Keresés
Keresési eredmények
-
A bizalom mint költségcsökkentő tényező
74-84Megtekintések száma:205Jelen tanulmányban az egyik legtöbbet kutatott informális intézmény, a bizalom direkt és indirekt költségcsökkentő hatását vizsgáljuk. A bizalom mikroszintű bevezetését makroszintű megközelítés követi,
mely a bizalom tranzakciós költségeken keresztüli közvetlen és a jogrendszeren keresztül történő közvetett, tovagyűrűző költségcsökkentő hatására kíván rávilágítani. Utóbbi részeként 25 európai uniós ország empirikus vizsgálata során a bizalom és az adminisztratív teher okozta költségek – mint a jogrendszer által generált költségek – közötti összefüggéseket elemezzük. A közgazdasági irodalom igazolja egyrészt, hogy a bizalom csökkenti a tranzakciós költségeket, másrészt, hogy a jogrendszer hatékonysága hozzájárul a tranzakciós költségek csökkenéséhez. Feltevésünk szerint a bizalom növekedése javítja a jogrendszer hatékonyságát, és ezen keresztül is csökkenti a tranzakciós költségeket.Journal of Economic Literature (JEL) kód: D02, E02
-
Trust: a transaction cost influencing psychological mechanism
Megtekintések száma:125Our world is more and more characterized by complexity and interdependency. In the developing New Economy it is expected that the role of information and knowledge transfer, along with the role of cooperation, are some of the most important issues. Some psychological mechanisms, such as trust, will be instrumental ingredients of the new economy. It is speculated that the functioning of such complexity-reduction and cooperation-aiding, such a psychological mechanism as trust becomes a focal point of interest. This paper aims to clarify the workings and influence of trust on economic transactions, prices, and cooperation.
Jorurnal of Economic Literature (JEL) code: D8, L14, P22
-
A kultúra szerepe a gazdasági növekedésben: összefoglalás, kritika és továbblépési utak?
22-44Megtekintések száma:235Az utóbbi két évtizedben egy meglehetősen széles, de szerteágazó empirikus irodalom alakult ki a kultúra gazdasági növekedésre gyakorolt hatásáról. Ez az irodalom exponenciálisan fejlődik napjainkban is, a növekedéselmélet és az intézményi közgazdaságtan érintkezési határán. A tanulmány strukturálja és bemutatja ezt az irodalmat, három fő ágra bontva azt, majd ezt követően összefoglalja az irodalmon belül felmerült kritikákat is. A kritikákban megjelölt két továbblépési út kapcsán a szerző javaslatot tesz a jövőbeli kutatások lehetséges irányultságára.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: O43, Z19
-
Are business relationships institutions?
Megtekintések száma:126The question is simple; the answer could be quite complicated. Inter-organisational marketing researchers define business relationships as interactive exchanges between two organisations. Does this mean anything for institutional economists? A business relationship is created by weaving actor bonds, resource ties and activity links. Business relationships exist and change through time. The establishment, development, maintenance, as well as termination of a business relationship all require investments from the participating parties. A business relationship does not exist in an isolated manner, but other market and non-market actors can equally influence it. In reality, numerous other relationships and actors affect business relationships. As a result, these actors indirectly influence business relationships through the change in behaviour of one of the parties within the business relationship. These directly and indirectly affected relationships create a business network. For an organisation business relationships have different functions. External resources needed
for operation and value creation are fed by them. Value creation for the customer and value sharing with the customer take place in business relationships. They are forms of an organisation’s interdependence. A business relationship is a special form of governance of the partners’ mutual efforts. A business relationship has its own value for each organisation. Each organisation has several business relationships, each with different value. In business markets,
where buyers are always organisations, the business relationship portfolio is the market itself. Inter-organisational marketing researchers use very different theoretical foundations to study business relationships. Modern contract law based research distinguishes about a dozen norms of behaviour in business relationships. Institutional economic-rooted studies argue that we should use the plural-forms approach (price, authority and trust must be employed together) to explain these very complex phenomena. Research using communication theory concluded that multiple periods of business negotiations were required to develop even primitive norms. The paper concludes with some elements of a possible answer to the title question. -
