Keresés

Keresési eredmények

• A biohasonló készítmények makrogazdasági lehetőségei a fejlett országokban

  3-18

  Halmosi Péter

  Megtekintések száma:

  214

  A krónikus betegségek gyógyításában az Európai Unióban 2006 óta, az Egyesült Államokban 2015 óta vannak forgalomban biohasonló (angolul: biosimilar)
  gyógyszerek. Jelentős piaci potenciáljuk és pozitív makrogazdasági hatásuk ellenére alkalmazásuk elterjedését megnehezíti az orvosszakmai bizonytalanság. Az originális és generikus készítmények mellett megjelenő hasonló biológiai gyógyszerkészítmények akár már középtávon jelentősen átalakíthatják az egészségügyi rendszer finanszírozását, megváltoztatva a gyógyszeripari cégek versenypozícióját, valamint az orvos-beteg-finanszírozó közötti információs háromszöget. Alkalmazásukban a szakemberek valamennyi fejlett országban komoly megtakarításokat valószínűsítenek az egészségügyi kiadásokban, habár az orvosi szakma az egy-egy terápiás területen megjelenő biohasonló készítmények használatával szemben gyakran ellenállást mutat. A biohasonló készítmények piaci forgalmazását, helyettesíthetőségét, ártámogatását maguk az egészségügyi kormányzati szervek is eltérően közelítik meg. A tanulmány célja a biohasonló készítményekben rejlő makrogazdasági lehetőségek és korlátok bemutatása az élen járó országokban.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: H51, I11, I12, I18

• Freedom of the Markets versus Good Governance: Experiences in Central Europe

  35-61

  Muraközy Laszlo

  Megtekintések száma:

  143

  The market and the state, operation and characteristics of two institutions of key importance in the modern mixed economies, are investigated for the former socialist countries in this study. After two decades it can be seen more clearly what system has been established in the region, how it operates, and what its characteristics are. In the first part of the with the help of international comparisons we examine how free the market is, how good the rules are, and how much they help, or hinder, the fulfilment of its function. From an other aspect we compare the scope of the good governance and the size, the freedom and efficiency of the state. According to the evidence of the international studies examined, the former socialist countries established the forms of the market institutional system relatively quickly, but the operation and quality of these lagged significantly behind those of the developed countries. Also important conclusion of the study is that by the first decade of the millennium the characteristics of the former socialist countries are increasingly diverging from one another. Both the characteristics of the earlier socialism, and the more distant historical past which can be caught in the act within it, had and have an effect on the economic and social systems now established in Eastern and Central Europe.

  Journal of Economic Literature (JEL) codes: H1, P17, P27, P35

• Az állami újraelosztás és a gazdasági növekedés hosszú távú összefüggései

  132-146

  Nádasi Levente

  Megtekintések száma:

  178

  Jelen tanulmány célja, hogy intézményi, történeti, modellszerű és statisztikai megközelítésben tanulmányozza az állami újraelosztás mértékének változását, és azt, egyes országokban az újraelosztás változása
  milyen hatással van a hosszú távú gazdasági növekedésre. Általánosan kijelenthető, hogy Európában az 1870-es évek óta napjainkig folyamatosan (trendjét tekintve) nő a kormányzati kiadások GDP-hez
  viszonyított aránya. Megvizsgálom, milyen csatornákon keresztül hat az állam mérete a gazdasági növekedésre, illetve milyen egyéb tényezők befolyásolják a két változó hosszú távú kapcsolatának természetét. Hipotézisem szerint a fejlett államokban a magas állami újraelosztás hosszú távon már gátolja a gazdasági növekedést. Ezt igyekszem belátni 30 európai ország statisztikai elemzéséből is.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: E66, H62, C10

• Trendek és tendenciák a magyarországi állami egyetemek HR-rendszereinek továbbfejlesztése területén

  115-146

  Poór József

  Bencsik Andrea

  Fekete Iván

  Majó Zoltán

  László Gyula

  Megtekintések száma:

  313

  Az elmúlt években elfogadottá vált, hogy a szervezetek sikerességében, illetve a hazai és nemzetközi versenyképesség megőrzésében és fejlesztésében a hagyományos sikertényezők mellett egyre fontosabb szerepet játszik az emberi erőforrások menedzselése (HRM/HR) (Gordon – Whitchurch 2007). A fejlett világ országaiban – főleg az angolszász „pionírok” esetében – a közszféra (beleértve az egyetemeket is) messze maga mögött hagyta a normatív jellegű, a formális szabályozáson alapuló „bürokratikus-rendészeti, taylori” rendszert (Karoliny et al. 2003). A 70-es évektől jelentek meg az üzleti megoldások mindenhatóságát és a hatékonyságot hirdető „új közszféramenedzsment” (New Public Management, NPM) modell képviselői, és az 1980-as évek elején elkezdték a széles körű reformprogramok megvalósítását. E törekvések olyan modellt és tapasztalatot nyújtottak, amelyek alkalmazhatók voltak Európa átalakuló országaiban, beleértve hazánkat is. A leírtakhoz kapcsolódva arra vállalkoztunk, hogy – a teljesség igénye nélkül, a szakirodalmi források és tizenegy hazai egyetem gyakorlata alapján – áttekintsük a HR helyzetének átalakulását és modernizációjának lehetőségeit ezen a területen.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: I21; H19; M52;M53;M54

• Nyugdíjreform-dilemmák – jövedelemelosztási arányok és makropénzügyi egyensúly

  5-32

  Antal László

  Megtekintések száma:

