Keresés
Keresési eredmények
-
The Competitiveness of Hungarian Micro-Enterprises in the Pasta Market
51-60Megtekintések száma:123By analysing the long-term competitiveness of Hungarian dry pasta making micro and small businesses, I intend to explore its strategic potential. The changes in the competitiveness of the dry pasta sector in Hungary between 1969 and 2019 were analysed with the help of contemporary periodicals from the database of the Hungarian Agricultural Museum and Library. The changes in the competitiveness of the Hungarian dry pasta market over the period 1969-2019 were analyzed according to the six aspects of diamond model: factor conditions, demand conditions, corporate strategy, structure and rivalry, relating and supporting industries, government regulations, change. Looking at future trends in the dry pasta market, the bidirectional impact on the competitiveness of the pasta market will be affected. One effect is to move towards horizontal networking as a result of globalization, making the pasta company that is able to negotiate better in the food supply chain more competitive. The other effect is the trend of local patriotism, which stimulates the development of micro-regions and originates in the initiative of the locals: innovation of flavours, innovation in raw materials, possibilities of Hungarian ethnocentrism. In addition, retail brands are expected to grow further. As retail chains do not pass on any gains from the increase of their export volume to the processors, the manufacturers’ own brand is weakened. The study provides a long-term overview of the changes in the competitiveness of companies operating in the dry pasta market. There has been a tremendous change over the last eighty years with the innovative transformation of the pasta industry. At that time, almost all pasta products were made at home, and today the pasta group is competing for housewives by employing industrial designers.
JEL Codes: M31, M39
-
Sikeres kisvállalkozás – Eredményes marketing? Kisvállalati esélyek az élelmiszerpiacon
91-104Megtekintések száma:117Az interjúk, a strukturált és a kötetlen beszélgetések nyomán kialakult kép sok információt tartalmaz a jó eredményeket hozó, ám ha úgy tetszik ösztönös marketingdöntésekről. A szakmai körökben elfogadott tudatos marketingstratégiai szemlélet és gyakorlat – akár annak a kisvállalati adaptációja – nem igen fedezhető fel. Az esettanulmány általános következtetései tehát megegyeznek a korábbi KKV kutatások főbb megállapításaival: a marketingtevékenységre nem fordítanak nagy figyelmet, elért piaci sikereik az ösztönös felismeréseknek és a gyors reakcióknak, valamint néhány egyedi ötletnek, elgondolásnak köszönhetők. Erőforrás korlátjaik – tőke, kapacitás, földrajzi hatósugár – a tömegkommunikációs csatornák alkalmazását gyakorlatilag lehetetlenné teszik, és ez tovább erősíti a beszűkülést, ami ellen pedig harcolni szeretnének. E konfliktus feloldására külső szakértő segítséget nem vesznek igénybe.
A marketingköltségek kérdése a cég vezetőivel lebonyolított interjúkon csak marginálisan került szóba. A vezetés egyelőre nem tartja szükségesnek a marketingmódszerek szisztematikus alkalmazásához értő marketingszakember felvételét, hiszen piaci nehézségeik – ha egyáltalán vannak – azok inkább kapacitásproblémákra vezethetők vissza. Azt felismerték, hogy a vásárlók nagy része árérzékeny, és leginkább alacsony árakat várna el tőlük, de vevőiket nem ebben a szegmensben keresik. Véleményük szerint a kiemelkedő minőséget meg is kell fizetni. Méreteik tudatában csak kevés helyen találhatók meg a piacon, ezek a piaci jelenlétek azonban nem köthetők valamilyen egyedi szegmensigényhez. Exporttevékenységük pedig csak esetlegesnek mondható.
A vezetés marketingismeretei túlnyomó részt az üzletmenet során szerzett tapasztalatokból származnak, még csak az sem mondható, hogy a reklám és a marketing közé egyenlőségjelet tesznek. Sokkal fontosabbnak tartják a közvetlen vevőkapcsolatokat, és a vevőktől így megismert igények rugalmas kielégítését. Marketingszempontból hasznosnak tartják az árubemutatókat, kóstolókat, ezért akár szponzorációval is részt vesznek – főleg a környékbeli – rendezvényeken.
