Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Viselhető technológia használat a Debreceni Egyetem hallgatói körében
    33-47
    Megtekintések száma:
    130

    Világszerte sürgető közegészségügyi probléma a fizikai aktivitás hiánya, az ülő életmód széleskörű elterjedése. A probléma jellemző a fiatal populációra is, kiemelten az egyetemistákra, akik idejük jelentős részét töltik üléssel. A technológiai fejlődés egyik katalizátora a mozgásszegény életmód térnyerésének, ugyanakkor ennek köszönhetően számos olyan eszköz jelent meg a piacon, mely éppen a fizikai aktivitás ösztönzésére is szolgálhat. Folyamatosan növekvő tendenciát mutat a fizikai aktivitást mérő viselhető technológiai eszközök – karóra, karpánt – elterjedése a lakosság körében, mellyel párhuzamosan növekszik a magunkról gyűjtött adatok (lépésszám, elégetett kalória, pulzus) mennyisége is. A szerzők témaválasztását az indokolja, hogy a hazai sporttudomány területén kevés olyan tanulmánnyal találkozhatunk, mely napjaink korszerű információtechnológia eszközeit helyezi a fókuszába a fizikai aktivitás dimenziójában. Jelen tanulmány célja, hogy az egyetemista populáció körében felmérje az aktivitást mérő viselhető eszközökkel kapcsolatos attitűdöket. Keresztmetszeti kutatásunk során online kvantitatív kérdőíves felmérést végeztünk a DE GTK hallgatói körében. A kérdőívet 340 fő töltötte ki megfelelően. A leíró statisztika mellett az összefüggések vizsgálatakor paraméteres és nem paraméteres próbákat alkalmaztunk (Pearson-féle khí négyszet próba, Fisher féle egzakt próba, t-próba). A statisztikai próbák eredményeit p<0,05 esetén tekintettük szignifikánsnak. Kolgomorov-Smirnov teszttel vizsgáltuk a változók eloszlását. A megkérdezettek többsége (55%) kipróbált már valamilyen viselhető, fizikai aktivitást mérő eszközt. Harmaduk (34%) jelenleg is használja az eszközét. Akik eddig nem próbálták ki ezeket az eszközöket az árat jelölték meg elsődleges visszatartó tényezőként. Harmaduk tervezi, hogy beruház egy ilyen eszközre a jövőben. Az eszközt használók 39%-a aktivitásmérő karkötőt, míg 61%-uk okosórát használ, vagy használt korábban. Nemek tekintetében nem találtunk eltérést az eszközök tulajdonlását tekintve. A megkérdezett aktivitást mérő eszközt viselő fiatalok 66,8%-nak a fizikai aktivitásának követése volt az elsődleges célja. A leggyakrabban használt funkció a lépésszám követése volt, a megkérdezettek 81%-a jelölte, ezt követte a pulzusszám mérése (67%). Legtöbben a lépésszámukkal kapcsolatban (69%) határoztak meg valamilyen célkitűzést. Minden harmadik hallgató szerint az eszköz hatására többet mozgott és sikerült fenntartania az emelt mozgás szintjét. A hallgatók 44%-a állította, hogy a fizikai aktivitása nem változott az eszköz használatának ellenére sem. A megkérdezettek inkább nem értenek egyet a felsorolt pozitív élettani hatásokkal az eszközök viselésével kapcsolatban. Kutatásunkban is érezhető, hogy a viselhető eszközök hatással vannak a fiatalokra, nyomonkövetik saját adataikat ugyanakkor megkérdőjelezhető, hogy az eszközök önmagukban elég ösztönző hatásúak-e a hallgatók számára az egészségesebb életmód kialakításában.

