Keresés

Keresési eredmények

• A furmint szőlőfajta gazdasági jelentősége Magyarországon

  71-78

  Szilágyi László

  Megtekintések száma:

  40

  A furmint szőlőfajta a magyar szőlőművelési örökség egyik meghatározó eleme, kulturális gazdagságot és gazdasági potenciált egyaránt megtestesít. Ez az átfogó, leíró jellegű elemzés a furmint magyarországi borászatban betöltött gazdasági jelentőségének több dimenzióját tárja fel. A furmint termesztésének történeti gyökereiből kiindulva a tanulmány áttekinti a fajta egyedi szőlészeti–borászati jellemzőit, valamint azt, hogy milyen szerepet tölt be a hazai borkészítési stílusok sokféleségében. A kutatás elsősorban szekunder, statisztikai és szakirodalmi forrásokra támaszkodó, deskriptív elemzés. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) nyilvánosan elérhető adatai, a tokaji borvidékre és a furmintra fókuszáló szőlészeti, borászati és gazdaságtani munkák, valamint a borturizmushoz és a családi vállalkozásokhoz kapcsolódó tanulmányok együttesen rajzolják ki a fajta gazdasági szerepének fő körvonalait. A tanulmány áttekinti a furmint történeti–örökségi jelentőségét, termőterületi és piaci pozícióját, a borturizmushoz és vidékfejlesztéshez kapcsolódó hatásait, valamint a fenntarthatósági és technológiai kihívásokat. A cikk kritikusan elemzi azokat a kockázatokat (klíma, betegségek, fenolos összetétel, piaci edukációs igény), amelyek a fajta termesztését és piaci pozicionálását befolyásolják, és azonosítja azokat a lehetséges kitörési pontokat, amelyek a termelők számára gazdasági előnyt jelenthetnek. Összefoglalva, a kutatás a furmintról meglévő ismeretek szintetizálása mellett új szempontokat kínál a fajta hazai gazdasági jelentőségének értelmezéséhez és a további empirikus vizsgálatok megalapozásához.

• A háború társadalmi-gazdasági hatásainak vizsgálata a kárpátaljai kistérségi önkormányzatok vonatkozásában

  97-112

  Gábor Pataki

  Megtekintések száma:

  189

  Az orosz-ukrán háború 2022 óta kiemelt figyelmet kap a mindennapokban és tudományos kutatások tekintetében is. Magyar szempontból jelnetős hatást gyakorolt a nemzetgazdaság számára, de olyan értelemben is fontos figyelemmel kísérni, hogy a Kárpátalján élő őshonos magyarság számára a létét meghatározó társadalmi-gazdasági hatások indultak el. Az elemzés lehetősége igen szerteágazó, jelen tanulmány viszont összeköti a háború hatásvizsgálatát az elmúlt években létrejött un. kistérségek és az ott élő lakosság vizsgálatával.

  Első körben szakirodalmi kutatás keretében bemutatom általánosságban a háborúk társadalmi-gazdasági hatásait, majd egy empirikus kutatási sorozat mintáját vizsgálva elemzem a Kárpátalja határmentén elterülő három kistérség helyzetét 2021-2023 közötti időszakban.

  A kutatás eredményeként megállapítható, hogy az önkormányzati csoportosulások közötti eltérések nem csak a gazdasági erejük, demográfiai kereteik és egyéb társadalmi tényezők hatására áll fenn, hanem jelentős különbségek vannak annak függvényében is, hogy a háború előtt, közvetlenül a kitörése utána, vagy pedig másfél évvel később vizsgáltuk. Ebből az következik, hogy mérhető a társadalomban a háborús kimerülés mind gazdaságilag, mind lélektani, jövőbe vetetett remény vonatkozásában. Ezért lenne fontos, hogy minél hamarabb az újjáépítés lehetősége álljon fent a háború degradáló állapotához képest.

• A DEBRECENI TOP 9 FITNESZ SZOLGÁLTATÓ VÁLLALKOZÁS GAZDASÁGI ELEMZÉSE: -

  Szabóné Szőke Réka

  Pfau Christa

  Bartha Éva

  Müller Anetta

  Bácsné Bába Éva

  Megtekintések száma:

