Keresés
Keresési eredmények
-
Sertéshús és sertéshúskészítmények fogyasztási szokásai, trendjei
81-97Megtekintések száma:240Az egészség- és környezettudatossággal kapcsolatos tendenciákkal a fogyasztási szokások is változnak, különösen a hústermékek esetében. A húskészítmények fogyasztásával kapcsolatos egészségügyi, erkölcsi és etikai aggályok ismét a figyelem középpontjába helyezték a sertéshúst és a belőle készült termékeket, és - ahogyan az a múltban is történt - rávilágítottak azok "egészségtelenségére". E tanulmány célja, hogy összefoglalja a jelenlegi sertéshúsfogyasztási szokásokat, ismertesse az azokat befolyásoló tényezőket, és irányt mutasson a hazai és nemzetközi trendek elemzésével. A fogyasztási statisztikák elemzésén keresztül bemutatjuk, hogyan változott a sertéshúsfogyasztás az elmúlt években a különböző európai országokban és Magyarországon. A fogyasztási adatok mellett megvizsgáljuk a fogyasztást alakító vásárlási szokásokat, az online és offline vásárlás alakulását, valamint a termékpályát leginkább befolyásoló trendeket. A háztartások fogyasztásának elemzése mellett bemutatjuk a sertéshúsfogyasztás fő célcsoportjait is. Ezt követően a sertéshús marketingmixének jellemzői kerülnek meghatározásra, azaz a jellemző termékkategóriák, a márkaépítés, a helyettesítő termékek veszélye, az árviszonyok nemzeti és nemzetközi szinten, végül pedig a jellemző értékesítési csatornák is elemzésre kerülnek. Az elemzést követően tanulmányunk megállapította, hogy a sertéshús egy ízletes, sokféleképpen elkészíthető hús, amely az európai és a magyar konyha nélkülözhetetlen alapanyaga. A fogyasztói szokások változása jelentős hatással volt a sertéshús fogyasztására, mind környezeti, etikai, állatjóléti, az egészségtudatossággal összefüggésben, sőt vallási szempontból is.
JEL-Kód: M31 -
A fenntartható fejlődés értékei és az egészségtudatos életstílus elemzése középiskolás diákok körében
41-62Megtekintések száma:236Legfontosabb megállapításunk, hogy a középiskolások körében is megfigyelhetők azok a csoportok, amelyek az egyes fenntartható fejlődéshez kapcsolódó értékekkel azonosulnak.
A legtöbb kritika az önbevalláson alapuló kutatásokat azért éri, mert a valós cselekvést mérni csak korlátozottan képesek, mely jelen esetben is fennáll. Azonban látszik, hogy a Z generáció több mint felének fontosak az egészség- és környezetvédelemmel kapcsolatos, illetve a helyi értékek. Ez azt jelentheti, hogy a diákok jelentős része bevonható lehet a tudatos fogyasztói körbe, amennyiben megfelelő csatornán eljutnak hozzájuk a szükséges ismeretek, és lehetőségük van bizalmat kiépíteni a megfelelő termékekkel, szolgáltatásokkal. A fogyasztók jellemzően akkor vásárolnak „tudatosságot mutató” terméket, ha hisznek abban, hogy ezzel ténylegesen hozzájárulnak valamilyen környezeti vagy társadalmi kérdés megoldásához (KOVÁCS, 2013), és ez fokozottan igaz lehet erre az érzékeny, sok esetben szkeptikus korosztályra (SZÉKELY, 2013). Mivel ez a korosztály egy jól meghatározott helyen, az iskolában elérhető, így fontos, hogy minden, a tudatos cselekvéshez szükséges információt megkapjanak. Minél jobban informált egy fogyasztó, annál nagyobb az esélye annak, hogy a tudatos alternatívát választja, ezenkívül fontosak a vállalati és kormányzati intézkedések is, melyek segítségével még nagyobb sokasághoz juthatnak el hasznos információk és a javasolt cselekvésmódok (LÁNG, 2003). A kutatásban megjelenő csoportok közül is azokat érdemes a különböző irányzatokhoz közelebb hozni, amelyek valamilyen formában már egy-egy tudatos tevékenységben vagy magatartásformában benne vannak. Számukra esetleg a célok lesznek ismeretlenek, viszont a cselekvési hajlandóság várhatóan sokkal nagyobb, mint társaik körében (SZMIGIN et al., 2009). Mivel a C generáció tagjaihoz már elsősorban a „Mi”, azaz a többes szám első személyben megfogalmazott üzenetek jutnak el, így a nekik szánt marketingkommunikációs stratégiát érdemes a kutatási eredmények tükrében erre felépíteni. A cselekvési hajlandóság növelésére pedig olyan alkalmazásokat és mozgalmakat érdemes létrehozni, melyek nekik és róluk szólnak.
