Keresés
Keresési eredmények
-
Regional governance in the new CEE member states of the EU
33-48Megtekintések száma:98This paper discusses how the CEE-10 countries complied with the EU conditionality in the field of regional policy, examining whether the territorial reforms implemented were carried out leading to the enrooting of sub-national regional governance structures. Following the discussion of the EU requirements in the field of regional policy, I turn to a case by case analysis of how the meso-level government tiers were set up in the CEE-10 countries. The analysis leads to the finding that the limited interest in the CEE-10 countries to develop extensive regional governance structures by creating new autonomous sub-national governance structures coupled with the frequent contradictory and often unofficial requirements by the European Commission during negotiations, has led to a weak institutionalization of meso-level governments when compared to the institutional and policy structures within the EU-15.
-
Az EU regionális politikájának problémái és jövője: a harmadik kohéziós jelentés és előzményei
189-206Megtekintések száma:113Az Európai Unió új költségvetési időszakának kialakításához közeledve viharfelhőket látunk tornyosulni az Unió egén. A különböző kihívások és problémák próbára teszik az európai politikaalkotókat. Jelen írás azt vizsgálja, hogy melyek azok a legfőbb területek, amelyen a szakavatottaknak mindenképpen tenniük kell valamit. Ilyen területként kerül előtérbe az Unió regionális politikája. A regionális politika által elért és el nem ért eredmények számvetése, a strukturális politika céljainak összefoglalása után a dolgozat a reformelképzeléseket és az új kohéziós politika körvonalait vázolja fel a februárban megjelent harmadik kohéziós jelentésnek megfelelően.
-
Az EU regionális politikájának fejlődése, reformjai és az azokat körülvevő érdekellentétek
88-102Megtekintések száma:146Az Európai Unióban minden egyes új költségvetési időszak megtárgyalásakor fellángolnak a viták a strukturális kiadások és szétosztásuk körül. Míg a szegényebb országok a Strukturális Alapok növelése mellett érvelnek, az Unió költségvetéséhez nettó befizetőként hozzájáruló országok azt hangsúlyozzák, hogy a relatíve magas kiadások és strukturális támmogatások ellenére egyáltalán nem látható, hogy az elmaradott régiók valamit is behoznának hátrányukból. A cikk összefoglalja a vita két oldalán állók elméleti alapvetéseit, és megpróbálja azokat tetten érni a brüsszeli politika meghatározódásában. A tanulmány első felében a regionális politika szükségessége, annak elméleti alátámasztása kerül górcső alá, kitérve az ún. konvergencia- és divergencielméletekre, majd ezt követően a regionális politikát alakító érdekellentéteket és mozgatórugókat vizsgálhatjuk meg. A szerző végső kérdése az, hogy vajon igazolhatóak-e egyáltalán a Strukturális Alapok kiadásai a bemutatott folyamatok és az elért eredmények fényében.
-
A fiskális politika vizsgálata a PaCifiCa országaiban
109-126Megtekintések száma:132Latin-Amerikában évtizedeken keresztül meghatározó tényező volt a volatilitás, melyet az egyes országok az elmúlt évtizedek reformsorozatainak köszönhetően kisebb-nagyobb sikerrel küszöböltek ki. A globalizálódó világ kihívásaira válaszul a térségben regionális integrációk is születtek. A legutóbb létrejött integráció a PaCifiCa, melynek megalakulása kapcsán érdemes megvizsgálni a tagállamok fiskális
helyzetét, amely nagymértékben meghatározza a jövőbeni együttműködés sikerességét. Habár a vizsgált négy ország a 2007–2009-es válságot stabilnak mondható fundamentumokkal vészelte át, a visszaesés rávilágított a köztük lévő különbségekre is: amíg Chile és Peru kontraciklikus fiskális politikát alkalmazva könnyen tud reagálni a ciklikus kilengésekre, addig Kolumbia és Mexikó gazdasága sokkal sebezhetőbb. A jóléti rendszerek vizsgálata pedig megmutatja, hogy bár Chile kiterjedt jóléti rendszerrel rendelkezik, a térség országai továbbra is jelentősen elmaradnak a hagyományos értelemben vett jóléti állam fogalmától.Journal of Economic Literature (JEL) kód: H50, H60
