Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • A University Electronic Games e-sport bajnokságának és e-sportolóinak vizsgálata
    52-61
    Megtekintések száma:
    140

    Az e-sport versenyszerű videojátékokat jelent, amelyeket különböző ligák és szervezetek koordinálnak. Az e-sportolók csapatokhoz vagy szervezethez tartoznak, amelyeket különböző gazdasági szervezetek és társaságok támogatnak. Kezdetekben csak offline, majd csak online versenyeket rendeztek, napjainkban pedig egy online selejtező végén egy offline döntőre kerül sor sportcsarnokokban. Jelen kutatás elsődleges célja a University Electronic Games (UEG) e-sport versenyen résztvevő e-sportolók vizsgálata.  Az e-sportolók mellett fontosnak tartom magát a versenysorozatot megvizsgálni, a megkérdezett játékosok milyenre értékelik, mi motiválta őket, hogy ismét jelentkezzenek. Online kérdőíves felmérést végeztem a Debreceni Egyetem által szervezett UEG online bajnokság három szezonjának résztvevői között. Létszámát tekintve az UEG a legnagyobb egyetemi e-sport bajnokság Magyarországon, ezért került kiválasztásra a vizsgálata. A vizsgálatban résztvevők motivációjuk alapján azért versenyeznek, hogy sikert érjenek el és örömöt jelent a versengés a győzelemért, számukra az e-sport önmegvalósítást jelent. A hazai e-sport hírekről és versenyekről közösségi médiából, valamint az egyetemi levelező rendszerből tájékozódnak. Általánosságban elmondható, hogy jóra értékelik az UEG e-sport bajnokságot a résztvevők. A szervezőknek fejlesztendő terület a verseny szervezése és a felkészültségük egy ekkora létszámú verseny lebonyolítására. Erősségük a segítőkészségük és a pontos, precíz tájékoztatásuk a versenyről.

  • Food Industry 4.0 Readiness in Hungary
    1-12
    Megtekintések száma:
    281

    In terms of production value, the food industry is the third-largest in Hungary, the first in Hungary in terms of the number of employees, and the first in Europe in the processing industry, as well as a significant user of resources. The research examined the state of art of digitalization readiness, focusing on I4.0 technologies, which supports the management to operate more efficiently the enterprise and to make better decisions. So the focus was on integrated enterprise information systems, management support systems, business intelligence systems, industry 4.0 technologies, and issues related to their application. The analysis based on an online questionnaire survey the request sent to 4.600 enterprises, the response rate was 5% which was representative of the branches of production, covered the Hungarian food and beverage manufacturing sectors in 2019. The companies were asked the most critical technologies in development, going towards Industry 4.0. The research tools were LimeSurvey, Mailing List Server, Excel, Power BI (Desktop, Publishing Server to distribute the results). The used analysing methods were making calculations, pivot tables, models, dasboards. We found that a significant portion of businesses, 78 %, use mobile devices in the manufacturing process. The three most relevant digital technologies are geolocating (GPS, GNSS), cloud computing, and sensor technology. The current level of digitalization and integration cannot be said to be high, but respondents are very optimistic about expectations. Improvements are expected in all areas in the next 2-3 years in terms of digitalisation and integration. Vertical integration involves, first and foremost, cooperation with partners in the supply chain. Horizontal integration means close, real-time connectivity and collaboration within the company. Unfortunately, between 6% and 15% of SMEs (approximately 9% on average) and large enterprises, 36% have a digital strategy. According to the survey, the sector needs significant improvement and creating a digitalization strategy.

  • Amatőr és hobbi e-sportolók fizikai aktivitásának vizsgálata
    Megtekintések száma:
    384