A négy különböző, feltárt csoport más és más kommunikációs stílusban érhető el. A Divatkerülő tudatosak szegmensének vizsgálata során önkéntes egyszerűségre hasonlító karaktert találtunk. Ez a mentalitás fakadhat a korosztály specialitásából, melyben a divat elutasítása, a különlegesség, az individuum előretörése a tanuló célja. Ez nem különbözik a korábbi generációktól. Viszont ebben a csoportban a trendek elleni lázadás mellett láthatjuk az általuk és a társadalom által közvetített értékek fontosságát, amelyek a hagyományok, az egészség, a természet. Ezt a csoportot leginkább a közös értékek és a különlegesség (a közösségen belül) üzenetével lehet elérni. Őket már nem kell meggyőzni a címben szereplő értékek fontosságáról, csupán napi rutinná tenni életükben ezek alkalmazását fogyasztói döntéseik meghozatalakor.
A második szegmens képezi azokat, akik másoktól várják a problémák megoldását. Saját felelősségüket az egészségük és a személyes környezetük kapcsán elhárítják, és csak önkifejezésüket érzik hangsúlyosnak. A Passzív „gólyák” kapcsán az érdektelenséget és a tudatos cselekvéstől való elfordulást láthattuk. Mind a második, mind a harmadik szegmens esetében a legcélravezetőbb saját felelősségük bemutatása, illetve megerősítése lenne. Ez a két csoport jellemzően alsóbb évfolyamokon tanul, így az iskolai oktatás keretében is több idő van a bevonásukra.
A Tudatos Individualisták azok, akik elvi szinten a leginkább magukénak érzik a LOHAS csoport értékeit. Náluk is az értékek elmélyítése és a napi rutinba való beemelése lenne a cél. Mivel ők elfogadják és követik a napi divatot és életstílus trendeket, feléjük mindenképp az ezekre építő kommunikáció lehet célravezető (például: mainstream média, zene, ruházat).JEL-kódok: A13, D70, I12, Q56
-
Egészségtudatosság sajátos vonásai a 11-17 éves magyar fiatalok vonatkozásában az ezredfordulót követően a HBSC kutatás adatai alapján – Szakirodalmi áttekintés
33-44Megtekintések száma:738A tanulmány célja a 11-17 éves magyar fiatalok egészségmagatartásának bemutatása. A kutatás során hazai és nemzetközi primer kutatásokon alapuló cikkek, valamint az "Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása” (HBSC) elnevezésű nemzetközi kutatás részeként Magyarországon végzett felmérés eredményeit elemeztük. A kutatás célja a 11 és 17 éves korosztály egészséget befolyásoló szokásainak és egészségi állapotának felmérése, az eredmények időbeli és nemzetközi trendjeinek követése és az egészségi mutatókat befolyásoló tényezők felderítése. Tanulmányunkban bemutatjuk az egészséget támogató (táplálkozás, fizikai aktivitás), illetve kockázatot jelentő magatartásformák (dohányzás, alkoholfogyasztás) eredményeit és jellegzetes változásait az elmúlt 5 hazai felmérés (2002, 2006, 2010, 2014, 2018) adatai alapján. A tanulmány során korábbi hazai kutatási eredmények adatait felhasználva végeztünk dokumentumelemzést, mely során tapasztalt kedvező adatok rávilágítanak arra, hogy elindult már egy folyamat, de még a hosszú út elején járunk. A legnagyobb problémát a gyerekek jelenlegi életmódjában a tudatos magatartás hiánya okozza. A legtöbben nincsenek tisztában az életmód egészségre gyakorolt hatásával.
