Évf. 16 szám 1. (2017)

Megjelent June 20, 2017

issue.tableOfContents65dd3e7f60f09

Tanulmányok

  • A piaci intézmények megelőzik a piaci eszméket: országkeresztmetszeti teszt
    3-30
    Megtekintések száma:
    220

    A tanulmány a kultúra, a gazdasági növekedés és az intézmények viszonyát vizsgáló irodalomból vezet le hipotéziseket a piaci eszmék (beliefs), a piaci intézmények és a termelékenység viszonyára vonatkozóan, és országkeresztmetszeti adatokon teszteli azokat. Rámutat egyrészt, hogy a három tényező ok-okozati kapcsolatára felírható négy hipotézis mindegyikének van közgazdasági irodalma, amennyiben a piaci eszméket a kultúra részének tekintjük. Másrészt, azt kihasználva teszteli a hipotéziseket országkeresztmetszeti adatokon, hogy azok különböző változókat tekintenek exogénnek. A piaci eszmék mércéi a World Values Survey egyéni adatain futtatott regressziókban szereplő ország-dummyk koefficiensei. A teszt azon két hipotézisnek ad igazat, miszerint az intézmények exogének, nem a piaci eszmék.

    Journal of Economic Literature (JEL) kódok: L26, O43, P16

    en
    93
  • A gyermekvállalás árnyékára és a teljes termékenységi ráta Magyarországon?
    31-61
    Megtekintések száma:
    176

    Magyarországon a teljes termékenységi ráta a rendszerváltás óta meredeken csökken. Az arányszám ráadásul az 1980-as évek második fele óta messze elmarad a reprodukciós szinttől, a népességszám 1980 óta fogy. Releváns tehát a kérdés, hogy milyen tényezők húzódhatnak meg a ráta tartósan alacsony szintje és továbbra is csökkenő trendje mögött. Cikkemben Walker (1995) nyomán elkészítem a gyermekvállalás árnyékárának idősorát Magyarországra, amellyel empirikus adatok alapján becslést adok az első gyer-mek vállalása következtében felmerülő költségekre. Bemutatom az összefüggést a teljes termékenységi ráta alakulása és az átlagos anyai életkor kitolódása között. Az ütem és paritás szerint korrigált teljes termékenységi rátát először az árnyékárak idősorainak segítségével vizsgálom, majd parciális elemzésnek vetem alá. Az eredmények alapján ajánlásokat fogalmazok meg a gazdaságpolitikai döntéshozó számára a termékenység pozitív irányú ösztönzésére vonatkozóan.

     

    Journal of Economic Literature (JEL) kódok: J11, J13

    en
    321
  • A területi tőke kiegyensúlyozott és erőltetett növekedésének regionális tényezői
    62-80
    Megtekintések száma:
    125

    Ebben a tanulmányban, Kornai János erőltetett gazdasági növekedésről szóló elmé­leti megállapításait adaptálva, összehasonlítom a hazai kistérségek erőltetett és harmonikus területitőke­növekedését a 2004 és 2010 közötti időszakban. Az empi­rikus mérésnél a területitőke­koncepció komplex módszertanát alkalmazom. Longi­tudinális eredményeim szerint az erőltetett területitőke­növekedés jellemző oka, hogy az infrastrukturális háttér rovására fejlesztettek más ágazatokat, és ezzel egy időben nőttek a területi­társadalmi egyenlőtlenségek. Mindez a területi tőke erőltetett növekedését és káros hatását okozta. A túlfűtött területitőke­növekedést kezelni lehet területfejlesztési, gazdaságpolitikai és társadalompolitikai eszközök együttes, összehangolt alkalmazásával.

    Journal of Economic Literature (JEL) kódok: C62, C68, Q01, R58

    en
    118

Kutatás közben

  • A határhatás irodalom áttekintése. Torzítják-e az országhatárok a kereskedelmi kapcsolatokat?
    81-102
    Megtekintések száma:
    119

    A cikk egy Magyarországon eddig kevésbé elemzett problémáról, a határhatásról (border effect) és annak empirikus kutatásáról kíván átfogó képet adni. A témában született tanulmányok – szinte kivétel nélkül – rávilágítanak arra a tényre, hogy az országhatárok jelentősen korlátozzák a nemzetközi árukapcsolatok kibontakozását, ceteris paribus. Az országok kereskedelme torzulást mutat a belföldi piacok felé, amit egyfelől logikusan meg lehet magyarázni olyan tényezőkkel, mint az országok közötti jövedelemkülönbségek, távolságok, vámok és egyéb korlátozások, kulturális eltérések vagy eltérő valuták, másfelől viszont még ezeket a tényezőket kontrollálva is jellemző lehet a belföldi partnerek favorizálása, ami egyfajta indokolatlan vagy túlzott preferálás irányába mutat. Az irodalom-áttekintő cikk a különböző gravitációs modellspecifikációk és becslési módszerek elemzésével igyekszik hozzásegíteni az olvasót az úgynevezett „border effect puzzle” megfejtéséhez.

    Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F14, F15

    en
    106

Recenziók