    A számítógépek és az internet elterjedésével az e-sport egy jelentős piaccal és gazdasági potenciállal bíró, rendkívül gyorsan és dinamikus fejlődő ágazat lett. A jelentőségét jelzi, hogy mára a növekedése egyes hagyományos sportokat vagy más iparágakat is megelőz. Az e-sportolók versenyzés és edzés közben is ülő tevékenységet végeznek a számítógép előtt, így az egészségüket meghatározza, hogy mellette mennyi fizikai aktivitást végeznek. Jelen kutatás elsődleges célja a különböző szintet képviselő e-sportolók fizikai aktivitásának vizsgálata. E mellett fontosnak tartottam megvizsgálni, hogy a megkérdezett játékosok milyen játékokkal versenyeznek, mennyi időt fordítanak játékra és milyen módon fejlesztik magukat. Online kérdőíves felmérést végeztem a Debreceni Egyetem által szervezett University Electronic Games (UEG) online bajnokságokban. A vizsgálatban résztvevők teljes mértékben megfeleltek a szempontjaimnak, hiszen a többségük amatőr vagy hobbi e-sportoló, így válaszaikból releváns adatokat kaptam. A résztvevők válaszai alapján általánosságban elmondható, hogy egészségjavító fizikai aktivitást végeznek. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy nem csak az e-sport népszerűségének növekedése, de a társadalom fokozódó digitalizációja is hozzájárul a mozgásszegény életmód növekedéséhez. A jövőben fontos lenne a játékosok edzés formájának megváltoztatása, amely eddig túlnyomórészt digitális videojáték képességeik fejlesztése volt. A fizikai aktivitás és más egészséggel kapcsolatos viselkedésmódokat kell integrálni a játékosok – e-sportolók edzési rutinjaiba, hogy az e-sportolás mellett a sportolás is természetes időtöltés legyen.

  • Extrém sportfogyasztás vizsgálata egy kutatás tükrében
    135-145
    Megtekintések száma:
    772

    Napjainkban egyre több kutatás fókuszál a szabadidős sportfogyasztásra, annak motivációs hátterének vizsgálatára, célcsoport jellemzőinek meghatározására. Az extrém sportok a szabadidős kínálati elemekben egyre markánsabban jelennek meg és a versenysportban is egyre erőteljesebben képviseltetik magukat. Kutatásunkban a fiatal felnőttek extrém sportfogyasztásának vizsgálatával foglalkozunk, a kérdőíveket Google Survey formájában, online kérdőíves felmérés módszerével gyűjtöttük be, melyeket legfőképp különböző social media platformokon, élzottan extrém sport érdeklődési körű egyéneket tömörítő csoportokban osztottuk meg. Az adatokat IBM SPSS szoftverrel dolgoztuk fel, alapstatisztikát és összefüggésvizsgálatot végeztünk. Az eredményeinket grafikusan is szemléltettük. Adattiszítás után 167 kérdőívet dolgoztunk fel. Az eredmények jól mutatják, hogy az extrém sportokat a férfiak preferálják inkább. A vizsgálatunk azt mutatja, hogy hazánkban a terepkerékpár, a falmászás, a mountainbike, a paintball és a gördeszkázás a legnépszerűbb szabadidős extrém sportok. A magasabb jövedelemmel rendelkező fiatalok között szignifikánsan nagyobb arányban találjuk az extrém sportok fogyasztását. Mivel költséges sport így  magasabb diszkrecionális jövedelmet és magasabb költéshajlandóságot feltételez, melyet a kutatásunk is igazolt. Az extrém sportot űző fiatal felnőttek sportfelszerelés márkaválasztását nem az extrém sportspecifikus, hanem a klasszikus piacvezető sportmárkák (Nike, Adidas) jellemzik.

  • A COVID-19 pandémia hatása a munkavállalók fizikai aktivitására
    72-84
    Megtekintések száma:
    774

    A globalizáció, az elmúlt évek robbanásszerű technológia fejlődése jelentősen átalakította az emberek életvitelét, melynek következtében az ülő életmódot folytató emberek száma megemelkedett. A koronavírus világjárvány tovább tetézte a helyzetet és példa nélküli állapotot eredményezett a világban. A járvány kitörésével az otthoni munkavégzés jelensége egyre inkább elterjedt a világban, ami negatív hatással lehet a munkavállalók életmódjára, mely az üléssel töltött idő növekedéséhez és a fizikai aktivitás csökkenéséhez vezethet. Jelen kutatásban a koronavírus-járvány által okozott változásokat vizsgáljuk a felnőtt korú munkavállalók fizikai aktivitásában és ülő magatartásában. Online kérdőíves keresztmetszeti kutatásunk során hólabda módszertant alkalmaztunk. A felmérés célcsoportja a felnőtt munkavállalók voltak. 108 fő töltötte ki a kérdőívet, többségében (73,1%) nők, átlagéletkoruk 37,18 év és nagy részük magas végzettséggel (Diploma: 74%, PhD: 14%) rendelkezik. Összességében megállapítható, hogy a vizsgálatunkban résztvevő munkavállalók esetén csökkent a fizikai aktivitás és megnövekedett az üléssel töltött idő mértéke. Annak ellenére, hogy kevesebbet mozogtak a megkérdezettek, a járvány hatására, nőtt az online edzésen résztvevők aránya. A válaszadók többsége részben, vagy teljes egészben otthonról végezte a munkáját a járvány időszakában, mely tovább növelheti a mozgásszegény életmódot. A különböző területen dolgozók esetén nem találtunk szignifikáns különbségeket sem a sportolással, sem pedig a munkahelyi aktivitással kapcsolatos kérdésekben. A munkahely jó lehetőség a fizikai aktivitás ösztönzésére és az üléssel töltött idő csökkentésére a munkavállalók körében, ezért fontos, hogy a vállalkozások, a döntéshozók és az egészségügyi szakemberek olyan stratégiákat dolgozzanak ki, melyekkel ez a cél elérhető.