A kisvállalkozás marketinglehetőségeiről tartott polemizálás nyomán a tulajdonos megfogalmazta legbensőbb vágyát: „Tudja, az a célunk, hogy a Darnóit vásárolni sikk legyen!” A kérdés most már csak az, hogy milyen stratégiát kövessen ez a gyarapodó, erősödő kisvállalkozás, hogy a tulajdonos álmai megvalósuljanak?
A kérdés távolban keresendő megválaszolásához sok mindenről árulkodik és kapaszkodót is ad – ha stratégiai tervezés-módszertani elemei nincsenek is – a cég honlapján olvasható filozófia, amely nem a „nagytételben gyártott tömegcikkekben”, nem is az „esztelen ár versenyben”, hanem a „házias íz-világban” és a „kiváló minőségű termékekben” fogalmazza meg a cég lényegét.
A vállalkozás mérete, a megismert sajátosságai és értékei alapján nyilván csak a „niche-“ (a rés-) stratégia következetes alkalmazása vezethet el a tulajdonos céljainak megvalósításához. Ennek lényegéről a szakirodalom kellő útmutatást ad, aminek lényege, hogy a résekben meghúzódó vállalat ismerje meg a megcélzott fogyasztóit és mindenki másnál jobban elégítse ki igényeiket, egyértelműsítse termékeit mind tulajdonságaiban, mint kommunikációs mondanivalójában a piaci rések számára (TEVFIK, 2006). Csak azzal érvényesíthet megfelelő ártöbbletet a költségei fölött, ha ezeket a törekvéseket a piac értékítélete elfogadja. A piaci résekre összpontosító cég a magas árrésből, és nem a tömegpiacok nagy mennyiségű vásárlásaiból tud hasznot húzni (POLERECZKI, 2011). Az egy más kérdés, hogy az így egy csoportba sorolt fogyasztói klasztereket tovább lehet szegmentálni az egészségmagatartás, a tévhitek, a hiedelmek, az attitűdök alapján. Ennek következtében egyre több olyan kisméretű, speciális piaci csoport határozható meg, amelyekben a magas minőségű termékek jó piaci eredményeket mutathatnak fel (SZAKÁLY, 2009). Ehhez pedig akár kis méretekben is nagyon tudatosan kell meghatározni a termékspecifikumokat, kommunikációs üzeneteket és csatornákat, valamint az eladási helyeket, körülményeket. Nem elég a precíziós termelés, precíziós marketing is szükséges.
A Darnó-Húsnál meg vannak győződve a vezetők ezekről a képességeikről, a kérdés azonban az, hogy hogyan tudja azonosítani ezeket a fogyasztókat. Azzal is szembesülniük kell, hogy hogyan juttassák el hozzájuk a termékeiket és hogyan tájékoztassák a megcélzott vásárlóikat. Csak így tudnak majd magasabb árrést érvényesíteni. A fogyasztói igények és megfelelő termékfejlesztési irányok összehangolásához professzionális piackutatásra, jól kiválasztott értékesítési csatornákra, folyamatos vevőtájékoztatásra és visszacsatolásra is szükség van. Ez a kulcsa, hogy biztosítani tudják a magas szintű vevőelégedettséget, a visszatérő vásárlókat, a stabil piaci jelenlétet és a tartós üzleti sikert. Ezt a célt akár a támadó, akár a védekező stratégia mentén kívánják elérni, a márkaépítés erősítése szükséges, amihez a kommunikációban döntő fontosságú lesz a pozícionálás. Ebben pedig arról is dönteni kell, hogy az emocionális vagy a racionális érvelés kerül-e a középpontba, ám ehhez a házias ízek és a funkcionális élelmiszerek közötti közös nevezőt is meg kell találni. Még szerencse, hogy az innovációra való nyitottságot – a SWOT-elemzés szerint – a menedzsment a Darnó-Hús erősségei között tarja nyilván.JEL-kód: M31
-
A földrajzi árujelzős termékek helyzete a magyarországi élelmiszerdiszkontokban