  • Szakképzés 4.0 és a mérnöktanár-képzés
    12-23
    Megtekintések száma:
    155

    A mérnöktanár-képzés a regionális iparfejlesztés összetett folyamatának egyik apró, de fontos eleme. A korszerű ipari termelés új szerepköröket (munkaköröket) és új kompetenciákat igényel. Ezekre figyelni kell a műszaki képzés minden szintjén, ha felelősen gondolkodunk, és meg akarjuk alapozni a végzett műszaki szakemberek sikeres karrierjét. A mérnöktanár-képzésből kerülnek ki a középfokú szakképzés új tanárgenerációi, az ő szemléletük határozza meg a szakképzés mindennapjait a következő évtizedekben. A képző intézményeknek érzékenyeknek kell lenniük az aktuális és a jövőbeli elvárásokra, a képzési programjuk és az oktatási módszereik megújításával támogatniuk kell a szakképzési rendszer törekvéseit az iparfejlesztés humán erőforrásának biztosításában.

  • Energiamenedzsment térhódítása Magyarországon
    72-79
    Megtekintések száma:
    117

    Mindennapi életünk egyik legfontosabb eleme az energia, azonban, ennek mértéke folyamatosan csökken. Ezért tanácsos a hagyományos energia mellett megújuló energiákat alkalmazni. A megújuló energiaforrások több figyelmet érdemelnek az energiamenedzsment területén, ugyanis a részarányuk egyre növekszik, bár százalékuk kicsi. Jelenleg, Magyarország és az Európai Unió energiapolitikájának iránymutatásai azt a célt tűzték ki, hogy a megújuló energiaforrások felhasználását növeljék. Ezek a direktívák hozzájárulnak a környezeti és éghajlatvédelmi célok eléréséhez, munkahelyek teremtéséhez, területi- és városfejlesztéshez, valamint az energia importtól való függőség csökkentéséhez. A cikkemben be szeretném mutatni az energiagazdálkodás területén alkalmazott számításokat, valamint fel szeretném térképezni azokat az energiagazdálkodási összefüggéseket, amelyek előtérbe kerültek a lakossági energiafogyasztás vizsgálatakor.

  • Személygépjárművek dinamikai modellezési eljárásainak áttekintése
    723-727
    Megtekintések száma:
    208

    A járműdinamikai modellek a modell egyszerűsítése alapján két csoportra oszthatók. Vannak egyszerűsített modellek, amelyek során elhanyagolásokkal élünk: ezek jellemzően a hossz-, oldal- és függőleges irányok közül nem tartalmazzák az összes irányt. Az egyszerűsített modellekre több ok miatt is szükség lehet: vannak szabályozási, becslési, valamint analízis módszerek, amelyek csak egyszerűsített modellek alapján alkalmazhatók, valamint a számítási idő miatt is szükség lehet egyszerűsítésre. Az egyszerűsített modellek mellett léteznek valós modellek, amelyek célja egy virtuális plant biztosítása a valós járműről, virtual prototyping alapú fejlesztésekhez. Ebben a cikkben egy rövid bevezetés után néhány egyszerűsített járműmodell kerül bemutatásra.

  • Konstrukciós megoldások az utoléréses balesetek következményeinek csökkentésére
    Megtekintések száma:
    140

    A baleseti statisztikákat vizsgálva azt tapasztalhatjuk, hogy a közlekedés biztonság fokozása egy indokolt mérnöki tevékenység. A közúti forgalomban részt vevő járművek darabszámának évről-évre történő szignifikáns növekedését a városi infrastruktúra és úthálózat gyakran nem tudja már lekövetni. Ezért a növekvő jármű darabszám természetesen magával vonja a közúti balesetek számának növekvő tendenciáját is. A jármű-konstrukciós ütközésbiztonság fokozás célja, hogy a növekvő balesetszám ellenére a személyi sérüléssel járó esetek számát csökkentse.  A statisztikák szerint a balesetek jelentős része városban és az elővárosi szakaszokon történik. Ezen balesetek jelentős hányadát az utol-éréses balesetek adják. Jelen tanulmány az utol-éréses balesetek következményeinek csökkentése érdekében alkalmazott konstrukciós lehetőségeket vizsgálja, első sorban a vétlen jármű és utasai védelme érdekében létrehozott technológiákra fókuszálva. A jelenleg alkalmazott technológiák mellett jövőbemutató lehetséges megoldások és konstrukciós lehetőségek is bemutatásra kerülnek. A fejlesztés és kutatás nem koncentrálódhat csak az ütközésbiztonság fokozására, figyelembe kell venni a jármű tömegének optimalizációját is. Ezen látszólag ellentétes követelmények teljesítése csak új anyagok alkalmazásával, meglévő anyagok integrációjával lehetséges. Ezért a tanulmány a járművek gyűrődő zónáiban alkalmazott fémhabok optimálisabb kihasználásával is foglalkozik. Továbbá megfogalamzásra kerül egy, a Mercedes által kifejlesztett Pre Safe Plus® rendszeren alapuló optimalizált fékasszisztensi megoldás az ütközési energia nagyobb mértékű abszorbciója érdekében.

