Search

Search Results

• A gazdasági növekedés gyorsításának esélyei Magyarországon 2030-ig

  5-26

  Peter Mihalyi

  Views:

  121

  The regime change in 1989/1990 has not produced the expected result: Hungary has not been able to catch-up with the Western market economies. Can Hungary grow 2-3 times faster then its competitors during the next 20 years, as the present Hungarian government declared in its economic plans? Can Hungary improve its relative position and catch-up with the per capita GDP level of the EU-27 average by 2030? The conclusion of the paper is that this is very unlikely to happen. But there is ample room for accelerating productivity growth, and in this regard, every percentage difference counts enormously in the long-term. Three factors of production are analyzed: the natural-physical-geographical endowments of Hungary (N), Labour (L) and the capital stock (C). The following new findings are discussed. First, contrary to the widely held view, the amount of labour currently used by the Hungarian economy is not low in international comparison. The education of the workforce is also adequate. The problem is its allocation: too many workers are employed in low productivity, small firms. The only way forward is to promote the concentration of enterprises, to support the increase in the number of medium-sized and large firms. Second, the rate of domestic savings needs to be increased considerably, to allow for a low-cost financing of investments. In turn, this requires a substantial reform in three areas: healthcare, pensions and higher education. As long as the welfare state exists in its present form and these three spending items are largely financed by the state, one cannot reasonably expect households to save and accumulate families" long-term reserves in financial assets. But before these changes happen the political alite must accept that the obstacles to productivity growth have to be removed from the legal and political stuctures.

  JEL classification: E66, O47, O50, O52

• Market institutions precede market beliefs: a test with cross-country regressions

  3-30

  Pál Czeglédi

  Views:

  247

  The paper examines the literature on culture, economic growth and institutions to derive hypotheses about the relationships between market beliefs, institutions, and productivity. It then tests these hypotheses with cross-country regressions. First, it points out that each of the four cause-and-effect hypotheses of the possible relationships have an economic literature, in that market beliefs are seen as parts of culture. Second, the paper tests these hypotheses by making use of the fact that they consider different variables as exogenous ones. Measures of market beliefs are the coefficients of the country-dummies in the regressions run with individual data from the World Values Survey. The tests support the two hypotheses which hold that it is institutions, not market beliefs, that are exogenous.

  Journal of Economic Literature (JEL) codes: L26, O43, P16

• A technológia szerepe a gazdasági növekedésben, ágazati megközelítésben

  61-74

  Domician Mate

  Views:

  114

  Ebben a rövid munkatanulmányban elsősorban a gazdasági növekedésben bekövetkezett változásokra koncentrálok. A kutatások1 során egyrészt arra a kérdésre keresem a választ, hogy ezek a változások – a vizsgált, 1976 és 2007 közötti időszakban – az úgynevezett teljes tényező-termelékenység (TFP) és a fizikai, valamint humán tőkeállomány változása miként járultak hozzá a kibocsátás növekedési üteméhez. A számításokat – a növekedés számvitel (growth accounting) alapján – néhány OECD tagországra vonatkozóan, illetve a technológia intenzitása szerint megkülönböztetett gépgyártási szektorokban végzem el. E mellett a panel regressziós módszertan segítségével azt vizsgálom, hogy a beruházási ráta és a foglalkoztatás alakulása hogyan befolyásolja ezekben az ágazatokban az egy munkavállalóra jutó kibocsátást (termelékenységet).

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: E25, J24, L16.

• A foglalkoztatásban és termelékenységben bekövetkezett permanens szektorális változások

  117-137

  Domicián Mate

  Views:

  112

  A tanulmányban a hosszú távon jelentkező ún. „munkahelyetlen” növekedés (jobless growth) kérdésköréből kiindulva elsősorban a munkapiac foglalkoztatási és termelékenységi struktúrájában létrejövő permanens szektorális változásokra (sectoral shifts) koncentráltunk. Vizsgálódásaink során először arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a foglalkoztatás struktúrájában bekövetkezett változások a térbeli (az EU-15 országaiban), avagy a szerkezeti (ágazati) tényezőkben játszottak jelentősebb szerepet a vizsgált (1990–2003) időszakban. Mindamellett a munkapiaci termelékenységben bekövetkezett elmozdulásokon keresztül néhány elméleti hipotézist teszteltünk, nevezetesen a strukturális változásokból adódó nyereségek és veszteség (structural bonus & burden) hipotéziseit az ún. hatásarány-elemzésen keresztül. További empirikus vizsgálatokban kitértünk még a szektorális termelékenységben bekövetkezett változásokra különböző képzettségbeli és technológiai összevetések tükrében.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: J21, J24, L16.