  • Vállalkozási hajlandóság a Debreceni Egyetem hallgatói körében
    181-194
    Megtekintések száma:
    195

    A tanulmány célja a vállalkozási hajlandóság vizsgálata volt a Debreceni Egyetem hallgatói között, amelyben mintegy 500 hallgató mondhatta el véleményét a témakörröl kérdőív formájában. A kérdőivek eredményeinek kiértékelése lehetőséget biztosit arra, hogy a hallgató kifejthesse mi a véleménye a jelenlegi gazdasági helyzetről, érdemesnek tartják-e saját vállalkozást indtani illetve, milyen lehetőségeket és veszélyeket látnak ha vállalkozni kezdenek. Érdemes megvizsgálni, hogy az egyetem egyes karjain tanulú hallgatók milyen arányt képviselnek azok közül akik vállalkozóvá szeretének vállni, milyen családi háttérrel rendelkeznek és mindekez milyen hatással vannak a döntéshozatal során.

  • Implementation of Lean Management Practices in Azerbaijan (on the Example of a Private Company)
    30-40
    Megtekintések száma:
    90

    Organizations are facing crucial modifications as global market and conditions change day after day. To keep up with fast changing realities, it’s important to apply innovation decisions to the current stage of organizations. Lean management consolidates tools and techniques to revert from traditional way of operating to the new human oriented one. In the carried-out research its outlined, human resources management plays a big role in spreading and supporting lean initiatives. It was suggested that, Lean and Human resources management are compatible and should work together to obtain sustainable success by implementation of an innovation approach such as Lean.  Both lean management and human resource management focus on the same goals with different methods in terms of control of businesses. All positivist approaches and practices are included in these approaches and practices, which are developed with a focus on the interests of the community, in order for the process to be concluded positively. The employee-centred management approach of human resources management is crucial to lead and maintain good environment in the teams. For this reason, in the lean management philosophy, it is aware that the corporate structure has responsibilities in terms of training the employees, eliminating their problems and supporting them in struggling with the responsibilities they undertake. This paper is quantitative, online survey has been conducted with employees of a private company in Azerbaijan and results were analysed in statistical analysis software SPSS and relevant suggestions and recommendation were given for reorganization to enable lean friendly environment on a sample of the given company.

  • Egyetemi hallgatók tanulási szokásairól
    1-9
    Megtekintések száma:
    24

    Vajon milyen elektronikusan elérhető tartalmakat preferálhatnak a hallgatók? Kérdőíves felmérést végeztünk, melyben rákérdeztünk az egyetemi hallgatók tanulási szokásaira: hol, hogyan, kivel, mikor, mennyit, honnan tanulnak? Használnak-e problémamegoldó szoftvereket? Tájékozódnunk kell róla, hiszen a tanulási szokások, stratégiák jelentősen megváltoztak az utóbbi években. A kérdőívre adott válaszokat figyelembe véve felhívjuk a figyelmet néhány oktatási színvonalat javító tevékenységre.

  • Miért nem járnak az emberek labdarúgó-mérkőzésre Magyarországon?
    11-22
    Megtekintések száma:
    274

    A passzív sportfogyasztással kapcsolatos kutatások mind nemzetközi, mind hazai szinten rendre a szurkolók motivációira fókuszálnak. Ugyanakkor Magyarországon az észak-amerikai és nyugat-európai példáktól eltérően arra a kérdésre kell válaszokat keressünk, hogy az emberek miért nem járnak labdarúgó-mérkőzésekre. Annak érdekében, hogy választ találjunk erre a kérdésre online kérdőíves vizsgálatot végeztünk, melynek elemszáma 347 fő. A mérkőzésektől távolmaradók elemzésére sportfogyasztástól való tartózkodási skálát alkalmaztunk, mely skála megbízhatóságát Cronbach-alfa érték számítással ellenőriztük. A főkomponens-elemzésünk után 5 belső és 5 külső tartózkodási faktor alakítottunk ki, amelyeken egyrészt demográfiai, másrészt sportfogyasztással kapcsolatos változók mentén hipotésvizsgálatokat végeztünk. Eredményeink alapján megállapítottuk, hogy a közvélekedéssel ellentétben a magyar futballmérkőzések alacsony nézőszámáért nem kizárólag és elsősorban a sikertelenség és a mérkőzések alacsony színvonala a felelős. Válaszadóinkat leginkább a labdarúgáshoz kapcsolódó állami intézkedések tartják távol a stadionoktól, továbbá az, hogy szívesebben vesznek részt más szabadidős programlehetőségeken.