  • Az Ipar 4.0 keretrendszere, valamint a kapcsolódó technológiák
    213-223
    Megtekintések száma:
    1416

    Az erősödő verseny és a globalizáció következtében megváltozott a vállalatok mikro- és makrokörnyezete. Az Ipar 4.0 a negyedik ipari forradalmat jelenti, amely során szorosabban fonódik össze az információs technológia és az automatizálás, ezáltal alapvetően megváltoznak a gyártási módszerek. Nem csupán a technológia térhódításáról van szó, hanem az üzleti folyamatok paradigmaváltásáról is. Az Ipar 4.0 a hazai vállalatok számára is egyre inkább napi valósággá válik, egy új szintre fogja emelni a gyártásban felhasznált erőforrások és szereplők közötti interakciókat. Véleményem szerint az Ipari 4.0 át fogja alakítani a termelés szerkezetét – és meg fogja változtatni a globális versenyképességet – új lehetőségeket ad a vállalatoknak az értékteremtéshez. Kutatásomban bemutattam az Ipar 4.0 fogalmát, az újszerű technológiáit, keretrendszerét és a kapcsolódó technológiákat, feltártam az intelligens logisztikai megoldásokat és az Ipar 4.0 legfontosabb előnyeit. A fenti eszközök használatakor lényegében nem csak az ipar robbanásszerű fejlődéséről van szó, hanem a teljes gazdaság digitalizációjáról, mely az egész társadalmat érinti. Fontos, hogy a kis- és középvállalkozások is reagáljanak az új technológiai lehetőségekre, egyébként jelentős mértékben lemaradnak.

  • A Z generáció felsőoktatással kapcsolatos motivációinak és elvárásainak vizsgálata
    1-13
    Megtekintések száma:
    497

    Jelenleg a középfokú intézményekben tanulók, akik az elkövetkezendő néhány évben válnak “vevőivé” a felsőoktatásnak, az úgynevezett Z generáció tagjai. A Z generáció az 1990-es évek elejétől a 2000-es évek végéig született és jelentősen különbözik az őt megelőző Y generáció tagjaitól. Nevezik őket a Megosztó Generációnak, de Digitális Generációnak is. Az ő generációjuknak teljesen mások a tanulási szokásai, a tanulással, tudással kapcsolatos elvárásai. Ez felveti a kérdést, hogy a hagyományos tanítási, oktatási  módszerek mennyire alkalmasak az ő fejlesztésükre, hatékony képzésükre. Jelen tanulmányban a szerzők kvalitatív módszerekkel vizsgálják a középfokú intézmények jelenleg 11. évfolyamos hallgatóit, általánosságban a felsőoktatással, kiemelten pedig az üzleti felsőoktatással szembeni elvárásaik tekintetében.

