Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Egészségügyi menedzsment képzések-formák és tartalmak
    Megtekintések száma:
    231

    Az egy tudományterületen belüli szakterületi önállósodás a XXI. századra plurális jelleget öltött. A menedzsment diszciplína XX. század eleji megjelenése az ipar területére korlátozódott, és a hatékonyság maximalizálásával volt összefüggésben. Mára a menedzsment az egészségügy területén is önállósodott, a képzések terén bizonyosan, melyet nemzetközi szinten számtalan képzési forma kínálata erősít meg. Itthon a képzési formák felsőoktatási szinten egyelőre bináris jelleget öltenek, egyetlen BA és egyetlen MA képzési lehetőséget kínálva. Tanulmányunk célja feltárni a nemzetközi képzések sokszínűségét, bemutatva azok fontosabb sajátosságait, összevetve a hazai viszonyokkal, mely összességében új vagy újszerű képzési formák megjelenésének szükségességére világíthat rá.

  • Menedzsment módszerek az Ipar 4.0 tükrében
    507-514
    Megtekintések száma:
    652

    A negyedik ipari forradalom a technológiai szempontok mellett menedzsment oldalról nézve is komoly kihívások elé állítja a szervezeteket. A megfelelő irányítás létfontosságú, segíthet leküzdeni a képzett munkaerőhiány és a költségcsökkentési nyomás támasztotta nehézségeket, valamint javítani az erőforrás-hatékonyságot. Az újítások megvalósításához olyan menedzsment módszerek szükségesek, amelyek támogatják az ipar 4.0-nak a bevezetését. Szakirodalmi feldolgozásommal arra keresem a választ, hogy ennek az új területnek a jelenlegi kidolgozottsági foka milyen segítséget tud nyújtani a KKV-k vezetői számára ahhoz, hogy a szervezet jobban tudja fogadni a változásokat. Az áttekintett irodalmak alapján menedzsment oldalról nézve a szervezeti struktúra, a vezetési stílus és a HR gyakorlatok kulcsfontosságúak a tanuláshoz és az innovációhoz megfelelő légkör kialakításában. Struktúra vonatkozásában a kutatók nem tesznek javaslatot egyetlen feltétlenül alkalmazandóra, viszont hangsúlyozzák, hogy az ipar 4.0-t instabil, változó környezet jellemzi, ezért olyan struktúrát érdemes kialakítani, amelyet decentralizáció, kevés szabály, horizontális kommunikáció és együttműködő csapatmunka jellemez, azaz sokkal inkább organikus, mint mechanikus. Vezetési stílus tekintetében a transzformációs vezetés kerül említésre a leggyakrabban, viszont az ipar 4.0 esetében ennél is többre van szükség, mert különböző korlátai lehetnek. A szakirodalom az ipar 4.0 előtt is kiemelte, hogy a transzformációs és a tranzakciós vezetés megfelelő kombinációjaként határozható meg az ajánlott vezetési stílus, az utóbbi évek ipar 4.0-val kapcsolatos kutatásai is azt hangsúlyozzák, hogy a kettő elegyeként előálló tudás orientált vezetési stílus kibővített konstrukciója könnyítheti meg leginkább az innovációt és a tanulást. A vezetők különféle HR gyakorlatokkal alakíthatják a dolgozók készségeit, javíthatják tanulási képességeiket. A megfelelő struktúra, a vezetési stílus és a HR tehát felkészítik a szervezetet az ipar 4.0-re azáltal, hogy megkönnyítik a tanulást, javítják a képességeket és az innovációt.

  • A zöld ellátási lánc vizsgálati módszerei, különös tekintettel a beszállítói kiválasztás és értékelés eszközeire
    240-254
    Megtekintések száma:
    374

