Keresés

Keresési eredmények

• A KERESKEDELMI VÁLLALKOZÁSOK CONTROLLING TERÜLETÉNEK DIGITALIZÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI

  49-59

  Bajnai Péter

  Megtekintések száma:

  202

  Napjaink egyik legfontosabb társadalmi és gazdasági jelensége a negyedik ipari forradalom, melynek hatásaként a digitalizáció jelentősen átalakíthatja az üzleti folyamatokat. A transzformációt nem kerülheti el a vállalati controlling terület sem, módszerei és eszközei szükségszerűen megváltoznak. Ahogy maga a controlling, úgy annak változása is eltérő lehet a szektorok között, különösen a rendkívül diverz szolgáltató szektorban. A kutatás célja, hogy hazai mintán megvizsgálja, jelennek-e meg különbségek ilyen tekintetben a kereskedelmi főtevékenységű cégek és a szolgáltató szektor többi része között. A 46 controllerrel és vezetővel végzett kérdőíves kutatás adatai kereszttáblák, átlagok és statisztikai próbák által kerültek értékelésre. A controlleri munkavégzés alapjául szolgáló kulcs teljesítmény indikátorok digitális fejlődése vonatkozásában, az ERP rendszerek, az automatizációs megoldások és a nyelvi algoritmusok használata tekintetében nem mutatkoznak különbségek. A minta kereskedelmi csoportjában szignifikánsan gyakoribb az fejlett tervező és elemző lehetőségeket nyújtó üzleti intelligencia eszközök használata. A controlling terület digitalizációját ösztönző tényezők esetében nem tér el a minta két csoportja, a folyamatot hátráltató tényezők fontossága vonatkozásában azonban a kereskedelmi főtevékenységű vállalkozások különböznek: jobban idegenkednek az új technológiáktól, jobban féltik a megszokott munkarendjüket, de kevésbé érzékelik fontosnak a fejlesztés pénzügyi vonatkozásait.

• A controllerek szervezeti szerepének változása – a hazai helyzetkép egy kérdőíves kutatás alapján

  Bajnai Péter

  Megtekintések száma:

  303

  A szerző a szakirodalom alapján bemutatja a vállalati controlling funkció kialakulását, alapvető feladatait, majd a controlleri szerep fejlődését. A szakirodalom eredményei alapján kérdőíves kutatás került elvégzésre a magyarországi controllerek és vállalati vezetők körében. A kitöltők válaszai alapján a szerző képet ad a controlleri munka helyzetéről. A leíró jellegű, nem reprezentatív, iránymutató kutatás eredményei szerint a válaszadók a szakirodalomban leírtakhoz hasonlóan vélekednek a controlling ideális szerepéről, amitől azonban a munkavégzésük során tapasztaltak eltérnek. A kitöltők szervezeteinél a controllerek főként jelentő szerepben vannak jelen, a döntéstámogató navigátori és a fejlett business partneri szerep ritkábban jelenik meg. A válaszadók inkább egyetértenek azzal, hogy a jövő változásokat hozhat a controlleri feladatokban, szerepük erősödni fog.

• Észak-alföldi KKV-k kontrolling sajátosságai

  259-263

  Lakatos Vilmos

  Megtekintések száma:

  153

  Magyarországon a rendszerváltás óta örökzöld gazdasági feladatként értelmezik a KKV-k helyzetének erősítését, kitüntetve e méretkategória szerepét a foglalkoztatásban, a GDP termelésben. Egy nehezen tervezhető gazdasági feltételrendszerben kiemelt szerepet kapnak azok a területek, amelyek erősíteni tudják a vállalkozásokat és segítségükkel részben csökkenthető a tevékenység kockázata. E terület egyik legfontosabb elemeként a még mindig sok cégvezetőnek idegenként ható „kontrolling”szemléletet és módszereket lehet kiemelni, amelyek bevezetése és alkalmazása viszonylag rövid időtávon belül kézzel fogható eredményekkel szolgál a vállalkozások döntéshozói számára. A tanulmányban bemutatásra kerülnek a vizsgálatba vont KKV jellemzői, a vállalkozások tervezési sajátosságai, a beszállítók és vevők értékelési gyakorlata, a termelés, illetve szolgáltatás önköltségszámítása, valamint a KKV-k
  jövőképe, amely alapján ha általánosítani nem is, de bizonyos mértékben jellemezni lehet a kontrolling eszközök és módszerek KKV-k által történő alkalmazását.