3-18Megtekintések száma:152Több mint 25 évvel ezelőtt az Európai Unió (EU) létrehozta a saját, sui generis földrajzi árujelzős rendszerét azon termékek nyilvántartásához, amelyek minősége, hírneve vagy egyéb meghatározó jellemzői összefüggnek földrajzi eredetükkel. 2018 végén az Európai Bizottság hivatalos nyilvántartása (a DOOR adatbázis) 1 448 regisztrált, földrajzi árujelzővel ellátott élelmiszert tartalmazott, melyek száma továbbra is dinamikusan növekszik. Tanulmányunkban több okból kifolyólag is a Magyarországon működő élelmiszer diszkontáruházakat vizsgáltuk annak érdekében, hogy megbecsüljük a földrajzi árujelzővel ellátott termékek piacméretét és árszínvonalát. Először is, a diszkontáruházak részesedése a magyar élelmiszer-kiskereskedelemben folyamatosan növekszik és az átlagos magyar fogyasztók többsége számára elérhetőek. Továbbá jellemzőjük, hogy kínálatuk szinte állandó és korlátozott, a diszkontáruházak leginkább az árérzékeny fogyasztókat célozzák meg, tehát a diszkontokban az árprémium minimális szintje határozható meg. Ebben a tanulmányban alulról szeretnénk megbecsülni a magyar földrajzi árujelzővel ellátott termékek piacméretét és árprémiumát a közvetlen helyettesítő termékeikhez viszonyítva. Ahhoz, hogy valós piaci adatokat gyűjthessünk, minden hónapban (2018. január-december) próbavásárlást végeztünk egy-egy Budapesten található Aldi, Lidl és Penny Market kiskereskedésben. Összegyűjtöttük a rendelkezésre álló földrajzi árujelzővel ellátott termékek és azok legközelebbi helyettesítő termékeinek adatait, amelyek a boltokban elérhetők voltak, majd az így előálló, több száz megfigyelésből álló adatbázist elemeztük. Eredményeink azt mutatják, hogy a magyar diszkontokban elérhető földrajzi árujelzős termékek száma korlátozott, ám kínálatuk időben állandó. A magyar diszkontokban elérhető földrajzi árujelzővel ellátott élelmiszerek többsége olasz, és az átlagos árprémiumuk pedig 43% körüli, azonban jelentős különbségekkel. Eredményeink azt mutatják, hogy a földrajzi árujelzővel ellátott élelmiszerek jelenleg korlátozott jelentőséggel bírnak a magyar élelmiszerpiacon, mivel korlátozottan kaphatók. Másrészt, a földrajzi árujelzők valódi árprémiummal rendelkeznek Magyarországon is, és egy kevésbé árérzékeny fogyasztókat megcélzó kiskereskedelmi áruházban ennél magasabb árprémium is várható.
JEL besorolás: M31, M37, O13, O34, Q13
-
Verseny és előny – A Decanter World Wine Awards magyar vonatkozású eredményei és azok összefüggése a borok árával
53-60Megtekintések száma:98Összefoglalva, a Decanter World Wine Awards és a magyar borok közötti összefüggés vizsgálata rámutat a borversenyek ár alakító hatására a magyar és nemzetközi borpiacon. A DWWA által nyújtott elismertség és hitelesség kihasználásával a magyar borokat világszínvonalú kínálatban lehet versenyeztetni. A DWWA sikere lehetővé tette a magyar borászok számára, hogy boraikat magasabb piaci szegmensekben pozícionálják, kiszolgálva a prémium és díjnyertes borokat kereső igényes fogyasztókat. Erre három régió látszik a legalkalmasabbnak: Tokaj, Eger és Dél-Pannónia. A magyar borászat gazdasági életképességéhez és fenntarthatóságához hozzájárulnak a nyertes borok, új értékesítési csatornákhoz való hozzáférés lehetőségét, a nemzetközi elismertséget, az egyedülálló és sokszínű magyar terroir hirdetésével. A rangos versenyen elért érmek elősegítik a piacra lépést a versenypiacokon, és elősegítik a minőség vezérelt borportfóliókat kereső forgalmazókkal és importőrökkel való együttműködést. A minőségfejlesztésbe, a fenntarthatósági gyakorlatokba és a piac diverzifikációjába való folyamatos befektetés elengedhetetlen lesz ahhoz, hogy a magyar borászok a verseny sikerét a hosszú távú növekedés érdekében kiaknázhassák. A jövőben szerzőtársaimmal több versenyév eredményét vizsgáló tanulmány elkészítése a cél új szempontok bevonásával.
