Keresés

Keresési eredmények

• Forgatókönyvek az európai globális éghajlatváltozásra

  107-115

  Retek Mihály

  Megtekintések száma:

  92

  A jövőkutatás legfrissebb kutatásainak egyik iránya az interaktív modellek szimulációjának jövőalternatívák képzésére történő felhasználása. Ehhez a módszertani kutatási tendenciához maximálisan illeszkedik a tanulmány azzal, hogy megmutatja azt, hogy miként lehet a tudományos alapokon kidolgozott interaktív klímamodellt, a Java Climate Model-t, felhasználni a lehetséges társadalmi-gazdasági forgatókönyvek megjelenítésére, és azok várható éghajlatváltozási következményeinek bemutatására. A modell felhasználásával előállított komplex éghajlat-változási forgatókönyvek összehasonlító elemzésével megmutatható, hogy milyen lehetséges hatásokat válthatnak ki a gazdaságpolitikában és a környezetvédelemben rövid és hosszú távon, valamint különböző térségi/ intézményi szinteken. Ebben a tanulmányban két lehetséges, az európai kontinensre vonatkozó forgatókönyvet és annak következményeit mutatom be annak fényében, hogy az ún. közbülső alternatívák, a legrosszabb és a legjobb, már korábban kidolgozott modellalternatívákhoz képest a gyakorlat számára reálisan választhatóbb alternatívák.

• Klímaváltozás – startup a megoldás?

  94-101

  Szakács Attila

  Szakács Zsolt

  Megtekintések száma:

  145

  Manapság a környezetvédelem és a gazdasági váltásból eredő munkanélküliség eléggé égető problémát jelent a világ minden pontján. A startupok révén az elmúlt 10 évben a gazdaság egyre jobban növekvő tendenciát mutatat, így miért ne lehetne a klímaváltozás ellen úgy harcolni, hogy közben még a gazdaságot is támogatják a fiatal vállalkozók? Számos olyan tennivaló akad, amely még mindig kiaknázatlan, többek között a geotermikus és megújuló energiaforrások használata, mellyel nem csupán a külföldi országtól való függőség csökkenne, de egyúttal új munkahelyet is lehetne teremteni környezetbarát módszerek használatával. A feltörekvő innovatív vállalkozók talán a klímaváltozásra is hamarosan találnak megoldást, mert bizony ez a jelenség a föld minden lakójára közvetve vagy közvetlenül hatást gyakorol.

• Műszeres egészségi állapotfelmérés két időskorú kocsánytalan tölgyes állományban a Börzsöny és Gödöllői-dombság területén.

  359-364

  Trenyik Petra

  Barczi Attila

  Demeter András

  Czóbel Szilárd

  Megtekintések száma:

  108

  Számos, a klímaváltozással foglalkozó kutató úgy véli, hogy ebben az évszázadban a szélsőségesebbé váló klíma mellett az átlaghőmérséklet emelkedése várható (Solomon et al., 2007). Ezek az időjárási anomáliák jelentősen befolyásolhatják az élőlények, beleértve a növények elterjedési határait. Súlyosan veszélyeztetheti őshonos fafajainkat, hiszen egyes prognózisok azt feltételezik, hogy a kocsánytalan tölgy zonális elterjedésének 82-100%-a az optimális klímatéren kívülre eshet 2050-re a Kárpát-medence viszonylatában (Czúcz et al., 2013). Az ilyen, és ehhez hasonló előrejelzések különösen szükségszerűvé teszik a kocsánytalan tölgyeseink klímatoleranciájának, valamint egészségi állapotának vizsgálatát, hogy ily módon a lehető legpontosabb képet kapjuk a társulásokban végbemenő változásokról. Vizsgálataink során két 100 évesnél idősebb állomány egészségi állapotát vizsgáltuk meg a Fakopp 3D Akusztikus Tomográf segítségével, az egyik állomány a Börzsöny, míg a másik a Gödöllői-dombság területén fekszik.

