Keresés

Keresési eredmények

• Gyógyító építészet – Az ipari épületek továbbélése

  73-78

  Szatmári Zsófia

  Megtekintések száma:

  105

  Az ipari épületek védelme körülbelül az 1970-es évektől kezdve figyelhető meg Nyugat-Európában, gyakorlatilag ekkor születik meg az ipari örökség fogalma. Létrejön angolszász területeken az úgynevezett ipari régészet, amely a városok értékes területein fekvő, összefüggő „rozsdazónákkal” kezd el foglalkozni. [1] Az ipari épületek sajátos történeti értékekkel bírnak, ennek ellenére a mai napig nagyon szűk teret kapnak a műemlékvédelem keretein belül. Azonban gyakran a műemléki védettség sem garantálja a fennmaradást, ugyanis hiányzik a befektetői igény, a pénz és a rehabilitációra való törekvés. A rehabilitálással kapcsolatban fő problémának bizonyul az is, hogy nagyon sokan úgy tekintenek a magára hagyott ipari épületekre, mint romokra.

• A fogyatékos és a megváltozott munkaképességű személyek munkavégző képességének megítélése

  36-52

  Balázs-Földi Emese

  Megtekintések száma:

  577

  A fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatottsága mind hazánkban, mind az Európai Unióban jelentős mértékben elmarad a nem fogyatékossággal élő emberekétől. Az alacsony foglalkoztatási ráta hátterében kutatási eredmények szerint részben az érintett munkavállalói csoporttal kapcsolatos diszkriminatív attitűdök állnak. A munkaerő-piaci beilleszkedésben a munkáltatói attitűdökön kívül jelentős szerepet játszik a szervezetben dolgozó munkavállalók szemlélete, mivel ők azok, akik, mint munkatársak nap, mint nap együtt dolgoznak a fogyatékos és megváltozott munkaképességű munkavállalókkal.

  Jelen tanulmány során bemutatott vizsgálati eredmények arra a kutatási kérdésre fókuszálnak, hogy a kérdőíves felmérésbe bevont 747 fő a munkavégző képesség alapján tesz-e különbséget a fogyatékos, illetve a megváltozott munkaképességű munkavállaló között? Ha igen, akkor milyen különbségek figyelhetők meg, illetve milyen tényezők gyakorolnak pozitív hatást szemléletükre? Hogyan jellemezhetők azok a munkavállalók, akik magasabb szintű befogadó attitűdöket mutatnak?

• Geometriai transzformációk szerepe a függvényfogalom alakításának folyamatában

  324-336

  Szanyi Gyöngyi

  Vámosiné Varga Adrienn

  Megtekintések száma:

  122

  A függvénytani ismeretek és a különböző geometriai transzformációk fontos szerepet töltenek be a műszaki tudományok területén. Minthogy a geometriai transzformációk is függvények, ún. geometriai függvények, ezért jelen tanulmányban egy lehetséges módját mutatjuk be annak, hogy a GeoGebra matematikai szoftverrel elkészített animációi a különböző geometriai transzformációknak hogyan alkalmazhatók a függvényfogalom alakítási folyamatában az általános, illetve középiskolás korosztályokban egyaránt.

• Települési villamos energia önellátás meghatározásának módszerei

  1-15

  Kulcsár Balázs

  Megtekintések száma:

  156

  A technológiai fejlődéssel elérhető közelségbe került az energiaváltás gondolata. Az átállás a fosszilis energiahordozókról a megújuló energiaforrásokra jelenleg területi kiterjedés kérdése, vagyis települési regionális vagy globális szinten érhető el. Jelen tanulmány, a települési szinten megvalósított 100%-ig megújuló forrásokra támaszkodó rendszerek módszertanát vizsgálja. A nemzetközi szervezeteken és esettanulmányokon keresztül rendszerezi a teljes megújuló alapú energiaellátáshoz vezető út módszereit, valamint vizsgálja meg ez alapján a magyarországi településállomány önellátottsági szintjét, sajátos módszereket alkalmazva.