JEL-kódok: E2, E3, F1, M2, M3 -
Termelői piacok az egyetemi campuson
41-56Megtekintések száma:386A rövid ellátási láncok a nemzetközi tanulmányok egyre gyakrabban vizsgált területének számítanak. Sokan elterjedésükben látják a fenntarthatóság megoldását a mezőgazdaságban. Egyik meghatározó értékesítési csatornái a termelői piacok, melyek száma nagyot ugrott az utóbbi években Magyarországon. A termelői piacok fogyasztóit világszerte számos tanulmány elemzi, azonban az egyetemisták termelői piaccal való kapcsolatát kevés kutatás vizsgálja. Az USA-ban azonban akadnak erre példák; sőt az is jellemző, hogy termelői piacokat rendeznek az egyetemi campusokon. Az egyetemisták nem tipikus vásárlói a termelői piacoknak, azonban ők lesznek a jövő fogyasztói, így érdemes megvizsgálni az ő szokásaikat, igényeiket is. Egyetemisták által kitöltött kérdőív segítségével megvizsgáljuk, hogy mutatkozik-e különbség a korábbi tanulmányokban vizsgált és az általunk elemzett egyetemisták élelmiszervásárlási szokásai között. Vannak-e egyértelműen azonosítható termelői piacra járási szokásaik? Van-e igény termelői piacok rendezésére az egyetemek campusán? A Magyarországon tanuló egyetemisták élelmiszervásárlási szokásai jórészt megegyeznek a korábban végzett kutatások által vizsgált egyetemisták szokásaival. Egyetemi hallgatóknál az élelmiszervásárlás során főként a termékek ára, a kényelem, a választék és a minőség szempontok dominálnak. A kérdőívet kitöltő egyetemisták 31%-a még soha nem vásárolt termelői piacon, és csupán 21%-a vásárol rendszeresen. A rendszeresen nem vásárlók legfőbb akadálya a termelői piacoktól való távolság, amire megoldást jelenthet a termelői piacok egyetemi campuson történő megrendezése. A tanulmányban vizsgált minta 95%-a nyitott erre, így érdemes lenne egy-egy egyetem tekintetében külön kutatást végezni és a pozitív eredményeket gyakorlatba is átvezetni.
JEL-kódok: O13, P46, Q13 -
Fight for Customers - Correlations of Trade Organizations and Sales Promotionon the Hungarian FMCG Market
31-38Megtekintések száma:111Magyar cím: Harc a vevőkért - Kereskedelem szervezés és vásárlásösztönzés összefüggései a magyar FMCG piacon
JEL Kód: M31 -
Funkcionális élelmiszerek növekvő népszerűsége – A hazai cereáliapiac fogyasztói megítélése
23-37Megtekintések száma:138Mai modern életstílusunk, a civilizációs betegségek, valamint az elöregedő társadalom problémája fokozottabb odafigyelést hívtak életre egészségünkre nézve, amelynek megőrzésében fontos szerepet tölt be az egészséges táplálkozás és a tudatosabb termékválasztás. A fogyasztók megnövekedett igényei és elvárásai túlmutatnak az élelmiszerek alapvető funkcióján és ízletességén. Egy élelmiszer akkor válik igazán versenyképessé az egészségtudatos fogyasztók körében, ha kedvező hatása van egészségünkre, úgynevezett funkcionális előnnyel rendelkezik.
Hazánkban a funkcionális élelmiszerek egyre növekvő népszerűsége szintén az egészségtudatosság erősödésével indokolható. A cereáliapiac általános trendjeit vizsgálva, mint a funkcionális élelmiszerkategória egy kiváló példája, látszik, hogy a müzli és gabonapehely fogyasztása egyre növekszik, ami nyomon követhető az emelkedő mennyiségi eladásokban és árbevételekben is. A Neticle program által végzett kutatás alapján elmondható, hogy a fogyasztók az utóbbi években egyre inkább összefüggésbe hozzák az egészséget a cereáliapiac termékeivel.
