Keresés
Keresési eredmények
-
HAL ÉS HALÁSZATI TERMÉKEKKEL KAPCSOLATOS HAZAI FOGYASZTÓI SZOKÁSOK, TRENDEK
Megtekintések száma:209A globalizációnak hatására a hal- és halászati termékek fogyasztása is fellendült, köszönhetően az import termékek megjelenésének. Mára már elmondható, hogy számos halfaj és feldolgozási formában áll nap mint nap a fogyasztók rendelkezésére. Ennek köszönhetően megváltoztak a fogyasztói szokások és egyre inkább előtérbe kerül az egészséges étrendbe beépülő haltermékek fogyasztása. A cikk célja, hogy bemutassa a hal- és halászati termékekkel kapcsolatos fogyasztói szokásokat, attitűdöket világ, Európai Uniós, valamint hazai szinten egyaránt.
-
A Tween szegmens fogyasztói magatartását befolyásoló tényezőinek és a reklámokkal szembeni attitűdjének vizsgálata Jász-Nagykun-Szolnok megyében
31-46Megtekintések száma:308A fogyasztásszociológiai és reklámpszichológiai alapokon nyugvó téma jelentősége és aktualitása több aspektusból is megközelíthető. A gazdasági élet szereplőinek sikerült elérni, hogy a fiatalkorúak az egyik legfontosabb célpiaccá „nőtték ki magukat”. Ugyanis napjainkban a gyermekek és fiatalok a leginkább preferált célcsoport, ők a jövő (fogyasztói). Emellett egy olyan fogyasztói társadalomban élünk, ahol a javak jellemzően nem csupán a szükséglet-kielégítés
eszközei, hanem fontos befolyásoló tényezők is egyben, amelyek alapul szolgáltak a társadalmi státuszkülönbségek kialakulásában. Jelen munkánkban azt vizsgáljuk, hogy 2015-ben, a webkorszakban hogyan állnak a televíziós reklámok tárgyköréhez a Z generáció tagjai, milyen attitűdökkel rendelkeznek; illetőleg ez hogyan alakítja fogyasztói magatartásukat vagy mely tényezők azok, amelyek a mai kamaszokat vásárlói döntésük meghozatalakor motiválnak. Ebből adódóan célunk a Jász-Nagykun-Szolnok megyében élő „tween” szegmens fogyasztási- és médiahasználati szokásainak, befolyásoló tényezőinek, motívumaik, márkapriorizációik, illetve reklámokkal szembeni attitűdjeik megvizsgálása. -
A fenntartható fogyasztói attitűdök vizsgálata
14-24Megtekintések száma:571A fenntarthatóság témája világszinten ismert, hiszen egy globális problémára igyekszik megoldást találni. Célja olyan alternatívák létrehozása és használata inputok és outputok felhasználása során, amik kevesebb szennyezést okoznak, csökkentve a Föld által biztosított megújuló és nem megújuló erőforrások igénybevételét. A fenntartható fejlődés céljául tűzte ki azt, hogy úgy alakítsa át a kormányzati, termelési, gyártási, fogyasztási és egyéb folyamatokat, hogy lehetőséget adjon a Föld hosszú távú fennmaradására. Az exponenciálisan növekvő lakosság és az egyre nagyobb mértékben felmerülő fogyasztás és túlfogyasztás még nagyobb ütemben kezdte el szennyezni a világunkat. Elég csak a levegő fokozott szmogszennyezettségre, az elsivatagosodásra, a szennyezett vizekre vagy a globális klímaváltozásra gondolni ahhoz, hogy rájöjjünk, mekkora problémával is nézünk szembe. Primer kutatásunk kérdőíves megkérdezésre épült, mely a magyar és spanyol kitöltők közötti különbséget igyekezett feltárni a fenntartható, azonbelül is elsősorban a környezettudatos magatartás kapcsán. Jelen tanulmányban csak a magyar kitöltők (N=357) eredményeire összpontosítva mutatjuk be az egyes fogyasztói csoportokat a környezettudatos magatartás mentén. A vizsgálathoz leíró statisztikai elemzést, főkomponens- és klaszterelemzést használtunk. A kutatásunkból kiderült, hogy kitöltők többféle módszerrel is igyekeznek csökkenteni az egyéni károsanyag-kibocsátásukat. Ezenkívül legfontosabbnak azt tartják, hogy már gyerekkorban megkezdődjön a környezettudatos nevelés. A főkomponens analízis eredményeink nem csengtek egybe a korábbi kutatási eredményekkel a témában, de hasonló mintázatokat mutattak. Jelen kutatásban a dimenziók az Öko-fitt-karriertudatosság, a Trendkövetés, az Önzetlen patrióta értékek és a Kedvező vállalatmegítélés lettek. A klaszterelemzés alapján elmondható, hogy a leginkább a fenntarthatósági célok iránt elkötelezett csoportban, a Fenntartható Tudatosok szegmensben nincsenek sokan, azonban az elmúlt évektől eltérően van egy erősen fenntarthatóság és hazai értékek párti csoport, akik nagyobb létszámban jelentek meg a mintánkban.
-
A digitális transzformáció hatása az üzleti modellre
69-79Megtekintések száma:307A cikk a digitális gazdaság és digitális üzleti modellek sajátosságainak vizsgálatára hivatott. A cikk célja összefoglalni és kontextusában vizsgálni a digitális gazdaság kialakulásának és fejlődésének mérföldköveit, eszközeit, feltételeit, valamit társadalmi - gazdasági hatásait és területeit. Mivel a digitális gazdaság interdiszciplináris jellegéből, valamint széleskörű értelmezési sokszínűségéből fakadóan nincsenek általánosan elfogadott, egzakt definíciók, taxonómiák, a tudományterületi sajátosságokból, valamint adott részterületei vizsgálatok általi megközelítések miatt számos definíció határolja le a témakört. A digitális gazdaság a gazdasági növekedés fő hajtóereje, az életvitel megváltozását, gazdasági átrendeződést, valamint mélyreható következményekhez vezet a vállalkozásokra, munkahelyekre és emberekre vonatkozóan. A digitális gazdaság megjelenésének első hulláma a 20. század második felében detektálható, ekkor elsősorban maga az új technológia, leginkább az internet, mint széles körben megfizethető és elérhető tényező hajtotta az exponenciális növekedés felé. A digitális gazdaság alapját a jövőben az IoT (dolgok internete) és az AI (mesterséges intelligencia) kombinációja jelentheti. Általános megközelítéssel élve a digitális gazdaság által bekövetkező digitális transzformáció a meglévő üzleti modellek módosításaként vagy adaptációjaként is definiálható, mely a fogyasztói és társadalmi viselkedésben, magatartásban, létfelfogásban végbemenő drasztikus átalakulás, valamint a dinamikus ütemű technikai fejlődés, modernizáció és innováció következménye. A digitális gazdaság további területei az új digitális modellek (digitális platformok, felhőszolgáltatás), automatizálás, hatalmas mennyiségű adatgyűjtés, adatfeldolgozás, adatelemzés, algoritmus alapú döntéshozás.