JEL-kódok: I12
-
The Competitiveness of Hungarian Micro-Enterprises in the Pasta Market
51-60Megtekintések száma:123By analysing the long-term competitiveness of Hungarian dry pasta making micro and small businesses, I intend to explore its strategic potential. The changes in the competitiveness of the dry pasta sector in Hungary between 1969 and 2019 were analysed with the help of contemporary periodicals from the database of the Hungarian Agricultural Museum and Library. The changes in the competitiveness of the Hungarian dry pasta market over the period 1969-2019 were analyzed according to the six aspects of diamond model: factor conditions, demand conditions, corporate strategy, structure and rivalry, relating and supporting industries, government regulations, change. Looking at future trends in the dry pasta market, the bidirectional impact on the competitiveness of the pasta market will be affected. One effect is to move towards horizontal networking as a result of globalization, making the pasta company that is able to negotiate better in the food supply chain more competitive. The other effect is the trend of local patriotism, which stimulates the development of micro-regions and originates in the initiative of the locals: innovation of flavours, innovation in raw materials, possibilities of Hungarian ethnocentrism. In addition, retail brands are expected to grow further. As retail chains do not pass on any gains from the increase of their export volume to the processors, the manufacturers’ own brand is weakened. The study provides a long-term overview of the changes in the competitiveness of companies operating in the dry pasta market. There has been a tremendous change over the last eighty years with the innovative transformation of the pasta industry. At that time, almost all pasta products were made at home, and today the pasta group is competing for housewives by employing industrial designers.
JEL Codes: M31, M39
-
A 2009. évi pénzügyi és gazdasági válság hatása az élelmiszer-kiskereskedelemre a fogyasztói bizalom tükrében – javuló trendek, ébredező fogyasztói bizalom
47-59Megtekintések száma:79Az élelmiszer-kiskereskedelem volumene 2014-ig mennyiségben aggasztó mértékben csökkent, míg értékben folyamatos növekedés volt tapasztalható. A felhasznált Gfk és Nielsen adatok alapján látható, hogy az élelmiszer-kereskedelemben tevékenységet folytató vállalatok forgalmában, üzletszám-alakulásában, illetve forgalmi részesedésük változásaiban is megnyilvánulnak a válság által kialakult új szokások.
A növekvő Fogyasztói Bizalom Index és részindex adatok elemzése során kiderült, hogy mélypontként a 2009-es év tekinthető. A Match-Profi-Cora hálózat kivonulása 2012-ben ment végbe, egyértelműen a válság hatására hozott piaci lépésként. A 2013-as év FBI értékei alapot nyújtottak a 2014-es év pozitív változásaihoz. További kereskedelmi szereplő nem hagyta el a piacot 2008-2014 között. Forgalmát tekintve vezető helyen állt a TESCO, melyet a 2014. évi adatok alapján a CO-OP és a CBA követ a sorban. A 2015. évi komplex Fogyasztói Bizalom Index adatok kedvező irányt mutattak, habár az ACNielsen Piackutató Shopper Trends című felméréséből az derült ki, hogy a hazai vásárlók még mindig úgy érzik válságban van a gazdaság. A JANKUNÉ, STAUDER és GYÖRE (2012), valamint RAMPELL (2009) által prognosztizált trendek többsége reálisnak bizonyult, így például a kényelmi boltok szerepének növekedése vagy a hűségprogramok növekvő megjelenése. Nem várt trend az egészséges termékek fogyasztásával járó jó közérzet trendje, a magyar termékek vásárlásának trendje és a technológiai fejlődés nyújtotta trend.
