Évf. 15 szám 39 (2024) Aktuális szám

Megjelent November 29, 2024

issue.tableOfContents674cc4ea9ac10

Műhelytanulmányok

  • Gondoskodási tőke, egészség-egyenlőtlenségek - a gondoskodás fogalom szerepe az egészség társadalmi determinánsainak elemzésében
    6-31
    Megtekintések száma:
    6

    A gondoskodás megkerülhetetlen fogalom az egészség, betegség, gyógyítás értelmezésében, ennek ellenére nem vált bevett konceptuális keretté az orvosi- és egészségszociológiában. Tanulmányunkban azt vizsgáljuk meg, hogy az egészséget meghatározó társadalmi determinánsok között milyen szerepet kaphat a gondoskodás, s hogyan egészíthetik ki e társadalmi tényezők hatásmechanizmusairól kidolgozott képet a gondoskodás társadalmi meghatározottságáról szóló koncepciók. Ehhez a kora gyermekkori egészséges fejlődést vizsgáló modellek közül a TEAM-ECD modell kerül az elemzés középpontjába. Ennek oka, hogy a területen ismert modellekben kis teret kapnak a gondoskodás egyenlőtlenségei, a gondoskodás nem jelenik meg önálló egyenlőtlenségi területként. A dolgozatban ezen hiányokra próbálunk választ találni, amikor a gondoskodási egyenlőtlenségek néhány megközelítését igyekszünk beilleszteni a koragyermekkori egészséges fejlődés társadalmi meghatározóinak fent említett modelljébe.

  • Társállatokkal kapcsolatos attitűdök és a mentális egészség összefüggése egy empirikus vizsgálat keretében
    32-47
    Megtekintések száma:
    3

    Tanulmányunkban a társállatokkal való foglalkozás és a mentális egészség kapcsolatát vizsgáltuk. Célunk volt a házikedvencekkel kapcsolatos attitűdök összefüggésének elemzése az élettel való elégedettséggel, depressziós és szorongásos tünetekkel. Online keresztmetszeti vizsgálatunkban 297 fő vett részt (89,5% nő, 18-85 évesek), az adatgyűjtésre 2023. második felében került sor. A házikedvencekkel kapcsolatos attitűdöket a CENSHARE Pet Attachment Scale segítségével mértük fel, amelyet explorációs faktoranalízissel elemezve nyolc faktor alkotott. A kötődés és a közelség attitűdök az élettel való elégedettséggel pozitív kapcsolatot mutattak. Az időtöltés, az állatokkal való foglalkozás és kommunikáció negatívan függött össze az élettel való elégedettséggel és a jólléttel, és pozitívan a depresszióval, szorongással. A depresszióra hajlamos, életükkel elégedetlenebb emberek számára az állatokkal való foglalkozás terápiaként is szerepelhet, kivéve, ha képmutatásból fakad.

  • Nők és férfiak egészségmagatartása a digitális térben: tények, trendek 2021-ben és 2024-ben - reprezentatív, lakossági minta eredményei alapján
    48-68
    Megtekintések száma:
    2

    Bevezetés: A nők és férfiak egészségmagatartásának és betegviselkedésének kérdései az egészségszociológia fontos vizsgálati területe. A digitális egészségügyi megoldások feltételezhetően ezekre a jelenségekre is hatással bírnak. Tanulmányunkban azt a kérdést igyekszünk körüljárni, hogy a nők és a férfiak digitális egészséggel kapcsolatos használati szokásaiban (online egészséggel kapcsolatos információ keresése, digitális eszközhasználat) milyen hasonlóságok és különbségek vannak. 
    Módszer: Kutatásunk reprezentatív, lakossági kérdőíves felméréseken alapul, melyeket 2 időpontban 2021-ben (n= 1500) és 2024-ben (n=1100) vettünk fel. Vizsgálatunkban az online, egészséggel kapcsolatos információkeresés, a digitális egészséggel kapcsolatos lehetőségek és eszközök használati szokásait elemeztük, deskriptív módszerekkel. 
    Eredmények: Eredményeink azt mutatják, hogy a nők 2021-ben nagyobb arányban használják a digitális egészségügyi eszközök egy részét, azonban a férfiak és nők közötti különbségek néhány területen, például az adatok továbbításában, csökkentek, az okoseszközök terén pedig a férfiak vették át a vezető szerepet 2024-ben. A legfrissebb adatok szerint a nemi különbségek az egészségügyi információs források használatában is csökkenő trendet mutatnak. 
    Összegzés: 2021-es kutatásunk női dominanciát mutat az egészséggel kapcsolatos információkeresés és a digitális megoldások használata terén. Ugyanakkor ezek a különbségek 2024-re csökkentek, egyben mutatja, hogy a digitális egészség megoldások a hétköznapok részévé váltak.