Összefoglalva tehát bebizonyosodott az a feltevés, miszerint az egészségtudatosság erősödésével a fogyasztók igényei is megváltoztak az élelmiszerpiacon, nagyobb hangsúlyt kap az egészséges táplálkozás, a vásárlók nyitottabbak a termékek egészséggel kapcsolatos üzeneteire. Az egészségtudatosság tekintetében felmerülő új igények megfelelő beazonosításával, hatékony termékfejlesztéssel és az egészségüzenetekre fókuszáló marketingkommunikációval a funkcionális terméket előállító vállalatok is profitálhatnak.JEL-kódok: I12, I15, M31
-
Fogyasztói ellenállásra való affinitás a magyar fogyasztók körében
29-45Megtekintések száma:165A fogyasztói ellenállás a fogyasztók piaci elemeket elutasító reakciója. Kialakulásáért a bizonytalanság, félelem, ismerethiány, illetve a hosszú távú becslési korlátok miatt kialakuló negatív érzelmek felelősek elsősorban. A szakirodalom egyértelműen a fogyasztói ellenállás jelenségének növekvő szerepére, súlyára hívja fel a figyelmet. Piaci példák sora mutatja, hogy jelentős veszteségeket okozhat a fogyasztók elutasító, szembenálló magatartása, ezért vállalatgazdálkodástani és marketing szempontból sem lehet kikerülni, hogy foglalkozzunk e témával. A bemutatott tipológiai rendszer szerint az élelmiszeripar különösen érintett a fogyasztói ellenállás kérdésében – rövid és hosszú távon érvényesülő kérdések és problémák mentén egyaránt.
A tanulmányban bemutatott, 1516 fő részvételével, reprezentatív mintán végzett online kutatás hiánypótló a hazai szakmában abban az értelemben, hogy átfogó képet ad a magyar felnőtt lakosság fogyasztói ellenállásra való affinitásáról. Ennek keretében vizsgáltam a lakosság fogyasztói ellenállással kapcsolatos általános beállítottságát, valamilyen felháborodás esetén az elképzelhető reakcióit. A megkérdezés konkrét piacokkal kapcsolatos érintettséget is mért, mégpedig 11 különböző, potenciálisan fogyasztói ellenállást kiváltó eset kapcsán. Ezek több iparágat érintenek: energiaszektor, egészségügy, élelmiszeripar, mezőgazdaság, divatipar, szórakoztató ipar, szépségipar.
Az eredmények arra mutatnak rá, hogy aktív ellenállásra a felnőtt fogyasztók viszonylag szűk rétege, 15,2%-a mutat erős affinitást. Ez a csoport viszonylag jól lehatárolható demográfiai karakterrel jellemezhető. Emellett azonosítottam egy passzív módon reagáló, azonban optimista csoportot, amely a nemvásárlás és a negatív szájreklám eszközeire mutat erős affinitást. Figyelemre méltó azonban, hogy a megkérdezettek túlnyomó többsége (98%) reagálna valamilyen módon egy esetleges felháborodást követően.
A piaci példák vizsgálata szerint a megkérdezettek rendkívül eltérő körben és mértékben érintettek az egyes kérdések kapcsán, változatos fogyasztói rétegeket érintve. Figyelemreméltó, hogy a vizsgált piacok között a legnagyobb szintű elutasítást egy élelmiszeripari téma, a génmódosított élelmiszerek váltják ki a megkérdezettekből. Ahhoz, hogy e piacok megítéléséről mélyebb ismereteink legyenek, további kutatások szükségesek, amelyek során konkrét piaci esetekre fókuszáló vizsgálatot is célszerű végezni. -
Funkcionális élelmiszerek előállítása, forgalmazása és fogyasztása Magyarországon
3-6Megtekintések száma:293A funkcionális élelmiszerek a különleges (speciális) élelmiszerek közé tartoznak, melyeknek a tápértéken és élvezeti értéken kívül még egészségvédő hatást is tulajdonítanak. Az utóbbi évtizedben új élelmiszerek készültek a krónikus szív- és érrendszeri, daganatos betegségek kockázatának csökkentése céljából. A funkcionális élelmiszerek olyan hagyományos, minden piacon megtalálható termékek, melyeket a jobb egészségvédő hatás érdekében módosítottak. Magyarországon az élelmiszereket vásárlók 16%-a választ egészségtudatosan, a táplálkozási útmutatókat követve. Legtöbben a tejtermékeket keresik, mert kalcium-tartalmuk révén csökkenthetik a csontritkulást, melynek előfordulása idősebb korban már egyre gyakoribb. Utóbbi években megnőtt az érdeklődés a gyümölcsök és zöldségek iránt, melyek jelentős antioxidáns-kapacitással rendelkeznek. A biológiailag aktív anyagok (vitaminok, ásványi anyagok, antioxidánsok) rendkívül eltérő mértékben halmozódhatnak fel az általunk ismert és termesztett növényekben, a tenyésztett állatokban, vagy a hasznos mikroorganizmusok sejttömegében. Intenzív gazdálkodásban a növény gyorsabban növekszik, több termést ad egységnyi területen, de kevesebb biológiailag aktív anyagot tartalmaz. Emiatt a belőlük előállított élelmiszereket mesterségesen kell kiegészíteni, dúsítani. Felmérések szerint az így készített élelmiszerek piaca nagyon jelentős és gyorsan növekvő, mert a rendszeresen sportolók, testépítők és nagyobb fizikai aktivitásra képes testedzők is érdeklődést mutatnak az egészséges táplálkozást biztosító élelmiszerek fogyasztására.