Mobilizing Social and Organizational Resources in Project Type Cooperation: A Case Study in Networking in Interactive Media Firms
25-40Megtekintések száma:139The paper aims at the identification and interpretation of specific coordination problems faced by project-based work organisations using the example of an interactive portal development for a leading
Hungarian economic weakly. The study provides a brief overview of the most important theoretical approaches concerning project-based work organisations and the characteristics of the new or interactive
media sector, which may act as a new model in the fast growing knowledge economy. The interactive portal development is typical of the so-called studio-model of project-based firms (PBF) characterised by
the novel and singular character of the product or service and by the uncertain and fluid nature of the necessary knowledge and skills. The study calls attention to the project manager’s key role in combining
formal and tacit skills and in the coordination of actors’ behaviour which is driven by different logics. In addition, the authors stress the importance of the client’s key role in designing and developing the
interactive media service.JEL classifications: L86; M54; Z13
-
The Concept of Innovative Fiscal Policy: Theory and Empirical Evidence
Megtekintések száma:146This contribution addresses the question of what are the main constituents of an innovative fiscal policy in the context of sustainability. We apply the concept of sustaining and disruptive innovation to fiscal policy. On the one hand, innovative fiscal policy is able to be sustaining whereby public finance will incrementally improve without leaving its decisive structure. On the other hand, innovative fiscal policy should be disruptive as well in the context of long term sustainability, whereby the structure of public finances can be profoundly restructured as a reaction to future challenges. By using the Finnish recovery in the early 1990s, we can refine our argument about the use and necessity of the mixture of fiscal rules and independent institutions in favour of fiscal sustainability. We also shed light on the key sources of the expansionary consolidation that emerged in the aftermath of the fiscal adjustment in the early 1990s. We emphasise that innovative fiscal policy with a mixture of legislated fiscal rules and independent fiscal anchor is more likely to be associated with sustainability if the economy has weaker growth potential which does not provide enough social trust towards the consolidation efforts of the government.
Journal of Economic Literature (JEL) classification: E61, E62, Q01
-
A dinamikus kapcsolati képességek és a lojalitás szerepe a szervezetközi kapcsolatokban
76-92Megtekintések száma:259Jelen tanulmány arra keres választ, hogy a hazai szervezetek hogyan viszonyulnak a hálózati együttműködésekben a kapcsolatok menedzseléséhez, és a közel négy éve tartó világgazdasági válság milyen hatással van a szervezetek közötti interakciókban a kapcsolati minőség és a szervezeti lojalitás megítélésére. A tanulmányban a dinamikus kapcsolati képesség és a szervezetek közötti (B2B) lojalitás elméleti hátterének bemutatása után empirikus kutatási eredményeinket ismertetjük, ahol a kapcsolati menedzsment és a szervezeti lojalitás faktorait próbáljuk meg azonosítani. Megközelítésünkben a kapcsolati menedzsment hatással lehet a szervezeti lojalitásra. Meggyőződésünk, hogy ahol a kapcsolatok menedzselése tudatos tevékenység, ott annak léteznek kialakult mechanizmusai (cselekvéssorok), s ezek a tudatosan felépített mechanizmusok pozitív hatással vannak a kapcsolati minőség értékelésére, s hozzájárulnak a partneri lojalitáshoz.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: M10, M14, M31, M39
-
A társaságcsoporthoz tartozó tagvállalatok, valamint vezető tisztségviselőik jogállásának kritikai elemzése
101-110Megtekintések száma:88A társaságcsoporthoz tartozó függő vállalatok és vezető tisztségvisleőik helyzetének konszernjogi sajátosságai a magyar jogban jelenleg a szerző szerint nem kellően rendezettek. A jogilag önálló, de gazdaságilag függőségi viszonyban lévő tagvállalatok a saját érdekeik háttérbe szorítására kényszerülnek a közös üzletpolitikai célok megvalósítása érdekében. A Gt. által szabályozott faktikus konszern tényállás esetében csak a társaságban való részesedéhez kapcsolódó - elsősorban közvetlen - befolyásszerzés relevanciája érvényesül. A meghatározó befolyás más módon való kialakulásához a Gt. nem fűz többletkötelezettségeket, s nem építi ki a kis tulajdonosok és a hitelezők érdekvédelmi intézményeit sem. Ezek szerint a domináns befolyásoló helyzet tényének van jelentősége, s nem annak, hogy az uralkodó tag szavazati jogának nagyságán vag a tagokkal (részvényesekkel) kötött szerződésen alapul-e az irányító befolyás.