• FENNTARTHATHATÓSÁG: KUDARC ÉS KIÚT KORUNK NAGY KÉRDÉSE ÉS EGY LEHETSÉGES VÁLASZ

  49-56

  Lengyel Attila

  Megtekintések száma:

  111

  Az elmúlt évtizedek fenntarthatóság érdekében tett erőfeszítései globálisan kudarcosak. Még mindig a legrosszabb klímaforgatókönyv szerint haladunk, a sokak által történelmi mérföldkőnek nevezett párizsi klamacsúcs nem hozott valódi áttörést. A tétlenségre számos magyarázat született. Arra már kevesebb, hogy miként lehetne az emberekben valódi szemléletváltást elérni.

• A fenntarthatósági jelentéstétel gyakorlatának vizsgálata

  43-52

  Kulcsár Edina

  Megtekintések száma:

  219

  A vállalatok felelőssége a klímaváltozás negatív hatásainak csökkentésében nyilvánvaló. A hagyományos lineáris gazdaságról való átállás a körforgásos gazdaságra egyre nagyobb terhet ró a vállalatokra. A megfelelő pénzügyi teljesítmény mellett egyre nagyobb hangsúly helyeződik a környezeti teljesítményre. Jelen tanulmány célkitűzése megvizsgálni 20 bukaresti tőzsdén jegyzett vállalatok nem pénzügyi, fenntarthatósági jelentéstételre vonatkozó gyakorlatát. Ehhez a legmagasabb piaci kapitalizációjú vállalatok nem pénzügyi jelentései kerültek felhasználásra 2020 és 2022 között. Az elemzés eredményei alátámasszák azt a tényt, hogy a környezet érzékeny vállalatok beszámolói terjedelmesebbek, részletesebbek a vizsgált szempontok tekintetében. A vizsgált három év során a vizsgált vállalatok ESG jelentéseinek részletessége, hossza nőtt. A környezeti, társadalmi szempontok közzététele részletesebb a vizsgált bankok, kőolaj kitermelő, energiaipari vállalatok esetében. Emellett a vállalatirányítási szempontok közzététele részletesebb a vizsgált energiaipari és távközlési szolgáltatás nyújtó jegyzett vállalatoknál. A megvizsgált vállalatoknál megfigyelhető volt, hogy legtöbbnél GRI index szerint végzik a jelentéseket. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a vizsgált vállalatok egyre részletesebb és hosszabb jelentéseket készítettek. A kutatás eredményei alátámasszák azt a tényt is, hogy az ESG jelentés szempontjai (E, S, G) attól is függnek, hogy a vállalat milyen ágazatban tevékenykedik.

• Morális klímaváltozás- erkölcsi megújulás

  34-44

  Bálint Sándor

  Megtekintések száma:

  127

  Az ember erkölcsi lény, de hogy semmi egyéb – tudniillik, ha nem erkölcsi lényként viselkedik, semmivé lesz – ennek belátásában rejlik a globális ökológiai katasztrófa (a második vízözön) etikai-hívők számára talán üdvtörténeti jelentősége. A túlélés lehetősége ma az erkölcsi cselekvés lehetőségével áll vagy
  bukik: hogy meggyőződtünk-e a jó és a rossz létezéséről, képesek vagyunk-e a kettő megkülönböztetésére, szabadságunkban áll-e a különbség ismeretében a jót választani, végül, hogy felismerjük-e átháríthatatlan felelősségünket cselekedeteinkért? Erről szól a tanulmány.

• Fiatal gazdák induló támogatása alprogram (fig) bemutatása és a főbb eltéréseinek kiemelése a korábbiakban kiírt fiatal gazda pályázatokhoz képest

  168-173

  Kőszegi Irén Rita

  Megtekintések száma:

  100

  A 2014-től érvénybe lépő új keretrendszerben a vidékfejlesztés fő irányait a környezet védelme, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, valamint az innováció határozza meg. Mindemellett az Európai Unió programjai keretében egyre kiemeltebb figyelmet kapnak a fiatal mezőgazdasági termelők. A 2014-2020-as Programban is kiemelten fontos szerepet kap a fiatal gazdák támogatása.