Az időközben megjelenő új feltételek, szabályozások ugyancsak akadályt gördítettek a kereskedelmi szereplők elé (is). Ezeknek meg kellett felelni, ugyanakkor kitörési alternatívát is keresni kellett. A vasárnapi kereskedés tilalma szolgál erre leginkább példaként. Nem volt kérdés, hogy a vásárlóknak időre lesz szükségük ahhoz, hogy elfogadják az új szabályozást, erre azonban hamar új magatartásformát hoztak létre. Élelmiszerköltéseiket korábbi időpontra hozták. Erre a trendre alakított ki akciós struktúrát a Lidl, Spar és a Reál is.
A 2016-os év kilátásai bizakodásra adnak okot. Egyrészt az online kasszarendszer a kereskedelem „kifehérítését” segíti elő, másrészt a személyi jövedelemadó kulcsa 16%-ról 15%-ra mérséklődött, így a többletköltés realizálódhat az FMCG vásárlások során is.JEL-kód: M30 General
-
Az egészségtudatos élelmiszer-fogyasztás netnográfiai vizsgálata a digitális korban
19-38Megtekintések száma:756Az egészségtudatos életmód és az egészségesnek vélt élelmiszerek fogyasztása globális és hazai értelemben is egyre jelentősebb szegmensként jelenik meg. A digitalizációnak köszönhetően új és újszerű lehetőségek széles tárháza áll a fogyasztó rendelkezésére a számára hasznos információk megszerzésére. A kutatásunkban a legfőbb célkitűzésünk, hogy felmérjük a digitalizáció hatásait az egészségtudatos élelmiszer-fogyasztás terén. Jelen cikkben egy netnográfiai megfigyelés segítségével vonjuk górcső alá a közösségi média egyes platformjait (Facebook, Instagram és Youtube) és vizsgáljuk az influenszerek szerepét az egészségtudatos élelmiszer-fogyasztás esetében. A szekunder kutatás során tisztáztuk az alapvető definíciókat és feltérképeztük a legfrissebb és közeljövőbeli trendeket. A primer kutatásnál a netnográfiai felmérést két szakaszban bonyolítottuk le (2018. szeptember, október és 2019. december). A cél a két szakasz megfigyelési eredményeinek összehasonlítása mellett a kutatás kiszélesítése volt. A megfigyelésünket kizárólag magyar nyelvű oldalakon hajtottuk végre. Elemeztük az egészséges táplálkozással kapcsolatos Facebook-oldalakat és -csoportokat. A vizsgált témakörrel (pl. „egészséges életmód” és „tudatos táplálkozás”) kapcsolatos kifejezéseknél az esetek többségében ugyanazokat az oldalakat azonosítottuk. Tehát egy adott oldal több keresőkifejezésnél is megjelent. A csoportoknál pedig jellemző, hogy a csoport létrehozói egyszerre 4-5 kulcsszót is megadnak a címben. Felmértük az egészségtudatos, „mentes” és növényi alapú táplálkozással kapcsolatos ékezetes és ékezet nélküli hashtagek említés-számát. A vizsgált hashtagek többségénél megállapítottuk azt a tendenciát, hogy azok ékezetes változatai az elmúlt egy évben nagyobb növekedést értek el, mint az ékezet nélküliek. Továbbá rendszereztük a Youtube-csatornával rendelkező magyar influenszereket. Az eredmények alapján kijelenthető, hogy hazánkban az egészséges táplálkozás és egészséges életmód témakörökben viszonylag kevés influenszer működtet nagyobb feliratkozószámmal rendelkező csatornát. Összességében elmondható, hogy a közösségi médiában az egészséges életmód említése komplex módon érvényesül, és kevésbé szűkíthető le csupán az egészségtudatos élelmiszer-fogyasztásra.