    Napjainkra egyre több cikk jelent meg a fenntarthatóság, a fenntartható fejlődés témakörében. A fenntarthatóság fontos szerepet játszik az ellátási lánc menedzsmentben is. A zöld ellátási lánc menedzsment (Green Supply Chain Management, továbbiakban: GSCM) kulcsfontosságú megközelítést jelentett azoknak a vállalkozásoknak, amelyek környezetvédelmi szempontból fenntarthatóvá kívánják tenni vállalkozásaikat. A GSCM fogalma magában foglalja a környezetvédelmi kritériumok beépítését a hagyományos ellátási lánc menedzsment döntési kontextusába. A vállalatok egyre inkább elvárják, hogy fenntarthatósági erőfeszítéseiket a saját működésükön túl kiterjesszék a beszállítóikra és ügyfeleik fenntarthatósági elvárásaikra. A beszállítói értékelés és kiválasztás módszereinek irodalma viszonylag nagyszámú, bár a környezeti tényezőkre vonatkozóak száma korlátozott. Az utóbbi időben az ellátási lánc menedzsment-döntéseiben a zöld beszállító teljesítményének értékeléséhez alkalmazott megközelítések, minőségi és mennyiségi környezeti adatokat egyaránt használnak. Tekintettel erre a fejlődő kutatási területre, ennek a cikknek a célja a nemzetközi tudományos folyóiratokban végzett kutatások elemzése, amelyek a zöld beszállítói kiválasztására és értékelésre összpontosítanak. A cikk célja két kérdés megválaszolása: Milyen kiválasztási módszereket alkalmaznak? Milyen környezetvédelmi és egyéb kiválasztási kritériumok vannak a zöld szállítói menedzsment számára?

  • Fenntarthatóság, fenntartható ellátási lánc menedzsment
    322-328
    Megtekintések száma:
    801

    A világgazdaság gyors fejlődése, a természeti erőforrások növekvő hiánya és a szennyezés által okozott romlás miatt a környezetvédelem a világ országainak és régióinak alapvető problémája lett. A fenntarthatóság a politikai döntéshozók, az újságírók, a tudósok, az egyetemek és a társadalom körében a világ számos részén és a különböző kutatási területeken közös vita tárgyává. Általánosan elfogadott, hogy a vállalatok fontos szerepet töltenek be a fenntartható fejlődés problémáinak kezelésében is. Ebben a szerepben kulcsfontosságú kihívást jelent a fenntartható fejlődés által okozott gyakran ellentétes nyomások egyensúlyba hozni, azaz a vállalati szintű gazdasági teljesítmény szembenállását a környezeti romlással és a társadalmi zavarokkal. A fenntarthatóság elveinek a vállalatokba való hatékony integrálásához a szervezetek határain túlmutató cselekvésre van szükségük. A fenntarthatóság kérdése egyre erőteljesebben megjelenik a felelős vállalatirányítás eszméi között. Az ellátási lánc menedzsment egyik legfontosabb területe, hogy a vállalatok versenyelőnyt szerezzenek a piacon. Ez jelentős hatást gyakorol a természeti környezetre, és egyre nagyobb szükség van a környezeti gondolkodás integrációjára az ellátási lánc menedzsmentjében és folyamataiban, ezért a vállalatok egyre nagyobb figyelmet fordítanak a fenntartható fejlődésre, egyre nagyobb részt vállalnak a vállalati társadalmi felelősségvállalás kezdeményezésekből, a környezetbarát ellátási lánc elérésért. Az elmúlt évtizedekben kidolgozták a fenntartható és a zöld ellátási lánc menedzsment gyakorlatokat, ezzel próbálva integrálni a környezetvédelmi szempontokat a szervezetekbe, a termelési és fogyasztási folyamatok környezetére gyakorolt, nem kívánt negatív következmények csökkentésével. Jelen cikkben a szakirodalmakat alapul véve főként leíró szekunder kutatás során vizsgáltam a fenntarthatóság és a fenntartható ellátási lánc menedzsment kérdéskörét.

  • A gyógy-, wellness- és sportszolgáltatások fejlesztési lehetőségei a gyógyturizmusban egy hazai kutatás tükrében
    101-114
    Megtekintések száma:
    277

    A turizmusban a kiegészítő szolgáltatások mennyisége, és azok minőségi aspektusai egyre nagyobb szerepet töltenek be a szolgáltatók versenyképességében. A kutatásunkban arra vállalkoztunk, hogy egy piackutatás keretében (N=328) feltárjuk az Észak-magyarországi régióban működő gyógyintézet által működtetett két telephely szolgáltatásfejlesztési lehetőségeit. A szolgáltatások területén a gyógy-, a wellness és a sportszolgáltatásokkal kapcsolatos kérdésekre fókuszáltunk. A kutatás igazolta, hogy a betegek számára is fontos a kiegészítő szolgáltatás megléte, valamint azok a terápiás rekreációs, sport vagy wellness szolgáltatások rendelkezésre állása, melyek a betegek életminőségét és egészségi állapotát pozitívan befolyásolhatják.