• Technológia és szervezeti innovációk kölcsönhatása: az e-munkavégzés elterjedésének példája Új munkavégzési formák, mint az új fejlődési pályák hordozói?

  47-68

  Csaba Makó

  Miklos Illessy

  Views:

  123

  A kilencvenes évtized ún. transzformációs gazdaságaival foglalkozó társadalomtudományi vitájával összehasonlítva meglepő, hogy a XXI század elején viszonylag szerény az érdeklődés a poszt - szocialista
  gazdaságok új fejlődési útjainak vizsgálata iránt. Elemzésünk célja a közép-európai régióban fejlődő piacgazdaságok új fejlődési útjainak azonosítása. Pontosabban: szeretnénk felhívni a figyelmet a globalizálódás, az információs és kommunikációs technológiák gyors elterjedésének és a különböző típusú piacok deregulációjának kontextusában megjelenő tudásgazdaságba való bekapcsolódás lehetőségeire, illetve azok kihasználását elősegítő és korlátozó néhány tényező szerepére. A tanulmány három részből áll. Az első, bevezető fejezetben az ún. transzformációs gazdaságok fejlődésében jól kimutatható különböző fejlődési ciklusok jellemzésére vállalkozunk, jelezve az ún. bejárt úttól való függés és az ún. intézményi vákuum megközelítések szerepét az átalakulási folyamat megértésében. Ezt követően, az elemzés röviden jellemzi a közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI) vezérelte gazdasági modernizáció fontosabb eredményeit (pl. foglalkoztatás, termelékenység növekedés, export, keresetek és az innováció) és olyan problémáit, mint a gazdaságfejlődés aszimmetrikus jellege. Az új fejlődési pálya tartalmát, „tanuló gazdaságba” való bekapcsolódással valamint a kiegyensúlyozottabb gazdasági szerkezet létrehozásával azonosítják a szerzők Az utóbbival összefüggésben, a tanulmány a mikro-, kis- és középvállalati (KKV) szektor szerepének felértékelődését hangsúlyozza. A tanulmány második és harmadik része, a nemzetközi kutatási tapasztalatokra építve jelzi a közép-európai gazdaságok, ezen belül a magyar gazdaság részvételének lehetőségeit a gyorsan fejlődő tudásgazdaság globális értékláncában. Az elemzés felhívja a figyelmet arra, hogy a régió poszt - szocialista gazdaságai viszonylag vonzó célterületei az olyan nagyobb hozzáadott értékeket képviselő tevékenységek kihelyezése
  számára, mint az általános üzleti funkciók. Mindazonáltal, e kedvező pozíciók több szempontból is törékenyek. Egyfelől a globális értékláncra jellemző változások gyorsak, és a tanuló-innovatív szervezetek kritikus tömegének folyamatos létrehozására van szükség. Másfelől, a kritikus tömeg megteremtése szinte lehetetlen az KKV - szektorba tartozó vállalkozások egyéni és kollektív (hálózati) tanulási és innovatív képességének fejlesztése nélkül. Az elemzés – szintén nemzetközi kutatási tapasztalatok felhasználásával – jelzi az olyan új munkavégzési formák, mint például a távmunka elterjedését befolyásoló szervezeti és kulturális tényezőket. Ezzel összefüggésben a szerzők az információs és kommunikációs technológiák hatékony használatát befolyásoló szervezeti innovációk, valamint az ezekhez kötődő egyéni és főleg szervezeti (kollektív) tanulási folyamatok jelentőségét hangsúlyozzák. Végül, az elemzés összegzéseként, a szerzők röviden felvázolják azokat a kihívásokat, amelyekre mind a kutatóknak, mind a gyakorlati szakembereknek, mint társadalmi szereplőknek válaszolniuk kell a magyar gazdaság új fejlődési pályára állításának érdekében.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: O33; L23;F23.

• Az európai növekedési potenciál eróziója

  5-23

  Peter Halmai

  Views:

  94

  The potential growth rate in the EU Member States has been declining and lagging behind their competitors since the 1990's. Due to severe productivity problems in the EU (first of all the significant decrease in the total factor productivity dynamics) and the insufficient adaptation to the processes of globalisation, further remarkable and permanent decline in the potential growth rate is expected. Paradoxically the potential growth rate might decrease in the long run to a greater extent in the new Member States. As a result of the present global economic crisis new risks might appear. The riskss of the recurrence of shocks are significant. These factors project further erosion of the European growth potential. Integrated structural reforms and a comprehensive review of the European model are needed in order to overcome the unfavourable trends and put Europe on a more favourable growth path than the one indicated in this study.

  Journal of Economic Literature (JEL) classification: F15, F43