JEL besorolás: M31
-
A vendégelégedettség/elégedetlenség és panaszkezelés a magyar házon kívüli étkezési szektorban
3-18Megtekintések száma:131A magyar éttermi látogatók többsége viszonylag magas elégedetlenségi szinttel rendelkezik, viszonylag magas az egy főre jutó átlagos panasz-okok, elégedetlenségi okok száma (2,51%), különösen igaz ez a 3. számú szegmensre (alacsony lojalitás, magas panaszhajlandóság, 2,6), illetve a 4. számú szegmensre (magas lojalitás, magas panaszhajlandóság, 2,7). A magas panaszhajlandóság ellenére az éttermi személyzetnek adott szóbeli és dokumentált írásbeli panaszok aránya (főleg az utóbbi) alacsony, így a vendégelégedetlenség okai döntő részben rejtve maradnak. A panaszkifejezés általános módja a negatív szájreklám, illetve a borravaló csökkentése és elhagyása. Az éttermi szolgáltatások színvonala növelésének és a vendégelégedettség javításának a lojalitás erősítésének elengedhetetlen módja a panaszmenedzsment-rendszer fejlesztése, a panaszok dokumentálása és hatékony kezelése. Fontos a panaszmenedzsment rendszerhez kapcsolódó éttermi személyzeti ösztönzés is. Ezen rendszer hatékony kiépítését jelentősen elősegítheti az éttermek és vendéglők jól elvégzett vendégszegmentálása és az arra épülő termék és szolgáltatás kifejlesztése.
JEL-kód: D12
-
A soltvadkerti borok előállításának és fogyasztásának aktuális kérdései
125-131Megtekintések száma:47Összességében megállapítható, hogy bár a fogyasztók részéről nő az érdeklődés az alföldi borok iránt, de még hosszú út vezet a régi jó hírnevének visszaállításáig. Ennek első lépéseként tekinthetünk arra, hogy Frittman János soltvadkerti borász 2007-ben megkapta az „Év bortermelője” címet. A helyi borászok a megoldást a borok minőségének javításában és aktívabb marketing tevékenységben látják. Reméljük, hogy mind a hazai, mind a nemzetközi borversenyeken elért sikerekkel, és az új fejlesztésekkel jó úton haladnak e felé.
-
Funkcionális élelmiszerek növekvő népszerűsége – A hazai cereáliapiac fogyasztói megítélése
23-37Megtekintések száma:138Mai modern életstílusunk, a civilizációs betegségek, valamint az elöregedő társadalom problémája fokozottabb odafigyelést hívtak életre egészségünkre nézve, amelynek megőrzésében fontos szerepet tölt be az egészséges táplálkozás és a tudatosabb termékválasztás. A fogyasztók megnövekedett igényei és elvárásai túlmutatnak az élelmiszerek alapvető funkcióján és ízletességén. Egy élelmiszer akkor válik igazán versenyképessé az egészségtudatos fogyasztók körében, ha kedvező hatása van egészségünkre, úgynevezett funkcionális előnnyel rendelkezik.
Hazánkban a funkcionális élelmiszerek egyre növekvő népszerűsége szintén az egészségtudatosság erősödésével indokolható. A cereáliapiac általános trendjeit vizsgálva, mint a funkcionális élelmiszerkategória egy kiváló példája, látszik, hogy a müzli és gabonapehely fogyasztása egyre növekszik, ami nyomon követhető az emelkedő mennyiségi eladásokban és árbevételekben is. A Neticle program által végzett kutatás alapján elmondható, hogy a fogyasztók az utóbbi években egyre inkább összefüggésbe hozzák az egészséget a cereáliapiac termékeivel.
Összefoglalva tehát bebizonyosodott az a feltevés, miszerint az egészségtudatosság erősödésével a fogyasztók igényei is megváltoztak az élelmiszerpiacon, nagyobb hangsúlyt kap az egészséges táplálkozás, a vásárlók nyitottabbak a termékek egészséggel kapcsolatos üzeneteire. Az egészségtudatosság tekintetében felmerülő új igények megfelelő beazonosításával, hatékony termékfejlesztéssel és az egészségüzenetekre fókuszáló marketingkommunikációval a funkcionális terméket előállító vállalatok is profitálhatnak.JEL-kódok: I12, I15, M31
-
Az élelmiszer-fogyasztói magatartás vizsgálata online környezetben: Létezik-e hazánkban digitális élelmiszerfogyasztó?