  • Six Sigma az előregyártásban: esettanulmány a betonacél megmunkálásnak fejlesztéséről
    49-60
    Megtekintések száma:
    59

    A lean folyamatfejlesztések kulcsfontosságúak a termelési hatékonyság javítása érdekében. Kutatásunkban a DMAIC módszertan alkalmazásával vizsgálom az MEP üzem fejlesztését a lean six sigma jegyében. Kiemelve az előregyártott vasbeton gyártás kihívásait, a tanulmányom részletezi, hogyan segít a lean menedzsment a folyamatok hatékony tervezésében és méréseiben. A lean six sigma módszertan bevezetése folyamatok standardizálásával és hatékony fejlesztésével járul hozzá az üzem hatékonyságához.

  • 3X3-as kosárlabda versenyek Debrecenben
    231-250
    Megtekintések száma:
    226

    Gyorsabb támadások, pörgős tempó, megnövekedett adrenalin szint, vehemens játék. Ez mind ismérve a 3X3-as kosárlabdának. Debrecenben 2015-ben rendeztek először 3X3-as kosárlabda mérkőzéseket, ekkor a legtöbben még nem nagyon gondolták, hogy Magyarországon is népszerű lesz a sportág. Gyakorlatilag az első perctől kezdve, óriási sikerrel játszották a mérkőzéseket. A sikeres rendezés után a Nemzetközi Kosárlabda Szövetség azonnal egy 3 éves szerződést ajánlott Debrecennek. Kutatásunk célja a debreceni 3X3-as kosárlabda tornák vizsgálata volt, melyet egy kérdőív és mélyinterjú segítségével elemeztünk. A megkérdezettek 69 %-a vett részt a 2016-os és 2017-es esztendőben lebonyolított rendezvényeken, viszont csupán 37 %-uk járt a 2015-ben először megrendezett 3X3-as kosárlabdatornákon. Ezekből megállapítható, hogy növekszik ez a tendencia, és a rendezvény egyre nagyobb népszerűségnek örvend országszerte. A támogatók és a szponzorok fedezték az esemény minden kiadását, így a rendezvény látogatása díjtalan volt az évek során. A kitöltők 72 %-a azonban szívesen költene pénzt egy esetleges belépődíjra. A bevételek növelése szempontjából a belépődíjak bevezetése valószínű nem csökentené az érdeklődést. Az 1200 férőhelyes lelátót eddig minden évben teljesen feltöltötték az eseményre érkezők. Ebből kifolyólag nem meglepő, hogy nagyon sokan örülnének egy magasabb, nagyobb férőhelyes nézőtérnek. A 4 pontos határvonalak (3 pontot érne) 3X3-as mérkőzésekre való bevezetése remek lehetőséget biztosítana, hogy a kosárlabda „kistestvérén” próbálnák ki a 4 pontosokat, hogy aztán a hagyományos kosárlabdába is bevezessék. Magyarország a sportág úttörőjévé vált a magyar válogatottak eredményei és a sportesemények sikeres megrendezése miatt.

  • Önkéntesség a sportban
    217-230
    Megtekintések száma:
    580

    Kutatásunk tárgyát a sportönkéntesség és annak motivációs hátterének vizsgálata jelentette. Célunk volt, hogy megvizsgáljuk a fiatal felnőttek önkéntes tapasztalatait az önkéntesség területén. Célunk volt továbbá elemezni, hogy milyen területeket választanak a sportban leginkább az önkéntes munkavégzésre és mi motiválja a sport területén őket erre. A kérdőíves kutatásunk alapját az önkéntesség „4 W” (who, what, where, why) koncepciója jelentette, azaz a kérdőívet úgy állítottuk össze, hogy ezekre a kérdésekre választ kapjunk a sportönkéntesség vonatkozásában. Összesen 371 fiatal felnőtt (átlagéletkor= 23,93, sd=9,93) által kitöltött kérdőív adatait elemeztük SPSS statisztikai szoftver segítségével, ahol számítottunk alapstatisztikát (átlag, szórás, medián, módusz), az összefüggések vizsgálatára Chi2 próbát használtunk. A válaszadók több, mint 75%-a dolgozott már önkéntesként. Az önkéntes munka egyik legnépszerűbb területe a sport volt. A legfrekventáltabb önkéntességi terület a fiatalok körében az iskolai és diák valamint az egyetemi sport volt, mely után a versenysport, illetve a szabadidősport területe bizonyult a legnépszerűbbnek. A fiatal önkéntes munkavégzők motivációjában „a jó hangulat”, a „szeretem a sportot”, a „csapatmunka”, a „munkatapasztalat”, a „tanulás és képességfejlesztés” és a „karrierperspektíva” állt. Az önkéntes munkavégzésben a sportesemények és sportclubok területén a szervezési, marketing és kommunikációs területek voltak a legnépszerűbbek, ahol már a válaszadóknak tapasztalatai voltak. Jelentős eltérést tapasztaltunk abban, hogy a sporteseményeken való önkéntes munkavégzés területeiben a szervezés, marketing terültén a magyarok 61%-a dolgozott, a más országok válaszadói csupán 34,2%-a (p<0,05). A kommunikáció területén a más országok válaszadóinak magasabb értékét (45,7%), tapasztaltuk a magyarokkal (33,7%) szemben (p<0,05).