  • Digitalizáció hatása a hazai kereskedelmi stratégiákra
    318-333
    Megtekintések száma:
    1386

    Tanulmányunk célja, hogy feltérképezzük a digitális tér illeszkedését napjaink és a jövő kereskedelmébe és meghatározzuk a digitalizáció hatását a hazai kereskedelmi stratégiákra. A fogyasztók információszerzési és vásárlási szokásai drámaian megváltoztak. A ma fogyasztója számára elsősorban a kényelem, a hatékonyság (a termékhez való gyors, kényelmes hozzáférés a megfelelő ár-érték arányban) és az élmény jelentik azokat a kulcstényezőket, melyek alapján döntését meghozza. A kereskedők igazodva ezekhez újszerű kereskedelmi stratégiákat alakítottak ki, melyeknek szerves része a digitalizáció vívmányainak felhasználása. Ennek egyik vetülete az e-kereskedelem egyre erőteljesebb globális fejlődése. A hazai online kereskedelem is évről évre jelentősen bővül. 2018. évi adatok alapján a belföldi és külföldi online értékesítés volumene meghaladta az 1000 milliárd forintot. A hazai online fogyasztók egyre gyakrabban és egyre nagyobb értékben vásárolnak az interneten. Az online bevásárlás virtuális valóság platformokon való megvalósulása pedig élményszerűbbé teheti ezt a vásárlási módot. A webshopoknak újabb fogyasztói igényeknek kell megfelelni és a megrendelt árut mielőbb, lehetőleg 24 órán belül kiszállítani. A csomagok kézbesítésének számos változata kezd egyre népszerűbbé válni (pl. csomagautomaták, pick pack pontok). A hagyományos csatornákat sem szabad azonban eltemetni. Óriási előnyük, hogy a vásárló több érzékszerven keresztül válogathat a termékek között és az impulzusvásárlásnak is nagyobb teret enged. Ezt a kor követelményeinek megfelelő digitális technológiával kombinálva teljes körű vásárlási élmény nyújtható. Felismerve ezt az igényt az online és hagyományos csatornák manapság sok esetben már keverednek (pl. multichannel, omnichannel, crosschannel) és rengeteg lehetőséget nyújtanak a fogyasztóknak a vásárlási folyamat során. A vásárlók kényelmét szolgálja a hagyományos üzletek eladóterének optimalizálása és a vásárlói útvonalak digitális technológiákkal (pl. digitális polccímke) való támogatása is. Az újabb innovációk a vásárlási folyamat automatizációját vonják maguk után és szenzorok (pl. Amazon Go) vagy robotok (pl. Pepper) segítségével teszik kényelmesebbé és személyre szabottabbá a vásárlási folyamatot. A digitális személyi asszisztensek az eladószemélyzet digitális változataként fognak feltűnni a jövőbeli vásárlásaink során.

  • Development of a Small-Scale Plastic Recycling Technology and a Special Filament Product for 3D Printing
    365-371
    Megtekintések száma:
    316

    In our days, the fight against pollution has become a real challenge for the state. recycling is one of the solutions that is adopted in several nations to reduce the rate of plastic discarded in nature. The amount of plastic waste has been increasing for decades contributing to the environmental pollution that is one of the most serious problem of the mankind. according to the statistics not only the household plastic waste, but the industry discharge is increasing because the utilization of plastic as a raw material is more and more extending. plastic can be found in a lot of products, huge number of bottles, plastic bags, computers, auto parts are sold every day. The current applications for using recycled plastics in fabrication and design are fairly limited, on a small scale, plastics (such as abs, HDPe1, or Pe2t) are shredded and formed into pellets, and then either extruded into lament to be used in existing 3d printers, or injection molded into small parts and pieces of larger components. at a large scale, recycled HDpE is melted into sheets and either used directly as sheets in construction, or then heat formed from a sheet into components for construction. these methods of fabrication using recycled plastics are the norm because of their straightforward processes. nevertheless, each method leaves some complexity to be desired. This paper we study the types of plastics and diagnose the pollution caused by the latter. this allowed us to design and size a recycling station of plastic into filaments for three-dimensional printers. this station which will contribute to the fight against pollution. the station consists of two machines for grinding of the plastic and the other for the extrusion of the desired filaments. we were able to make a theoretical academic study on both machines and also we designed with solidworks 2015. The theoretical study is spread of the mechanical calculations necessary to the design and validation of the structure using the tools. as the prospect of this project, we want to complete the achievement of this station while completing the crusher and extruder mechanically. then switch to electric and electronic parts (introduction of engines, sensors and wiring...). In the case of waste plastics that are recyclable and reusable. the most widely used are polyethylene terephthalate (pet, used for synthetic fibers and water bottles), and second high-density polyethylene (hdpe, used for jugs, bottle caps, water pipes).

