Keresés
Keresési eredmények
-
A PASSZÍV SPORTFOGYASZTÁS MOTIVÁCIÓINAK VIZSGÁLATA A NEMEK TÜKRÉBEN
30-35Megtekintések száma:556A sportesemények iránti kereslettel, azaz a passzív sportfogyasztással kapcsolatos kutatások napjainkban egyre népszerűbbé válnak. A sportesemények iránti kereslet a helyszínen a szurkolók számával és a sportcsatornákon a tv közvetítéseket nyomon követők számával jellemezhető. Kutatásunkban a passzív sportfogyasztási szokásokat vizsgáltuk kérdőíves kutatással (N=518), ahol a sportesemények látogatásának motivációs hátterét elemeztük a nemek tükrében.
-
Magyar baromfi és sertéságazat vagyoni helyzetének elemzése és összehasonlítása 2005 és 2015 között
67-75Megtekintések száma:302Az emberiség táplálkozásában a húsfogyasztás a kezdetektől kiemelkedően fontos szerepet tölt be, a hús tehát egy alapvető élelmiszer. A világ népessége folyamatosan növekszik, és az emberek egyre több magas hozzáadott értékű élelmiszert fogyasztanak, mint pl. húst és tejtermékeket. A hústermelés és a húsfogyasztás tekintetében nem csak hazai, hanem nemzetközi szinten is a két legmeghatározóbb szakágazat a baromfi és sertéságazat. Míg a 90-es évekig egyértelműen a sertéságazaté volt a vezető szerep, addig ez napjainkra megváltozott, és a jelenlegi trendek szerint a baromfiágazat át fogja venni a vezető szerepet. Kutatásunkkal azt szeretnénk feltárni és megvizsgálni, hogy ennek a szerkezetváltásnak milyen hatása van a két ágazat vállalkozásainak gazdasági, ezen belül vagyoni helyzetére.
-
Számviteli beszámolók kiegészítő mellékleteinek vizsgálata a sporttevékenységgel foglalkozó vállalatok példáján
61-66Megtekintések száma:398A mai globalizált és felgyorsult világban nélkülözhetetlen, hogy a vállalkozások naprakész információkkal rendelkezzenek. A gazdasági élet kihívásainak az a vállalat tud megfelelni, amely rendelkezik a szükséges információkkal. A nyilvános információk egyik forrása lehet a 2000. évi C. törvény előírásai alapján elkészített és közzétett számviteli beszámoló. A számviteli beszámoló három részből áll, a mérlegből, az eredménykimutatásból és a kiegészítő mellékletből. A kiegészítő melléklet szöveges információi a számszerű adatok pontosabb értelmezéséhez szükségesek. A vállalatok hatékony működéséhez, a megfelelő döntéshozatalhoz, a kockázatok értékeléséhez nyújthat segítséget egy-egy piaci szereplő (vevők, szállítók, versenytársak stb.) kiegészítő melléklete. Jelen tanulmányban a 931-es TEÁOR számú, főtevékenységként Sporttevékenységet megadó vállalatokat kiegészítő mellékleteit használtuk fel. Szövegbányászat segítségével azt vizsgáljuk, hogy a kiegészítő mellékletek milyen információkat tartalmaznak a számviteli törvény általi előírt kötelező információk közül.
-
A társadalmi fenntarthatóság megvalósulása érdekében hozott intézkedések vizsgálata
13-20Megtekintések száma:173A fenntarthatóság fogalma Lester Russell Brown nevéhez kötődik, aki a Worldwatch Institute és az Earth Policy Institute alapítójaként az 1981-ben kiadott, a fenntartható társadalom megvalósításáról szóló Building a Sustainable Society című könyvében tett említést a fenntarthatóság fogalmáról. A fenntartható fejlődés fogalmát elsőként az ENSZ „Közös Jövőnk” című brundtlandi jelentésben fogalmazták meg 1987-ben. A jelentésben meghatározták, hogy a fenntartható fejlődést a környezeti, a szociális és a gazdasági pillérek, valamint ezek kölcsönhatásaik figyelembevételével kell vizsgálni. Napjainkban a pénzügyi szakemberek és a tőkét biztosító befektetők a vállalatértékelés során a pénzügyi teljesítmény mellett a környezetvédelmi, a társadalmi és a vállalatirányítási szempontokra is nagy hangsúlyt fektetnek. A vállalkozások fenntarthatósági jelentés készítésével és azok közzétételével segítik az érdekelteket döntéseik meghozatalában. A fenntarthatósági mutatók javítása érdekében az Európai Unió döntéshozó szervei támogatják az említett dokumentum nyilvánosságra hozását, és az ennek elkészítésére vonatkozó kötelezettségnek minél szélesebb vállalati réteg számára történő kiterjesztését. Az Európai Parlament 2022 novemberében elfogadta a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelvet (Corporate Sustainability Reporting Directive), a CSRD-t. A fenntarthatósági jelentések minőségének javítása és a vállalatok fenntarthatósági erőfeszítéseinek összehasonlíthatósága érdekében különböző szabványok születtek az évek során. Az ESRS (European Sustainability Reporting Standards) adatpontjai ismertetik azokat az információkat, adatokat, amelyek kötelezően közzé teendőek a vállalkozás környezeti, társadalmi és irányítási fenntarthatósági kérdéseivel kapcsolatosan, amennyiben az adott téma lényegesnek minősül a jelentéstevő vállalat kettős lényegességi elemzése szerint. A tanulmányban az ESRS társadalmi pilléréhez tartozó pontjai a vállalatok közzétett fenntarthatósági jelentéseiből származó példákkal alátámasztva kerülnek ismertetésre.