  • „Forradalmi” változások a menedzsment területén
    1-15
    Megtekintések száma:
    144

    A tudomány fejlődése, illetve az eredmények gyakorlati alkalmazása hatalmas változásokat hozott létre a nem-hagyományos területeken is. Kialakult az „egészségipar”. A fizika, kémia, biológia, mikroelektronika stb. eredményei teljesen új diagnosztikai, műtéti, kezelési stb. eljárások létrehozását tették lehetővé. Kialakult a „pénzipar”. A jelenleg gondot okozó gazdasági válság – megítélésünk szerint – egyik legfontosabb oka a „pénzipar” nem kellően szabályozott működése. Kialakult a „tudásipar”. Ez a terület magába foglalja az oktatás minden szintjét, és a K+F+I (Kutatás + Fejlesztés + Innováció) területét is. Elemzéseink szerint a társadalom gazdasági fejlődésének jelenleg a legfontosabb tényezője az innováció. Az új tudományos eredmények alapvető változásokat okoztak a vezetéstudomány területén is. Kialakult a „Management Science”, amely önálló területet hozott létre. Az erőforrások hatékony allokációjához több, hatékony menedzsment módszert is kialakítottak a menedzsment szakértők (pl. Value Analysis, Risk Menedzsment, Six Sigma, TRIZ, Lean módszer stb.).

  • A munkahelyi mobbing kezelésének jogi vetületei
    1-9
    Megtekintések száma:
    672

    A munkahelyi mobbing, pszichológiai zaklatás komoly kihívást jelenthet egy szervezet vezetése számára. A jelenség maga egyáltalán nem új keletű, de egyelőre annak felismerése is gondot jelent és ebből következően a megelőzésére, kezelésre tett lépések is kezdetlegesek. Az mára egyértelművé vált, hogy a jelenség nem csak az egyén szintjén jelent problémát, hanem a munkahelyi szervezet egészére káros hatással van. Az ilyen közegben dolgozó (és nem csak közvetlenül érintett) munkavállalók elhivatottsága csökken, ami kihathat a szervezet teljesítményére is. A jelenséggel kapcsolatos általános jellegű, illetve szabályozási hiányosságokat egy hazai jogeseten keresztül kívánom bemutatni.

  • A BMX, és egyéb extrém sportok választásának motivációs tényezői
    426-441.
    Megtekintések száma:
    455

    Az extrém sportok egyre nagyobb szerepet játszanak a szabadidős kínálati elemekben, hiszen a fogyasztók által megnövekedett kereslet igen dinamikus növekedést mutatott az elmúlt évtizedekben. A kutatásunkban 237 fő extrém sportot űző személy szabadidővel kapcsolatos, valamint a BMX sportoláshoz kötődő motivációit vizsgáltuk. Kutatásunk eredményéből kiderül, hogy a BMX-et leginkább a fiatal férfiak választják szabadidős tevékenységként. Az extrém sportok fogyasztóira jellemző a belső motiváció, a saját határaik feszegetése, az újszerű, élménydús tevékenységek kipróbálása, valamint az ismerősökkel, barátokkal való közös tevékenység iránti igény is.

  • A minőség- és változásmenedzsment kihívásai a közelgő társadalmi-ipari változások (5.0) kontextusában – egy felmérés tükrében
    138-150
    Megtekintések száma:
    173

