A sertéstenyésztés kutatása, ezen belül pedig statisztikai elemzések során egy kifejezetten fontos témakörré nőtte ki magát az értékesítési árak elemzése. A globalizáció által elmondható, hogy napjainkra a világpiac hatásainak folyamatosan kitett ágazatról beszélünk. Ezen felül pedig érdemes kiemelni, hogy más szektorokhoz mérten a külső szabályzás, befolyás hatása kisebb mértékű. Így jelen kutatás célja az volt, hogy azonosítsa az árelemzés témakörében megjelent folyóiratcikkeket és azok alapján megállapítást tegyen a gyakran alkalmazott módszertanokkal összefüggésben, illetve hogy megvizsgálja az árelemzés térbeli elhelyezkedését. A kapott eredmények azt mutatják, hogy az árelemzési gyakorlat főként a piacvezető országokkal összefüggésben történik meg, általában a termékláncot átölelő kérdéskör alapján. A kutatások során elmondható, hogy az utóbbi években egyre összetetteb módszertanok megjelenése tapasztalható, amelyek pontosabb következtetések levonását biztosítják, emellett gyakorlati szempontból a tervezhetőséget is elősegítik.

The following paper analyzing the installation of industrial robotisation in sectors and regions, in addition carry out forcastings on historical data. In recent years, automation and the use of industrial robotics have increased exponentially in the manufacturing sector. Given that companies prioritize enhanced production efficiency, quality assurance, and safety, it is evident that substantial investment and implementation of automation continue to occur in manufacturing facilities worldwide. The number of industrial robots globally has been growing steadily since 2010. However, the rate of growth has slowed from 2020 onwards. The impact of the Covid-19 epidemic was still felt in 2020, but the deployment of industrial robots increased significantly in 2021. Global industrial robot deployment is projected to continue to grow in the coming years, although the rate of increase may vary between regions and countries. The analysis showed a number of differences between regions in the number and growth rate of industrial robot deployments. Asia and Australia are the largest markets for robots and the number of robots deployed is expected to continue to grow in the future. Europe is the second largest market and, although growing at a slower rate, industrial robot deployment is also increasing steadily. In the Americas, growth is slower than in other regions, but still increasing. Global growth trends suggest that there will be further growth in the coming years and that the deployment of industrial robots will become more widespread in different parts of the world.

Tanulmányomban az Észak-Alföld statisztikai régió munkaerőpiaci mutatóit elemzem a 2018 és 2022-es évekre vonatkozólag, hogy feltérképezzem a területi munkaerőpiaci sajátosságokat a mutatók alapján. Az elemzés egyik módszere a Beveridge-görbe. Ez az összetett elemzési módszer a vizsgált térségre jellemző munkanélküliségi ráta és a betöltetlen állások aránya közötti kapcsolat időbeli alakulását szemlélteti grafikus formában. Az elemzés eredményei felhívhatják a figyelmet a térség munkaerőpiacának esetleges problémáira. A szekunder statisztikai adatokat a fellelhető kapcsolódó szakirodalommal együtt párhuzamosan vizsgálom. 

A cikk a 2030-ra várható magyarországi erőművi portfólió összetételét vizsgálja. A vizsgált mutatók az erőműtípusok teljes élettartam alatti fajlagos költsége (LCOE) és teljes élettartam alatti fajlagos szén‑dioxid kibocsátása (LCA(CO2)) szerint vizsgálják. Ezen két mutató – mint célfüggvény – minimumát lineáris programozási módszerrel határozzák meg az erőművi portfólióra. Az eredmények szerint a 2030-ra várható erőművi portfóliók LCOE-minimum értéke abszolút értékben rosszabb, fajlagos értékben viszont jobb, mint 2021-ben. Az LCA(CO2)‑minimum érték pedig mind abszolút, mind fajlagos értékben kedvezőbben alakul 2021-ben. Ezek az eredmények mind a harminc, mind pedig a huszonöt százalékos villamosenergia-import mellett teljesülnek. A húsz százalékos import mellet az abszolút értékek rosszabbul, a fajlagos értékek jobban alakulnak mindkét mutató esetén. Ellenben a 2030-ra végzett számítások eredményei elmaradnak a zöld átmenetet szolgáló Egyensúly Intézet 2030 menetrendtől. Ennek oka a késésben lévő új nukleáris erőmű üzembe helyezésében és az ipar egyre növekvő villamosenergia-igényű átalakulásában keresendő. A vizsgált portfóliók esetében teljesül, hogy a hazai termelés minimum harminc százaléka megújuló forrásokból származik. Ez jelentősen hozzájárul az Európai Unió azon törekvéséhez, hogy az ágazat 2050-re nettó üvegházhatású gázkibocsátás mentes legyen.

Bolygónk klímájának megóvása érdekében fontos, hogy jelentősen csökkenjen az emberiség szén-dioxid-kibocsátása. Az energiaszektor az egyik legszennyezőbb iparág, viszont az elmúlt 20 évben a megújuló energiaforrások gyorsan növekvő ütemben való terjedése jelentősen hozzájárulhat a szén-dioxid-kibocsátás csökkenéséhez. A tanulmányban megvizsgálásra került, hogy Magyarországon milyen energiaforrások felhasználásával állítanak elő villamosenergiát, továbbá hogyan alakult az elmúlt években a megújuló energia aránya a szennyezőbb energiatermelési módokhoz képest. Erős negatív exponenciális kapcsolatot volt feltárható a megújuló energia részarány és az energia szektor szén-dioxid-kibocsátása között, ami alapján az energiaszektor szén-dioxid-kibocsátása jelentős mértékben csökkenthető a megújuló részarány növelésével. Előrejelzésre került a megújuló részarányra a múltbeli adatok és a Nemzeti Energia- és Klímaterv 2023-as felülvizsgált állapota alapján, valamint lineáris előrejelzés készült az energia szektor kibocsátására nézve. Az adatsorok között erős exponenciális kapcsolat áll fent. A tanulmányban vizsgált mindkét modell erős magyarázó erővel bírt, viszont egyik modell sem támasztja alá a klímasemleges energiatermelés lehetőségét 2030-ra.

