Keresés

Keresési eredmények

• Nyugat-Balkán: a mezőgazdaság lehetőségei az EU-csatlakozás küszöbén

  52-73

  Mizik Tamás

  Megtekintések száma:

  148

  A nyugat-balkáni országok deklarált célja azonos, mégpedig az Európai Unióhoz történő mielőbbi csatlakozás, aminek egyik fontos területe a mezőgazdaság. A vizsgált országok ebből a szempontból nagy
  különbségeket mutatnak, azonban közös bennük, hogy a szektor súlya nagyobb, mint az uniós átlag. Jelen tanulmány áttekinti az alapvető mezőgazdasági indikátorokat, amelyek segítségével pontos képet
  lehet kapni az agrárszektor szerepéről, helyzetéről, termelési szerkezetéről, teljesítményéről és a külpiaci kapcsolatairól. A szektor teljesítményének változásait az azok hátterében meghúzódó okok követik (az inputfelhasználás alakulása, üzemszerkezet, árak és cserearányok, illetve az agrárpolitika). Az elemzés a legfrissebb elérhető évekre koncentrál. Az elmúlt néhány év alatt Szerbia a régió vezető mezőgazdasági termelőjévé és egyetlen nettó exportőrévé vált. A helyzet azonban számos veszélyforrást rejt magában (eltolódott ágazati egyensúly, elaprózódott birtokszerkezet, relatíve alacsony hozamok, előnytelen exportszerkezet, élelmiszerhigiénia és minőségellenőrzési rendszerek), amelyek miatt fájdalmas és nehéz feladatok várnak még a térség országaira.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: Q15, Q17, Q18

• Roadmap for the adoption of the euro in Hungary: dangers and opportunities

  Jankovics László

  Megtekintések száma:

  155

  In April 2003, the EU Accession Agreement was officially signed for the Czech Republic, Estonia, Cyprus, Hungary, Latvia, Lithuania, Malta, Poland, Slovenia and the Slovak Republic. These countries are destined to become EU members in May 2004. As part of the “acquis communautaire”, participation in the new version of the exchange rate mechanism (ERM II), and subsequently in the European Monetary Union (EMU) is obligatory for all new EU members (no opt-out clause is available). Therefore, the question today for the accession countries is no longer whether or not to enter the eurozone but rather the time horizon when the entry should happen.

  Journal of Economic Literature (JEL) code: E42, E58, F33.

• The Risks of Global Financial Markets and the Importance of Credibility: Implications for Hungarian Fiscal Policy

  27-44

  Győrffy Dóra

  Megtekintések száma:

  94

  The central issue in the controversy about the adoption of the euro in Hungary is the difficulties associated with the fulfillment of the fiscal criterion and the possible growth sacrifice it requires. In this paper the author examines the question whether the strategy of delaying entry into the euro-zone implies that fiscal consolidation can be delayed as well. In approaching the problem the paper considers the origins and history of the present-day global financial markets and argues that given the high degree of systemic risks individual countries face responsible macroeconomic policies are crucial in minimizing vulnerability to
  crises. Consequently in order to avoid excessive interest rates and speculative inflows (or currency crisis in the worst case scenario) fiscal deficits in Hungary would have to be cut and credibility of fiscal policy reestablished even without EMU accession. The overall conclusion from this overview is that delaying entry in order to delay fiscal adjustment is likely to increase the trade off between real and nominal convergence instead of mitigating it.

  JEL classification: F33, F41, H62

• Az élhetőbb Magyarország esélye

  5-18

  Csaba László

  Megtekintések száma:

  106

  A tanulmány azt a kérdést vizsgálja, hogy társadalmi értelemben mennyire volt sikeres Magyarország átalakulása az elmúlt két évtizedben. Megállapítja, hogy a gazdasági siker és a társadalmi deficit kettőssége mellett az első másfél évtized tartalékai kifulladóban vannak. Az uniós tagság csak esélyt, de nem biztosítékot jelent az új szakasz sikeres végbevitelére. 2007-ben jelentősen más kihívások előtt áll az ország, mint 1995-ben állt. Ebből is adódóan a fenntartható növekedés és az eddigieknél eredményesebb társadalompolitika kettősére, az ezt megalapozó irányok fölvázolására teszünk kísérletet.