• Az oktatás, mint humántőke-beruházásra fordított kiadások makrogazdasági vizsgálata

  520-530

  T. Kiss Judit

  Megtekintések száma:

  135

  Mind regionális, mind nemzetgazdasági szinten megoldásra váró feladatként jelenik meg a tudásgazdasághoz társuló átmenetek és változások jelentette kihívásokhoz való alkalmazkodásnak az előmozdítása. Az egyének érvényesülése szempontjából a tudás, legyen az formális vagy informális keretek között megszerzett tudás, valamint az egyének sokoldalúsága, rugalmas alkalmazkodása igen fontos tényezővé váltak a mai formálódó tudásgazdaságokban. A tanulmányban arra keressük a választ, hogy megvalósul-e a gazdasági szereplők reagálása, alkalmazkodása a tudásintenzív környezet gazdasági kihívásaihoz, nevezetesen mi jellemzi a tudásra, mint az oktatásra fordított kiadások mértékét nemzetgazdasági szinten és az OECD országok vonatkozásában, valamint hogyan jellemezhető az oktatásra fordított kiadások időbeli alakulása

• Építőipari kockázatok rétegei = Analysis of construction risks of layer

  92-101

  Cserpes Imre

  Szabó József

  Megtekintések száma:

  121

  A kockázat és a bizonytalanság nagyon régóta filozófiai, elvi viták tárgya. Mindkét fogalom azt a törekvést szolgálja, hogy jövőbeli események természetét és hatásait elemezzük, és előre jelezzük. Különbségük viszont abban áll, hogy elemzésük más-más módon lehetséges. A bizonytalanság félelmet keltő, nehezen elemezhető, a kockázat pedig adatokkal jobban ellátott, módszertanilag könnyebben megközelíthető, ezért elfogadhatóbb, kezelhetőbb jelenség. A cikk elméleti része azt állítja, hogy a kockázat és a bizonytalanság egy kockázati spektrumot jelöl ki. A következő állítás az, hogy a spektrum több egymásra rakódott rétegből áll: a kockázat és a bizonytalanság a két szélső pozíciót foglalja el.

• Néhány választott egyéni sportág jelenlegi helyzetének és versenyképességének elemzése Magyarországon

  1-20

  Madarász Tamás

  Megtekintések száma:

  743

  Az elmúlt néhány évben, hazánkban a sport jelentősége megnövekedett. 2010-ben kiemelésre került 16 egyéni sportág, melyek kiemelt állami támogatásban részesülnek a 2013-2020 közötti időszakban. Jelen kutatásban a kijelölt sportágak közül négy szakágnak – kajak-kenu, öttusa, birkózás, cselgáncs – vizsgáltam a hazai helyzetét és versenyképességét. A sportágak versenyképességét a médiában elfoglalt szerepük alapján vizsgáltam, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) módszerének megfelelően. A NOB, illetve az ötkarikás játékok szervezőbizottsága (OCOG) a közvetítésekből befolyt összegeket szétosztja a sportágak között, támogatás gyanánt. Fontosnak érzem a sportágak versenyképességét vizsgálni, továbbá a nemzetközi jótapasztalatokat felhasználva később megoldást javasolni a nézettségi adatok növelésére. Ennek első lépcsője ez a kutatás, mely bemutatja a sportágak Magyarország-i helyzetét, feltárja azok különbségeit, és párhuzamot állít a hasonlóságok között.

• An Exploratory Study on the Level of Trust Among Hungarian Food Manufacturer Companies

  277-288

  Erdei Edina

  Megtekintések száma:

  216

  The intensification of globalized economic competition is playing an increasingly important role in the lives of companies to determine their true position among their competitors. Food companies are of paramount importance because of their role and weight in the national economy. In Hungary, the food industry plays an important social and economic role and is a world leader in terms of employment and value added. Currently, there are nearly 1100 active food companies in Hungary, so it is worth examining the peculiarities of the role of trust between companies.