• A változtatási stratégia információjának szükségessége és a kontrolling kapcsolata

  46-49

  Z. Czunyi Anikó

  Megtekintések száma:

  118

  .

• Controller szerepkör és szaktudás változása az Ipar 4.0 hatására

  Kovács Brigitta

  Megtekintések száma:

  656

  Publikációm célja, hogy bemutassa a controller szerepkör kialakulását és fejlődését az elmúlt 10 évben, különös tekintettel a jelenlegi változásokra, mely az Ipar 4.0 következménye. Az Ipar 4.0 az exponenciális információtechnikai fejlődéshez köthető, melynek révén korábban elképzelhetetlen mennyiségű adat gyűjtésére, tárolására és kiértékelésére lettünk képesek (Big Data). A beszámolást és az elemzéseket új üzleti információs (Business Information - BI) rendszerek segítik, melyekben interaktív dashboard alapú riportok felépítésére van lehetőség. Az előrejelzés készítésben is új lehetőségek nyíltak, ugyanis a nagyobb mértékben rendelkezésre álló adatok és a nagyobb számítástechnikai kapacitások révén ezeken futtatható előrejelző algoritmusok révén, sokkal gyakoribb és pontosabb tervek készíthetők. A változások természetesen hatással vannak mind a controllertől elvárt szaktudásra, mind a szervezeten belül betöltött szerepére, melyet részletesen bemutatok publikációmban. A cikk végén ismertetem empirikus kérdőíves kutatásom eredményeit a controllerektől elvárt IT tudásról és ennek összefüggéseit a vállalat controlling folyamatainak automatizáltságával.

• RIPORTOLÁS AZ IPAR 4.0 IDEJÉN – ETIKA & HATÉKONYSÁG

  42-50

  Szóka Károly

  Megtekintések száma:

  446

  A digitális korszakba érve megváltoztak az üzleti feltételek. Az Ipar 4.0 társadalmi és gazdasági hatásai körülveszik az emberiséget. A Cyber-fizikai térben együttműködő rendszerek mozgatják a vállalatokat, állítják elő az értéket. Ezeket a folyamatokat a menedzsment természetesen értékelni akarja, és erről beszámolókat, riportokat szeretne látni. Új idők, új szelek, azaz a digitalizációs technológiára épülő vállalat tevékenységeihez új féle riportolási technika, módszertan szükséges. A tanulmányban röviden bemutatjuk azokat az eszközöket, melyeket ehhez használunk. Ezen eszközök (módszerek) számos etikai kérdést is felvetnek, miközben a controllingnak, a riportolásnak a hatékonysági nyomásnak is meg kell felelnie, azaz azt a riportok irányából is növelnie kell.

• A controlling alkalmazási lehetőségei az építőipari kkv-k-nál

  351-358

  Szabó Zoltán László

  Gácsi Roland

  Szőke Brigitta

  Megtekintések száma:

  135

  Modellünket elsősorban építőipari kis- és középvállalkozások számára állítottuk össze, ágazat specifikus jellemzők alapján. Ezek az alacsony alaptőkével történő megalapítás és szűk korlátok közt mozgó likviditás. E faktorok miatt nélkülözhetetlen a gyors információszolgáltatás, illetve a működőképességre és a finanszírozási kérdésekre történő összpontosítás. Ezért pár egyszerű elemmel kívántam segíteni azon építőipari kisvállalkozások vezetőinek/tulajdonosainak a gazdasági döntéseit, akik cégükben nem rendelkeznek önálló kontrolling szervezettel, viszont a megfelelő üzleti folyamatokhoz, a nyereséges működéshez szükségük van könnyen és gyorsan átlátható vezetői információkra a likviditás fenntartása érdekében.

• A kkv-k kockázatcsökkentésének kontrolling módszerei

  23-30

  Lakatos Vilmos

  Ipolyi Vanda Vivien

  Tímár Tímea

  Megtekintések száma:

  152

  Az utóbbi időszak gazdasági kutatásai, illetve a vállalkozások gazdasági tevékenységeinek elemzése során a közgazdászok arra figyeltek fel, hogy a kkv szektoron belül – mintegy 10%-os arányban – dinamikusan fejlődő vállalkozások jelentek meg. Ezek a vállalkozások arra képesek, hogy a növekedési ütemük 3-5 éves időszak alatt meghaladja akár az évi 20%-ot is. Ezeket a vállalkozásokat a szakirodalom gazella típusú vállalkozásoknak nevezi. A jövőben fontos kérdés a gazella típusú vállalkozások részarányának növelése a kkv szektoron belül, mivel így a kkv-ék, a gazellák, illetve a kkv szektor a tartós és fenntartható növekedési pályára állhat. Összességében megállapítható, hogy a vállalkozások méretüktől függetlenül tudják kezelni a kockázati tényezők hatásait menedzsmenti tevékenységükön keresztül, s ez annál sikeresebb, minél tudatosabban használják a rendelkezésre álló eszközöket, mint a tervezést, terv-tény elemzést, vállalati partnerek minősítését, kommunikációt, stb., amelyek mind szoros kapcsolatban vannak a kontrollinggal. Ez a tevékenység különösen a mikro-kis- és középvállalkozásokban ütközik akadályba, ahol a nem közvetlen értékteremtés sokszor háttérbe szorul, nem számolva azok hosszú távú előnyeivel.

• KÜSZÖBÖN A DIGITALIZÁCIÓ: A KONTROLLEREKKEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KOMPETENCIA-ELVÁRÁSOK VÁLTOZÁSA – SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS

  69-74

  Doszpoly Petronella

  Megtekintések száma:

  456

  A szakirodalom “digitalis átalakulásnak”, vagy “disruptív technológiának” nevezi az innováció azon tulajdonságát, ahogyan és amilyen gyorsan felforgatnak egy-egy iparágat, társadalmi alrendszert. Mindez a szervezet egészét érinti, különös tekintettel a pénzügyi funkcióterületekre. Ezen területek egyrészről a megfelelő döntéstámogatás biztosítása nyomán végig követik a digitális transzformáció okozta változásokat, másrészről ezek nyomán új lehetőségek adódnak, amelyek révén hatásosabbá lehet válniuk e területeknek maguknak is. Ezen környezeti változások indokolttá teszik az ezen munkaterületeken dolgozókkal szemben támasztott kompetencia-elvárások és feladatkörök alakulásának beható vizsgálatát. Jelen tanulmány célja, hogy releváns szakirodalom áttekintésén keresztül bemutassa, hogy a digitalis átalakulás a jelenben miként formálja a kontrolling gyakorlatot, illetve az ezen munkaterületen dolgozókkal szemben ezzel párhuzamosan milyen új munkaerőpiaci igények indukálódnak.

• A korrupció és a rejtett gazdaság hatásai a kis-, és középvállalkozó szektor működésére

  141-151

  Hegedűs Mihály

  Megtekintések száma:

  180

  A korrupció, a rejtett gazdasággal összefüggő összetett jelenség, ami egyben a gazdasági fejlődés gátja, és a válságból való kitörés korlátja. A korrupció, a rejtett gazdaság egyre kifinomultabb elkövetési eszköze, globalizált világunk egyre intenzívebb gyorsulásával párhuzamosan van jelen a világ valamennyi országában. Mértékét a gazdasági aránytalanságok, a társadalmi deformációk, az egyenlőtlen teherviselés, az adófi zetést megkerülő „kreatív” eszközök
  igénybevételi lehetősége, a társadalom erkölcsi érzéke, az ország gazdasági fejlettsége, az ellenőrzés rendszere, a gazdasági bűncselekmények szövevényes, a mindenkori hatalommal történő viszonya jelentős mértékben befolyásolja. A rejtett gazdaság és a korrupció egymásra ható jelenség. A gazdasági növekedés hullámzása, a munkanélküliség, a létbizonytalanság, a törvényi szabályozások ellentmondásai, az ellenőrzés koordinációs hiánya ösztönzőleg hat az etikus üzleti magatartás megszegésére, a gazdasági bűncselekményből származó előnyök kihasználására, a megszerzett jövedelem vállalkozási szférába történő visszaforgatására, a korrupció a politi kai döntéshozatalban történő megjelenésére. A korrupció egyszerre szociális jelenség, megélhetési kényszer, egy deviánsforma, egy státuszbiztosító eszköz is, amelynek enyhe társadalmi (erkölcsi) megítélése ösztönöz a rejtett gazdaságban, valamint a gazdasági bűncselekményekben történő részvételre. Ha az állam, a politika a gazdaság fejlődésének irányát befolyásolni igyekszik, és túlzó feladatátvállalást és megrendelő szerepet vállal, azzal csorbítja a közteherviselés elvét, egyben támogatja a korrupció térnyerését, a rejtett gazdaság működését.