    A közelgő ipari-társadalmi forradalom, amelyet a szakirodalom 5.0 elnevezéssel illethet, hangsúlyozza a technológia (gép) és ember értékteremtő munkájának összehangolását. Ezen szemlélet a fenntarthatóság irányába kíván haladni, amely most egyre inkább szignifikánsan kiemelkedő szerepet érdemel a világot érintő negatív hatások átélésével. Kutatásom során arra kerestem a választ, hogy az ipar 4.0 kiterjesztett értelemben véve, hogyan jelenik meg és milyen hangsúlyt kap a Magyarországon az autóipari beszállítói láncban, ill. a megkérdezett vezetők milyen változások szükségességét látják indokoltnak a menedzsment folyamatok kapcsán, a hatékonyság elősegítése érdekében, hangsúlyt fektetve a humán tőkére. A kvalitatív kutatás részeként szakértői mélyinterjúkra került sor, amely tartalomelemzéssel egészült ki a „grounded theory” módszertanra alapozva. Az eredmények igazolják az eddigi folyamatok felülvizsgálatának és változtatásának szükségességét, annak érdekében, hogy a humán tőkében rejlő potenciál ne vesszen el és a technológiai fejlődés – még inkább – az emberi erőforrás szolgálatába állhasson a hatékonyság és eredményesség elérése érdekében. Ennek lehetséges eszközei között találjuk az auditok utókövetési folyamatának átstrukturálásában végbemenő változásokat a minőséget szolgáló menedzsment rendszerekben, valamint a feldolgozott adatok kiértékelésében a többtényezős statisztikai folyamatszabályozás gyakorlati megvalósítása, amely egyik esszenciája lehet az ipari (IoT) adatoknak.

  • A HR stratégiai szerepe Magyarországon és Szlovákiában a nemzetközi Cranet kutatás tükrében (2015-2016)
    478-489
    Megtekintések száma:
    301

    Közép-Kelet Európa országaiban döntően az elmúlt évtizedekben terjedtek el a nyugati-európai menedzsment irányzatok, köztük az emberi erőforrás menedzsment modern szemléletű megközelítései. Az új elfogás központi eleme a stratégiai partneri szerep, melynek hátterében az emberi erőforrások felértékelődése áll. A HR a versenyképesség szempontjából kritikus funkcióvá vált. A vizsgált országokban a gazdasági-társadalmi változásoknak köszönhetően rohamos változás állt be az ott működő szervezetek menedzsment módszereiben. Sok helyen azonban a személyügyekkel foglalkozó részlegek egyszerű átnevezése történt csak meg, melynek következtében az ottani HR szakemberek továbbra is inkább a hagyományos tevékenységeikre koncentrálnak. Ezeket a fontos tevékenységeket természetesen ma is el kell látni, ám hogy a szervezeti versenyképesség kialakításában és fenntartásában befolyásos szerepet játszhassanak, új típusú, stratégiai szerep alkalmazására is képesnek kell lenniük. A tanulmány a vizsgálatban résztvevő szervezetek HR stratégiai szerepvállalását vizsgálja a nemzetközi Cranet vizsgálat tükrében hazánkban és a szomszédos Szlovákiában elvégzett empirikus vizsgálatok alapján.

  • What Fields Can Technology Management be Applied to?
    637-645
    Megtekintések száma:
    174

    There are two types of technology management definitions. The narrow ones only refer to business organizations, the broad ones refer to any kind of organizations, including non-profit and governmental organizations. By using the narrow definitions, the interest of the non-profit and governmental organizations cannot be attracted, they could think that they do not need to deal with technology management, but in reality they obviously use it. To avoid the undue failing to utilize technology management knowledge outside the business world the broad definitions are recommended.

  • Menedzsment szakos hallgatók a munkaerőpiacon: az elhelyezkedés mintázatai
    1-14
    Megtekintések száma:
    129

    A tanulmány három menedzsment szak végzettjeinek a munkaerő-piaci karrierjét vizsgálja. A gazdaságtudományi és műszaki képzési területhez tartozó szakok (gazdálkodás és menedzsment, műszaki menedzser, humán erőforrás menedzser) az átlagos és több területen jó helyzetű szakokhoz és szakmákhoz tartoznak. A vizsgált szakmák társadalmi rekrutációja középosztálybeli. A munkaerő-piaci sikerességük, így például az elhelyezkedés időtartama, a foglalkoztatás szintje és a jövedelem alapján a kedvező pozíciójú szakmák közé tartoznak. Az egyetemen szerzett szaktudás illeszkedése a végzett munkához magasnak jónak mondható. Elégedettségük a munka különböző összetevőivel hasonlít a többi pályakezdő diplomáséhoz, leginkább a munka tartalmával elégedettek, kevésbé annak presztízsével és az elérhető jövedelemmel. A tanulmányban a Diplomás Pályakövető Rendszer 2011-es és 2012-es adatbázisát elemezzük.