  There are often contradictory statements in the literature about the effects of Industry 4.0 technologies and the trust placed in IT tools. Therefore, it is a relevant research question to examine whether the characteristics of the role of trust - e.g. staff, suppliers, IT tools and technologies, etc. as confidence levels can have a direct positive impact on the efficiency, profits, liquidity, etc. of the companies in question. development.

  During the research, I analyzed the level of trust between the food trading companies, in which I discuss the trust within the industry within the company. My aim is to further enrich my previous research knowledge in this field.

• Folyamat-innovációs eszközök és stratégiák a termelésmenedzsment területén

  148-162

  Erdei Edina

  Megtekintések száma:

  322

  Folyamat-innováció módszere segít megvalósítani a termelési folyamatokban azokat a lehetőségeket, amelyek egyértelmű versenyelőnyt jelentenek. Alkalmazásával akár 30% feletti változás is elérhető a termelékenység növekedésében, valamint a költségek, készletek és átfutási idők csökkentésében. A folyamatfejlesztés során nincs szükség bonyolult módszerekre. A mindenki által használható, logikus, egyszerű eszközök ereje abban rejlik, hogy mindenki képes megtanulni, megérteni, alkalmazni, és gyors visszacsatolást adni a működésről. A napjainkban nyújtott lehetőségek jelentős változást hoztak a gyártórendszerek kialakításában, működtetésében. A kiberfizikai rendszerek megjelenése, a big data nyújtotta lehetőségek és a „dolgok internete” (Internet of Things) erőteljes kutatási potenciált jelenítettek meg a logisztikai, gyártási rendszerek hatékonyabb működtetésében. A hálózati együttműködésben rejlő lehetőségek, a gyártásban áramló anyagok nyomkövetéséből származó információk és a gépek közötti kommunikáció a gyártási folyamatok széleskörű optimalizálására adnak lehetőséget. A kutatás során bemutatott eszköztár nem csak a közvetlen termelésben használható, hanem az értékteremtő folyamat majdhogy nem minden része felbontható rutinszerű cselekvések sorrendjére, így a problémák okai elemezhető és a folyamat egyes részeinek fejlesztése könnyebben megvalósítható.

• Épületszerkezetek és Struktúrák. II. rész. Struktúraváltások Az épületek tartószerkezeti vázában

  79-99

  Lámer Géza

  Megtekintések száma:

  118

  A tanulmány II. részében az épületszerkezetek körében értelmezett tartószerkezeti struktúrák változásával foglalkozunk. A struktúra váltását elsősorban az új anyagok alkalmazásához, illetve új szemléletmódhoz kötjük. Két területtel foglalkozunk. Az egyik a boltozat kialakulása-változása, a másik az épület tartószerkezeti vázának változása új, részben hajlítási, részben csak húzó igénybevétel felvételére alkalmas anyagok alkalmazása esetén

• Összefüggés a népesség növekedése és az urbanizáció között

  527-541

  Novák Norbert

  Megtekintések száma:

