Keresés

Keresési eredmények

• Tanulói kompetenciák és pedagógiai hozzáadott érték Jász-Nagykun-Szolnok megyében

  288-301

  Morauszki András

  Megtekintések száma:

  240

  Az elemzés az Országok Kompetenciamérés 2014. évi adataira építve vizsgálja a Jász-Nagykun- Szolnok megyei tanulók matematikai és szövegértés kompetenciáit összehasonlítva a többi megye adataival. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei tanulók minden iskolatípusban jellemzően alacsonyabb pontszámokat értek el, mint a többi megye tanulói. A megyében viszonylag magas a gettósodó és gettóiskolák aránya, ahol a roma tanulók aránya 30% vagy 50% feletti. Ezekben jellemzően alacsonyabbak a kompetenciamérések ponteredményei. A kompetenciaeredményeket ugyanakkor elsősorban a tanulók családi háttere magyarázza. A pedagógiai hozzáadott érték a családi háttér alapján várhatóhoz viszonyítja a tanulók kompetenciaeredményeit. A megye oktatásai intézményei azonban ebből a szempontból is elmaradnak más megyékhez képest. A megyében elsősorban a 8 és 4 évfolyamos gimnáziumokban és a szakközépiskolákban mérhető pozitív hozzáadott érték, a többi iskolatípus a vártnál gyengébb eredményeket ért el.

• A közszolgáltatások marketing tevékenységének, ezen belül a vevőelégedettség vizsgálata, a természet tudatos fogyasztók kialakulásának tükrében Jász-Nagykun-Szolnok megyében

  164-170

  Máté Zoltán

  László Éva

  Szakács Attila

  Megtekintések száma:

  292

  Kutatásunk a Jász-Nagykun-Szolnok megyében működő szolgáltató vállalatokra irányul. Jelen írásban defi niálásra kerülnek a közszolgáltatás, valamint a közüzemi szolgáltatás fogalma. Vizsgálat alá vonjuk a megye közüzemi szolgáltatásokkal való ellátot ságát azzal a céllal, hogy a későbbiekben áf ogó képet kapjunk a térség lakosságának szolgáltatásokkal való elégedet ségéről. Végezetül foglalkozunk, azzal a kérdéssel, hogy a közüzemi szolgáltatást nyújtók, milyen jellegű marketing tevékenységet folytatnak, illetve ezen belül megvalósul-e a limitált versenyhelyzet, ami esetlegesen a vevőelégedetség megvalósulásában ölt testet.

• A szociális munkás küldetése Jász-Nagykun-Szolnok megyében

  75-83

  Boda Tímea

  Hima Gabriella

  Huff Endre

  Megtekintések száma:

  246

  Publikációnk célja a szociális munkás szakképzés bevezetésének előkészítése a Szolnoki Főiskolán.  Jász-Nagykun-Szolnok megye olyan régiót képvisel az országon belül, amelyben a lakosság összetétele, társadalmi helyzete nemcsak indokolná a szociális munkások számának növelését, hanem kifejezet en szükségessé tenné. Ezért a Társadalomtudományok és Kommunikáció Tanszék kutatócsoportjának programjában a hátrányos helyzetűek segítését
  prioritásként szerepel. 

• Vissza a munka világába: A közfoglalkoztatás útján Jász-Nagykun-Szolnok megyében

  96-104

  Bacsik Mária

  Megtekintések száma:

  109

  Az Amerikai Egyesült Államokban 2008 őszén kirobbanó világgazdasági válság hazánk gazdaságára és munkaerő-piacára is súlyos csapást mért. Az ország elmaradottabb keleti területein, köztük Jász-Nagykun-Szolnok megyében a gazdasági válság tovább erősített e a kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzetet. Az egyre növekvő munkanélküliség mérséklése céljából a foglalkoztatáspolitika számos munkaerő-piaci eszközt alkalmaz, amelyek közül kiemelkedő jelentőséggel bír a közfoglalkoztatás. Tudományos diákköri dolgozatomban a közfoglalkoztatás munkanélküliség kezelésében betöltött szerepét vizsgáltam. A dolgozatban arra kerestem a választ, hogy képes-e a közfoglalkoztatás hatékonyan kezelni a munkanélküliséget és csökkenteni a tartós munkanélküliséget. A kutatás során a vizsgált időszak (2009-2011) két legfontosabb, a korábbi évekhez viszonyítva legnagyobb munkaerőt megmozgató közfoglalkoztatási
  programjait, az Út a munkához és a Nemzeti Közfoglalkoztatási Programot tanulmányoztam. Ezt követően elkészítettem az általam felállított szempontrendszer alapján a két program összehasonlító elemzését kiemelve a két program erős és gyenge pontjait. A kutatásomat a szakirodalom, a tanulmányok, a szakfolyóiratok és a nemzetközi sajtóban megjelent szakcikkek és internetes források felhasználásával végeztem el.

