Search

Search Results

• The role of France in the economy of the EU

  207-224

  Mariann Eszter Kovacs

  Views:

  111

  The author examines the decisive role of France within the EU. After a preliminary examination of the principles of European integration and its historical development, the article analyses the netwrok of connections existing between the EU and the French economy, as well as the period of growth and retrenchment in its development. The main theme of the article is the debate over the stability and growth pact and the circumstances and consequences of the failure to comply with the pact's rules caused by the France's long-lasting budget. This failure calls into question, and in the long term may be fatal for the future of European integration and for the direction of a common supra-national economic policy and the national responses it requires. The common European currency, and the stability and future of the Euro are also affected, since this failure can influence the co-operative efforts of the various elements of the European Union in an unprecedented way. It also affects the relationships bewteen the smaller and larger countries, and the economic opportunities of all member states.

• Limits of Economic Theories in Border Research

  98-116

  Szabolcs Pasztor

  Views:

  162

  The paper approaches the possible consequences of further trade liberalization, integration and the disappearance of borders from the perspective of well-known economic theories. After putting forward the questions and hypotheses, the author shows the different conclusions of economic approaches in the case of further integration and disappearing borders in borderlands. Using the results of economic theories the paper outlines the development path of those spatial units where state borders still play an important role in forming economic interactions. It comes to the conclusion that only regional reshuffling
  can be mentioned in relation to further integration. The paper also draws attention to the fact that economic theories do not give clear-cut and comprehensive answers for development, so the economic approach could be too simplistic. Consequently, a wellelaborated empirical research programme could provide a genuinely nuanced picture of the development path of borderlands.

  Journal of Economic Literature (JEL) classifications: F15, O18, R12

• Fájdalmas szakítás – az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti kilépési tárgyalások és lehetséges következményeik: Losoncz Miklós: Az Egyesült Királyság kilépése az EU-ból és az európai integráció. Budapesti Gazdasági Egyetem, Budapest, 2017, 276 oldal.

  69-78

  Tibor Tokes

  Laszlo Erdey

  Views:

  261

  Az Egyesült Királyságban 2017. június 23-án megtörtént az, amire az Európai Unió hatvan éves történetében tagállamok szintjén még nem volt példa. Egy ország
  állampolgárai népszavazáson úgy döntöttek, el kívánják hagyni az integrációt. Természetesen az EU-ból való kilépésre az első precedenst 1985. február 1-én
  a Dániához tartozó Grönland kilépése szolgáltatta, ám az Egyesült Királyság lesz az első tagállam, amely elhagyja az integrációt.

• Az Európai Unió liberalizált energiapiaca: Dilemmák és kérdések

  5-19

  Eva Sztanko

  Views:

  159

  Az egységes európai energiapiac – az elmúlt években tapasztalható előrelépések ellenére – még nem valósult meg. Az energiahálózatok teljes körű integrációja és a nemzeti piacok teljes megnyitása érdekében további alapvető változtatásokra van szükség, hogy az energiaellátás biztonságos, alacsony költségű és fenntartható lehessen. Ehhez a meglévő hálózatok korszerűsítése mellett ki kell építeni a keresleti és a kínálat oldal rugalmasságát is biztosító integrált infrastruktúrát; ez alapvető feltétele annak, hogy új technológiák, új szereplők és komplementer szolgáltatók jelenjenek meg a piacon. A következő elemzés áttekinti a piaci integráció eredményeit, a liberalizációt még hátráltató korlátokat és a lehetséges kezelési módokat. A változásokat kiváltó okok ismertetése mellett kísérletet tesz az európai energiaszektorban végbemenő jelentős átalakulások és a legfontosabb feladatok bemutatására is.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: Q40, Q41, Q49

• The joining negotiations in rapport with the EMU

  75-87

  Laszlo Jankovics

  Views:

  133

  The study surveys the field that deals with the Eastward expansion of the European Economic and Monetary Union /EMU/ after the joining negotiations, involving the probable legal, political and economic dilemmas and problems of the introduction of euro in Hungary. The joining contract and the relevant documents unambiguosly outlining the items within the monetary integration for the Hungarian economy can be planned. It also examines the chosen monetary integration for the Hungarian economy can be planned. It also examines the chosen monetary-political systems of the candidate for membership countries from the relevant European regulation point of view, just as the possibility of individual solutions.

• Külkapcsolati politika, külkapcsolatok és az EU: (Losoncz Miklós: Az Európai Unió külkapcsolatai és külkapcsolati politikája, Tri Mester, Tatabánya, 2011, 239 oldal)

  99-104.