  • A digitalitás és a fenntartható versenyképesség tényezői hazai viszonylatban
    217-226
    Megtekintések száma:
    171

    A nemzetközi kapcsolatok élénkülése és a technológia fejlődése összefüggésben van az erősödő globalizációs tendenciákkal. Ezek a folyamatok növelik az országok egymásrautaltságát, ugyanakkor a köztük lévő versenyt is. A verseny tényezői folyamatosan változnak, átértékelődnek, melynek következtében a hagyományos elemek mellett újabbak jelennek meg, illetve a meglévők összetevői belül arányeltolódások észlelhetők. Egy ország gazdasági teljesítménye egyre nagyobb mértékben függ a tudástól és a technológiától, gazdasági sikere pedig a tudás alkalmazásától. A tanulmány célja, hogy az IMD versenyképességgel foglalkozó kutatóközpontja és a koreai székhelyű SolAbility cég által készített komplex indikátorok segítségével Magyarországnak az előbb említett versenyben való szerepét meghatározó és azt formáló proxijait bemutassa és elemezze, továbbá felhívja a figyelmet mindazon tényezőkre, melyek jelentősen befolyásolják a jövőben országunk gazdaságát.

  • E-sportra vonatkozó motivációs vizsgálatok egyetemisták körében
    389-398
    Megtekintések száma:
    370

    Kutatásunk alapját az e-sport népszerűsödése, és annak jelentős ütemben történő fejlődése adta. Hasonlóan sok más sporthoz viszonyítva az e-sport nem csupán sportjátéknak tekinthető, hiszen dinamikusan fejlődő üzletág is egyben, amelyben szereplő érintettek piaci sikeressége nagymértékben függ attól, hogy képesek-e felismerni és megismerni az érintettek, azaz a sportolók, a közönség és a sportklubok igényeit. Kutatásunk során arra a kérdésre keressük a választ, hogy jellemezhető az egyetemisták e-sporthoz való hozzáállása, valamint mi motiválja őket, hogy minél több időt töltsenek az e-sporttal. Többek között arra a megállapításra jutottunk, hogy a hallgatók belsőleg motiváltak, a saját örömszerzés, a saját maguknak való megfelelés mellett, nagyon fontos a tapasztalatszerzés, valamint, hogy magukat folyamatosan fejlesszék, minél több új technikát, módszert tanuljanak meg az adott e-sportjátékkal kapcsolatban.

  • Algoritmizálás játékosan
    105-111
    Megtekintések száma:
    87

    Az EFOP–3.6.1–16–2016–00022 számú, „Debrecen Venture Catapult Program” elnevezésű pályázat „Műszaki kutatói kapacitás bővítése, kutatási szolgáltatások fejlesztése, tudásnégyszög kiépítése a mérnökképzésben” című alprogramjában alakult egy „Mérnöki és innovációs készségeket fejlesztő kutatócsoport”. A kutatócsoport vállalta, hogy készségfejlesztő foglalkozásokat dolgoz ki középiskolások számára matematika, fizika, ábrázoló geometria és informatika témakörökhöz kapcsolódóan. Jelen cikk a számos kifejlesztésre került foglalkozás közül a „Játékos algoritmizálás” című foglalkozást mutatja be, mely foglalkozás során számítógépes játékkal játszva fejlesztjük a diákok algoritmizálási készségét.

