Keresés

Keresési eredmények

• AZ EURÓPAI NEMZETKÖZI KLUBFUTBALL BEVÉTEL-TERMELŐ KÉPESSÉGÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE

  Bács Bence András

  Megtekintések száma:

  208

  A látvány csapatsportágak, különösen az európai labdarúgás bevétel-termelő képessége szignifikáns fejlődésen ment keresztül az utóbbi évtizedekben. Az európai élvonalbeli csapatok, 55 ország több mint 700 klubja éves szinten 20 milliárd eurót meghaladó összegből gazdálkodhatott az utóbbi 4 év tekintetében. Az európai klubfutball bevételeinek jelentős része származik a Big-5 bajnokságok bevételeiből. Az angol, spanyol, német, olasz és francia bajnokságok 98 csapata közül, meghatározó szerepe van a bevételek előállításában a top 20 klubnak, amelyek a teljes európai bevétel 40%-át adják. A bevételszerkezeteket vizsgálva megfigyelhető, hogy a legjelentősebb bevételi források a közvetítési bevételek, illetve a kereskedelmi és szponzorációs bevételek. Az európai klubfutball összesített bevétele a koronavírust megelőző időszakokban jelentős mértékben 7%-ot meghaladóan emelkedett átlagosan évenként, a COVID hatásait követően azonban jelentősen megtorpant a fejlődésben. A lengyel bajnokság jelentős visszaesésen, a magyar bajnokság jelentős fejlődésen ment keresztül a vizsgált 2017-2020-ig tartó időszakban, mind az összesített bevételeket tekintve, mind a csapatokra eső átlagos bevételeket tekintve. Kutatásomban a 2017-2020-as  időszakot tekintve mutatom be a Big5, magyar és lengyel bajnokságok árbevételének alakulását és megoszlását.

• Az UEFA 2020 labdarúgó Európa-Bajnokság Budapesten rendezett mérkőzésein való passzív sportfogyasztói részvétel motivációs vizsgálata

  75-84

  Csiza Marton

  Megtekintések száma:

  240

  Jelen kutatás célja az volt, hogy feltárja a helyszíni nézők preferenciáit, illetve, hogy milyen tényezők befolyásolják a sporteseményen való részvételüket. A vizsgálat tárgya az UEFA 2020 Labdarúgó Európa-bajnokság Budapesten rendezett mérkőzései voltak. A megközelítőleg 150-en kitöltő több, mint 2/3-a a 18-40 éves férfi korosztályt képviselte. A kutatásban szereplő szurkolók a tétmérkőzéseket preferálják. A UEFA 2020 Labdarúgó Európa-bajnokság Budapesten rendezett mérkőzéseinek megtekintése mellett leginkább a rendezvény várható jó hangulata, a hazai játékosoknak való szurkolás, egy közös program a barátokkal, ismerősökkel, valamint a szabadidő eltöltése, mint szórakozási lehetőség miatt döntöttek a résztvevők. A legkevésbé az motiválta a résztvevőket, hogy nem találtak egyéb jobb programot és hidegen hagyták őket a részvételi döntés szempontjából a szponzorok által kínált promóciós termékek is. A látogatás alatt tapasztaltak szerint a létesítménnyel, annak megközelíthetőségével voltak a leginkább megelégedve, ellenben a büfé termékkínálatát kifogásolták, kiszolgálási idejét túl hosszúnak tartották és hiányolták a helyszíni show (közönség szórakoztató) elemeket. A vizsgálat alapján nagyobb hangsúlyt lenne érdemes fektetni a szórakoztató elemekre, Fan Zone programokra, a sztárokkal való találkozási lehetőségre. A kifogásolt pontokra, mint a büfé termékkínálata és kiszolgálási ideje megoldás lehet mozgó büfék alkalmazása, akik a mérkőzés alatt a lelátókon sétálva szolgálják ki a fogyasztókat.

• HAZAI RENDEZÉSŰ NEMZETKÖZI SPORTESEMÉNYRŐL VALÓ TÁVOLMARADÁS OKAINAK FELTÁRÁSA

  Csiza Marton

  Megtekintések száma:

  255

  A sportvállalkozások központi terméke a sportesemény, a hivatásos sport központi terméke pedig a nemzetközi sportesemények. A sportesemények legfontosabb szereplője a fogyasztó, aktív és passzív egyaránt. Kutatásomban a passzív sportfogyasztókat vizsgáltam. Szerettem volna képet kapni arról, hogy bár figyelemmel kísérik a sporteseményt, mi a fő oka vagy okai a sportrendezvényről történő távolmaradásnak illetve mi volt legkevésbé hatással erre. A vizsgálat tárgya voltak az UEFA 2020 Labdarúgó Európa-bajnokság Budapesten rendezett mérkőzései. A kérdőíves vizsgálat online formában zajlott hólabda módszerrel. A kérdőív összeállításánál korábbi passzív sportfogyasztást vizsgáló kérdőíveket vettem alapul. Közel 150 válasz érkezett. A kitöltők jellemzően a 18-25 éves korosztályból kerültek ki, közel azonos arányban voltak férfiak és nők. Lakóhely alapján főként városiak, akik átlagos jövedelemmel rendelkeznek. A távolmaradás legfőbb okainak a magas jegyárakat, a részvétel magas járulékos költségeit, behatárolt szabadon elkölthető jövedelmet, egyéb szórakozási alternatívákat és a kényelmet jelölték meg. Legkevésbé a védettségi igazolvány hiánya befolyásolta a kitöltőket a távolmaradásban. Ezen minta alapján érdemes lehet a stadionokban további kiegészítő szolgáltatásokat nyújtani a mérkőzés idején kívül, akár a félidőben (halftime show), amik esetleg alternatív szórakozási lehetőséget biztosíthatnak, a mérkőzések színvonalát emelhetik, illetve nőknek, pároknak jegy és/vagy bérlet akció kialakítása is hatékony lehet. A kitöltők közel fele teljes mértékben támogatja további nemzetközi sportesemények Magyarországon való megrendezését.

• A PASSZÍV SPORTFOGYASZTÁS MOTIVÁCIÓINAK VIZSGÁLATA A NEMEK TÜKRÉBEN

  30-35

  Bácsné Bába Éva

  Balogh Renátó

  Bács Bence András

  Molnár Anikó

  Fenyves Veronika

  Müller Anetta

  Megtekintések száma:

  492

  A sportesemények iránti kereslettel, azaz a passzív sportfogyasztással kapcsolatos kutatások napjainkban egyre népszerűbbé válnak. A sportesemények iránti kereslet a helyszínen a szurkolók számával és a sportcsatornákon a tv közvetítéseket nyomon követők számával jellemezhető. Kutatásunkban a passzív sportfogyasztási szokásokat vizsgáltuk kérdőíves kutatással (N=518), ahol a sportesemények látogatásának motivációs hátterét elemeztük a nemek tükrében.