  • Új kihívások az Európai Unió egészségügyi rendszerében
    1-11
    Megtekintések száma:
    108

    Az egészségügyi ágazat nem csak hazánkban, de Európa egészében is számos nehézséggel küzd. A 21. században a világot új, nagy horderejű problémák állítják komoly nehézségek elé, melyek jelentős kihatással vannak az egészségügyre is. Felvázoljuk napjaink kihívásait és megvizsgáljuk azok várható szakmapolitikai hatásait is.

  • Szabadidősport szolgáltatások értékelési lehetőségei – Felsőoktatási környezetbe adaptálva
    150-164
    Megtekintések száma:
    210

    A tanulmányban a sportszolgáltatások minőségi aspektusaival kapcsolatos kutatásokat és a minőség értelmezésével kapcsolatos minőségi modelleket elemezzük. A primer kutatás eredményei, öt hazai kutatóegyetem hallgatóinak véleményét dolgozza fel az egyetemi szabadidősport szolgáltatásokkal kapcsolatban. A sportszolgáltatások a szolgáltató ipar része, működésük és fenntarthatóságuk a piaci szabályozások mentén alakul. Tekintettel arra, hogy az egyetemi szabadidősport szolgáltatások a versenypiaci környezetben kapnak helyet, sok esetben az egyetemeknek külső sportszolgáltatókkal kell versenyezniük a fiatal generációk bizalmának elnyeréséért. Minőségi vizsgálatukhoz a sportcentrumok esetében alkalmazott QSport-14 mérési skálát használtuk. Utóbbi skála három szempont szerint osztja fel a sportszolgáltatásokat, nevezetesen az (1) oktatók, az (2) infrastrukturális létesítmények és eszközök és végül a kínált (3) sportprogramok szerint. A külső sportszolgáltatók és az egyetemi sportszolgáltatások természetéből fakadó különbségek és sajátosságok miatt a mérési skálát egyetemi környezetre adaptáltuk.

  • Sportcivil társaságok – megközelítések és tények
    158-166
    Megtekintések száma:
    218

    Magyarországon az 1989-es rendszerváltást követően kezdődött meg a civil szektor erősödése, több törvényi átmenetet követően mindenekelőtt a jelenleg is hatályos 2011. éviCLXXV.  törvény (rövid nevén civil törvény, Civiltv. vagy Ectv.) szabályozza a szektor működését, kiegészülve további törvényi háttérrel. Az új szabályozás lényeges eleme egy, az addigiaktól alapvetően eltérő szervezeti forma, az ún. civil társaság megjelenése, mely szokatlan szervezeti forma nemzetközi szinten is. A KSH 2019. év végén megjelent, a hazai nonprofitok statisztikai áttekintését lehetővé tévő adatbázis gyakorlatilag semmiféle információt nem tartalmaz az új szervezeti forma működési sajátosságaira, adataira vonatkozóan, sőt, igazából alig lehet valamit tudni róluk, mely okkal kelti fel a kutató érdeklődését a téma és a szervezeti forma iránt. A lehetséges szekunder adatokon túl egy, a közelmúltban befejezett sportcivil szervezeti kutatás primer adatbázisa ugyanakkor tartalmaz, ha alacsony elemszámban is, olyan alapvető adatokat, mely kiinduló pontot jelenthet a sporttal összefüggésbe hozható civil társaságok egyes sajátosságainak feltárására.

  • Floorball helyzetének és passzív sportfogyasztásának vizsgálata egy kutatás tükrében
    142-157
    Megtekintések száma:
    213

    A floorball sportággal kapcsolatos kutatások általában orvostudományhoz kötődnek, más területen kevés elemzés látott napvilágot. Így a tanulmány célja az volt, hogy bemutassuk a floorball sportág helyzetét hazánkban és passzív sport fogyasztók véleményét vizsgáljuk a sportágról. Ezen belül foglalkozunk hazánk versenyrendszerével, a szövetség szervezeti felépítésével és a sport népszerűségével. Primer kutatásunk során a nézők aspektusából, mint passzív fogyasztókat kérdeztük meg egy kérdőíves felmérés során, hogy milyen kapcsolatuk van a floorball sportággal. A kérdőívben kitértünk arra, hogy találkoztak-e már ezzel a sportággal, valamint, hogy láttak-e már, vagy mi vonzotta ki őket a mérkőzésre. Vizsgáltuk a fizetési hajlandóságukat is. Az eredményeket összevetettük a sportág egyik hazai vezetőjének véleményével, amely sok esetben megegyezett az eredményekkel. A kérdőívet 153 fő töltötte ki, melyeknek több mint 95%-a hallott a sportágról és legnagyobb százalékban már általános iskolában volt lehetősége ismerkedni a floorballal. A megkérdezettek 65%-a már látott élőben floorball mérkőzést, amelyet főleg barátaival/ismerőseivel látogatott. Ez a fiatal sportág egyre népszerűbb lehet a fiatalok körében nemcsak kiegészítő sportágként.

