Keresés

Keresési eredmények

• Az angol műszaki szaknyelv tanításának pedagógiai vonatkozásai

  164-171

  Spiczéné Bukovszki Edit

  Megtekintések száma:

  104

  A szaknyelvi angol (ESP) tanítása hagyományosan kontextus-vezérelt oktatási folyamat, arra a szakterületre összpontosít, ahol a nyelvet később használni fogják; az igényekre-reagáló, amennyiben megpróbálja meghatározni a nyelvtanulók igényeit és ehhez igazítani a tanítási módszereket; valamint tanuló-központú abban az értelemben, hogy a tanulási folyamatokat és a tanulói tevékenységeket nagyban befolyásolják az elérni kívánt tanulási célok. Ugyanakkor a
  napjainkban bekövetkező globális változások megkérdőjelezik a hagyományos tanítási módszereket alkalmazásának eredményességét. Jelen tanulmány célja, hogy bemutasson néhányat a legérdekesebb kihívások közül, amelyekkel a szaknyelvoktatóknak szembe kell nézniük, valamint lehetséges megoldásokat kínáljon ezek leküzdésére részben a kapcsolódó szakirodalom áttekintésével, másrészt sikeres gyakorlati alkalmazások ismertetésén keresztül. A szerző ezen felül megvizsgálja a felsőoktatás nemzetköziesedésével felmerülő pedagógiai kérdéseket, valamint bemutatja a tanulási stílusokra vonatkozó empirikus kutatása néhány előzetes eredményét.

• Szándék és valóság: roma fiatalok a felsőoktatásban

  5-13

  Csillei Béla

  Megtekintések száma:

  58

  Fel vagyunk-e készülve arra, hogy komoly létszámban jelennek meg roma fi atalok a felsőoktatásban? Készen áll-e a munkaerő-piac ennek az újonnan megjelenő diplomás csoportnak a befogadására? Rendelkeznek-e majd ezek a fiatalok a felsőoktatásban elsajátított romológiai ismeretekkel? Tudjuk-e, milyenek a romák?

• A felsőfokú turizmusoktatás stakeholdereinek ellentmondó elvárásai a fejlesztendő kompetenciák terén

  126-141

  Mondok Anita

  Megtekintések száma:

  102

  A turizmus és vendéglátás ágazat jelentős szerepet tölt be a nemzetgazdaságban magas munkaerő-intenzitása, külföldi valutabevételgeneráló képessége, s multiplikatív hatása révén, amellyel az egyes desztinációkban a helyi gazdaság teljesítményére is pozitív hatást fejt ki. A turisztikai munkaerőpiac széles körben alkalmaz munkaerőt a képzetlentől a magas képzettségi szinttel rendelkezőkig. A turisztikai felsőoktatás rendszere hazánkban nemzeti szinten szabályozott, s az akkreditáció okán a turisztikai felsőfokú oktatásban végzettek elismert szakmai végzettséggel kerülnek a munkaerőpiacra. A Bologna-rendszer bevezetése előtt két főiskolai szintű turisztikai képzés indítására volt az intézményeknek lehetőségük, az Idegenforgalom-szálloda és Vendéglátó és szálloda szakokat 2006-ban váltották az egybevont Turizmus-Vendéglátás alapképzések. Jelen cikk egy kérdőíves kutatás eredményeit kívánja bemutatni, amelyet a Turizmus-Vendéglátás alapszak képzési sajátosságainak érintettjeinek - végzős Turizmus-Vendéglátás szakos hallgatók, a szak oktatói illetve turisztikai szakemberek, akik a végzősök leendő munkáltatói - véleményét vizsgálta. A kutatás fő célja az érintettek személyes és szervezeti elvárásait a turizmusvendéglátás területén folyó alapképzés során fejlesztendő kompetenciákra vonatkozóan. A hallgatók többségének véleménye azt tükrözi, hogy a képzéstől elsősorban olyan kompetenciák fejlesztését várják, amelyek képessé teszik őket menedzseri pozíciók betöltésére vagy mesterszintű képzésben való továbbtanulásra. Habár olyan generikus kompetenciák, mint a kommunikáció idegen nyelven, szociális érzékenység, problémamegoldó képesség vagy kreativitás, jelentős mértékben befolyásolják a turisztikai munkavégzés során nyújtott teljesítményt, a hallgatók nem vélték különösen fontosnak. A fent említett kompetenciákat mind az oktatók, mind a turisztikai szakemberek elengedhetetlennek értékelték, noha eme kompetenciák fejlesztése nincs a bachelor szintű turisztikai oktatás fókuszában Magyarországon. Nem csak a turisztikai képző  intézmények, hanem a turisztikai vállalkozások is szakmai gyakorlati lehetőséget nyújtanak a hallgatók számára, a hallgatók mindkét helyszínt fontosnak vélték a kompetenciafejlesztés szempontjából. A kapott
  eredmények mindhárom érintetti kör számára hasznosak lehetnek, illetve segíthetnek a képzési program felelőseinek illetve az intézményi döntéshozóknak a szak fejlesztésében.

