Keresés
Keresési eredmények
-
Exploring fintech adoption: the role of age, education and ai openness
59-70Megtekintések száma:166The aim of this research was to investigate the spread of fintech innovations, particularly digital payment solutions, and the related issues of data protection. Based on the questionnaire survey, it can be concluded that younger generations are more open to innovative fintech solutions, use them more frequently, and are less concerned about potential risks and dangers. In contrast, older age groups exhibit different characteristics. The acceptance of digital solutions increases with the level of education, especially in the case of innovations such as online banking or mobile payments. However, openness to the application of artificial intelligence in finance is still in its infancy, and no significant correlation was found between educational attainment and openness to AI-based financial services. The analysis also placed strong emphasis on issues of security and trust. The results show that while age influences which payment method individuals consider the safest, education level does not have a significant effect on this perception. These findings suggest that attitudes towards innovation are influenced not only by age-related characteristics but also, in some cases, by the level of education. Overall, the research highlights a growing acceptance of digital financial solutions, particularly among young people, but it also emphasizes the ongoing importance of trust—especially from the perspective of older generations and users concerned about data protection.
-
Modern kommunikációs stratégiák és üzleti kapcsolatok fejlesztése a felsőoktatásban: A Debreceni Egyetem vállalati partnereinek tapasztalatai
24-32Megtekintések száma:113A B2B szektorban a kommunikációs csatornák minősége alapvetően meghatározza az együttműködések sikerét. A digitalizáció előretörésével a felsőoktatási intézmények számára is elkerülhetetlenné vált, hogy újragondolják és korszerűsítsék kapcsolattartási gyakorlataikat az üzleti partnereikkel. Kutatásunk célja az volt, hogy feltérképezzük a jelenleg alkalmazott kommunikációs eszközöket és folyamatokat, különös tekintettel arra, hogy ezek mennyire felelnek meg a modern üzleti elvárásoknak, illetve milyen irányokba fejleszthetők a jövőben.
A Debreceni Egyetem vállalati partnereivel készített félig strukturált interjúk révén mélyebb betekintést nyertünk abba, hogyan zajlik az intézmények közötti kommunikáció a gyakorlatban, milyen akadályok merülnek fel, és milyen fejlesztési igények fogalmazódnak meg az érintett szereplők részéről. Az eredmények rávilágítottak arra, hogy bár a meglévő eszközök sok esetben működőképesek, egyértelműen megjelent az igény egy tudatosan felépített, innovatív és rugalmas kommunikációs rendszer kialakítására.
Kutatásunk a jövőbe tekint: célunk, hogy olyan fejlesztési javaslatokat fogalmazzunk meg, amelyek támogatják a felsőoktatási intézményeket abban, hogy dinamikusabb, technológiailag támogatott, mégis emberközpontú kapcsolattartást építsenek ki partnereikkel. Ezek a modern kommunikációs modellek nemcsak az intézmények versenyképességét növelhetik, hanem a hallgatók számára is értékesebb, valós kapcsolati háló kiépítését tehetik lehetővé az üzleti szféra felé.
-
A vidékfejlesztés záloga, startup – új és környezetbarát megoldásokat kereső innovatív vállalkozók
135-142Megtekintések száma:267A mostani XXI. században annak, aki éppen elvégezte a felsőfokú oktatási intézményt legyen az akár főiskola, akár egyetem bizony nincs könnyű dolga. Az iskolában megtanulja a szakmája elméleti részét, de csak a későbbi munkás évek alatt van lehetőség arra, hogy a gyakorlat is szert tegyen. A környezetvédelemi és agrárfejlesztési szakemberek vitathatatlanul nagy szakértelemmel rendelkeznek, melyben nagy hangsúlyt kap a kutatás, és az ebből eredő innováció mely több területen is jelen van. Az új technológiák révén a munkavégzés hatékonyabbá, energiatakarékossá és tudatosabbá válik. Egy friss diplomás szakember startup vállalkozása révén még nagyobb sikereket tud elérni nem csupán hazájában, de külföldön is ez által nem csak a magyar gazdaságot támogatja, de az ország jó hírét is öregbíti. A Szolnoki régió felsőoktatási intézményében elkészült egy 100 fővel kitöltött kvantitatív kutatást, amelyből igen érdekes információkhoz lehet jutni.
-
JÁTÉKOSÍTÁS, MINT A HR ÚJ STRATÉGIAI ESZKÖZE
Megtekintések száma:1281A globalizáció, a megváltozott munkavállalói preferenciák, a technológia fejlődése, a változások kihívások elé állítják a szervezeteket. A meglévő humán erőforrás gazdálkodási rendszereket felül kell vizsgálni, vagy akár újakat kell létrehozni. A „hobbim a munkám, a munkám a hobbim”, tartja a mondás, de vajon hogyan lehet elérni, hogy bevonzzuk a potenciális munkaerőt és utána meg is tudjam tartani? A HR egyik lehetséges válasza erre a gamifikáció, azaz játékosítás. Az X, Y, és Z generációs munkavállalók jelentős különbségeket mutatnak elődeikhez képest, újszerű megoldásokra van szükség a hosszantartó, produktív és lojális munkakapcsolat, illetve elégedettség fenntartásához. A tanulmány célja feltárni a gamifikáció kialakulásának történetét, népszerűségének növekedését, és annak okait. A játékosítás módszereinek ismertetését követően hazai és nemzetközi szakirodalmak alapján mutatja be a játékosítás alkalmazási területeit. A kutatási eredmények alapján megállapítható, hogy a jól alkalmazott játékosítás hatékony megoldást lehet az egészségmegőrzés, az oktatás, a tanulás, a motiváció, az üzleti élet, a marketing és a humán erőforrás gazdálkodás területein egyaránt.
-
Fenntartható hibrid projektmenedzsment: új szakmai profil a a reziliens turizmusért
100-108Megtekintések száma:67A turisztikai ágazat az elmúlt évtizedekben jelentős problémákkal szembesült, csúcspontját a COVID-19 világjárvány során érte el. Ezek a kihívások rávilágítottak az ágazatban a rugalmasság és az innováció sürgető szükségességére, újszerű megoldások bevezetésének az igényére. Erre válaszul az Európai Unió stratégiai kereteket vezetett be az ágazat megerősítésére, többek között a Blueprint stratégiát és különböző ágazati kezdeményezéseket, például a HyPro4ST projektet. Jelen esettanulmány a HyPro4ST kezdeményezés koncepcionális és gyakorlati kereteit vizsgálja, különös hangsúlyt fektetve egy új szakmai profil – a fenntartható hibrid projektmenedzser – kidolgozására, amelynek célja a turisztikai munkaerő rugalmasságának, fenntarthatóságának és digitális felkészültségének javítása.