  437

  Jelen cikk fő célja, hogy megvizsgáljam milyen trendek indultak el az urbanizáció terén, illetve hogy miként hat ez a vidékre és az életszínvonal változására. A globalizáció, az új ágazatok megjelenése és a hagyományos mezőgazdasági dominancia csökkenése új lehetőségeket és kihívásokat teremt. A városi és vidéki környezet változó tendenciáihoz hasonlóan az emberek preferenciái is nagyon változatosak, életük során változhatnak. A nagyváros és a kisváros közötti különbség eltérő életmódot tesz lehetővé. Alapvetően hasonló infrastrukturális lehetőségekkel rendelkeznek (mindkettő város), de a nagyobb városok mennyiségi és minőségi szempontból nagyon különböznek a kisvárosoktól. A kisvárosok előnye lehet például a nyugodtabb és egészségesebb életmód, de ez nem feltétlenül igaz minden tekintetben. A fejlődő és fejlett országok urbanizációjának eltérő tulajdonságai között az eltérő időbeli lefutást és az eltérő nagyságrendet is említhetjük [1]. A fejlett országokban ugyanis hosszú idő alatt és kevesebb embert érintve zajlott a városrobbanás szakasza, mint a fejlődőkben [2]. Városi népességnövekedés üteme az utóbbi csoportban 1950 és 1975 között 4,04%, 1975 és 2000 között 3,6%, 2000 és 2030 között pedig várhatóan 2,4% lesz. A Föld és az egész emberiség manapság számos kihívással néz szembe, és ez a tendencia a jövőben is folytatódni fog. A bolygó túlnépesedése és a változó étkezési szokások nagy nyomást gyakorolnak a mezőgazdaságra és a vidékre is. A vidékre összpontosító kutatások többnyire a vidéki térségek különféle funkcióinak elemzésére irányulnak.

• Modellalkotás középiskolás fokon

  76-83

  Kézi Csaba

  Megtekintések száma:

  46

  2021. február 11-én a mátészalkai Esze Tamás Gimnáziumban motivációs előadást tartottam, és a tanulókkal egy tesztfeladatsort töltettem ki. Tanulmányomban választ kerestem arra, hogy az érettségi előtt álló diákok hogyan viszonyulnak a matematika feladatok megoldásához. A fő célkitűzés annak vizsgálata volt, hogy a tisztán matematikai vagy az alkalmazásszemléletű feladatok oldják-e meg szívesebben, és hogy melyikben érnek el jobb eredményeket. Ebben a cikkben a kapott eredményeket elemzem.

• Számítógépes szoftverekkel támogatott mozgástani foglalkozás középiskolásoknak

  84-90

  Szíki Gusztáv Áron

  Megtekintések száma:

  83

  A „Debrecen Venture Catapult Program” (EFOP-3.6.1-16-2016-00022) című pályázat „Műszaki kutatói kapacitás bővítése, kutatási szolgáltatások fejlesztése, tudásnégyszög kiépítése a mérnökképzésben” alprojektjének keretében a DE MK Műszaki Alaptárgyi Tanszékének oktatói interaktív foglalkozásokat dolgoztak ki középiskolás diákoknak. A fenti foglalkozások egyike a „Számítógépes szoftverekkel támogatott mozgástani foglalkozás, amely témája mozgástani problémák kísérleti és elméleti vizsgálata fejlett számítógépes szoftverek alkalmazásával. A fenti foglalkozás leírásán, és az azzal kapcsolatos tapasztalatokon kívül ismertetjük a diákok reakcióit, bemutatjuk, hogy a foglalkozás hogyan járul hozzá a diákok ismeretanyagának bővítéséhez. Továbbá elemezzük, hogy milyen tudásra, képességre és információra lenne szükségük a diákoknak ahhoz, hogy a műszaki pályán a tanulásban és a munkában, valamint a mindennapi életben kreatívabbak, motiváltabbak, vállalkozóbb szelleműek, ezáltal sikeresebbek legyenek. Végül a szerzett tapasztalatok alapján javaslatokat teszünk a foglalkozások továbbfejlesztésére.

• Kereslet és kínálat a tehetségpiacon

  142-149

  Vathy Veronika

  Megtekintések száma:

