Search

Search Results

• A foglalkoztatásban és termelékenységben bekövetkezett permanens szektorális változások

  117-137

  Domicián Mate

  Views:

  112

  A tanulmányban a hosszú távon jelentkező ún. „munkahelyetlen” növekedés (jobless growth) kérdésköréből kiindulva elsősorban a munkapiac foglalkoztatási és termelékenységi struktúrájában létrejövő permanens szektorális változásokra (sectoral shifts) koncentráltunk. Vizsgálódásaink során először arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a foglalkoztatás struktúrájában bekövetkezett változások a térbeli (az EU-15 országaiban), avagy a szerkezeti (ágazati) tényezőkben játszottak jelentősebb szerepet a vizsgált (1990–2003) időszakban. Mindamellett a munkapiaci termelékenységben bekövetkezett elmozdulásokon keresztül néhány elméleti hipotézist teszteltünk, nevezetesen a strukturális változásokból adódó nyereségek és veszteség (structural bonus & burden) hipotéziseit az ún. hatásarány-elemzésen keresztül. További empirikus vizsgálatokban kitértünk még a szektorális termelékenységben bekövetkezett változásokra különböző képzettségbeli és technológiai összevetések tükrében.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: J21, J24, L16.

• A munkaerő-piaci intézmények hatásai a foglalkoztatásra szektorális megközelítésben

  27-41

  Domician Mate

  Views:

  133

  Recently, there have been serious debates attempting to explain the role of institutions and their interactions as they might influence the impact of economic growth on employment. However, essentially no clear theoretical consensus has yet emerged and several unanswered problems remain. From this point of view, one interesting question is how institutions matter, and also what kind of characteristics they should have in economies. In our estimations ws followed a sectoral approach to identify the main features of institutions. In order to demonstrate short and lon run economic processes we use an error-correction method to analyze how certain intitutions and their interactions determine employment growth in different market-and non-market oriented branches. All in all, we demonstrate that unions, minimum wages and unemployment benefits have influenced employment in different ways.

  JEL classification: J21, J45, E02.

• Technológia és szervezeti innovációk kölcsönhatása: az e-munkavégzés elterjedésének példája Új munkavégzési formák, mint az új fejlődési pályák hordozói?

  47-68

  Csaba Makó

  Miklos Illessy

  Views:

  123

  A kilencvenes évtized ún. transzformációs gazdaságaival foglalkozó társadalomtudományi vitájával összehasonlítva meglepő, hogy a XXI század elején viszonylag szerény az érdeklődés a poszt - szocialista
  gazdaságok új fejlődési útjainak vizsgálata iránt. Elemzésünk célja a közép-európai régióban fejlődő piacgazdaságok új fejlődési útjainak azonosítása. Pontosabban: szeretnénk felhívni a figyelmet a globalizálódás, az információs és kommunikációs technológiák gyors elterjedésének és a különböző típusú piacok deregulációjának kontextusában megjelenő tudásgazdaságba való bekapcsolódás lehetőségeire, illetve azok kihasználását elősegítő és korlátozó néhány tényező szerepére. A tanulmány három részből áll. Az első, bevezető fejezetben az ún. transzformációs gazdaságok fejlődésében jól kimutatható különböző fejlődési ciklusok jellemzésére vállalkozunk, jelezve az ún. bejárt úttól való függés és az ún. intézményi vákuum megközelítések szerepét az átalakulási folyamat megértésében. Ezt követően, az elemzés röviden jellemzi a közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI) vezérelte gazdasági modernizáció fontosabb eredményeit (pl. foglalkoztatás, termelékenység növekedés, export, keresetek és az innováció) és olyan problémáit, mint a gazdaságfejlődés aszimmetrikus jellege. Az új fejlődési pálya tartalmát, „tanuló gazdaságba” való bekapcsolódással valamint a kiegyensúlyozottabb gazdasági szerkezet létrehozásával azonosítják a szerzők Az utóbbival összefüggésben, a tanulmány a mikro-, kis- és középvállalati (KKV) szektor szerepének felértékelődését hangsúlyozza. A tanulmány második és harmadik része, a nemzetközi kutatási tapasztalatokra építve jelzi a közép-európai gazdaságok, ezen belül a magyar gazdaság részvételének lehetőségeit a gyorsan fejlődő tudásgazdaság globális értékláncában. Az elemzés felhívja a figyelmet arra, hogy a régió poszt - szocialista gazdaságai viszonylag vonzó célterületei az olyan nagyobb hozzáadott értékeket képviselő tevékenységek kihelyezése
  számára, mint az általános üzleti funkciók. Mindazonáltal, e kedvező pozíciók több szempontból is törékenyek. Egyfelől a globális értékláncra jellemző változások gyorsak, és a tanuló-innovatív szervezetek kritikus tömegének folyamatos létrehozására van szükség. Másfelől, a kritikus tömeg megteremtése szinte lehetetlen az KKV - szektorba tartozó vállalkozások egyéni és kollektív (hálózati) tanulási és innovatív képességének fejlesztése nélkül. Az elemzés – szintén nemzetközi kutatási tapasztalatok felhasználásával – jelzi az olyan új munkavégzési formák, mint például a távmunka elterjedését befolyásoló szervezeti és kulturális tényezőket. Ezzel összefüggésben a szerzők az információs és kommunikációs technológiák hatékony használatát befolyásoló szervezeti innovációk, valamint az ezekhez kötődő egyéni és főleg szervezeti (kollektív) tanulási folyamatok jelentőségét hangsúlyozzák. Végül, az elemzés összegzéseként, a szerzők röviden felvázolják azokat a kihívásokat, amelyekre mind a kutatóknak, mind a gyakorlati szakembereknek, mint társadalmi szereplőknek válaszolniuk kell a magyar gazdaság új fejlődési pályára állításának érdekében.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: O33; L23;F23.