29-38Megtekintések száma:382Az utóbbi években gyökeresen megváltozott a piac egyik legfontosabb szereplője, a fogyasztó. Különféle kutatások már „digitálisan felvilágosult” polgárnak titulálják őket. A „hagyományos” fogyasztók magatartásának legfőbb jellemzőiről számos kutató értekezett a korábbiakban. Azonban a digitális fogyasztókkal kapcsolatos kutatások, főleg hazai körökben még kezdeti stádiumban vannak.
Jelen cikkben a legfőbb célkitűzésünk, hogy meghatározzuk az online fogyasztói magatartás tendenciáit hazánkban, különös tekintettel az élelmiszerekkel kapcsolatos információk és vásárlási lehetőségek függvényében. A közlemény végén szándékunkban áll megválaszolni a címben feltett kérdést, ami egyben a kutatási kérdésünk is, azaz: „Létezik-e hazánkban digitális élelmiszerfogyasztó?
A vizsgálataink során az online (digitális) fogyasztó vásárlási magatartásának folyamatát vettük alapul. Az egyes lépéseket releváns és aktuális szakirodalmi elemzésekkel térképeztük fel. Az országos, reprezentatív kérdőíves megkérdezésünk (N=1000) segítségével az élelmiszerekhez kapcsolódó online információkeresést és a webáruházakban történő vásárlási lehetőségeket vizsgáltuk részletesen.
A kényelmi szempont – a szakirodalmi ismertetéshez hasonlóan – a leginkább előnyös jellemzője az online vásárlásnak. A webáruházaknál a többi vizsgált tényező középértékekhez való közeledése a fogyasztók vásárlási magatartásában bekövetkező bizonytalanságot mutatja, amely bizalmatlanságot eredményez az élelmiszervásárlásoknál.
Összességében elmondható, hogy az élelmiszer-fogyasztói magatartással kapcsolatos szakirodalom és a kutatások többsége nem különíti el megfelelően az online (digitális) fogyasztó szerepeit és leginkább a végső vásárlásokra helyezik a hangsúlyt. A szakirodalmi kutatásaink alapján kísérletet tettünk a digitális élelmiszer-fogyasztók differenciálására az online magatartásuk alapján, amely során öt a későbbi kutatásainkat megalapozó hipotetikus kategóriát különböztettünk meg. -
Lehetőségek és akadályok az egészséges élelmiszer-fogyasztás területén
65-76Megtekintések száma:289Tanulmányunk központi feltevése volt, hogy Magyarországon az anyagi helyzet, a tudatosság szintje, valamint az „identitás” döntő módon befolyásolja azt, hogy ki vállalja az egészséges táplálkozáson alapuló életmódot. Az egészségtudatosság és a pénzügyi attitűd között is vélelmeztünk összefüggést, valamint az egészségtudatosság a viselkedési szándék és a normatív hiedelmek között is pozitív kapcsolatot feltételeztünk. Kutatásaink megerősítik: A tapasztalati attitűd, a viselkedési szándék és a környezetben észlelt normák szoros kapcsolatban vannak azzal, hogy egészségesen táplálkozik-e az egyén. Várakozásaink szerint azoknak a hölgyeknek határozza meg elsősorban a tudása és a tájékozottsága a táplálkozási szokásait, akik magasabb jövedelemmel rendelkeznek. A kutatásunk igazolta: a jövedelem növekedésével, mind meghatározóbb szerephez jut a tájékozottság és a tudás. A jövedelem tehát sorsdöntő abból a szempontból, hogy képes-e valaki Magyarországon egészségesen táplálkozni – ez ugyanis sokkal drágább és időigényesebb, mint a rutinszerű, nem átgondolt étkezés. Akiknek a táplálkozási szokásait saját bevallása szerint az anyagi helyzete határozza meg leginkább (és nem a tájékozottság/tudás, vagy a márkahűség) – az átlag alatti jövedelem kategóriába esnek. Ez a csoport szorongóbb a pénzügyek területén, jellemző rájuk a költségvetés tudatosság, és az akcióvadászat is.