  • Dietetics on Social Media - Netnographic Research of Instagram Stories on Healthy Eating
    69-86
    Megtekintések száma:
    3

    A közösségi média egészséggel, egészséges táplálkozással és dietetikával kapcsolatos tartalmai kihívások elé állítják az alacsony egészségértési indexű felhasználókat. Annak elkülönítése, hogy ki hiteles tartalomgyártó s így kinek a tanácsai tekinthetőek szakmailag relevánsnak gyakran korlátokba ütközik. Kutatásunkban arra keressük a választ, hogy a dietetikusok által közölt közösségi média tartalmak elérése miért alacsonyabb a szakembernek látszó önjelölt tanácsadók követőihez képest. 2024 június, július és augusztus hónapban 14 magyar influenszer tartalmait elemeztük a kvalitatív tartalomelemzés módszereivel, s emellett nyomon követtük a követőik számának alakulását és az eléréseiket. Azt tapasztaltuk, hogy a tartalmi hitelesség szempontjából nem elkülönülő influenszerek elérése és követőik száma elsősorban a napi aktivitás függvényében változik. Minél több történetet és posztot tesznek közzé az influenszerek, annál nagyobb ütemben nő követőik száma és a tartalmaik elérése szemben azokéval, akik ritkán tesznek közzé tudományosan megalapozott szakmai szempontból érvényes tartalmat regisztrált dietetikusként. Ez azt jelenti, hogy a felhasználók számára a közösségi oldalakon keresett tartalmak hitelességének elsődleges mutatója a közösségi média aktivitás gyakorisága, a követők és like-ok száma, nem pedig a tartalom tudományos, evidence-based megalapozottsága.

Tanulmányok

  • Innovative IT solutions in health and sport - the importance of wearable devices, Internet of Things, artificial intelligence and Big Data
    87-114
    Megtekintések száma:
    2

    Az egészségügy jelentős humán- és pénzügyi forráshiánnyal küzd. Ennek leküzdésére az egyik mód a megelőző orvoslásra való összpontosítás, a sport népszerűsítése és a fejlett informatikai eszközök alkalmazása az egészségügyi ellátásban. Ezen eszközök közé tartoznak a viselhető eszközök, az IoT („Internet of Things”, Dolgok Internete), a Big Data és az AI (Artificial Intelligence, mesterséges intelligencia). Ennek a narratív áttekintő cikknek a célja, hogy bemutassa a terület jelenlegi állását, hogy támogassa a szakirodalom feldolgozását az új kutatások kezdetén, áttekintve a főbb szakirodalmakat, amelyek az adatkezelés három funkciójára összpontosítanak: az adatgyűjtésre, -tárolásra és -feldolgozásra. A tanulmányok számszerűsítéséhez lekérdezéseket futtattunk a ScienceDirect, PubMed, Web of Science, Google Scholar adatbázisokban. A lekérdezésekben használt kulcsszavak a következők voltak: „Internet of Things”, „Big Data”, „Artificial intelligence” és „Wearable devices”, kiegészítve az „health” és „sports” kifejezésekkel, így összesen 8 lekérdezést futtattunk le minden adatbázisban. Csak olyan tudományos cikkeket választottunk ki, amelyek konkrét eredményeket tartalmaznak, az egészségügyben vagy a sportban használt IKT-eszközöket mutatnak be, és teljes mértékben elérhetőek voltak intézményünk hálózatáról, így 35 cikket vizsgáltunk meg. A lekérdezések eredményei azt mutatják, hogy a legtöbb esetben a szakirodalom több, mint 50%-a 2019 óta jelent meg, tehát a téma jelenleg erősen kutatott terület. A Science Directben átlagosan a publikált munkák 59,57%-a, a PubMedben 74,49%-a, a Web of Science-ben pedig 77,18%-a jelent meg 2019-től. A fent említett informatikai eszközök az egészségügy és a sport területén jelentősek. Jelentőségük leginkább a megelőző orvostudomány és az orvosi kutatások innovációjának előmozdításában érhető tetten.

