Keresés

Keresési eredmények

• Interkulturális kompetencia a nyelvoktatásban

  148-157

  Némethová Ildikó

  Megtekintések száma:

  122

  A tanulmány elsősorban az interkulturális kompetencia fontosságát hangsúlyozza az idegenyelvoktatásban. Rámutat arra, hogy a megfelelő interkulturális kompetencia lehetőséget kínál a helyes döntések meghozatalához az eltérő kultúrával rendelkező egyének számára. Továbbá hangsúlyozza, hogy minden interkulturális kommunikáció alapvető követelménye a kontextusérzékeny, kultúraspecifikus tudás és a valódi humanista látásmód.

• A beszédkészség fejlesztése a pilot-kurzusokban a munkaerőpiaci igényfelmérés eredményei tükrében

  68-75

  Busi Beáta

  Kiscsatári Edit

  Megtekintések száma:

  81

  A Szolnoki Főiskola 2013-ban végzett munkaerőpiaci igényfelméréséből kiderült, hogy a munkáltatók leginkább az idegen nyelv biztonságos, tárgyalóképes használatát hiányolják a pályakezdőktől. A kutatás eredménye alapján megtörtént a tantárgyak gyakorlatorientáltabb irányba történő fejlesztése.  Előadásunkban a kommunikatív nyelvi kompetencia fejlesztésének lehetőségeivel foglalkozunk az újonnan kialakított pilot kurzusokban. Áttekintjük a beszédkészségnek, mint a kommunikációs folyamat legfontosabb feltételének fázisait, annak fejlesztési szakaszaira jellemző feladattípusokat, a szókincstanítás stratégiáit – néhány, a pilot kurzuson használt tankönyvsorozatból (Alltag, Beruf & Co.) vett német nyelvű példa bemutatásával. 

• Vitafórum (kurzus) – a kommunikatív kompetencia fejlesztésének gyakorlati megközelítése

  142-147

  Hrivíková Tatiana

  Megtekintések száma:

  80

  A tanulmány leírja egy speciális angol nyelvi kurzus, a „vitafórum” megfigyeléseit és eredményeit az Idegen Nyelvek és az Interkulturális Kommunikáció program keretében a Pozsonyi Közgazdasági Egyetemen, az Alkalmazott Nyelvek Karán. A kurzus az eredeti formájában folyik, úgy ahogy 2010-ben bevezették és akkreditálták és a fejlesztésekor figyelembe vették mind a hallgatók, mind a tanárok tapasztalatait. Három vitaformát tárgyal a tanulmány: a vita párbajt,
  a kerekasztalt és a csapat vitát és értékeli gyenge pontjaikat és előnyeiket. Végül bemutatja a kurzus bevezetése óta elért eredményeket és ismerteti a levont következtetéseket.

• Az angolul tanuló magyar hallgatók pragmatikai hibái – egy empirikus kutatásról

  13-24

  Csatlós Krisztina

  Megtekintések száma:

  233

  Tanulmányomban pontos definíciót igyekszem adni a pragmatikai kompetenciára és leírom a terminus kialakulását. Meghatározom a pragmatikai hiba fogalmát, megítélését, okait és típusait és felvázolom a magyar-angol kontrasztív kutatásokat. Majd felsorolom az angolul tanuló magyar diákok leggyakoribb pragmatikai  ibáit. Ismertetem a 2014 októberében a Szolnoki Főiskola hallgatói körében végzett kérdőíves kutatásom eredményeit. Végül arra a kérdésre kerek választ, hogy lehet-e, kell-e tanítani a pragmatikai kompetenciát, és ha igen, mi célból. 

• A felsőfokú turizmusoktatás stakeholdereinek ellentmondó elvárásai a fejlesztendő kompetenciák terén

  126-141

  Mondok Anita

  Megtekintések száma:

  92

  A turizmus és vendéglátás ágazat jelentős szerepet tölt be a nemzetgazdaságban magas munkaerő-intenzitása, külföldi valutabevételgeneráló képessége, s multiplikatív hatása révén, amellyel az egyes desztinációkban a helyi gazdaság teljesítményére is pozitív hatást fejt ki. A turisztikai munkaerőpiac széles körben alkalmaz munkaerőt a képzetlentől a magas képzettségi szinttel rendelkezőkig. A turisztikai felsőoktatás rendszere hazánkban nemzeti szinten szabályozott, s az akkreditáció okán a turisztikai felsőfokú oktatásban végzettek elismert szakmai végzettséggel kerülnek a munkaerőpiacra. A Bologna-rendszer bevezetése előtt két főiskolai szintű turisztikai képzés indítására volt az intézményeknek lehetőségük, az Idegenforgalom-szálloda és Vendéglátó és szálloda szakokat 2006-ban váltották az egybevont Turizmus-Vendéglátás alapképzések. Jelen cikk egy kérdőíves kutatás eredményeit kívánja bemutatni, amelyet a Turizmus-Vendéglátás alapszak képzési sajátosságainak érintettjeinek - végzős Turizmus-Vendéglátás szakos hallgatók, a szak oktatói illetve turisztikai szakemberek, akik a végzősök leendő munkáltatói - véleményét vizsgálta. A kutatás fő célja az érintettek személyes és szervezeti elvárásait a turizmusvendéglátás területén folyó alapképzés során fejlesztendő kompetenciákra vonatkozóan. A hallgatók többségének véleménye azt tükrözi, hogy a képzéstől elsősorban olyan kompetenciák fejlesztését várják, amelyek képessé teszik őket menedzseri pozíciók betöltésére vagy mesterszintű képzésben való továbbtanulásra. Habár olyan generikus kompetenciák, mint a kommunikáció idegen nyelven, szociális érzékenység, problémamegoldó képesség vagy kreativitás, jelentős mértékben befolyásolják a turisztikai munkavégzés során nyújtott teljesítményt, a hallgatók nem vélték különösen fontosnak. A fent említett kompetenciákat mind az oktatók, mind a turisztikai szakemberek elengedhetetlennek értékelték, noha eme kompetenciák fejlesztése nincs a bachelor szintű turisztikai oktatás fókuszában Magyarországon. Nem csak a turisztikai képző  intézmények, hanem a turisztikai vállalkozások is szakmai gyakorlati lehetőséget nyújtanak a hallgatók számára, a hallgatók mindkét helyszínt fontosnak vélték a kompetenciafejlesztés szempontjából. A kapott
  eredmények mindhárom érintetti kör számára hasznosak lehetnek, illetve segíthetnek a képzési program felelőseinek illetve az intézményi döntéshozóknak a szak fejlesztésében.