• Nyugdíjreform-dilemmák – jövedelemelosztási arányok és makropénzügyi egyensúly

  5-32

  Laszlo Antal

  Views:

  132

  The paper aims to outline the main relations and critical points of the pension system which make the reform of the whole system inevitable in near future. The most important cause stems from demographic change: in the developed countries average life expectancy is rising rapidly while the number of births is diminishing. This results in rising retirement outgoings and decreasing revenues from superannuation taxes. In addition to this medical expenses are increasing due to the development of treatment methods. In contrast, in Hungary the average life expectancy will only increase after 20-30 years. The main problems of the distributive systems are rooted in the particular characteristics of the political change following the collapse of communism. The level of employment decreased dramatically and there are many tax arbitrage opportunities. In addition nowadays 90% of employers tend to retire on a pension before retirement age. These factors make the main distributive system unsustainable. Additionally the elderly dependence rate will double in the next few decades. Parties debating a socially and financially sustainable main distributive system agree on the inevitability of an increasing role for self-provision and a cut in the growth in expenditure. The pension system will not be able to keep pace with growing wages, to guarantee insurance principals and a minimal income in old-age, and to meet the requirements of long-term financing at the same time, especially not in the period of demographic changes.

  Journal of Economic Literature (JEL): I38, J11, J26 

• A gazdasági növekedés gyorsításának esélyei Magyarországon 2030-ig

  5-26

  Peter Mihalyi

  Views:

  121

  The regime change in 1989/1990 has not produced the expected result: Hungary has not been able to catch-up with the Western market economies. Can Hungary grow 2-3 times faster then its competitors during the next 20 years, as the present Hungarian government declared in its economic plans? Can Hungary improve its relative position and catch-up with the per capita GDP level of the EU-27 average by 2030? The conclusion of the paper is that this is very unlikely to happen. But there is ample room for accelerating productivity growth, and in this regard, every percentage difference counts enormously in the long-term. Three factors of production are analyzed: the natural-physical-geographical endowments of Hungary (N), Labour (L) and the capital stock (C). The following new findings are discussed. First, contrary to the widely held view, the amount of labour currently used by the Hungarian economy is not low in international comparison. The education of the workforce is also adequate. The problem is its allocation: too many workers are employed in low productivity, small firms. The only way forward is to promote the concentration of enterprises, to support the increase in the number of medium-sized and large firms. Second, the rate of domestic savings needs to be increased considerably, to allow for a low-cost financing of investments. In turn, this requires a substantial reform in three areas: healthcare, pensions and higher education. As long as the welfare state exists in its present form and these three spending items are largely financed by the state, one cannot reasonably expect households to save and accumulate families" long-term reserves in financial assets. But before these changes happen the political alite must accept that the obstacles to productivity growth have to be removed from the legal and political stuctures.

  JEL classification: E66, O47, O50, O52

• A technológia szerepe a gazdasági növekedésben, ágazati megközelítésben

  61-74

  Domician Mate

  Views:

  114

  Ebben a rövid munkatanulmányban elsősorban a gazdasági növekedésben bekövetkezett változásokra koncentrálok. A kutatások1 során egyrészt arra a kérdésre keresem a választ, hogy ezek a változások – a vizsgált, 1976 és 2007 közötti időszakban – az úgynevezett teljes tényező-termelékenység (TFP) és a fizikai, valamint humán tőkeállomány változása miként járultak hozzá a kibocsátás növekedési üteméhez. A számításokat – a növekedés számvitel (growth accounting) alapján – néhány OECD tagországra vonatkozóan, illetve a technológia intenzitása szerint megkülönböztetett gépgyártási szektorokban végzem el. E mellett a panel regressziós módszertan segítségével azt vizsgálom, hogy a beruházási ráta és a foglalkoztatás alakulása hogyan befolyásolja ezekben az ágazatokban az egy munkavállalóra jutó kibocsátást (termelékenységet).

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: E25, J24, L16.

• Bevezetőa "Európai Unió - Tudásalapú társadalom - Foglalkoztatás - Oktatás" című konferencia absztraktjaihoz

  179-200

  Andras Istvan Kun

  Views:

  98