  • Elterelésben résztvevők szerhasználati szokásai és motivációja kvalitatív vizsgálatok tükrében
    115-138
    Megtekintések száma:
    6

    Tanulmányunk a magyarországi elterelés rendszerének bemutatásával, elterelésbe került kliensek motivációjával foglalkozik. Hazánkban 1993-ban vezették be az elterelés intézményét, amely csekély mennyiségű drog birtoklása esetén büntetés helyett kezelést kínál a szerhasználóknak. Empirikus vizsgálataink során a célunk elterelésbe került kliensek szerhasználati szokásainak és motivációjának feltárása volt. Ehhez félig strukturált interjúkat készítettünk tíz fő, elterelést kezdő személlyel, amely interjúkat a motiváció mérésére alkalmas diagnosztikai teszt (URICA) felvételével egészítettünk ki. Kutatásunk eredményei alátámasztják a korábbi, témában született kutatások eredményeit, amely szerint a kliensek együttműködési hajlandósága és motivációja alacsony, amely így az elterelés eredménytelenségéhez vezethet.

  • Szisztematikus szakirodalmi áttekintés a figyelemhiányos/hiperaktivitás-zavarral élő gyermekek bántalmazása hátterében álló egyéni és interperszonális rizikófaktorokról
    139-157
    Megtekintések száma:
    7

    Célkitűzés: Átfogó ismeret nyújtása a figyelemhiányos/hiperaktivitás-zavarral (ADHD) élő gyerekek szülei részéről tapasztalható bántalmazás hátterében álló tényezőkről. Vajon az ADHD-s gyerekek valóban fokozottan ki vannak téve a gyermekbántalmazásnak? Van-e az ADHD megjelenési formája (hiperaktív/impulzív, figyelemhiányos, kombinált) és a bántalmazás típusa között összefüggés? A szülői ADHD prediszponálja-e a bántalmazást? Végül milyen hosszú távú hatása van az ADHD-s gyermekre nézve?  Módszer: A kutatást a PRISMA protokoll alapján végeztük, 683 tanulmányból 32-őt válogattunk be a vizsgálati mintába. Eredmény: Valóban rizikócsoportként azonosítható az ADHD-s gyerekcsoport. A hiperaktív típus a fizikai és érzelmi bántalmazással, valamint a szülői felügyelet elhanyagolásával, a figyelemhiányos típus a fizikai és szexuális bántalmazással, illetve a felügyeleti és fizikai elhanyagolással járt együtt. A szülői ADHD-t rizikótényezőként azonosítottuk. A hosszútávú következmény az ADHD tünetek felerősödése mellett a kábítószerhasználat volt. Konklúzió: A szülői edukáció és a pszichológiai támogatás rizikócsökkentő jelentősége mellett érvelünk.

  • Nyelvi akadályok vizsgálata az egészségügyi ellátásban: Esettanulmány Budapesten élő külföldi hallgatókról
    158-184
    Megtekintések száma:
    3

    Az egészségügyi ellátásban a nyelvi akadályok befolyásolják a szolgáltatások költségét, minőségét és hatással vannak a Budapesten (Magyarországon) élő külföldi hallgatókra. A tanulmány azokat a megoldásra váró nehézségeket tárja fel, melyekkel a külföldi hallgatók szembesültek az egészségügyi ellátás részét képező orvosi tanácsok megértése kapcsán. A cél olyan stratégia kidolgozása, ami segít ezen problémák megoldásában. A kvalitatív megközelítés különböző budapesti egyetemen tanuló 18 külföldi hallgatótól kapott adatokat elemezte. A legtöbb résztvevő nem került olyan egészségügyi helyzetbe, ami sürgős ellátást igényelt, viszont azok, akik súlyos állapotban voltak, jelentős mértékű nyelvi akadállyal, jelölési gondokkal és késedelmes ellátással szembesültek. Az elsődleges nehézség a nyelvi akadály volt, ami körülményessé tette az egészségügyi dolgozókkal történő kommunikációt. A résztvevők Google Fordítót, tolmácsokat és nonverbális kommunikációt használtak segítségként, hogy legyőzzék a nyelvi akadályokat. A tanulmány hangsúlyozza, hogy olyan irányelvek kidolgozása szükséges, melyek javítják a egészségügyi dolgozók és a külföldi diákok közötti kommunikációt, hogy egyforma eséllyel juthassanak a minőségi egészségügyi szolgáltatásokhoz.