Keresés

Keresési eredmények

• A roma nők változó szerepe a mai modern montenegrói társadalomban: a korai és nagykorúság előtt kötött házasságok kihívásai

  6-32

  Medojevic Milena

  Megtekintések száma:

  100

  A hagyományok és társadalmi változások - melyek egyszerre reflektálnak a közösség ellenállóképességére és strukturális kihívásaira - válaszút elé állítják a montenegrói roma nőket. Ez a tanulmány azt vizsgálja, hogy miként alakul a roma nők helyzete a mai modern montenegrói társadalomban; különös tekintettel a még mindig létező korai és nagykorúság előtt kötött házasságokra, hogy miként befolyásolja mindez a lányok tanulását, autonómiáját és társadalmi részvételét. A tanulmány analitikus szociológiai megközelítést alkalmaz, amely a meglévő szakirodalomra, szakpolitikai dokumentumokra és olyan szervezetek jelentéseire épül, mint az UNICEF, az UNDP és az Európai Roma Jogok Központja, és azt vizsgálja, hogy a milyen kölcsönhatásban vannak a kulturális normák, a szegénység és a nemek közötti egyenlőtlenség, s hogy ezek miként alakítják a lányok életlehetőségeit. Ezzel egyidejűleg a tanulmány megvilágítja a roma nők aktivizmusát és a közösség kezdeményezéseit, melyek során megkérdőjelezik a szűkítő normákat, ugyanakkor népszerűsítik az oktatást és a felhatalmazást. Az eredmények azt mutatják, hogy a roma nőket nemcsak a társadalmi kirekesztés érinti, hanem fontos előmozdítói a társadalmi változásnak és integrációnak a montenegrói társadalomban.

• Az életminőség legfontosabb dimenzióinak változásai Nyíregyháza városában

  20-64

  R. Fedor Anita

  Fábián Gergely

  Szoboszlai Katalin

  Tóth Anikó Panna

  Megtekintések száma:

  434

  A Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar Életminőség Kutatócsoportja rendszeres adatfelvételekkel 2008 óta vizsgálja a nyíregyházi lakosok életminőségét, különböző dimenziók alapján. Tanulmányunkban a legfrissebb, 2023/2024-ben lebonyolított felmérés eredményeit mutatjuk be, az életminőséget alapvetően meghatározó mutatókra – gazdasági aktivitás és foglalkoztatottság, jövedelmi helyzet és jövedelmi egyenlőtlenségek, lakhatási körülmények, szociális problémák és támogató rendszerek – koncentrálva, mivel kutatócsoportunk az életminőséget komplex fogalomként értelmezi, szociológiai szempontból pedig ezeket a mutatókat tartja meghatározónak. 
  Bár a foglalkoztatottak aránya igen magas a városban, jelentős különbségek mérhetőek az iskolázottság függvényében, illetve a munkavégzés körülményeinek megítélésében. A foglalkoztatottság meghatározó tényező a jövedelmek esetében. Bár az átlagjövedelem nőtt az elmúlt években, a jövedelmi egyenlőtlenségekre vonatkozó mutatók értékei is növekedést mutatnak. A lakás és lakhatás tekintetében a változások mind mennyiségben, mind minőségben javulást mutatnak a magántulajdonú lakásokban élőknél. Ezzel szemben mindazok, akik nem rendelkeznek elegendő forrással lakásszerzéshez, azoknak szembe kell nézni az egyre növekvő albérleti árakkal és az egyre csökkenő számú önkormányzati bérlakással. A háztartások kiadásait minden ötödik háztartás esetében adósság is terheli. 
  A támogató rendszerekre vonatkozóan kutatásunk eredményei azt tükrözik, hogy a szegények és az alacsony iskolai végzettségűek kapcsolathálózata kisebb és kevésbé erőforrásgazdag, mint a jobb módúaké és a magasabb iskolai végzettségűeké. Az anyagi és kapcsolati kirekesztettség jellemzően összefonódik, mely tovább súlyosbíthatja a társadalmi kirekesztettség negatív hatásait.

• A digitális egyenlőtlenség vizsgálata a társadalmi kirekesztődés szempontjából

  67-81

  Huszti Elek

  Megtekintések száma:

  933

  Kutatásomat, mely egy doktori tézis része, a Beregben, Magyarország egyik legelmaradottabb kistérségében végeztem, 2017-ben. Az itt élő 14 éves korosztály szegénység és társadalmi kirekesztődés kockázatának mértékét vizsgáltam. Mindezt a társadalmi egyenlőtlenség egy új dimenziója a digitális egyenlőtlenség aspektusából szemlélve. Arra a kérdésre kerestem a választ, hogy a modern multimédiás eszközök, valamint az internet használata hozzájárulhat-e a kistérség fejlődéséhez, a jövő generációja képes lesz-e megfelelni a kor kihívásainak, munkát találni a digitalizációval átszőtt munkaerőpiacon. Esetleg ezen eszközök, valamint a használatukhoz szükséges tudás hiánya tovább mélyíti-e a már meglévő társadalmi egyenlőtlenséget. Feltártam a tanulók szociodemográfiai, szocioökonómiai jellemzőit, multimédiás eszközökkel való ellátottságát, a használat céljait, attribútumait, a digitális egyenlőtlenséget okozó tényezőket. Kitértem az iskolai IKT használat szintjére, az internethasználat és a tanulmányi eredmények összefügéseire, a tanulók társas kapcsolatainak, jövőképének vizsgálatára. Jelen cikkemben kutatásom első kérdéskörét kívánom bemutatni, mely a multimédiás eszközökkel való ellátottság szocioökonómiai hátterének vizsgálatával foglalkozik.

• Egy hátrányos helyzetű település diákjainak esélye a digitális oktatásra

  89-111

  Huszti Elek

  Megtekintések száma:

  425

  A tanulmány egy hátrányos helyzetű település nappali tagozatos tanulóinak digitális oktatásba való bekapcsolódását vizsgálta. A 240 fős mintát 165 fő általános iskolás, 51 fő középiskolás és 24 fő főiskolás/egyetemista alkotta. A publikáció a kérdőíves felmérés eredményeinek azon részét mutatja be, melyek a bekapcsolódás feltételeivel, az infrastrukturális adottságokkal, a távolmaradás okaival foglalkoznak. A tanulmány a digitális és társadalmi kirekesztődést egyaránt okozó tényezők mentén végzi az elemzést, keresi a szignifikáns összefüggéseket. A felmérés további eredményei - melyek az oktatás módszereivel, sikerességével, előnyeivel, hátrányaival, a tanulók digitális kompetenciáinak alakulásával foglalkoznak - egy újabb publikációban kerülnek közlésre.

• A roma tanulók iskolai szegregációja és az oktatásirányítás Romániában

  112-139

  Patroc Dan

  Megtekintések száma:

  65

  Ez a tanulmány a romák iskolai szegregációjának kormányzási dimenzióit vizsgálja Romániában, amellett érvelve, hogy a jogi tilalom önmagában nem biztosítja a hatékony deszegregációt. Bár a normatív keret bővült, a szegregáció tovább él az adminisztratív átláthatatlanság, a gyenge intézményi kapacitás és az iskolán belüli újraszerveződés révén. A tanulmány a szegregációt etnicitás, szegénység és szelektív szakpolitikai végrehajtás metszetében értelmezi.