-
Az európai uniós támogatások hatásának vizsgálata
83-102Megtekintések száma:270Nagy általánosságban elfogadott nézet, hogy az Európai Unióból érkező támogatások jelentős növekedési többletet generálnak. A strukturális alapok potenciális hatásait számszerűsítő, az Európai Bizottság által elvégeztetett modellszimulációk alá is támasztják a pozitív várakozásokat. Az alapok tényleges hatását vizsgáló empirikus tanulmányok azonban meglehetősen szerény, az alapoknak tulajdonítható növekedési és felzárkózási többletről számolnak be1. Ennek az ellentétnek a feloldását tűzte célul a jelen írás, mely a következő logikai szálon halad. Először bemutatja az EU-ban kialakult értékelési folyamatot és típusait, majd megvizsgálja az egyes értékelési módszerekből levonható tanulságokat az esettanulmányok, a modellszimulációk és az ökonometriai tanulmányok mélyebb elemzésével. A cikk következtetése, hogy a regionális politika szándékai csak korlátozottan érvényesülnek, melynek okai többek között a támogatások kiszorító hatásában, a járadékvadászatban és a kormányok erkölcsi kockázatában keresendő.
-
Global Value Chains and Upgrading – Experiences of Hungarian Firms in the Machinery Industry
5-22Megtekintések száma:261Global production networks and global value chains have become widespread today. In these cases firms locate the various stages of their value adding activities across different countries. The activities of global value chains form a new phase of globalization characterized by fragmented production, transfer of technology, and decreasing transport costs (Kaplinsky 2013). Developing countries are involved in these production networks, perceiving this as an important (if not the only) way to develop. The Central European countries have taken an active part in the chains of multinational firms since the nineties. The benefit derived from this participation varies across sectors and firms. In this article we analyze the experiences of Hungarian companies in the machinery industry. The structure of the article is the following. After a description of the basic research question and methodology, a literature review is provided. In the following section we introduce the companies surveyed and review their product-, process- and functional upgrading experiences. Finally, we discuss our findings and suggest some managerial and policy implications.
Journal of Economic Literature (JEL) codes: F23, M21
-
A területi tőke kiegyensúlyozott és erőltetett növekedésének regionális tényezői
62-80Megtekintések száma:181Ebben a tanulmányban, Kornai János erőltetett gazdasági növekedésről szóló elméleti megállapításait adaptálva, összehasonlítom a hazai kistérségek erőltetett és harmonikus területitőkenövekedését a 2004 és 2010 közötti időszakban. Az empirikus mérésnél a területitőkekoncepció komplex módszertanát alkalmazom. Longitudinális eredményeim szerint az erőltetett területitőkenövekedés jellemző oka, hogy az infrastrukturális háttér rovására fejlesztettek más ágazatokat, és ezzel egy időben nőttek a területitársadalmi egyenlőtlenségek. Mindez a területi tőke erőltetett növekedését és káros hatását okozta. A túlfűtött területitőkenövekedést kezelni lehet területfejlesztési, gazdaságpolitikai és társadalompolitikai eszközök együttes, összehangolt alkalmazásával.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: C62, C68, Q01, R58
-
Az Észak-magyarországi régió munkaerő-piaci folyamatainak vizsgálata A
84-102Megtekintések száma:236A tanulmány az Észak-magyarországi régió pozícióját vizsgálja országos viszonylatban a főbb munkaerőpiaci indikátorok figyelembe vételével. Számításokat végeztem a régióban lezajló munkaerő-piaci folyamatok szemléltetésére. A tanulmány célja az Észak-magyarországi régió munkaerő-piaci helyzetének megértéséhez kapcsolódóan a munkanélküliség főbb tényezőinek mélyebb feltárása, valamint a
foglalkoztatási szerkezetben bekövetkezett változások számszerűsítése, értékelése.Journal of Economic Literature (JEL) kódok: J21, R23
-
Az épített örökség védelme és a gazdasági stratégia