  233

  Hazánkban a szervezetek számára a tehetségpiac megjelenése annak köszönhető, hogy egyre nagyobb igény mutatkozik a tehetséges munkavállalók iránt. A téma áttekintéséhez szükséges a tehetség eghatározása, a tehetségpiac keresletére és kínálatára ható tényezők feltárása. A tehetségpiac megjelenésével fontos elemzést végeznünk arra vonatkozóan is, hogy hazánkban milyen változások mentek végbe a munkaerőpiacon, valamint a munkaerőhiány hogyan alakul. A munkaerőpiacon napjainkban különböző generációk vannak jelen, akiknek különböző elvárásaik vannak a munkadójuk és a munka környezet iránt. A szakember hiányt a szervezetek különböző módszerekkel próbálják csökkenteni. Az egyik ilyen mód a vállalatok tehetségmágnessé válása, amelynek eredményeként a tevékenységi területükön magasabb számú munkaerő közül választhatják ki a megfelelő személyt. Azokon a területeken, ahol a munkaerőhiány magas, ott egyre nagyobb figyelmet fordítanak a folyamatok automatizálására. A kutatás során a témához kapcsolódó szakirodalmakat és tanulmányokat dolgoztam fel, annak érdekében, hogy a tehetségpiacot befolyásoló tényezőket meghatározhassam.

• Zöld növényi biomassza hasznosításának nemzetközi és hazai kilátásai

  85-105

  Antal Gabriella

  Megtekintések száma:

  147

  Napjainkban az emberiség energiafelhasználása még a fosszilis energiáktól függ, de a megújuló energiaforrások szerepe egyre inkább erősödik elsősorban a fosszilis energiaforrások kimerülése, a környezetvédelmi problémák felértékelődése és a klímapolitikai indokok miatt. A biomassza a világ negyedik legfontosabb energiaforrása, amely globális szinten közel 73%-ot képvisel a megújuló energiaellátásban. A biomassza felhasználás növekedésének évi üteme azonban meglehetősen elmarad a modern megújuló energiaforrásokhoz képest. A világon található biomassza igen sokrétű, különböző módon előkészíthetőek és feldolgozhatóak. Jelenleg a „zöld kémia” iparágon belül (a kőolaj-alapú, vegyipari szintetikus alapanyagok kiváltása növényi, biomassza eredetű anyagokkal) az eltüzelés, a pirolizálás, a biogáz-, a bioetanol- és a biodízel és a különböző kémiai alapvegyületek előállításának van jelentősége. Jelen kutatások célja az egyes megújuló energiaforrások és a biomassza felhasználásának globális és hazai helyzetének bemutatása, a Debreceni Egyetemen folyó kutatási programokban évek óta vizsgált potenciális évelő, lágyszárú biomassza növény, az olasznád (Arundo donax L.) hasznosítási lehetőségeinek ismertetése.

• A kapcsolati minőséget meghatározó tényezők értékelése a vevő-szállító együttműködések vonatkozásában

  589-601

  Ványi Noémi

  Megtekintések száma:

  152

  A vevő-szállító közötti kapcsolat vizsgálat egyre nagyobb jelentőséggel bír az ellátási lánc menedzsment területén, annak ellenére, hogy az üzleti kapcsolatok témakörében született kutatások a partnerek közötti kapcsolati minőséget a hatékony együttműködés lényeges elemeként jelölik meg. Mégis feltáratlan területként azonosítható, mert meghatározó dimenzióiban nincs egyetértés. Jelen tanulmány középpontjában a diadikus üzleti kapcsolatok állnak, célja, hogy alátámassza azt a feltételezést, miszerint az  ellátási lánc szereplői közötti bizalom, függés, konfliktus és személyes kapcsolat a láncban szereplők együttműködésének alapvető elemei és ezáltal a kapcsolati minőséget meghatározó tényezői lehetnek. Primer kutatásom eredményeként az említett dimenziókat a hazai friss gyümölcspiacra termelő mikrovállalkozások vevő és szállítói kapcsolataira vonatkozóan jellemzem és bemutatom, mennyiben járul hozzá a szereplők közötti jó üzleti kapcsolat a vállalkozás fő céljainak eléréséhez és versenyképességének növeléséhez. Kutatásom alapján megállapítható, hogy a bizalom, a függés, a konfliktus és a személyes kapcsolat a kapcsolati minőség meghatározó tényezői és bizonyítják azt a tényt, hogy a kapcsolati minőség hozzájárul az együttműködők teljesítményének fokozásához.