JEL-kódok: E21, H31, H51
-
Az ételfogyasztás megatrend kapcsolódásai
19-27Megtekintések száma:363Jelen munka az ételek, az ételkészítés hívószavait, a velük összefüggésben lévő megatrendek bemutatását célozta meg. Tágabb perspektívában tekintette át, hogy mi minden mozog együtt a food-ról hozott döntéseink esetén.
Az étel és az étkezés alapvető szükséglet az emberek számára. Tudjuk, hogy ez még ma sem mindenhol és mindenki számára biztosított. Azzal is tisztában vagyunk, hogy nálunk is sok embernek küzdelem a napi szükséges ételhez való hozzájutás. A választási lehetőséggel rendelkezők előtt viszont új perspektíva nyílt, mivel egyre szélesedő, mélyülő kínálat áll a rendelkezésükre. Különféle koncepciók vállalásával és megmutatásával hozhatják meg az ételválasztási döntéseiket. Az ételfogyasztás vizsgálata során növekvő jelentőséget tulajdoníthatunk a szimbolikus tartalmaknak. Kiderült, hogy az emberek megváltozott életritmusa, élet- és munkakörülményei, elvárásai és életstílusa eredményeképpen változatos food-trendek alakultak ki, és egyre újabbak várhatóak. Ezekre eltérően reagálnak az emberek, különbözőképpen fogadják el az újdonságokat, vagy utasítanak el fejlesztéseket, így karakteres fogyasztói csoportok alakulnak ki. Az étel egyre szélesebb körben alkalmas az életstílus és az értékek kifejezésére. -
Kézműves csokoládéfogyasztás főbb jellemzői Hajdú-Bihar megyében
59-66Megtekintések száma:137Felgyorsult világunkban a nemzetközi kereskedelem révén globális márkák jelentek meg. Az ilyen jellegű termékek fogyasztói megítélése SINI (2000) és POPOVICS és GYENGE (2005) szerint is rohamosan romlik, s helyettük előtérbe kerül a speciális jellegű termékek preferálása. A csokoládéfogyasztás, s ezen belül is a kézműves csokoládék megítélése az elmúlt években pozitív irányba mozdult el. Egyre többen figyelnek egészségükre, s ennek érdekében igyekeznek minőségi alapanyagból készült termékeket fogyasztani, akár magasabb fogyasztói ár fejében is. Nemzetközi kutatások igazolták, hogy a jó minőségű csokoládé kis mennyiségben az egészségre jótékony hatású, fogyasztása testre és lélekre is pozitív hatással van. Nem csak boldogságot okoz, hanem segít az ember mentális és idegrendszeri épségének megőrzésében is (SOMERFELD, 1996; GODMAN, 2015).
A tanulmány célja megvizsgálni a Hajdú-Bihar megyében élők kézműves csokoládé fogyasztási és vásárlási magatartását és meghatározni, hogy mely tényezők mennyire befolyásolják a régió fogyasztói számára a döntést. Ennek felmérése érdekében online és személyes megkérdezést hajtottunk végre véletlen mintavétel alapján. Az értékelhető kérdőívek száma 348, amelynek 59%-a online formában került kitöltésre.
Az eredmények kiértékelését követően összességében megállapítható, hogy a Hajdú-Bihar megyei kézműves édességek fogyasztása jelentős (58,4%). A kézműves termékek esetében elsődlegesen az ét- és tejcsokoládé fogyasztása a mérvadó, a fehércsokoládéé a többihez képest csekély mértékűnek mondható. A felmérésből jól látszik, hogy a megkérdezettek odafigyelnek arra, hogy milyen terméket vásárolnak, hiszen vásárlásukat elsődlegesen az íz és a minőség befolyásolja, s csak ezt követi az ár és a márka figyelembe vétele.
