dEjournals Nyitóoldal
Economica
Nyitólap Aktuális
Archívum Keresés
Regisztráció Bejelentkezés

Economica

Évf. 17 szám 1-2 (2026)
Folyóiratcikk

Exploring fintech adoption: the role of age, education and ai openness

Megjelent:
2026-02-24
DOI Linkhttps://doi.org/10.47282/economica/2026/17/1-2/15752
Szerzők
Varga Laura,
Becsky-Nagy Patrícia
Megtekintés
pdf
Kulcsszavak
Fintech artificial intelligence digital payment financial awareness generational differences
Licenc

Copyright (c) 2026 Laura Varga, Patrícia Becsky-Nagy

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

Hogyan hivatkozzuk
Kiválasztott formátum: APA
Varga, L., & Becsky-Nagy, P. (2026). Exploring fintech adoption: the role of age, education and ai openness. Economica, 17(1-2), 59-70. https://doi.org/10.47282/economica/2026/17/1-2/15752
Absztrakt

The aim of this research was to investigate the spread of fintech innovations, particularly digital payment solutions, and the related issues of data protection. Based on the questionnaire survey, it can be concluded that younger generations are more open to innovative fintech solutions, use them more frequently, and are less concerned about potential risks and dangers. In contrast, older age groups exhibit different characteristics. The acceptance of digital solutions increases with the level of education, especially in the case of innovations such as online banking or mobile payments. However, openness to the application of artificial intelligence in finance is still in its infancy, and no significant correlation was found between educational attainment and openness to AI-based financial services. The analysis also placed strong emphasis on issues of security and trust. The results show that while age influences which payment method individuals consider the safest, education level does not have a significant effect on this perception. These findings suggest that attitudes towards innovation are influenced not only by age-related characteristics but also, in some cases, by the level of education. Overall, the research highlights a growing acceptance of digital financial solutions, particularly among young people, but it also emphasizes the ongoing importance of trust—especially from the perspective of older generations and users concerned about data protection.

Hivatkozások
  1. [1] Bagó, P. (2023). A mesterséges intelligencia lehetőségei a pénzügyekben. Gazdaság és Pénzügy, 10(1), 27 -28. https://doi.org/10.33926/GP.2023.1.2
  2. [2] Barroso, M. – Laborda, J. (2022). Digital transformation and the emergence of the Fintech sector: Systematic literature review. Digital Business, 2(2), 2-15. https://doi.org/10.1016/j.digbus.2022.100028
  3. [3] Becsky-Nagy, P., Póta, C. P., & Fazekas, B. (2022). Fintech cégek rendszerkockázati szempontú elemzése. In V. Fenyves (Szerk.), Magyar Nemzeti Bank – Debreceni Egyetem kutatási konferencia: Fenntartható gazdaság, versenyképesség és digitalizáció (pp. 1–15). Debreceni Egyetem.
  4. [4] Bethlendi, A., & Szőcs, Á. (2023). A technológiai óriásvállalatok hatása a pénzügy-technológiai ökoszisztémákra. Közgazdasági Szemle, 70(2), 213–232. https://doi.org/10.18414/KSZ.2023.2.213
  5. [5] Fintechzone (2024). Megmondták a banki ügyfelek, milyen legyen a mesterséges intelligencia (AI). https://fintechzone.hu/megmondtak-a-banki-ugyfelek-milyen-legyen-a-mesterseges-intelligencia-ai/
  6. [6] Harkácsi, G. J., & Szegfű, L. P. (2021). A megfelelőségbiztosítási funkció szerepe a digitalizáció, mesterséges intelligencia és robotizáció idején a pénzügyi szektorban. Hitelintézeti Szemle, 20(1), 152–170. https://doi.org/10.25201/HSZ.20.1.152170
  7. [7] Kerényi Á. – Müller J. (2019). Szép új digitális világ? - A pénzügyi technológia és az információ hatalma. Hitelintézeti Szemle. 18(1), 5-33. http://doi.org/10.25201/HSZ.18.1.533
  8. [8] Kerényi, Á. (2023). A pénzügyi rendszer ötvözése a digitális technológiával – a hazai FinTech-ökoszisztéma bemutatása (Doctoral dissertation, Szegedi Tudományegyetem). http://hdl.handle.net/123456789/11698
  9. [9] Murinde V. – Rizopoulos E. – Zachariadis M. (2022). The impact of the FinTech revolution on the future of banking: Opportunities and risks. International Review of Financial Analysis. 8(2), 12-21. https://doi.org/10.1016/j.irfa.2022.102103
  10. [10] Müller J. – Kerényi Á. (2019). A bizalom és etika igénye a digitális korszakban – Napfény és árnyék a FinTech világában. Hitelintézeti Szemle. 18(4), 5-34. http://doi.org/10.25201/HSZ.18.4.534
  11. [11] Póta-Cserne, P., & Becsky-Nagy, P. (2022). The impact of digitalization on the financial sector. Competitio, 21(1-2), 3-11. 10.21845/comp/2022/1–2/6
  12. [12]Szekeres, A. & Orbán, I. (2019): Analysis of the differences of financial statements prepared in conformity with ifrs by companies operating in the health care sector and another sector, ANALELE UNIVERSITATII DI N ORADEA - STIINTE ECONOMICA / ANNALS OF UNIVERSITY OF ORADEA - ECONOMIC SCIENCE 28 : 1 pp. 185-193. , 9 p.
  13. [13] Szekeres, A. & Tömöri, G. (2025). The effect of the transition to IFRS on the value judgement of investors. Competitio 24 : 1-2 pp. 3-19. https://doi.org/10.21845/comp/2025/1-2/1
  14. [14] Tömöri, G., Erdey, L., & Szekeres, A. (2025): Examination of earnings manipulation in transition to IFRS in the pharmaceutical and energy industry using econometric modelling – Hungarian case. Journal of International Studies 18 : 1 pp. 130-144. , 15 p.