  148

  Az írás célja nem egy átfogó reformjavaslat felvázolása, hanem csupán olyan összefüggések, feszültségforrások felvázolása, amelyek a nyugdíjrendszer szabályainak újragondolását és belátható időn belül reformját elkerülhetetlenné teszik. Az alapvető ok demográfiai természetű: a fejlett és közepesen fejlett országokban gyorsan növekszik az átlagéletkor és lecsökkent a születések száma. Eltolódik az utóbbi javára az aktív és inaktív életszakaszok aránya, nőnek a nyugdíjkiadások és csökkennek az ennek fedezetéül szolgáló járulékbevételek. Nőnek az egészségügyi kiadások is, részben a gyógyítás technikájának fejlődése, de részben az időskor meghosszabbodása következtében is. Ezzel a nagy elosztó rendszerek fenntarthatatlanná válnak, hacsak nem követi az aktív életszakasz arányos meghosszabbodása, vagyis a nyugdíjba menetel időpontjának kitolódása. Ezzel szemben Magyarországon az átlagéletkor növekedése még csak a következő 20-30 évben következik majd be. A nagy elosztó rendszereket ma jellemző feszültségek tehát még nem demográfiai okokra vezethetők vissza, hanem mindenekelőtt a rendszerváltás sajátos jellemzőire. Drámaian lecsökkent a foglalkoztatás szintje és kiszélesedett az adóarbitrázs lehetősége. A rendszer fenntarthatóságához el kellene érni, hogy a rendszer ösztönzzön a munkaerőpiacon maradásra és a munkavállalók 90 %-a ne igyekezzen már a törvényi korhatár előtt másfél-két évvel nyugdíjba menni. Mindezek mellett a következő néhány évtizedben az időskori függőségi ráta nagyjából megduplázódik. Az adott körülmények között a társadalmi és pénzügyi szempontból egyaránt fenntartható nagy elosztórendszerekről folyó viták kapcsán annyi bizonyos, hogy a nagy elosztórendszerek kiadási dinamikájának megfékezése és az öngondoskodás szerepének növelése elkerülhetetlen. A nyugdíjrendszer biztosan nem tud egyszerre eleget tenni a keresők jövedelmeivel való lépéstartás (bérkövetés), a biztosítási elv érvényesíthetősége, az időskori tömeges nyomort kizáró minimális jövedelem garantálása és a hosszú távú finanszírozhatóság követelményének. Különösen nem tud eleget tenni ezeknek az életkori struktúra gyors változásának szakaszában.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: I38, J11, J26

• Politikai költségvetési ciklusok: fiskális ciklushatások az állami kiadásokban Lengyelországban

  47-62

  Halász Ágnes

  Megtekintések száma:

  150

  A tanulmány a fiskális ciklusok jelenlétét vizsgálja az államháztartási egyenlegek alakulásában Lengyelországban, 1989 és 2011 között. Összességében a legutóbbi kutatások eredményei azt mutatják, hogy a politikai költségvetési ciklusok (PBC) jelensége inkább a kevés demokratikus tapasztalattal rendelkező új demokráciákra jellemző, mint amilyenek például a posztszocialista tranzíciós országok. Mindazonáltal,
  a ciklusok idővel eltűnnek, ahogy a választópolgárok kiismerik a demokratikus intézmények működését és a politikai manipulációt. Ezt az elméletet azonban Lengyelország mintáját vizsgálva nem tudtuk
  empirikusan megerősíteni – sem a teljes államháztartási egyenlegben, sem az állami kiadásokban. Bár az 1997-es és a 2001-es választási mintában azonosítottunk fiskális ciklushatásokat a nyugdíjak és közszféra bérei terén, ezek átmeneti jellegűek voltak, s pozitív szavazatvásárlási hatásukat sokszor egyéb tényezők, intézkedések mérsékelték. Összességében a lengyel költségvetési egyenleg ciklikus mozgását – különösen a kilencvenes években – jellemzően nem a PBC okozta.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: D72, E62, H3

• Fehérgalléros kiszervezés: az offshore outsourcing jelensége

  41-60

  Bőgel György

  Megtekintések száma:

  199

  Az informatika és a távközlés fejlődése lehetővé teszi egy sor értelmiségi-szakértői jellegű vállalati tevékenység kihelyezését távoli országokba. A piaci verseny arra kényszeríti a fejlett országokban dolgozó vállalatokat, hogy költségeik csökkentése érdekében ezt a lehetőséget valóban ki is használják. A mai "fehérgalléros" offshore outsourcing az innovációs hullámokkal együtt járó "kreatív rombolás" figyelemre méltó jelensége. A fejlődő országok körében megindult a verseny a kiszervezési megbízásokért, kikristályosodnak a kiszervezés jellegzetes üzleti modelljei. A folyamat megítélése ellentmondásos, a strukturális átalakulásoknak nyertesei és vesztesei egyaránt vannak.

• A „washingtoni konszenzus” jelentősége a posztszocialista országok számára

  5-25

  Mihályi Péter

  Megtekintések száma:

  244

  Kereken 20 éves a washingtoni konszenzus (WK), melynek a mából visszatekintve az a legfőbb jelentősége, hogy deklarálta: nincs kétféle normatív közgazdaságtan – egy az OECD-országokra, egy meg Latin-Amerikára, illetve a fejlődő országokra általában. Véletlen időbeli egybeesés, hogy éppen ekkor omlottak össze a kelet-európai tervgazdaságok is. Az elmúlt 20 év válságait sokan a WK számlájára írják. Ez tévedés. Kétszáz évnyi tapasztalat igazolja, hogy a kapitalizmus elkerülhetetlen sajátossága az üzleti ciklusok hullámzása, a túltermelési válságok 5–12 évenkénti előfordulása, és hozzá tartoznak a rendszerhez a
  váratlanul kirobbanó pénzügyi válságok is. A mostani is.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: F02, F23, F41, P11, P36