  • Fogyasztói motivációs vizsgálatok fitnesz szolgáltatást igénybe vevők körében
    442-453
    Megtekintések száma:
    280

    A világszerte jellemző inaktivitás számos egészségügyi probléma előidézője. A lakosság mozgásszegény életmódja komoly terheket jelent egy nemzetgazdaság számára. Magyarországon az egészségügyi mutatók rosszabbak az európai átlagnál, nemcsak a fizikai aktivitás, hanem a dohányzás, táplálkozás és alkoholfogyasztás tekintetében is [1]. 2013-ban hazánkban a lakosság mindössze 38%-a sportolt rendszeresen, 62% soha vagy ritkán [2]. Az inaktivitás következtében kialakuló betegségek több költséget jelentenek a gazdaságnak, mint amivel a fizikai aktivitás növelése járna [3]. A korábbi kutatások szerint a szabadidő-sportolók számára hazánkban a legfontosabb rendszeres testmozgásra ösztönző erőt az egészség megőrzése, a fizikai teljesítőképesség növelése, a pihenés és kikapcsolódási lehetőség, a testmozgás szeretete valamint a stressz levezetése jelenti [4; 5]. A fitnesz szektor széles rétegek számára elérhető sportlétesítményei, a fitneszklubok a rendszeres sportolásba való bekapcsolódásra nyújtanak lehetőséget, ezért szükséges vizsgálni, hogy milyen tényezők motiválják a fitneszszolgáltatásokat igénybe vevő sportolók edzéseken való részvételét. A sportolók céljai és a sportolásra ösztönző motivációk vizsgálatával számos kutatás foglalkozott már, amelyek arra az eredményre jutottak, hogy a fitnesztermi vagy otthoni kondicionáló edzések inkább az extrinzik, míg a többi sportban való részvétel az intrinzik motivációs tényezőkkel állnak kapcsolatban [6; 7]. Vizsgálatom középpontjában a fitnesztermek által nyújtott szolgáltatásokat igénybe vevő szabadidő-sportolók (753 fő) álltak, akik esetében az edzéseken való részvételt befolyásoló motivációs tényezőket mértem fel. Eredményeim alátámasztják azt, hogy a fitnesz-szolgáltatások fogyasztóinak motivációi hasonló sorrendet mutatnak a többi szabadidő-sportolóéhoz, legtöbben az egészség megőrzése, a fizikai állóképesség fejlesztése, valamint a kikapcsolódás érdekében járnak fitneszedzésekre, ugyanakkor a válaszadók számára a külső megjelenés javításának célja szintén fontos szerepet tölt be.

  • Üzleti menedzsment közszférabeli adaptációjának kihívásai
    274-285
    Megtekintések száma:
    104

    Mind az üzleti menedzsment, mind a közszféra próbál, olyan munkahelyet biztosítani a munkavállalók számára, amit a munkaerő megbecsül, valamint ahol jól érzi magát, azonban a közmenedzsment meglehetősen nagy kihívásokkal néz szemben, ezen a területen. A tématerület kutatásának nehézségei ellenére, fontosnak tartom az adaptációs elemeket megvizsgálni. Érdemes mélyebben belenézni abba, hogy a versenyszféra miért vonzóbb munkavállaló számára és ezeket a pozitív elemek milyen módon tudnak megjelenni a közszférában.

  • Egy hazai vállalat szervezeti magatartásának vizsgálata, különös tekintettel a motivációra
    206-216
    Megtekintések száma:
    732