• Az európai jog beáramlása a magyar jogrendbe

  67-72

  Vörös Imre

  Megtekintések száma:

  118

  Az EU-hoz való csatlakozással az európai jog a magyar jogrend része lett, mégpedig úgy, hogy alkalmazása elsőbbséget élvez a magyar jogrend hasonló tárgyú, de azzal ellentétes szabályaival szemben. A rendes bíróságok ezért kétség esetén alkalmazzák is az európai jogot. E jogszabály-anyag beáramlása a magyar jogba mindazonáltal nem problémamentes: az Alkotmánybíróság csapdába került, mivel rá az európai jog elsőbbségének tétele nem vonatkozik, így csak a magyar Alkotmányon mérheti le egy akár európai jogból eredő magyar jogszabály alkotmányosságát. A jogalkotónak pedig folyamatos kötelezettsége a magyar jogrendnek „eurokonform”-állapotban tartása, azaz a jogharmonizáció. Ez igen precíz, átgondolt jogalkotást kíván, ám a jogalkotó gyakran egyszerűen „átmásolja” az európai jogszabályokat átültetés címén a magyar jogba, szétverve ezzel a korábbi magyar jogszabály belső logikáját, konzisztenciáját. A gondok mögött az európai jog mint jogterület rendszertani átgondolatlansága, egyfajta monstrumkénti fejlődése áll.

• Gröxit: Grönland esete az Európai Közösséggel

  34-53

  Sigér Fruzsina

  Megtekintések száma:

  300

  A Brexit tárgyalások kapcsán különösen érdekessé és újra aktuálissá vált az EU történetének a hazai köztudatban kevésbé ismert epizódja: Grönland 1973-ban Dániával együtt belépett, majd 1985-ban kilépett az Európai Közösségből. A tanulmány áttekintést ad Grönland be- és kilépésének körülményeiről, majd összehasonlító elemzésre vállalkozik. Egyrészt az Egyesült Királyság tervezett kilépésének fényében vizsgálja a Gröxitet, másrészt Izland majdnem-belépésével veti össze. A tanulmány arra jut, hogy Grönland esete kulcsfontosságú részleteit tekintve egyáltalán nem hasonlít a Brexitre, ugyanakkor lényegi tanulságként levonható, hogy a két terület szuverenitásában és gazdasági, politikai súlyában mutatkozó különbségek alapvetően magyarázzák az EK/EU hozzáállását a kilépéshez. Az Izlanddal való összevetésből a halászati szektor fontossága adódik.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F53, P52

• Az eurózónához való csatlakozás időzítése

  45-62

  Jankovics László

  Megtekintések száma:

  224

  A magyar gazdaságpolitika előtt álló egyik legaktuálisabb kihívás a közös valuta átvétele időpontjának meghatározása. A tanulmány ennek a komplex kérdéskörnek a közgazdasági és politikai gazdaságtani elemzését végzi el, térségi összefüggésben tárgyalva a hazai trendeket. Kiindulópontként leszögezhető, hogy az euró bevezetése várhatóan 0,5–1 százalékpont addicionális többletet generálna a reál GDP hosszú távú növekedési üteméhez a kelet-közép-európai országokban. A közös valutára kitűzött jelenlegi 2010-es hivatalos céldátum technikailag tartható hazánk számára, hiszen 5 évre a közös valuta bevezetésétől nem állt jobban a maastrichti konvergenciakritériumok tekintetében a jelenlegi eurózóna-tagok jelentős része sem. Az írás sorra veszi az euró bevezetése időpontjának halogatása melletti szokásos érveket és ellenérveket annak fényében, hogy a globalizált pénzügyi piacok és a masszív spekulációs tevékenység mellett inkább önveszélyes, mint hatásos fegyver egy kis, nyitott ország számára a pénzügypolitikai autonómia fenntartása. Az euróövezethez történő csatlakozás sikeres levezénylése szempontjából kulcsfontosságúnak ígérkezik az erős politikai elkötelezettség mind az új tagok, mind az uniós intézmények részéről, ami szükséges lehet a népszerűtlennek ígérkező konszolidációs intézkedések meghozatalához. A tanulmány végkövetkeztetése szerint a pénzügyi stabilitás elérése sokkal könnyebb lehet a közös valutát használó országként, ebből következik, hogy az eurót nem célszerű a felzárkózás gátjaként interpretálnunk, hanem lehetőségként a felzárkózás gyorsítására.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: E42, E58, F33