Keresés

Keresési eredmények

• Globalizáció és jóléti állam: azonos kihívás – eltérő válaszok

  165-182

  Kiss Marietta

  Megtekintések száma:

  187

  A szakirodalom nagy része által elfogadott tény, hogy a globalizáció hatással van a jóléti államra. A kormányok kettős szorítással szembesülnek, megnőttek ugyanis a kiadások iránti igények, ugyanakkor a bevételi források lecsökkentek. A globalizáció által kiváltott azonos kihívásra a jóléti államok eltérő válaszokat adtak. A tanulmány célja elsősorban két lehetséges irány leíró jellegű bemutatása Svédország és
  Franciaország példáján keresztül. Míg a svéd jóléti rendszeren radikális átalakításokat hajtottak végre, amelyek javították is az ország teljesítményét, addig Franciaországban nem következett be alapvető változás, csupán kisebb reformokat vezettek be.
  
  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: E62, H50, H60, I38, P52

• A jóléti állam mint a modern civilizáció vívmánya: merre tovább?

  23-45

  Fekete Judit

  Megtekintések száma:

  189

  A szerző a jóléti állam indíttatására, eddigi gyakorlatára pillant vissza, és vizsgálja, hogy milyen tanulságokkal szolgálnak a tapasztalatok a jelenlegi problámák hatékony kezekése szempontjából, mire figyelmeztet az egyes kormányzatok és a társadalmi jólét egymáshoz fűzűdő viszonya ma, amikor gazdaságilag és társadalmilag egyaránt sürgető kényszer a költségvetési, adóztatási szociális, egészségügyi, oktatási stb. rendszerek súlyosbodó feszültségeinek csökkentése. Konklúziója, hogy alapvető szemléletváltásra, új állami szerepvállalásra van szükség, továbbá a gyökeresen megváltozott gazdasági körülményeknek, valamint a reális társadalmi igényeknek egyaránt megfelelő új intézményekre, módszerekre és eszközökre.

• A fiskális politika vizsgálata a PaCifiCa országaiban

  109-126

  Pöstényi Andrea

  Megtekintések száma:

  132

  Latin-Amerikában évtizedeken keresztül meghatározó tényező volt a volatilitás, melyet az egyes országok az elmúlt évtizedek reformsorozatainak köszönhetően kisebb-nagyobb sikerrel küszöböltek ki. A globalizálódó világ kihívásaira válaszul a térségben regionális integrációk is születtek. A legutóbb létrejött integráció a PaCifiCa, melynek megalakulása kapcsán érdemes megvizsgálni a tagállamok fiskális
  helyzetét, amely nagymértékben meghatározza a jövőbeni együttműködés sikerességét. Habár a vizsgált négy ország a 2007–2009-es válságot stabilnak mondható fundamentumokkal vészelte át, a visszaesés rávilágított a köztük lévő különbségekre is: amíg Chile és Peru kontraciklikus fiskális politikát alkalmazva könnyen tud reagálni a ciklikus kilengésekre, addig Kolumbia és Mexikó gazdasága sokkal sebezhetőbb. A jóléti rendszerek vizsgálata pedig megmutatja, hogy bár Chile kiterjedt jóléti rendszerrel rendelkezik, a térség országai továbbra is jelentősen elmaradnak a hagyományos értelemben vett jóléti állam fogalmától.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: H50, H60

• Visszajáró svéd kísértet? Egy félreértés fogságában: a svéd modell álma és a kelet-közép-európai realitás

  153-164

  Bartha Attila

  Megtekintések száma:

  174

  A kilencvenes évek eleji súlyos válságot követően a főáramba tartozó makroközgazdászok szinte egyöntetűen temették az ún. „svéd modellt”, a működő piacgazdaság és a bőkezű jóléti állam egykor sokak által csodált és irigyelt kombinációját. A XXI. század elején azonban Svédország és a többi észak-európai állam ismét kiváló értékelést a kap egyrészt a különböző versenyképességi indikátorok, másrészt a humán fejlettség jelzőszámai szerint is. Márpedig az állami újraelosztás mértéke az északi országokban, köztük is Svédországban a legmagasabb a fejlett államok körében. Ráadásul az aktív munkapiaci politikák révén fennmaradt a kiterjedt állami szerepvállalás a munka világában is. Eszerint Svédország ismét komoly intellektuális kihívást jelent a Washingtoni Konszenzusban megfogalmazódó alapvetéseknek? Vagy a svéd gazdaság működése alapvetően változott meg, és a harmadik utas kísérlet bukása után ma ismét normális piacgazdaság, néhány sajátos, az észak-európai országokra általában jellemző vonással? Az alábbi írásban e két lehetséges értelmezés mögött felsorakoztatható főbb makrogazdasági érveket mutatjuk be.

• A magyar gazdaság egyensúlyzavarai és a megoldás elvi lehetősége1

  85-102

  Szakolczai György

  Megtekintések száma:

  138

  A cikk azt a kérdést vizsgálja, hogy hogyan alakul az ikerdeficit – a költségvetés és a folyó fizetési mérleg együttes hiánya – 2000–2006-ban Magyarországon. Az első rész, az elméleti áttekintés a nemzeti számlák rendszeréhez tartozó legfontosabb azonosságokat tekinti át. A második rész, a számszerű elemzés a most közölt legújabb adatok alapján először az importtöbbletnek, a tulajdoni jövedelmek egyenlegének és belföldi felhasználási többletnek, majd a folyó fizetési mérlegnek és a hiány finanszírozásának, és végül a költségvetés folyó fogyasztási kiadásainak, nettó felhalmozásának és hitelfelvételének alakulásával foglalkozik. A harmadik rész, a közgazdasági elemzés a legfontosabb következtetéseket foglalja össze. Ezek szerint a bruttó felhalmozás hányadának meredek csökkenése, a költségvetési szektor gyakorlatilag zérus nettó felhalmozása és a folyó fizetési mérleg hiánya és a hiány döntő részben adóssággeneráló finanszírozása még a költségvetés hiányánál is súlyosabb probléma, ami azonban nem jelenti, hogy az ilyen mértékű költségvetési hiány fenntartható. Ez a helyzet sem indokolja azonban a jóléti állam radikális leépítését, és a megoldásának elvi lehetősége csak az exportképesség és a foglakoztatás növelése lehet.