18-28Megtekintések száma:145Ez az esszé öt tételben vizsgálja, hogy a magyarországi épített örökség miért jutott olyan rossz helyzetbe, s a rendszerváltozás óta eltelt közel negyedszázad miért nem volt képes leküzdeni a háború és a szocializmus örökségét. Az írás második felében megkíséreljük fölvázolni azt, milyen gazdasági stratégia mentén lenne
elérhető az a cél, hogy a hazai épített örökség üzleti és társadalmi hasznosítása is megvalósuljon. Ekkor tehertétel helyett – más országokban tapasztalt módon – a gazdasági fölemelkedés tartós tényezőjévé válhat.Journal of Economic Literature (JEL) kód: I38, O21, P20, R11
-
Mély vagy sekély integráció? A Mercosur és a NAFTA esete
68-82Megtekintések száma:169Az 1960-as évek integrálódási folyamatának megindulása, majd intenzívebbé válása óta a nemzetközi kereskedelmi áramlások jelentős része zajlik ágazaton belül. A sima alkalmazkodás hipotézise (SAH) alapján az azonos iparágak közötti vagy – mélyebb dezaggregációs szinten vizsgálva – a termékek közötti kereskedelem alacsonyabb alkalmazkodási költségekkel jár a tényezőpiacokon. A kereskedelmi integrációkkal együtt járó liberalizációs törekvések miatt intenzívebbé váló kereskedelem tendenciaszerűen az ágazaton belüli kereskedelem növekedését eredményezte, így a fentiek alapján a regionális integrációk
létrejötte együtt járt a tényezőpiaci alkalmazkodási költségek csökkenésével. A kereskedelem megváltozása fakadhat egyrészt mennyiségi, másrészt minőségi változásokból. A két tényező elkülönített vizsgálata hozzájárul a kereskedelempolitikai gyakorlat jobb megértéséhez, valamint információt szolgáltat a
döntéshozók számára. Jelen tanulmány két különböző tényezőellátottságú, s az integráltság különböző fokán lévő (mély, illetve sekély) regionális integrációs tömörülést vizsgál, a Mercosurt és a NAFTA-t. Az ENSZ Comtrade adatbázisának SITC Rev.1 AG3 iparági szintű és HS92 AG6 termékszintű, bilaterális kereskedelmi adatainak felhasználásával elemzi az ágazaton belüli kereskedelem alakulását.Journal of Economic Literature (JEL) kód: F13, F14, F15
-
Analysis of the Competitiveness in the Agri-food sector: The case of Latin America and the Caribbean Region
92-117Megtekintések száma:247Latin America and the Caribbean (LAC) countries are among the global leaders in the production and exports of agricultural and fisheries commodities, accounting for 15% of the world’s average agri-food export from 1995 to 2019. With rising global market competitiveness, considering the agri-food sector, it is important to assess if the region can compete against other global rivals, and in what products. Accounting for regional potential economic power, remarkable agricultural food export and market expansion, this paper explored the LAC agricultural trade patterns and export competitiveness through the analysis of the Revealed Comparative Advantage (RCA) index, and its modifications - SRCA (Symmetric Revealed Comparative Advantage), RTA (Relative Trade Advantage, and RC (Revealed Competitiveness) - in the agricultural sector for the period of 1995-2019. This paper contributes to the literature by presenting the export characteristics in Latin American developing countries, which can be an important instrument for decision-makers in the agricultural trade policy. Throughout the research period, the results indicated that Brazil, Argentina, and Mexico were the TOP agri-food exporters in LAC. The highest RCA, SRCA, and RTA were found in Guatemala, whereas the greatest RC was found in Argentina. At the product level analysis, oil seeds and oleaginous fruits, miscellaneous grains, seeds and fruit, industrial or medicinal plants, and straw and fodder (HS12) were the most exported items at the 2-digit level. Fruit and nuts, edible; peel of citrus fruit or melons (HS08) had the most competitiveness in the worldwide market, with the highest SRCA and RC indices, whereas coffee, tea, mate, and spices (HS9) had the highest BRCA and RTA values. The evidence suggests that among the TOP 10 exporters in LAC, all indices in the global agri-food trade are said to be relatively stable, whereas survival rates do not persist over time.