  • Az utánpótlás labdarúgással kapcsolatos szülői szerepek vizsgálata
    105-114
    Megtekintések száma:
    152

    Vizsgálatom alapját az adja, hogy a sport fejlődésének és a szektorba áramló tőkének köszönhetően az utánpótlássport immár nem csak a gyermekek szabadidejének hasznos eltöltését és az egészséges életmódra nevelés egy eszközét jelenti, hanem egy lehetőséget is a felnőttkori sportolói karrier megalapozására és ezzel együtt a későbbi biztos egzisztencia megteremtésére. Ahhoz, hogy a képzés hatásos és produktív legyen a sok összetevőből az egyik alapfeltétel a szülői támogatás megléte. A fiatalkori versenysport rengeteg kihívást jelent egy család számára és több aspektusból vizsgálva is befolyásolja az életüket. Kutatásom során megvizsgáltam, hogy bizonyos demográfiai változók tekintetében az utánpótlássport miként hat a szülőkre, milyen változásokat generál a családi életükben és arra is figyelmet fordítottam, hogy a családban milyen elvárások fogalmazódnak meg a sporttal szemben. A vizsgálat alapját egy online kérdőíves felmérésem adja, melyet több mint 700-an töltöttek ki a szülők közül országosan a labdarúgó utánpótlás nevelő egyesületek teljes vertikumában. Kutatásomból kiderült, hogy a korábbi témához köthető szakirodalmaknak megfelelően az általam vizsgált szülők életére is jelentős hatással van a gyermekük sportolása és különböző elvárásokat fogalmaznak meg azzal kapcsolatban, melyeket különböző szociális és demográfiai tényezők is befolyásolnak.

  • Viselhető technológia használat a Debreceni Egyetem hallgatói körében
    33-47
    Megtekintések száma:
    134

    Világszerte sürgető közegészségügyi probléma a fizikai aktivitás hiánya, az ülő életmód széleskörű elterjedése. A probléma jellemző a fiatal populációra is, kiemelten az egyetemistákra, akik idejük jelentős részét töltik üléssel. A technológiai fejlődés egyik katalizátora a mozgásszegény életmód térnyerésének, ugyanakkor ennek köszönhetően számos olyan eszköz jelent meg a piacon, mely éppen a fizikai aktivitás ösztönzésére is szolgálhat. Folyamatosan növekvő tendenciát mutat a fizikai aktivitást mérő viselhető technológiai eszközök – karóra, karpánt – elterjedése a lakosság körében, mellyel párhuzamosan növekszik a magunkról gyűjtött adatok (lépésszám, elégetett kalória, pulzus) mennyisége is. A szerzők témaválasztását az indokolja, hogy a hazai sporttudomány területén kevés olyan tanulmánnyal találkozhatunk, mely napjaink korszerű információtechnológia eszközeit helyezi a fókuszába a fizikai aktivitás dimenziójában. Jelen tanulmány célja, hogy az egyetemista populáció körében felmérje az aktivitást mérő viselhető eszközökkel kapcsolatos attitűdöket. Keresztmetszeti kutatásunk során online kvantitatív kérdőíves felmérést végeztünk a DE GTK hallgatói körében. A kérdőívet 340 fő töltötte ki megfelelően. A leíró statisztika mellett az összefüggések vizsgálatakor paraméteres és nem paraméteres próbákat alkalmaztunk (Pearson-féle khí négyszet próba, Fisher féle egzakt próba, t-próba). A statisztikai próbák eredményeit p<0,05 esetén tekintettük szignifikánsnak. Kolgomorov-Smirnov teszttel vizsgáltuk a változók eloszlását. A megkérdezettek többsége (55%) kipróbált már valamilyen viselhető, fizikai aktivitást mérő eszközt. Harmaduk (34%) jelenleg is használja az eszközét. Akik eddig nem próbálták ki ezeket az eszközöket az árat jelölték meg elsődleges visszatartó tényezőként. Harmaduk tervezi, hogy beruház egy ilyen eszközre a jövőben. Az eszközt használók 39%-a aktivitásmérő karkötőt, míg 61%-uk okosórát használ, vagy használt korábban. Nemek tekintetében nem találtunk eltérést az eszközök tulajdonlását tekintve. A megkérdezett aktivitást mérő eszközt viselő fiatalok 66,8%-nak a fizikai aktivitásának követése volt az elsődleges célja. A leggyakrabban használt funkció a lépésszám követése volt, a megkérdezettek 81%-a jelölte, ezt követte a pulzusszám mérése (67%). Legtöbben a lépésszámukkal kapcsolatban (69%) határoztak meg valamilyen célkitűzést. Minden harmadik hallgató szerint az eszköz hatására többet mozgott és sikerült fenntartania az emelt mozgás szintjét. A hallgatók 44%-a állította, hogy a fizikai aktivitása nem változott az eszköz használatának ellenére sem. A megkérdezettek inkább nem értenek egyet a felsorolt pozitív élettani hatásokkal az eszközök viselésével kapcsolatban. Kutatásunkban is érezhető, hogy a viselhető eszközök hatással vannak a fiatalokra, nyomonkövetik saját adataikat ugyanakkor megkérdőjelezhető, hogy az eszközök önmagukban elég ösztönző hatásúak-e a hallgatók számára az egészségesebb életmód kialakításában.

