Keresés

Keresési eredmények

• A légiközlekedésben használt biztonsági berendezések jellemzése repülőtéri terrorcselekményekkel kapcsolatban

  341-350

  Szabó Vivien

  Megtekintések száma:

  192

  A terrorszervezetek olyan helyeket és épületeket választanak elsődleges célpontnak, amelyeket nagy tömegek használnak,mint például tömegközlekedési csomópontok. Cikkemben kiemelten foglalkozom a repülőtereken elkövetett terrorcselekményekkel. A terroristák kis mennyiségű robbanóanyaggal képesek hatalmas robbantásokat okozni, ezzel kárt téve emberi életekben és építményekben. A folyamatos repülőtéri biztonsági rendszerek fejlesztésével a terrorista csoportoknak is szükségük van új technikák alkalmazására. A terrorcselekmények sikertelen megelőzése is bizonyítja, hogy rendszeres műszaki, emberi és technológiai fejlődésre lenne szükség. A modern terrorizmus történetében a fő célpontok a repülőgépek a kifutópályán és levegőben, érkezési és indulási csarnokok, illetve forgalomirányítás és radar rendszerek. Úgy tűnik a három nyilvános hely közül, az bizonyul a „leggyengébbnek”, ahol az utasokat és a poggyászokat ellenőrzik. A légi közlekedés védelme érdekében ellenőrzik az utasokat, a kézi poggyászaikat, a feladott poggyászaikat és a rakodótérbe bekerült szállítmányokat. A biztonsági ellenőrzés fontos, mert ez az egyetlen módja, hogy megakadályozzuk a tiltott anyagok csempészetét és a robbanóanyagok feljuttatását a repülőgép fedélzetére. Hasonló technológiát alkalmaznak a postahivataloknál is a csomagok ellenőrzésére. A robbanásveszélyes anyagok kimutatására a múltban számos módszert kidolgoztak, így képesek az egészen kis mennyiségű anyagot is kimutatni. Ebben a cikkben bemutatom a biztonsági berendezéseket, alkalmazásait, típusait és működési elveit.

• Új kihívások a légiközlekedés kontrollingjában – szisztematikus irodalomelemzés

  21-33

  Kárpáti Eszter

  Megtekintések száma:

  64

  A légiközlekedés az elmúlt évtizedben nagyon változó környezetben, de nagy mértékben növekvő iparággá vált, különös tekintettel az ULCC (ultra low cost carrier) légitársaságok esetében Európában. Ezeknek a légitársaságoknak a feltörekvése magával hozta a repülőterek bevételeinek komoly változását is, amelyet tovább árnyal a digitalizáció, az AI egyre nagyobb térhódítása. A cikk célja, hogy egy szisztematikus irodalomelemzésen keresztül elemezze, hogy a kontrolling módszerek milyen szerepet töltenek be ezekben a folyamatokban kiemelt figyelmet fordítva az európai, illetve középkelet-európai régióra. A kutatást PRISMA módszertan alkalmazásával végeztem a Scopus és a Web of Science adatbázisokat felhasználva a 2005 és 2025 közötti szakirodalom tekintetében. Keresésemet három fő téma köré csoportosítottam: az ULCC légitársaságok költségcsökkentési módszerei, a repülőterek bevételnövelési lehetőségei és a digitalizáció hatása a légiközlekedésben, elsősorban a kontrolling rendszerekben. A cikk rámutat arra, hogy a kontrolling módszerek nem egységesek, nem képesek integrálódni a gyors változáshoz és az operáció komplexitásához. Az egyik fő konklúziója a tanulmánynak, hogy érdemes lehet egy új, az iparágra specifikus kontrolling módszert kidolgozni amely szintetizálni tudja az ULCC-k működési kereteit, a repülőterek üzemeltetését és a digitalizációval érkező fejlődési lehetőségeket. A cikk célja, hogy alapot képezzen az ehhez szükséges kutatásokhoz, és a modell kidolgozásához.

• UAV-k légi és földi üzemeltetése

  99-117

  Békési Bertold

  Papp István

  Szegedi Péter

  Megtekintések száma:

  238

  Az emberi hiba veszélyezteti az UAV-k működését, csakúgy, mint a repülés más területein is. Abban az esetben, ha az UAV engedélyt kap, hogy műveletet (repülési feladatot) hajtson végre a Nemzeti Légtér rendszer (NAS) szabályainak megfelelően, akkor számolni kell az emberi tényezővel ezen légijárműveknél is. Az írásmű célja, hogy javaslatokat fogalmazzon meg az UAV-k biztonságos és hatékony repülőtéri üzemeltetést biztosító módszerekre, eljárásokra, valamint megvizsgálja az eddigi alkalmazás során szerzett légi- és földi tapasztalatokat.