Keresés

Keresési eredmények

• A fenntartható fejlődés feltételeinek megjelenése a nagykörűi lakosság értékrendjében: egy Q-módszeres kutatás eredményei

  68-79

  Ásványi Katalin

  Marjainé Szerényi Zsuzsanna

  Zsóka Ágnes

  Megtekintések száma:

  211

  A fenntartható fejlődés egyik célja a helyi közösségek megtartása, helyi boldogulásának biztosítása, amelyhez elengedhetetlen a káros következmények enyhítése vagy kiküszöbölése. Kutatásunk során többek között arra kerestük a választ, hogyan viszonyul a helyi lakosság a fenntartható fejlődéshez. Milyen preferenciákkal rendelkeznek a lakóhelyük megőrzésével, fejlesztésével kapcsolatban, látnak-e különös veszélyeket, fenyegetéseket? Milyen időtávon gondolkodnak és milyen megoldási technikákat látnak a problémákra? Mennyire tartanak szem előtt fenntarthatósági szempontokat? A válaszokat Q-módszerrel kerestük, melyhez 46 állítást fogalmaztunk meg nyolc témakörben: helyi kötődés; helyi együttműködés; cselekvési hajlandóság; gazdálkodás; időtáv; veszélyek; megoldások. A Q módszer a válaszadókat faktorokba rendezi, aszerint, mely állításokat preferálják jobban, melyeket kevésbé. Az eredmények rendkívül jól alkalmazhatóak a fenntarthatósági problémákhoz való viszonyulások megértéséhez.

• MIÉRT ELŐNYÖS A DUÁLIS KÉPZÉS A RÉSZTVEVŐK SZÁMÁRA?

  Toth Katalin

  Megtekintések száma:

  369

  Magyarországon 2015-ben intézményesített formában bevezetésre került a duális képzés.  A duális képzés a munkaerőpiac igényeire adott válasz, mely bevezetése óta egyre népszerűbb. A képzés összetett, többszereplős, így komoly feladatot jelent annak hatékony működtetése. Már most láthatóak azok a társadalmi, gazdasági folyamatok, melyek a képzés bevezetésének köszönhetően indultak el.

  A cikk a duális képzés előzményeit, jellegzetességeit, előnyeit és nehézségeit szándékozik bemutatni, a témában fellelhető szakirodalomra támaszkodva.

• DINAMIKUS ÁRAZÁS ÉS STRATÉGIAI FOGYASZTÓK: KIHÍVÁSOK ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS A HOTELSZEKTORBAN

  Fazekas Lajos Róbert

  Megtekintések száma:

  219

  Néhány évtizede a dinamikus árazás varázsszónak számított a szállodaiparban. Mitikus tevékenység, amelynek bevezetésétől az üzemeltetők, tulajdonosok a jövedelmezőség drasztikus növekedését várták. Aztán kiderült szisztematikus adatgyűjtés, az erőforrások által megengedett, lehető legjobb informatikai háttér és szakember szükséges hozzá. Tényként kezelhető, hogy aki kimaradt az lemaradt. Azonban aki beszállt, merre indult? Hová jutott? Önálló, sok irányzattal és kapcsolódási ponttal rendelkező tevékenységgé vált. Joggal nevezhetjük a szállodaipari yield management alapkövének. Áttekintésemben bemutatom, ma hol tart a szállodaipar a dinamikus árképzés területén. Az egyes irányzatok képviselőinek szeme előtt azonban egyetlen cél lebeg, a bevétel hosszútávú maximalizálása.

• Nemzetközi megállapodások a turizmus területén

  143-148

  Miroshnikova Yulia

  Megtekintések száma:

  134

  A turizmus mint a világ meghatározó gazdasági szektora jelentős hatást gyakorol környezetére. A turizmus okozta károk megelőzése, csökkentése és felszámolása érdekében nélkülözhetetlenk a különböző szintű szabályzók, egyezmények. Cikkemben az orosz-magyar turisztikai kapcsolatok fontosságára kívánom felhívni a figyelmet. A két ország közötti turisztikai együttműködési megállapodások fontos szerepet játszanak abban, hogy a turista érkezések száma dinamikusan növekedjen a jövőben is.

• Javaslatok a vidéki közösségekkel való együttműködésre

  208-214

  Herbály Katalin

  West David

  Megtekintések száma:

  117

  A fejlett országok vidéki térségeiben élő emberek többnyire magányosak. Ez a jelenség független attól, hogy munkanélküliek, alulképzettek vagy van munkájuk és családjuk is. Mindez adódhat abból is, hogy a vidék kevesebb szórakozási-és kulturális lehetőséget kínál az ott élőknek. Ha viszont ezek az emberek lehetőséget kapnak a helyi közösségek munkájában való részvételre, akkor majd várhatóan hasznos tagjai lesznek mind a társadalomnak, mind pedig az egyháznak. A szerzők két országot képviselnek (az Amerikai Egyesült Államokat és Magyarországot). Nyilvánvaló, hogy az amerikai vidéki közösségek hatékonyabban működnek, mint a magyarok. Ha segítünk az embereknek megtalálni a nekik megfelelő közösségi feladatot, akkor ezáltal a későbbiekben fontosnak érzik majd magukat. A tanulmány néhány hasznos tanáccsal szolgál, illetve már megvalósult jó gyakorlatot tesz közzé, amelyek alkalmazását követően a jövőben eredményesebben dolgozhatnak a vidéki közösségek. A javaslatok a következők: minden közösségnek legyen saját logója vagy szlogenje (esetleg mindkettő), rendszeresen végezzenek kérdőíves felmérést a helyi lakosok körében, legyen egy helyi útikalauz, támogassák a helyi hagyományőrzést, mindenkinek legyen lehetősége a közösségi részvételre és a továbbtanulásra, valamint mutassák be a más térségekben alkalmazott ,,jó gyakorlatokat” is.

• A Műszaki menedzser alapszak munkaerőpiaci megítélése és fejlesztési lehetőségei a Szolnoki Főiskolán

  153-163

  László Éva

  Jakopánecz Eszter

  Törőcsik Mária

  Megtekintések száma:

  104

  A Szolnoki Főiskola képzésfejlesztési célból kutatást végzett a TÁMOP 4.1.1. C – 12/1/KONV-2012-2004 projekt keretében. A Szolnoki Főiskola azt a célt tűzte ki, hogy piaci információkkal segítse a Műszaki menedzser alapszak képzési stratégiájának fejlesztését. A  szakértőket, oktatókat és hallgatókat megszólaltató kutatás eredményei aláhúzzák,hogy a Műszaki menedzser alapszak jövőjét illetően kulcsfontosságú a gyakorló vállalatokkal való szorosabb együttműködés: ezáltal lehetővé válik a piaci igényekre való gyorsabb reagálás, a legfrissebb tudás átadása, illetve a szakirány piaci elfogadottságának erősítése is. Az
  eredmények rávilágítottak, hogy a Szolnoki Főiskola jelenlegi képzési színvonala további fejlesztéseket igényel a kikerülő pályakezdők piacképességének erősítése érdekében, amelyben markáns kérdést jelent a kapcsolódó területek ismereteinek átadása is. A megfelelő szakmai alaptudás mellett határozott elvárás a nyelvek ismerete és a magas szintű kommunikációs képességek megléte.