Keresés
At the onset of transformation there has been a close to consensus view that the market system has no alternative. While this insight has found its place in the current mainstream on development economics, the so-called Washington consensus or post-Washington consensus (Kolodko, 2000, pp.119-141 andpp. 348-356; and Williamson, J, 2000, Srinivas
...an, T.N.,2000), very few would venture to repeat in an academic writing the once famous dictum of Vaclav Klaus: the third road leads to the third world. Much of western Europe has remained within the framework of the welfare state, despite its obvious limitations. Also inthe transforming economies, the rollback of the state has proven to be much less than the tough normative language adopted by early reformers would have indicated. Actually, it is the structure rather than the size of public spending in these countries that may be a source of social and economic strains by providing less than optimal conditions for sustaining economic growth.
A cikk azt a kérdést elemzi, hogy Magyarország nemzetközi beágyazottságának megváltozása hogyan alakÃtotta a hazai gazdasági rendszert a piacgazdaságtól a piacgazdaságig vezetÅ‘ 45 éves kitérÅ‘ során.
Ennek keretében kitüntetett módon vizsgáljuk azt, hogy a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel kapcsolatos politika miké
Miközben Oroszország, legkésÅ‘bb a második világháború óta, mindig Amerikához képest határozta meg magát, az orosz külgazdaság és külpolitika súlypontja hagyományosan Európa volt és maradt. Ez az ellentmondás a kétezres években a posztmodernitás és a 19. századi egyensúly-politika kettÅ‘sével társul. Az Ãrás - tö
...rténeti átteknitéssel - azt igazolja, hogy a megoldás a kül- és belpolitikai megszokottól eltérÅ‘ viszonya révén ragadható meg. MÃg a legtöbb országban a külpolitika a belpolitika meghosszabbÃtása, Oroszországban ez fordÃtva volt, és jelenleg is fordÃtva van. A külpoilitika a belsÅ‘, nemzet- és államépÃtÅ‘ törekvések eszköze, és csak ekként érthetÅ‘.Miközben az elméleti közgazdaságtanban végképp gyÅ‘zelemre jutott a szabályok alkalmazását a tartós és kiegyensúlyozott fejlÅ‘dés elÅ‘feltételének tartó megközelÃtés, az Európai Unió számos tagországában a Keynesre (tévesen) hivatkozó populista gazdaságpolitikai megközelÃtés nyert teret. Utóbbi megnyilvánulásakÃ
...©nt egyre többen követelik, elemzÅ‘k és közéleti szereplÅ‘k egyaránt, az euró értékállandóságának védelmére létrejött Stabilitási és Növekedési Egyezmény (SGP) fölülvizsgálatát. Ez az ellentmondás – puzzle – a napi gazdaságpolitikai küzdelmeken túlmutató föloldást igényel. A cikk elsÅ‘ felében leÃró, a másodikban normatÃv közelÃtést alkalmazva teszünk kÃsérletet a megoldásra, aminek érvénye nem függ a cikk Ãrásának idÅ‘pontjában is élénk gazdaságpolitikai viták kimenetelétÅ‘l, illetve az uniós szervek állásfoglalásának tartalmától.Ez az esszé öt tételben vizsgálja, hogy a magyarországi épÃtett örökség miért jutott olyan rossz helyzetbe, s a rendszerváltozás óta eltelt közel negyedszázad miért nem volt képes leküzdeni a háború és a szocializmus örökségét. Az Ãrás második felében megkÃséreljük fölvázolni azt, milyen gazdasági stratégia
...mentén lenneelérhetÅ‘ az a cél, hogy a hazai épÃtett örökség üzleti és társadalmi hasznosÃtása is megvalósuljon. Ekkor tehertétel helyett – más országokban tapasztalt módon – a gazdasági fölemelkedés tartós tényezÅ‘jévé válhat.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: I38, O21, P20, R11
A tanulmány azt a kérdést vizsgálja, hogy társadalmi értelemben mennyire volt sikeres Magyarország átalakulása az elmúlt két évtizedben. MegállapÃtja, hogy a gazdasági siker és a társadalmi deficit kettÅ‘ssége mellett az elsÅ‘ másfél évtized tartalékai kifulladóban vannak. Az uniós tagság csak esélyt, de nem biztosÃtÃ
...©kot jelent az új szakasz sikeres végbevitelére. 2007-ben jelentÅ‘sen más kihÃvások elÅ‘tt áll az ország, mint 1995-ben állt. EbbÅ‘l is adódóan a fenntartható növekedés és az eddigieknél eredményesebb társadalompolitika kettÅ‘sére, az ezt megalapozó irányok fölvázolására teszünk kÃsérletet.