  • Családi vállalkozás fejlesztése franchise rendszerben
    390-400
    Megtekintések száma:
    297

    Egy vállalkozásnak folyamatosan fejlődnie kell! Ha csak a „szinten tartás” a tulajdonosok célja, akkor az adott vállalkozás előbb-utóbb lemarad a konkurenciához képest és hátrányba kerül a piaci versenyben. A fejlesztés ütemét és módját a körülmények figyelembevételével kell megválasztani. A számos lehetőség közül jelen cikk keretein belül azt kívánjuk vizsgálni, hogy a franchise rendszer kialakítása alkalmas lehet-e egy hagyományos családi tulajdonú kisvállalkozás fejlesztésére. Jelen kutatásunk során egy esettanulmányból kiindulva modelleztük egy családi fagylaltozó üzlet franchise rendszerben történő terjeszkedését.

  • Controlling módszerek ismerete és alkalmazásuk az Észak-alföldi régió kis- és középvállalkozásainak gyakorlatában
    441-452
    Megtekintések száma:
    364

    A nagyvállalatokhoz hasonlóan a kis- és középvállalkozói kör is igényli mindazokat az információkat, amelyek a vállalkozási tevékenység eredményességét és hatékonyságát tudják biztosítani az általuk hozott megalapozott vezetői döntésekkel. A nagyvállalatokhoz képest a kkv-k jelentős fejlődési potenciállal rendelkeznek, amelyet részben maguk a vállalkozások ki tudnak alakítani esetlegesen új-modern menedzsmenti – üzleti adminsztrációs módszerek bevezetésével, illetve gazdaságpolitikai intézkedések révén (=célzott és hatékony támogatási rendszerrel) lehetővé válhat számukra az a finanszírozási forrástömeg, amely a K+F+I folyamatok gerjesztésével szolgálja a versenyképesség növekedését és a hazai GDP-hez, exporthoz való nagyobb mértékű és arányú hozzájárulásukat. A tanulmányban bemutatásra kerülő elemzésben kitérünk a vizsgálati körbe bevont Észak-alföldi régióba tartozó kkv-k kvezetőinek controlling ismereteire, a controlling eszközök tudatos vagy éppen nem tudatos alkalmazására, az utódlás megítélésére, a vevői és beszállítói értékelésre és a vezetői számvitel egyes területeire. Összességében megállapítható a kis elemszámú minta alapján is, hogy a controlling eszközök használata arányos a vállalkozási mérettel, de ennek ellenére sok közepes méretű vállalkozás vezetője nem igényli a belső információk olyan mértékű gyűjtését és elemzését, amely kifejezetten tudná segíteni a döntéselőkészítés hatékonyságát, pl. a korszerű önköltségszámítási eljárások révén.

  • Quadkopter szimulációja LabVIEW környezetben
    46-49
    Megtekintések száma:
    90

    A cikk célja, hogy egy olyan LabVIEW alapú valós idejű beágyazott rendszerrel támogatott fejlesztőkörnyezetet hozzunk létre, melyet felhasználtunk egy quadkopter valós idejű kinematikai és dinamikai valós idejű szimulációjára, valamint a hozzátartozó állapot visszacsatoló szabályozóra. Az állapot visszacsatoló szabályozó tervezésért LQR alapú módszerrel terveztük.

  • Az európai klubfutball meghatározó bajnokságainak összehasonlító elemzése
    22-35
    Megtekintések száma:
    465

    Napjainkban a sport már nemcsak a szórakoztatásról szól, már nemcsak egy társadalmi összetartó erő, hanem komoly gazdasági és üzleti vonatkozásai is vannak. A sportgazdaságról különálló fogalomként, ágazatként beszélhetünk. A sportvállalkozások egy-egy állam nemzeti jövedelméhez egyre nagyobb mértékben járulnak hozzá.  A futballvállalkozások rendkívül fontos részei ennek a szerte ágazó és összetett rendszernek, a sportgazdaságnak. Vizsgálatomban az európai futball árbevételének 74%-át adó Big 5 bajnokság gazdasági elemzésére, illetve összehasonlításukra vállalkozok. Az UEFA 2019-es pénzügyi jelentésének elemzése alapján megállapítható, hogy a nagy bajnokságok mindegyikében legalább a klubok 60%-a pozitív eredménnyel zárta a 2017-es évet, de a bevételek összetétele arra figyelmeztet, hogy a jövőben a kluboknak a működésükből származó bevételeikre kell nagyobb figyelmet fordítaniuk. Az adatok alapján nyilvánvaló, hogy az ágazat legmeghatározóbb költségeleme a bérköltség. A top5 ligában az árbevétel 53-68%-át ezek a költségek fedik le. Ezek a megállapítások kijelölik az európai labdarúgás gazdasági fejlődésének irányait, illetve a kiemelkedő labdarúgó klubok gazdálkodása példát adhat a tőlük még elmaradottabbaknak, köztük a magyar futballvállalkozásoknak is.