  456

  Debrecenben 11 olyan nagyobb méretű fitnesz terem van, ahol szolgáltatásként megjelenik a csoportos edzés is. Ezeket a fitnesztermeket mind ezen szolgáltatás, mind területük, mind gépparkjuk alapján a város vezető fitnesz szolgáltatóiként azonosíthatjuk be. Ezen fitnesz szolgáltatók gazdasági elemzését végeztük el éves beszámoló adataik alapján. Végül 9 fitnesz szolgáltató mérleg és eredménykimutatásának adatait sikerült összegyűjteni, melyek segítségével a vizsgált szervezetek vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét elemeztük. Megállapítható, hogy a vizsgált fitnesztermek vagyonszerkezete profiljukhoz illeszkedő, azaz dominálnak az ingatlanba, a gépparkba történő befektetések, melyek gyakorta külső forrásokra támaszkodva valósíthatóak meg. Ezzel összefüggésben felmerül az eladósódottság veszélye, ami arra hívja fel a debreceni nagy fitnesztermek figyelmét, hogy a jövőben mind jövedelmezőségük, mind pénzügyi stabilitásuk fejlesztése érdekében szükséges lépéseket tenniük.

• A játékosjogok klubfinanszírozási jelentősége hazai és külföldi futballklubok beszámolói alapján

  76-85

  Nagy Norbert

  Bács Zoltán

  Megtekintések száma:

  76

  A futballpiac alakulását napjainkban nem kizárólag a pályán zajló események határozzák meg, hanem egyre inkább a játékospiaci tranzakciók is, amelyek gazdasági jelentősége az elmúlt években látványosan megnövekedett. Az átigazolások a futballklubok működésének kiemelt pénzügyi eseményei közé tartoznak, mivel a játékosjogok értékesítése, valamint azok számviteli kezelése alapvető szerepet játszik a klubok pénzügyi stratégiájában. Jelen tanulmány három különböző országban működő futballklub – az FTC Labdarúgó Zrt. (amely a magyar számviteli törvény szerint), valamint a Borussia Dortmund és a Juventus FC (amelyek IFRS alapján) készítik beszámolóikat – 2020 és 2024 közötti pénzügyi kimutatásait vizsgálja. Összehasonlító elemzés keretén belül keresi arra a választ, hogy a sportágba áramló, növekvő pénzmennyiség és a transzferpiac általános felértékelődése hogyan tükröződik a klubok pénzügyi beszámolóiban. A kutatás célja, annak vizsgálata, hogy a játékosjogok értékesítéséből származó bevételek milyen mértékben és arányban járulnak hozzá a különböző országokban működő futballklubok összbevételéhez, illetve kimutatható-e e bevételi komponens súlyának növekedése a 2020–2024 közötti időszakban. Az elemzés összehasonlító megközelítéssel értékeli a transzferbevételek relatív jelentőségét a klubfinanszírozás rendszerében, és arra keresi a választ, hogy a játékospiaci aktivitás fokozódása miként jelenik meg a vizsgált klubok pénzügyi beszámolóiban, különösen a bevételi struktúrák átalakulásán keresztül.

• A korszerű kukoricatermesztés ökonómiai összefüggései

  254-259

  Ferencz Árpád

  Megtekintések száma:

  233

  A világ és hazánk legfontosabb és legmeghatározóbb kultúrnövényei a gabonafélék. Fontosságuk megmutatkozik abban, hogy a világ szántóterületeinek 50%-át, hazánkban pedig 66-68%-át foglalják el kalászos gabonák és kukorica együttesen. A növénytermesztés versenyképessége jelentősen függ a termelés korszerűségétől, amely hazánkra különösen is érvényes. Ezért az egyik legfontosabb gabonanövénynek, a kukoricának a gazdasági helyzetét kívántam elemezni egy jól működő családi gazdaság tevékenységén keresztül. Munkámban vizsgálom a korszerű kukoricatermesztési technológiát. Bemutatom a gazdaság által alkalmazott technológiához tartozó munkaműveleteket és ismertetem a munkaműveleti normákat. Kiszámolom a kukoricatermesztés érdekében felmerülő költségeket, meghatározom a felhasznált anyagköltségeket, személyi jellegű költségeket, az amortizációt és egyéb költséget. Kiszámítom a kukoricatermesztés árbevételének és a jövedelmének alakulását támogatás nélkül és támogatással, valamint a főbb eredményességi mutatókat.