• Az oktatási szolgáltatások piacának sajátosságai Ukrajnában

  72-74

  Mykhailivna Chepurda Larysa

  Megtekintések száma:

  80

  Az oktatási szolgáltatások fejlet ségi szintje jól mutatja a gazdaság és társadalmi jólét állapotát. Ukrajnában a jelenlegi felsőoktatási rendszer és a szakképzés minőségének javítása jelentős társadalmi-gazdasági probléma, amelynek megoldása az egyik feltétele, hogy megfeleljenek a piacgazdaság társadalmi-gazdasági követelményeinek.

• A tehetséges fiatalok segítése a felsőoktatásban a pszichológiai tanácsadás módszertanával

  40-54

  Molnár Edina

  Megtekintések száma:

  119

  A személyiségfejlesztés és a tanulástámogatás a pszichológiai tanácsadás olyan területei, amelyek minden felsőoktatásban részt vevő hallgató számára segítséget nyújthatnak, de különösen fontosak a tehetséges fi atalok esetében. A tehetség kibontakoztatása a személyiség komplex fejlesztését jeleni , az erősségek és a gyengeségek feltárását és azok tudatos és irányítot fejlesztését, amely azonban nem mindig problémamentes és nem könnyű feladat
  a fejlesztéshez szükséges külső szemlélő pozíciójának felvétele sem. Ebben nyújt segítséget a tanácsadó, aki a személyiségfejlesztés és a tanulástámogatás módszertanával a tehetséges fiatal számára megteremi a fejlődés lehetőségét.

• A Debreceni Egyetem vezetői információs rendszerének SWOT elemzése

  55-60

  Gebei Tímea

  Vincze Szilvia

  Megtekintések száma:

  278

  A Debreceni Egyetemen 2009-ben kezdődött meg egy SAP alapú vezetői információs rendszer (VIR) implementálása. 2014-ben, a bevezetést követően létrejött a rendszer működtetését biztosító szervezet, a VIR Központ. A DE VIR funkcionálisan működik, azonban felhasználási köre és lehetőségeinek kiaknázása még nem teljes körű. A tanulmány SWOT elemzés segítségével mutatja be a VIR jelenleg kihasználatlan funkcióit és tesz javaslatot fejlesztésre.

• Az Erasmus+ hallgatók áramlásának vizsgálata gravitációs modellel

  Márkus Ádám

  Tóth Magdolna

  Tóth Eszter

  Megtekintések száma:

  77

  A tanulmány célja, hogy megvizsgálja a 33 Erasmus+ programország közötti Erasmus-hallgatói áramlásokat a gravitációs modell segítségével. A regressziós elemzés az országválasztási döntést befolyásoló tényezők hatását számszerűsíti a 2018-as évre vonatkozóan. A kapott eredmények arra engednek következtetni, hogy a földrajzi távolság által megtestesített költségek, valamint a kulturális különbségek erősen visszavetik két ország között a mobilitás intenzitását. A kutatás továbbá arra is rámutat, hogy a hallgatók szívesebben választanak olyan országot, ahol jó hírű, színvonalas egyetemek találhatók, míg a turisztikai attrakciók nem igazán növelik a fogadó országok vonzerejét.