  • Környezeti index és Környezeti Városi Reziliencia Index értékeinek számítása négy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei és négy Győr-Moson-Sopron megyei település esetében
    17-29
    Megtekintések száma:
    110

    A globalizáció és az urbanizáció számtalan kihívással állítja szembe a különböző településeket. A globális problémákra az érintettek fenntartható projektek révén igyekeznek gyógyírt nyújtani. A Brundtland Bizottság 1987-es fenntartható fejlődés definíciójának megalkotása óta a fenntarthatósági szemlélet a gazdaság valamennyi dimenzióját átjárja, így a környezeti dimenziót is. Magyarországon az IBM készített tanulmányt (Lados – Horváthné Barsi, 2011), melyben kulcsszerepet kap az élhető város definíciójában meghatározott zöld, fenntartató megoldások keresése. A fenntartható városok sajátságai, hogy ellenállnak a katasztrófáknak, a sokkhatás bekövetkezte után visszatérnek az egyensúlyi állapotba (Seeliger, Turok, 2013). A rezilienciát a fenntarthatóság egyik pilléreként is említhetjük. Az UN-Habitat közleményében úgy fogalmaz a reziliencia bármely városi rendszer azon képességére utal, hogy képes ellenállni többszöri sokkhatásnak és abból gyorsan felépülni, valamint képes fenntartani a szolgáltatásai folytonosságát (OECD, 2018). Tanulmányomban az ország legkeletibb és legnyugatibb megyéje esetében kívánom prezentálni a népességszám alapján kiválasztott négy-négy legnagyobb városuk környezeti indexének és Környezeti Városi Reziliencia Indexének (KVRI) eredményeit, ezzel feltárni az ország keleti és nyugati határánál vizsgált települések helyzetét a környezeti dimenzió vonatkozásában.

  • A családok pénzügyi helyzetének változása Magyarországon 2000-2019
    712-722
    Megtekintések száma:
    237

    Munkabérből élő családok pénzügyi helyzete számos tényező függvénye.  Meghatározza többek között a munkabér, a szociális támogatások, az adókulcsok alakulása, s az adható kedvezmények nagysága. Az adórendszer a magánszemélyek legnagyobb rétegét érintő részét minden évben, sőt évközben is változtatják, csökkentve ezzel a kiszámíthatóságot és az előre tervezhetőséget. Az elmúlt években az adóterhelés körüli viták során bebizonyosodott, hogy a személyi jövedelemadó kulcsát nem lehet a társadalombiztosítási járulékkulcstól elkülönítetten vizsgálni. A bruttó átlagkereset - a minimálbér illetve a garantált bérminimum emelése okán is - a vizsgált közel 20 év alatt több mint négyszeresére emelkedett. A nettó átlagkeresetnél a növekedés üteme ennél magasabb az adórendszerben történt változások miatt. A kötelezően meghatározott bér a vizsgált évek alatt majdnem közel hatszorosára emelkedett. De mennyivel lett kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb a jövedelmi helyzete egy munkabérből élő átlagos családnak 20 év viszonylatában? A vizsgálatunk során arra keressük a választ, hogy a minimálbérek emelkedése, valamit a törvénymódosítások hatására a megélhetés milyen módon alakult.

Adatbázis logók