• Társadalmi újratermelődés kérdései a magyar aprófalvakban

  53-67

  Szabo Tamas

  Megtekintések száma:

  199

  Nem pusztán közép-európai jelenség az elnéptelenedő települések problémája, amely a társadalmi újratermelődés hiányára vezethető vissza. A fogyasztói társadalom trendjei érték és mértékválság irányába sodorják a fejlődő és fejlett társadalmakat, amelynek egyik közvetett eredménye a falvak lakónépességének elöregedése és az érintett településekben rejlő endogén erőforrások apadása. Ezzel ezek a települések a legfontosabb versenyképességi potenciáljukat, a népességmegtartó erejüket veszítik el. Az aprófalvas térségekben sok esetben fellelhető gazdasági vákuum és az apadó népesség tovább erősíti azt a folyamatot, ami közszolgáltatási feladatellátások körére szűkítő hatást gyakorol, ezzel is tovább rontva a térségben élők esélyeit. Tanulmány az aprófalvas térségek gazdasági és társadalmi potenciálját vizsgálja a leíró és komplex statisztikai módszerek segítségével.

• Eladósodás és tőkeszerkezet vizsgálata a kvázi-fiskális szektorban Magyarországon

  129-138

  Hegedűs Szilárd

  Megtekintések száma:

  208

  Az önkormányzati alrendszer szervezeti struktúrájából adódóan nem csupán a hagyományos módon, költségvetési szervek közreműködésével látja el a feladatait, hanem a helyhatóságok gazdasági társaságokat is alapíthatnak a közfeladat ellátására, melyet a törvény a hatás-és feladatkörükbe utalt. Ennek megfelelően a helyhatóságok a feladataikat a tulajdonukban lévő önkormányzati cégek közreműködésével látnak el. Az önkormányzati adósságállomány
  konszolidálásra került 2013-ig, azonban az önkormányzati cégek azonban kockázatot jelentenek a tulajdonos önkormányzatoknak, valamint az alrendszer pénzügyi kockázatait jelentik. A tanulmányban a megyei jogú városok és a Főváros tulajdonában lévő önkormányzati vállalatok adósságállományának alakulását vizsgálom 2006-2013 között, melynek célja, hogy milyen mértékben jelentenek kockázatot a tulajdonosok, az önkormányzatok számára.

• A MAGYARORSZÁGI TÁVHŐSZOLGÁLTATÓK FORGÓESZKÖZSZERKEZETÉNEK NÉHÁNY JELLEMZŐ SAJÁTOSSÁGA A TULAJDONOSI HÁTTÉR FIGYELEMBEVÉTELÉVEL A 2009-2017-ES BESZÁMOLÓK ALAPJÁN

  34-41

  Süveges Gábor Béla

  Megtekintések száma:

  236

  Jelen tanulmány a magyarországi távhőszolgáltatást végző vállalatok eszközszerkezetét vizsgálja különös tekintettel a forgóeszközök arányára és szerkezetére vonatkozóan. A kutatás egyrészt arra keresi a választ, hogy a vállalatok eszközszerkezetében milyen arányban fordulnak elő a forgóeszközök, milyen struktúra jellemezi a vállalkozást rövid távon szolgáló eszközöket, valamint melyek ezen vállalatok legfontosabb jellemzői a likviditási mutatók szempontjából. A tanulmány célja ezenkívül néhány további távhőszolgáltatói szektorra jellemző sajátosság feltárása, melyek a későbbi kutatás alapját szolgálják. Módszertanát illetően beszámolóelemzés, a Magyarországon hőszolgáltatást végző vállalatok -72 vállalat képezi a vizsgált sokaságot- beszámolóiból származó adatok, valamint a műszaki és gazdasági információk segítségével 9 év (2019-2017) adatai kerültek vizsgálatra.

• Növényi alapú tejhelyettesítők piaci trendjei és fogyasztói motivációi az Európai Unióban és Magyarországon

  50-58

  Berencsi Alexa

  András Fehér

  Megtekintések száma:

  72

  A növényi alapú tejhelyettesítők piaca az egyik leggyorsabban fejlődő szegmens a funkcionális italiparban, amelyet az elmúlt években az egészségtudatos életmód, a fenntarthatósági szempontok és az élelmiszer-vásárlási szokások átalakulása is ösztönzött. A tanulmány célja az aktuális fogyasztói trendek és motivációk bemutatása, valamint a növényi tejhelyettesítő italok gazdasági jelentőségének feltárása az Európai Unióban és Magyarországon. A kutatás szekunder piaci adatok elemzésére és két fókuszcsoportos vizsgálatra épül, amelyek a fogyasztói attitűdök és a reklámtevékenységhez kapcsolódó megítélések vizsgálatát tették lehetővé. Az elemzés kiterjed a legnagyobb piaci szereplő országok bevételi adataira, a fogyasztási motivációk sokszínűségére, valamint a kommunikációs stratégiákban megjelenő vizuális és üzeneti elemekre. A megállapítások hozzájárulhatnak a célcsoport-orientált marketingkommunikáció és a piacfejlesztési lehetőségek meghatározásához.