• Munkaerő- vagy tehetséghiány? – Fogalmi különbségek feltárása a hatékony gyakorlati alkalmazás érdekében

  180-190

  Héder Mária

  Megtekintések száma:

  304

  A hazai munkaerőpiac kettős állapotot elszenvedve párhuzamosan éli meg a munkaerőhiány és munkanélküliség helyzetét. Munkaerőpiaci* szempontból mindkét eset súlyos következményekkel járhat, azonban, míg a munkanélküliség oldaláról a munkavállalók érintettek, addig a munkaerőhiány mértékét leginkább munkáltatói oldalról lehet érzékelni. A munkaerőhiány jellegéből fakadóan napjainkra több szinten sújtja a munkaadókat (tudás hiány, szakember hiány, szakmunkás hiány stb.), melyek közül az egyik legérzékenyebb területté a tehetséges munkavállalók hiánya vált napjainkra. Nagyon fontos azonban a két fogalom között különbséget tenni, hiszen nem ugyanazt jelentik, gyakran mégis szinte szinonimaként használják a munkaerőhiány és tehetséghiány kifejezéseket. A kutatás célja szekunder elemzések révén meghatározni a munkaerőhiány és tehetséghiány közötti főbb különbségeket melyek mentén a fogalmak helyes értelmezése és a gyakorlati azonosíthatóság támogatható szervezeti szinten.

• Helyrajz Szabolcs-Szatmár-Bereg megye településeinek rehabilitációja

  34-39

  Ládi Gabriella

  Megtekintések száma:

  95

  A dolgozat célja, hogy feltárja a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei falvak problémáit, és ezekre megoldási javaslatot adjon. A kis léptékű települések megőrzése fontos lenne, hiszen kultúránk múltját őrzik. Az itt élők is igényt tartanak a városi létre, így célszerű lenne a falvakat ennek irányába mozdítani. Aldo van Eyck munkásságára alapozva a játszóterek – melyek városi környezetben élnek – falusi léptékét kerestem. Az ehhez elkészített morfológiai csoportosítás jól mutatja a települések eredeti képét. Ezekbe a telepítésekbe a játszóteret beillesztve, elmozdulás történhetne a város irányába, és felhívhatná a figyelmet ezeknek a településeknek a fontosságára.

• Raktártechnológiai megoldásokkal kapcsolatos menedzsmentdöntések

  1-10

  Pauluk Júlia

  Megtekintések száma:

  140

  A tanulmány célja a raktárban meghozott menedzsmentdöntések helykihasználtságra vonatkozó hatásának vizsgálata két vállalat példáján keresztül. Jó döntést csak úgy hozhatunk, ha előtte alaposan feltérképezzük a változtatás lehetséges hatásait, és kellően megfontoljuk az új rendszer bevezetésének szükségességét. Egy abroncsgyártó vállalat a bevezetett új elrendezés révén nemcsak helykihasználtság javulást, hanem átfutási idő és költségcsökkenést ért el. Ezzel szemben egy rossz döntéssel egy háztartás-vegyipari gyár felborította raktárának működését óriási problémákat okozva ezzel az anyagáramlásban.

• A fejlődés a vállalati folyamatokban rejlik

  358-369

  Fenyves László

  Megtekintések száma:

  235

  Manapság a rohamosan fejlődő világunkra az állandó változás jellemző. A szervezeteknek ezekre a rendszeres változásokra fel kell készülniük és tudniuk kell reagálni, hogy a piaci versenyben érvényesülni tudjanak. Ma már semmi sem állandó vagy prognosztizálható, mert a szervezetket a „3 V” erő (vevők, verseny, változás) hajtja. Az állandóan változó körülményekhez való gyors alkalmazkodás miatt a hagyományos funkciók alapján strukturált szervezetek helyett a vállalatoknak a folyamatszemléletű irányításra kell átállniuk. A korszerű folyamatmenedzsment eljárások alkalmazásával a szervezetek működése áttekinthetővé, elemezhetővé, mérhetővé és folyamatosan javíthatóvá tehető, továbbá hozzásegíti a vállalatokat, hogy növeljék a teljesítményüket és a szervezeti rugalmasságukat és csökkentsék a költségeiket is. Ezek mellett annak a felismerésében is segít, hogy az adott folyamatot mikor szükséges valamilyen hatásra megváltoztatni. Abban az esteben, ha a vállalatok jól megszervezett folyamatokat alakítanak ki, akkor rugalmasabban tudnak reagálni a piaci változásokra és a hatékonyabb működést teszi lehetővé, valamint egyszerűbb fejlesztési tevékenységet kivitelezni. Napjainkban a fejlődés, mint egy új keretrendszer elsősorban a digitalizációt állítja a középpontba, amely a vállalatok számára kihívást jelent és ezekhez alkalmazkodniuk kell, hogy a versenyben ne maradjanak alul. Ezek a kihívások sok szervezet életében radikális változtatásokat, átalakításokat igényelnek, amelyeket nehéz teljesíteni. A folyamatalapú vállalatvezetés kialakításával, viszont ezek a fejlesztések nem csak a multinacionális vállalatok dolgát könnyíthetik meg, hanem a kis- és közép vállalatok is adott esetben könnyeben el tudnak mozdulni a digitalizáció irányába, így nem csak a saját, hanem egy egész gazdaság fejlődését előidézhetik. 

• A helyi közösségi közlekedés finanszírozásának környezete

  190-196

  Tóth Szabolcs

  Megtekintések száma:

  172

  Hazánkban a helyi közösségi közlekedés finanszírozásának megoldása egyre nagyobb terhet jelent a közszolgáltatás ellátásáért felelősöknek. Az ágazat hazai intézményrendszere az európai standardoknak megfelel, azonban a bevételeket elemezve megállapítható, hogy a probléma gyökere alapvetően a magyarországi támogatási struktúrában keresendő. Az ingyenes és a kedvezményes utazások után járó szociálpolitikai menetdíj-támogatási rendszer felülvizsgálata és az árkiegészítés mértékének reális kiigazítása ma már elengedhetetlen, az állami normatív támogatás mértéke nem képes kompenzálni az ebből eredő bevétel kiesést a helyi közösségi közlekedésben. Az önkormányzatoknak a közszolgáltatás ellátásához kapcsolódó finanszírozási terhe évről-évre egyre nagyobb. A folyamatos működés biztosítása mellett elengedhetetlen a szolgáltatás minőségének fenntartása és a magasabb utasszám érdekében az ágazat folyamatos fejlesztése.

• A legfontosabb e-kereskedelmi versenyelőnyök Magyarországon 2022-ben

  128-139

  Tamás Szikszai

  Megtekintések száma:

  193

  Absztrakt. Cikkemben feltérképezem a legfontosabb versenyelőnyöket, mely az online kereskedelemben, webáruházakban történő értékesítéshez, sikerességhez és népszerűséghez elengedhetetlenül fontos. A témával kapcsolatban számtalan szakirodalmat találhatunk. Évről évre több és több kutatás, felmérés készül a vásárlói értékről, a vásárlási szokásokról, fogyasztói magatartásról, a digitális transzformációról, amelyeket szeretnék összegezni és megfogalmazni, illetve kiemelni azokat a fő elemeket, melyek nélkül nem lenne hatékony az online értékesítés.