    A XXI. században a globális versenyképesség jelenti a vállalkozások számára az egyik legnagyobb kihívást. A vállalkozásnak magas színvonalú és kiegyensúlyozott működést kell megvalósítania ahhoz, hogy meg tudjon felelni a globális kihívásnak. A cégeknek erre a jelenlegi helyzetre kell minél hamarabb jól működő stratégiát kialakítani, mielőtt az összes tehetséges szakmunkás külföldre vándorolna a jobb remények érdekében, még nagyobb munkaerőhiányt okozva ezzel a piacon. Tanulmányunk célja az volt, hogy a vállalaton belül megvizsgáljuk a szervezeti magatartást, illetve a motivátorokat, és javaslatot tegyünk a fejlődési lehetőségekkel kapcsolatban. A szervezet elemzéséhez először a szervezetben dolgozókat soroltuk be a generációs elméleteket alapul véve. A baby boom generáció számára motiváló tényezőként jelenik meg a magas munkabér, a növekvő béren kívüli juttatások, a jó munkatársi kapcsolatok, illetve az önálló munkavégzés. Az X generációnak is a magas munkabér és a jó munkahelyi kapcsolatok a legfőbb motiváló tényezők, illetve a modern technikai berendezések. Az Y generációt leginkább a jó munkahelyi kapcsolatok, a magas munkabér, valamint a béren kívüli juttatások növelése ösztönzi. A cégnél dolgozó legfiatalabb generáció szinte hallani sem akar a felelősségi kör bővítéséről és az előléptetési lehetőségről. Számukra is meghatározó a biztos munkahely.

  • Sportokkal foglalkozó civil szervezetek jellegzetességei, különös tekintettel a foglalkoztatásra
    701-711
    Megtekintések száma:
    414

    A cikk célja a Magyarországon és Romániában működő civil szervezetek sajátosságainak összehasonlítása, különös tekintettel a sportokkal foglalkozó civil szervezetek foglalkoztatásban betöltött szerepére. Vizsgálatunkban megállapítottuk, hogy a két ország civil szervezeti szektora számos hasonlóságot mutat, ezek között pedig azt is meg kell említeni, hogy hasonlóan jelentős a lemaradása a nyugat-európai civil szférától. A civil szervezetek foglalkoztatási jellegzetességére jellemző, hogy körükben kifejezetten nagy az önkéntes munkavállalók szerepének jelentősége, azonban a fizetett munkavállalók jelenléte is megfigyelhető.

  • Fogyatékos tanulók szabadidős preferencia- rendszerének elemzése egy kutatás tükrében
    98-115
    Megtekintések száma:
    671

    A fogyatékos személyek és a megváltozott munkaképességűek számának növekedésével, valamint a fogyatékossággal élő személyek célcsoportját érintő kutatások az elmúlt évtizedekben vettek lendületet. A kutatások igen sokrétűek, melyek vizsgálják a fogyatékos személyek munkaerőpiaci helyzetét, szabadidő-fogyasztási szokásaikat vagy a sportolásukat támogató és gátló faktorait.

    A kérdőíves kutatásunkban a 8-18 éves fogyatékos gyerekek szabadidős és sportfogyasztási szokásait ismertetjük és elemezzük (N=639). Az adatokat spss szoftverrel dolgoztuk fel, ahol alapstatisztikát és összefüggésvizsgálatot végeztünk. Az eredmények azt igazolják, hogy a fogyatékos gyerekek szabadidőeltöltésében is a passzív tevékenységek dominálnak (TV, zenehallgatás). A sportfogyasztás (aktív és passzív) a fiú válaszadók között jelent meg dominánsabban, a lányok preferenciarendszerében kevésbé jelent meg. A sportolás motivációjában az egészségmegőrzés állapotjavítás melleltt a szórakozás, társaság is megjelent.

  • Az online edzésekben rejlő lehetőségek a fitneszedzők szempontjából
    49-60
    Megtekintések száma:
    366

    A fizikai aktivitás jelentősége mind a fizikai, mind a mentális egészség szempontjából megkérdőjelezhetetlen. A szabadidő sportolók számára a mindennapos edzések közkedvelt helyszínének tekinthetők a fitnesztermek, és nagy népszerűségnek örvendenek a szakképzett edzők által irányított órák, akár személyi akár csoportos edzésekről van szó. A világszerte megfigyelhető trendnek megfelelően a fitnesz edzésekkel szemben is növekvő elvárás, hogy minél egyszerűbben, minél több formában, a kötött helyszínektől függetlenül is lebonyolíthatók legyenek. Vizsgálatunk célkitűzése ezért az, hogy feltérképezzük, mennyire jellemző az online edzések elterjedtsége a fitnesz szektorban dolgozó edzők körében. Az ilyen edzések iránt jelentős igény mutatkozik meg, még ha nem is válthatja fel teljesen a személyes jelenléttel zajló órákat. Kiegészítésként, valamint olyan célcsoportoknak, akiknek fontos, hogy bárhol, bármikor végezhető mozgásformát találjanak, ideális lehetőséget nyújt az online tér a rendszeres fizikai aktivitás gyakorlására, valamint az edzők számára is jó lehetőség arra, hogy bővítsék vendégkörüket, szolgáltatásaikat.

Adatbázis logók