  • Vállalati teljesítménymérés az e-kereskedelemben
    80-91
    Megtekintések száma:
    387

    A hazai online kereskedelem teljesítménye dinamikus növekedést mutatott az elmúlt években és a várható előrejelzések alapján ez a tendencia a jövőben is realizálódik. A Magyarországon elektronikus kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások száma 5.000-6.000 db-ra becsülhető, amely szám folyamatos növekedést mutat. Az Internet által nyújtott lehetőségek napjainkban a gazdaság minden szegmensében egyre nagyobb szerepet kapnak. A növekvő piaci versenyben már nem elegendő a helyi lakosság kiszolgálása. Az internetes kereskedelem mozgatórugója marketingtevékenység, ezért kiemelt jelentőségű teljesítményük mérése. A kiváló eredmény, a siker - a szerencse mellett - alapvetően és elsősorban a teljesítményektől függ. Teljesítményen a mérhető eredményt, szélesebb értelemben a szervezeti célok eléréséért tett sikeres erőfeszítéseket értik. A teljesítménymérés valamely tevékenység eredményességének és gazdaságosságának mérési folyamata. Célja, hogy a vállalat működésével kapcsolatos döntéseket, cselekvéseket támogassa. A teljesítménymérés nemcsak döntéstámogató eszköz, hanem a döntéshozatali rendszer minden szintjének befolyásoló eleme is egyben, mely hatással van az érintettek cselekvéseire. Veszélye és fontossága egyben abban rejlik, hogy nem megfelelő működése (a nem megfelelő mérce alkalmazása) a vállalat céljaival ellentétes működést eredményezhet. Célom a vállalati teljesítménymérési gyakorlat felmérése, a pénzügyi és működési teljesítmény kapcsolatának értékelése. A teljesítménymérési gyakorlat és az elért teljesítmény kapcsolatának elemzése.

  • A sertéshússal és a sertésből készült termékekkel kapcsolatos preferenciák vizsgálata egyetemista hallgatók körében
    131-141
    Megtekintések száma:
    178

    A tanulmány célja a sertéshússal és a sertésből készült termékekkel kapcsolatos fogyasztói preferenciák vizsgálata volt. Az elemzéshez felhasznált minta (N=324) a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának hallgatói köréből került kiválasztásra. A felmérés online kérdőíves formában zajlott le.  Az adatok feldolgozásához leíró statisztikák, Khi-négyzet próbák, Spearman-féle rangkorreláció vizsgálatok, Mann-Whitney és Kruskal-Wallis próbák használata valósult meg. Az eredmények alapján elmondható, hogy a vizsgált mintában szereplő fogyasztók többsége, mindössze 50% alatti összeggel lenne hajlandó többet fizetni a magyar és az egészségesebb termékekért.  Az elemzések során szignifikáns eltérés született a férfiak és nők között minden vizsgálatba bevont a vásárlásnál figyelembe vett tényező tekintetében; a középfokú és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők között a gyártó/márka megítélésében; a jövedelemkategória csoportoknál pedig az ár és az egészséges táplálkozás szerint.

Adatbázis logók