Keresés

Keresési eredmények

• A pénzügyi tudatosság fejlesztésének fontosságai és kihívásai

  44-52

  Póta Cserne Panka

  Megtekintések száma:

  27

  A pénzügyileg tudatos lakosság előmozdítja egy ország versenyképességét és biztosabbá teszi a gazdaság stabilitását. A pénzügyi tudatosság és az oktatás előmozdítására van szükség a középiskolás diákok, a fiatal felnőttek és az idősebb korosztályok körében is. Szintetizáló kutatásunk szekunder adatgyűjtésen alapszik. A tanulmányban bemutatásra kerül a hazai pénzügyi tudatosság fontossága és a fejlesztésére irányuló kezdeményezések, illetve ennek kihívásai különös tekintettel az emberi erőforrás tényezőkre. Megállapítható, hogy Magyarországon számos kezdeményezés van arra vonatozóan, hogy már az iskolai tanulmányok keretében elsajátíthassák a diákok a későbbiekben elengedhetetlen pénzügyi és gazdasági alapokat. Az oktatásban részt vevő tanárok számára elérhetőek bizonyos képzések, de komoly problémát jelenthet a pedagógusok alacsony száma.

   

   

   

• S.O.S. mit tegyek?- avagy a pénzügyi kultúra hiánya a magyar háztartásokban

  116-121

  Horváthné Kökény Annamária

  Horváth Szabina

  Megtekintések száma:

  201

  A háztartások pénzügyi tervezése, öngondoskodási szokása és megtakarítási hajlandósága hatással van nemcsak a háztartások gazdálkodására, hanem az egész ország gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális helyzetére is. Magyarország intellektuális készségei fejletlenek, ami az egyének pénzügyi kultúrájának hiányából fakad. A 2008-as gazdasági válság óta egyre többen belátják, hogy szükségük van a gazdasági, pénzügyi alapfogalmak ismeretére és a pénzügyi kultúrájuk fejlesztése elengedhetetlen. Kutatásunk során azt vizsgáltuk, hogyan lehet befolyásolni az egyének, háztartások pénzügyi tudatosságát, megtakarítási hajlandóságát.

• Vállalkozói tudatosság emprikus kutatása munkahelyi bölcsődével kapcsolatban

  91-98

  Tóthné Dóra Henrietta

  Földi Kata

  Megtekintések száma:

  149

  Célunk volt megismerni empirikus kutatással a vállalkozások vezetőinek véleményét az új ellátási formát illetően, illetve magyarázatot kapni, miért nem élnek a munkahelyi bölcsőde létrehozásának lehetőségével napjaink vállalkozásai a facilitáló állami környezet (pénzügyi finanszírozásra pályázati forrás és kedvező személyi feltételek) ellenére sem. További célunk volt javaslatokat megfogalmazni a vállalkozások vezetőinek tudatosság növelésére a munkahelyi bölcsődékkel kapcsolatban.

• AZ ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁRI SZÁMLA ELŐNYEINEK ISMERTSÉGE

  13-20

  Horváthné Kökény Annamária

  Megtekintések száma:

  138

  A disszertációm eredményeire építve a kutatásom során azt vizsgáltam, hogy a háztartások mennyire ismerik és használják ki az Önkéntes pénztári számlák adókedvezmény adta lehe-tőségét. Fontos lenne feltárni, hogy mi okozhatja a háttérbe szorulását és miért nem veszik igénybe jobban a háztartások a hozzá kapcsolódó állami támogatást. A jelen cikkemben fog-lalkozom az Önsegélyező Pénztári számla ismertségével, előnyeivel, hátrányaival. A háztar-tások költségvetésben betöltött szerepével, vagyis azzal, hogy megfelelő pénzügyi ismerettel milyen kiaknázatlan lehetőségek vannak benne, amivel érdemes lenne minden háztartásnak élnie. Arra a kérdésre is keresem a választ, hogy az egyes háztartási típusokat hogyan lehetne befolyásolni, vagy jobban befolyásolni, hogy kihasználják, illetve hatékonyabban kihasznál-ják a különböző állami támogatások adta lehetőségeket. Ehhez viszont az emberek pénzügyi kultúráját megfelelő szinten fejleszteni szükséges. Maga az állami szabályozás kevés. A célját nem tudja megfelelően elérni, amennyiben az információ áramlás, a kódolás vagy a dekódo-lás során problémák merülnek fel, megakadályozva a megfelelő kommunikációt.

• DESZTINÁCIÓK ISMERTSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A LEHATÁROLÁS ÖSSZEFÜGGÉSEIBEN

  8-12

  Jóvér Vanda

  Bagdi Róbert

  Kóródi Márta

  Megtekintések száma:

  229

  A turisztikai fejlesztési területek területi lehatárolása meghatározó jelentőségű a desztinációk fejlesztésével foglalkozó szakemberek számára. Ennek direkt okai a következők: a megszerezhető fejlesztési források, a turisztikai szupra- és infrastruktúra bővítése, a desztinációs arculat kialakítása, emellett az előbbiek által jelentkező előnyök lehetnek: a kapcsolódó szolgáltatási lehetőségek bevonása, a közös kommunikáció. A turisztikai piac kínálati oldala a kellő tájékozottságban érdekelt, noha kérdéses, hogy mennyire követi a kereslet a változó desztináció lehatárolást, illetve mennyiben kelt bizonytalanságot a turista utazási döntésében az, hogy egy-egy szűkebb terület időközönként más-más turisztikai fejlesztési területi egységhez tartozik és így eltérő kommunikációt folytat. A témát elemző kutatás eme résztanulmánya a fogalmak tisztázása mellett egy próbamérést mutat be a jelenleg hatályos turisztikai fejlesztési egységek ismertségére vonatkozóan, amely előkészíti a nagy elemszámú mintán alapuló lekérdezést. A tapasztalatok azonban nemcsak a mérési korrekciókra vonatkozóan szolgálnak tanulságul.