaltak, másrészt az Európa 2020 által is hangsúlyozott intelligens és fenntartható növekedés elősegítése indokolja. Közleményünkben közölt kutatási program közvetlen célja a mikrohullámú előkezelés bio-energetikai célú felhasználási lehetőségének vizsgálata, közvetett cél az energiaellátás biztonságának megteremtése. Az eddigi tapasztalatok alapján a mikrohullámú energiaközlés előnyösen használható egyes kémiai reakciók intenzifikálása területén. Előkísérleti tapasztalataink azt mutatt ák, hogy a növényi olajok mikrohullámú térben történő átészterezése (metanolos átészterezés NaOH katalizátorral) az eljárás idejének és energiafelhasználásának csökkentését eredményezi. A mikrohullámú energiaközléssel végzett növényi alapú hajtóanyagok előállítása eltérő műveleti -, eljárás- és folyamatparaméterek mellett történt. A kísérletek eredményeként megállapítható, hogy a hagyományos átészterezés reakcióidejéhez viszonyítva a mikrohullámmal történt átészterezési reakcióidők jelentősen lecsökkentek, azonban az eljárás
  energeti kai szempontú opti málásához a kezelt reakcióelegy összetételének és az összetevők dielektromos jellemzőinek további vizsgálata, illetve meghatározása is szükséges.