Jelen tanulmány csak a kézműves csokoládéfogyasztás és -vásárlás között fennálló kapcsolatok csekély részét mutatja be, ezért a Hajdú-Bihar megyei kézműves édességek fogyasztásának alaposabb megismeréséhez további vizsgálatok szükségesek. -
Fiatal versenysportolók étkezési szokásainak vizsgálata
79-88Megtekintések száma:595Napjainkban a mozgás és az egészségmegőrzése egyre hangsúlyosabban jelenik meg mind a közéletben, mind a tudományos világban. Ehhez kapcsolódóan számos tudományos fejlődéssel, új ajánlással találkozhatunk. Jelen kutatásban a sportoló ifjúságot vizsgáltuk, elsősorban étkezési szokásaikat illetően, hiszen a megfelelő étrend összeállítása sokban hozzájárul, hogy a sportolók a lehető legjobb eredményt tudják elérni. Kutatásunkban az aktuális tudományos trendek, kutatási eredmények feltérképezése után kérdőíves megkérdezéssel vizsgáltuk a célcsoport tagjait, azaz a versenysportot űző 15-35 közötti fiatalokat. A szűrések és az adattisztítás után 190 fő maradt a mintában. A vizsgálatok jelen tanulmányban leíró statisztikai elemzésekre épültek. Eredményeinkből kiderült, hogy alanyainknál nem lép fel különbség a felkészülési- és versenyidőszak alatti étkezés esetében, ez mindkét periódusban jellemzően az ajánlásoknak megfelelően 3-5 alkalom. Ezenkívül megállapíthatjuk, hogy már az egészen fiatal sportolók is tisztában vannak a tudatos táplálkozás fontosságával, és igyekeznek ennek megfelelő, kiegyensúlyozott étkezést folytatni. Ami viszont kevésbé fest jó képet tájékozottságukról, hogy nem ismerik vagy nem tartják fontosnak a különböző egészség- és teljesítményvédő, illetve -fejlesztő élelmiszerek fogyasztását, illetve nem is érdeklődnek az ehhez kapcsolódó új lehetőségek iránt.
JEL besorolás: M31, H12, Z2
-
Helyi élelmiszer termékek fogyasztásának hajtóerői a fiatal fogyasztók körében
21-39Megtekintések száma:376A fenntartható élelmiszer-fogyasztás jövőbeli trendjei közé tartozik többek között a rövid élelmiszer-ellátási láncok terjedése, amely párosul a fogyasztói magatartás megváltozásával: például a termékinformációk iránti növekvő érdeklődés, a helyi termelők és a helyben előállított élelmiszerek iránti bizalom. A szakirodalom egyre többet foglalkozik a helyi vagy alternatív élelmiszerekkel, amelyek a vásárlói „fekete doboznak” nevezett fogyasztói magatartás problémáját kvizsgálják. Jelen cikk célja, hogy azonosítsa a fiatalok egészséges és minőségi termékek vásárlásához kapcsolódó legjelentősebb mozgatórugóit, ezek a kíváncsiság, az egyediség és a tapasztalat. Kutatásunk célja, hogy a figyelmet kifejezetten a fiatal generációkra irányítsuk, mivel korábbi kutatások szerint ez a szegmens a leginkább nyitott a fenntartható élelmiszer-fogyasztásra. Kvantitatív vizsgálatot végeztünk 18 és 45 év közötti válaszadókkal. Az online kérdőív a termékjellemzőkre, a belső és külső motivációs elemekre, valamint a demográfiai jellemzőkre összpontosított. A tanulmány eredményei támogathatják a vezetői döntéshozatalt, és további tudományos kutatások alapjául szolgálhatnak.
JEL-kódok: A13, F64, M21, O13, P46