  Tibor Tőkés

  Views:

  271

  Jelenkorunk legnagyobb nemzetközi vállalkozása az Európai Unió, amely az emberiség történelme során egyedülálló próbálkozás, politikai és gazdasági szempontból egyaránt. E szervezet a gazdasági egymásrautaltság alapjából kiépítette a politikai együttműködést, és sikerült – a szolidaritás és az európaiság jegyében – a nemzetállamokhoz hasonló jövedelem újraelosztási tevékenységet kialakítania. S ha fennállása során felépítménye többször recsegett-ropogott is, nemzetközi gazdasági és politikai integrációként sikerességéhez nem férhet kétség, nem mellesleg a világgazdaság egyik legnagyobb szereplője. Bizonyítást nyert tehát, hogy az európai államok együtt hatékonyan képesek ellensúlyozni versenytársaikat, s az egységes belső piac jóval hatékonyabb és sokkal nagyobb jelentőséget biztosít Európának, mint amekkorát az egyes tagállamok fragmentált nemzetállami keretek között működtetetett egykori piacai biztosítanának. Emellett az egységes Európa erőteljesebben tudja hallatni hangját a nemzetközi szintéren és eredményesebben tudja befolyásolni a nemzetközi folyamatokat. Utóbbiakban a Maastrichti Szerződés óta egyre hangsúlyosabban vesz részt s egyre jelentősebb tényezőnek tekinthető. A Lisszaboni Szerződés szerint az EU nemzetközi fellépése azokra az elvekre épít, amelyek létrehozását, fejlődését és bővítését irányítják, így külső kapcsolatai nem választhatók el az integráció fejlődésétől. Ezek az elvek a demokrácia, a jogállamiság, az emberi és alapvető szabadságjogok egyetemes és oszthatatlan volta, az emberi méltóság tiszteletben tartása, az egyenlőség és a szolidaritás, az ENSZ Alapokmányában megfogalmazott elvek, valamint a nemzetközi jog tiszteletben tartása. Ezen elvek érvényre juttatása, illetve tiszteletben tartatása alapozza meg az unió külkapcsolatait, illetve az EU kapcsolatokat épít ki azokkal a szervezetekkel, országokkal, amelyek szintén alapvetőnek tekintik e jogokat a nemzetközi kapcsolatokban.

• Az euró és az új tagállamok: közgazdasági vagy politikai kihívás?

  69-94

  Laszlo Jankovics

  Views:

  120

  Az európai közös valutára vonatkozó első tervek megjelenése óta komoly vita dúl a vonatkozó szakirodalomban arról, hogy az euró elsősorban makroökonómiai vállalkozásként, vagy inkább az integrációt
  a föderális alapú politikai unió előszobájába juttató kezdeményezésként értelmezendő-e. Ezzel a dilemmával analóg módon, az új tagállamok2 eurózónás csatlakozását övező polémia is részben elkülöníthető
  egyrészt a jellemzően gazdasági előnyöket és hátrányokat mérlegelő, másrészt a politikai-választási szempontokat előtérbe helyező argumentációra. A vázolt problémakörhöz kapcsolódva a tanulmány elsőként áttekinti, hogy milyen tanulságok azonosíthatók a közgazdasági megfontolások alapján az euró átvételére megfogalmazott stratégiákat illetően. Részben e tényezők feltárásának köszönhetően szakmai körökben láthatóan egyetértés övezi az eurózóna keleti kibővítésének főbb kérdéseit. Ezzel szemben komoly tartalmi nézetkülönbségek fedezhetők fel a választási logikát, illetve az európai integráció stratégiai helyzetét megjelenítő érvek hátterében. Az írás második felében sorra veszem és részletesen elemzem az euró bevezetéséhez kötődő politikai szempontokat, amelyek alapos végiggondolása ugyanakkor nem kérdőjelezi meg az eurózónába való lehető leghamarabbi betagozódást sürgető konszenzusos szakmai álláspont helyességét.

• Regions and the European integration: The Europeanization of the regions in Central and Eastern Europe

  54-68

  Jürgen Dieringer

  Views:

  103

  The process of Europeanization that is the adjustment of the national legal regulations, intstitutions and decision making patterns to the European political practice leads to the significant transformation of the national political systems. In the horizontal dimension of the state institutions this concerns primarily the relationship between the executive and the legislative powres whereas in the vertical dimension this influences the relationship bewteen the central state and the regions or provinces. The paper examines the source and durability of the Europeanization process in three Central and Easterna European countries, in Poland, Hungary and Czech Republic. Focus is primarily laid upon the institutional adjustments.