• A COVID-19 vírus második hullámában tapasztalható foglalkoztatási kihívások a vállalatok szemszögéből

  152-163

  Barbara Pirohov-Tóth

  Megtekintések száma:

  623

  A Covid-19 vírus hatására megváltozott piaci körülmények a vállalatokat stratégiájuk és struktúrájuk újragondolására, valamint folyamataik optimalizálására kötelezte. Kutatásom célja, hogy rávilágítsak azokra a koronavírus-járvány második hullámában bekövetkező változásokra, amelyek jelentős hatást gyakoroltak a vállalkozások működésére és jelentős kihívások elé állították őket. A vizsgálathoz egy korábbi kérdőíves vizsgálat (Pirohov-Tóth 2020; Pirohov-Tóth, Kiss 2021) eredményeit használtam fel, melyek szakirodalmi forráselemzéssel, valamint a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisának statisztikai adataival kerültek kiegészítésre. Továbbá a vírus első hullámához viszonyítva megvizsgáltam, hogyan változott a munkahelyek termelékenysége a vírus második hullámában. Végezetül pedig olyan vállalati válságkezelési lehetőségek kerültek bemutatásra elemzésemben, melyek gyakorlati alkalmazása hozzájárulhat a válságból való újbóli felemelkedéshez. Megállapítható, hogy a digitalizáció felgyorsulása, valamint a fejlett technológiai eszközök és módszerek széleskörű kiterjesztése a vírus helyzet egyik legnagyobb pozitívumának tekinthető, mely a vállalatok számára e pandémiás helyzetben a túlélést is jelentheti.

• Amit a létesítésről munkavédelmi szempontból tudni érdemes

  24-31

  Bujnóczki Tibor

  Zákányi Mészáros Renáta

  Megtekintések száma:

  114

  A létesítés, fogalmát tekintve az a folyamat, melynek eredményeként új egység (pl.: gyár, üzem, iroda stb.), munkahely jön létre, vagy meglévő; felújítására, bővítésére, átalakítására kerül sor, illetve gép, berendezés, készülék elhelyezése, telepítése történik, függetlenül attól, hogy létrejötte után termelő, vagy nem termelő célra használják. Általánosan igaz, hogy munkahely, létesítmény, technológia tervezése, kivitelezése, használatba vétele, majd későbbi üzemeltetése, továbbá munkaeszköz, anyag, energia, egyéni védőeszköz előállítása, gyártása, forgalmazása, importálása, szállítása, mozgatása, felhasználása, használata csak a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott, ezek hiányában a tudományos-technikai színvonal mellett elvárható követelmények megtartásával történhet. Egy munkáltatónak, üzemeltetőnek, szolgáltatónak alkalmazkodnia kell a piaci viszonyokhoz. Ennek megfelelően figyelemmel kell kísérnie a megrendelők, üzleti partnerek elvárásait, -a piaci változásokat (trendeket), törekednie kell az elvárásokhoz való alkalmazkodásra, ezért folyamatosan fejlesztenie kell termékeit, szolgáltatásait, megbízható minőséget kell produkálnia, gondoskodnia kell arról, hogy a piaci elvárásoknak megfelelő minőséget biztosító személyi és tárgyi feltételeket biztosítsa, munkavállalói képesek legyenek hatékonyan és biztonságosan teljesíteni a piaci elvárásokat, a munkáltató elismert üzleti megítélését. A fentiek teljesítése érdekében az elérendő célokat meg kell fogalmazni, a biztonság elsődlegességét szem előtt kell tartani az esetleges kockázatokat (különös tekintettel a munkavédelmi kockázatokra) fel kell mérni meg kell hozni az eredményességet biztosító intézkedéseket, rövid-, közép- és hosszútávú tervezés, fejlesztések, beruházások formájában.

• Egy geotermikus beruházás finanszírozásának és megtérülésének elemzése – Esettanulmány

  395-409

  Jenei Tünde

  Megtekintések száma:

  132

  Geotermikus energiát felhasználó beruházás megvalósítása egy önkormányzat részére jelentős tőkebefektetéssel jár, amit csak saját forrásból nem tud megvalósítani, ezért szükség van külső pénzügyi források bevonására. A cikkben azt vizsgálom, hogy egy kis település önkormányzata által tervezett beruházás megvalósításához milyen forrásokat tud az önkormányzat bevonni. Elemzem azt is, hogy ezeknek a forrásoknak különböző kombinációja esetén hogyan alakul a beruházás belső megtérülése és a nettó jelenértéke.