A globalizált és felgyorsult gazdaságban egyre nagyobb feszültség éri a vezetőket az embertől függetlenített szervezeti célok és az emberi kapcsolatok valósága közötti megfelelésben. Az embert, mint értelemmel és érzékekkel rendelkező lényt, amely a boldogsága felé tör, a pozitív vezetési stílusok igyekeznek a középpontba helyezni és foglalkoznak vele kiemelten a vezetéselmélet területén. Jelen cikkben három ilyen pozitív stílust, az autentikus, a szolgáló és az etikus vezetési elveket és működési körülményeiket hasonlítunk össze a nemzetközi szakirodalom felhasználásával. A mintegy két évtizedet átölelő szakirodalmi időtávból leszűrhető, hogy az etikus vezetés irodalmának evolúciója alábbhagyott, míg az autentikus és szolgáló vezetés irodalmáé tovább fejlődött és fejlődik napjainkban is. A tanulmányban megjelenő összehasonlító táblázat kiemeli a közös és elkülönítő pontokat egyaránt, hogy a magas morális és etikai szint mellett az autentikus stílus elsősorban a vezető személyére, az etikus vezető a szervet etikai színvonalára, míg a szolgáló vezető a beosztott, a másik ember jólétének - akár önfeladás útján is történő - fejlesztésére koncentrál.  A kutatás eredményeit a pozitív stílusok mérőeszközeinek vizsgálatához kívánjuk felhasználni, amellyel a jövőbeni primer, empirikus terepvizsgálatok tudományos megalapozottságát készítjük elő.  

A technológiai fejlődés hatása a munkaerőpiacra és az innovációs folyamatokra kiemelkedő fontosságú kutatási terület. Jelen tanulmány célja a technológiai újítások megjelenésének és gyakoriságának vizsgálata a tudományos publikációkban, különös tekintettel a Journal of Labour Economics folyóiratra 2000 és 2020 között. A kutatás során tartalomelemzési módszer került alkalmazásra, melynek keretében 1405 cikkben 8 különböző technológiai fejlődésre utaló szó és kifejezés (például: technológia, mesterséges intelligencia, gépi tanulás) keresése történt meg. A keresések során a találatok száma és éves megjelenési trendjei is elemzésre kerültek. A vizsgálat során 9469 találatot sikerült azonosítani, melyek azt mutatják, hogy az esetek 64,7%-ában legalább egyszer előfordult valamely technológiai kifejezés. Az éves trendek elemzése alapján csak bizonyos kulcsszavak (technológia, mesterséges intelligencia és gépi tanulás) esetében figyelhető meg növekedés. A cikkek kisebb részében, mindössze 1%-ában található legalább 50 alkalommal említés technológiai vonatkozású kifejezésekre. Az eredmények azt mutatják, hogy bár a technológiai fejlődés témája jelentős szerepet kap a munkaerőpiaci kutatásokban, a megjelenési gyakoriság és a mélységi elemzések jelentős változatossággal rendelkezik. A technológiai fejlődésre utaló kifejezések megjelenésének növekedése főként a mesterséges intelligencia és gépi tanulás területén figyelhető meg. Az eredmények egyetlen folyóiratra vonatkoznak, így további kutatások szükségesek más munkaerőpiaci folyóiratok bevonásával a reprezentativitás érdekében.

The following research was conducted mainly with the motive for  creating an urban heritage proposal in Hungary, in the city of Miskolc. The area of focus was the former ironworker’s colony of the Diósgyőr-Vasgyár region.   The historical urban development of the ironworker’s colony is examined here.  Emphasis is given to to the preservation of the unique architectural styles and urban fabric of the colony. Additionally, an assessment is undertaken about the colony's building conditions and a plan was created for strategic preservation. It is to be combined with adaptive interior building modifications for the purpose of improving living standards for occupants. The research also takes into account meeting modern-day living needs in the space of historical urban heritage preservation.The urban heritage legislation of Hungary that is relevant to this research has also been outlined here. The ultimate objective is to simultaneously preserve the colony's historical prestige and satisfy contemporary needs thus making this research a very useful guide for situations involving urban heritage conservation within evolving urban settlements. 

Vajon milyen elektronikusan elérhető tartalmakat preferálhatnak a hallgatók? Kérdőíves felmérést végeztünk, melyben rákérdeztünk az egyetemi hallgatók tanulási szokásaira: hol, hogyan, kivel, mikor, mennyit, honnan tanulnak? Használnak-e problémamegoldó szoftvereket? Tájékozódnunk kell róla, hiszen a tanulási szokások, stratégiák jelentősen megváltoztak az utóbbi években. A kérdőívre adott válaszokat figyelembe véve felhívjuk a figyelmet néhány oktatási színvonalat javító tevékenységre.