• Bűnmegelőzés, áldozatsegítés, ifj úságvédelem Jász-Nagykun-Szolnok megyében

  142-158

  Molnár Edina

  Bozorádi János

  Márkus Erika

  Megtekintések száma:

  151

  A prevenció fontosságát Magyarország Országgyűlése már 2003-ban hangsúlyozta a Társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájának kidolgozásával, megvitatásával és elfogadásával. A stratégia prioritásai a gyermek- és fi atalkori bűnözés csökkentése, a városok biztonságának fokozása, a családon belüli erőszak megelőzése, az áldozatt á válás megelőzése és az áldozat segítés, valamint a bűnismétlés, az ismételt elkövetővé válás megelőzése. Ezen célok elérését
  a megyei intézmények hatékonyan együtt - működve képesek csak megvalósítani, hiszen a bűnmegelőzés nem csupán a rendőrség, hanem a társadalom szereplői, ezen belül a szociális, a gyermek- és ifj úságvédelmi intézmények és nem utolsó sorban a potenciális áldozat feladata.

• A Tween szegmens fogyasztói magatartását befolyásoló tényezőinek és a reklámokkal szembeni attitűdjének vizsgálata Jász-Nagykun-Szolnok megyében

  31-46

  Tóth Rita Noémi

  Pólya Éva

  Megtekintések száma:

  377

  A fogyasztásszociológiai és reklámpszichológiai alapokon nyugvó téma jelentősége és aktualitása több aspektusból is megközelíthető. A gazdasági élet szereplőinek sikerült elérni, hogy a fiatalkorúak az egyik legfontosabb célpiaccá „nőtték ki magukat”. Ugyanis napjainkban a gyermekek és fiatalok a leginkább preferált célcsoport, ők a jövő (fogyasztói). Emellett egy olyan fogyasztói társadalomban élünk, ahol a javak jellemzően nem csupán a szükséglet-kielégítés
  eszközei, hanem fontos befolyásoló tényezők is egyben, amelyek alapul szolgáltak a társadalmi státuszkülönbségek kialakulásában. Jelen munkánkban azt vizsgáljuk, hogy 2015-ben, a webkorszakban hogyan állnak a televíziós reklámok tárgyköréhez a Z generáció tagjai, milyen attitűdökkel rendelkeznek; illetőleg ez hogyan alakítja fogyasztói magatartásukat vagy mely tényezők azok, amelyek a mai kamaszokat vásárlói döntésük meghozatalakor motiválnak. Ebből adódóan célunk a Jász-Nagykun-Szolnok megyében élő „tween” szegmens fogyasztási- és médiahasználati szokásainak, befolyásoló tényezőinek, motívumaik, márkapriorizációik, illetve reklámokkal szembeni attitűdjeik megvizsgálása.

• EGY SIKERES BOLT KÉSZLETGAZDÁLKODÁSÁNAK ELEMZÉSE EGY HÁTRÁNYOS HELYZETŰ KISTÉRSÉGBEN

  Földi Kata

  Török Ádám Imre

  Megtekintések száma:

  251

  Jász-Nagykun-Szolnok megyében az egyik leghátrányosabb helyzetű kistérségben (Kunszentmárton kistérség) lévő községben, Tiszasason kedvezőtlen mikrokörnyezeti tényezők között, különösen alacsony diszkrecionális jövedelmű vásárlók körében hogyan is tud sikeresen üzemelni egy kiskereskedő. Vizsgálatunk célja az volt, hogy értékeljük, áruforgalmi sikeréhez hogyan járult hozzá a javuló készletgazdálkodás.

• Helyreállítható-e az organikus társadalmi intézmények presztízse? Középiskolás diákok véleménye a házasságról és a családról Jász-Nagykun-Szolnok megyében

  23-28

  Örsi Julianna

  Megtekintések száma:

  185

  A kutatás a család, a házasság intézményét vizsgálja a fi atal nemzedék szemszögéből. A mai, párválasztás előtt álló fi atalok véleménye egyrészt tükrözi a jelen családi állapotokat, szokásokat, másrészt előrevetí ti a következő generáció a családalapítással kapcsolatos magatartását.

• Civil szervezetek támogatása

  13-18

  Horváthné Kökény Annamária

  Lengyel Borbála

  Megtekintések száma:

  234

  Kutatásunk során a civil szervezetek helyzetét vizsgáltuk meg. Összegyűjtöttük a civil szervezetek támogatásának különböző formáit, az adománygyűjtés fogalomrendszerét és annak szabályait. Kíváncsiak voltunk rá milyen fő bevételi forrásaik vannak, különösen a Jász-Nagykun-Szolnok megyében található civil szervezeteknek; melyek a legáltalánosabb adománygyűjtési stratégiáik; mennyire jellemző napjainkban a tartós adományozás; valamint milyen arányt képvisel a személyi jövedelemadóból származó 1 százalékos felajánlás a bevételi források között. A magyarországi gyakorlat azt mutatja, hogy a kisebb egyesületek csak ritkán tudnak pályázni. Ha sikerül is pályázati forráshoz jutniuk, azok megvalósulása, lebonyolítása sokszor akadályokba ütközik. Éppen ezért gondoljuk,
  hogy a pályázati rendszer valamiféle megreformálásával az állam képes ezen változtatni, segítséget nyújtva a rászoruló civil szervezeteknek.