JEL-kód: D12
-
Kenyér és péksütemény fogyasztási szokások a gluténmentes diétában
77-89Megtekintések száma:335A cöliákia egy krónikus autoimmun rendellenesség. Világszinten 100 emberből 1, Magyarországon a népesség 1-2 százaléka érintett. Az egyedüli lehetőség a betegséggel való együttélésre az élethosszig tartó szigorú gluténmentes diéta. Ez a búza, rozs, árpa, zab szigorú kiiktatását jelenti az étrendből. Hazánkban és a világ nagy részén a kenyér alapvetően glutén tartalmú gabonákból készül. A kenyér, a sós és édes péksütemények központi helyet foglalnak el a magyar étkezési kultúrában. A gluténmentes piac világszinten folyamatosan bővül. Gluténmentes élelmiszerekből, így kenyerekből, péksüteményekből és liszt keverékekből is egyre nagyobb a kínálat. Ezek a kenyerek, péksütemények és lisztkeverékek azonban összetételükben, megjelenésükben, állagukban, élvezeti értékükben különböznek hagyományos társaiktól. Primer kutatásunkkal gluténmentes diétát folytatók gluténmentes kenyér és péksütemény vásárlási és fogyasztási szokásait mértük fel. A kérdőív válaszaiból megállapíthattuk, hogy a gluténmentes diétát folytató válaszadók reggelije szinte mindig tartalmaz kenyeret. A válaszadóink 51,3 százaléka többnyire vásárolja a kenyeret és 62,8 százalékuk szokott gluténmentes péksüteményeket is vásárolni. Vásárlásaik során a szakboltokat részesítik előnyben. Továbbá megismerhettük azt is, hogy a válaszadóink ²⁄₃-a lojális valamely gluténmentes kenyér márkájához, valamint több, mint ¾-a lojális kenyérliszt keverékéhez. Amíg a gluténmentes kenyér választékot elfogadhatónak gondolják, addig a péksütemény választékot nem tartják elfogadhatónak. Az árakat mind a kenyerek, mind a péksütemények esetében magasnak vélik.
JEL-kódok: I12, M31
-
A hazai méhészeti ágazat helyzetének elemzése (termelés, kereskedelem)
21-34Megtekintések száma:485A világ méztermelése évről évre folyamatosan növekszik, de a méztermelők és más érintettek világszerte és Európában is hasonló folyamatokkal és nehézségekkel néznek szembe, amelyek tönkreteszik a mézpiacot. Szükséges lenne a mézhamisítás visszaszorítása, a méhegészségügyi helyzet javítása, egy átfogó adatbázis és monitoring rendszer működtetése, valamint a méhészek széleskörű támogatása. A méhészeti ágazat fenntarthatóságának biztosításához szükséges lenne a jó mezőgazdasági gyakorlatok kialakítására és alkalmazására, és a biodiverzitás megőrzése érdekében ehhez kapcsolódó vidékfejlesztési programokra és intézkedésekre. Ha az ágazat stabilizálódik (Magyarországon, az EU-28-ban és világszerte), akkor elérhetővé válna a méhészet hosszú távú fenntarthatósága; ökológiai jelentőségének megőrzése, és a méztermelő országokban a vidék vidékmegtartó szerepe is erősödhetne. A tanulmány célja az EU és Magyarország méztermelésének és kereskedelmének feltérképezése releváns szakirodalom és statisztikák segítségével, valamint a mézpiac jelenlegi helyzetének, nehézségeinek és kihívásainak bemutatása. A piaci helyzet és az ágazati folyamatok elemzése után SWOT-mátrixot készítettünk, amely tartalmazza a méhészeti ágazat erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit. Ezután javaslatokat tettünk a méhészeti ágazat jelenlegi helyzetének javítására.
JEL-kód: M31 -
A só- és cukormentes táplálkozás kvalitatív vizsgálata a zöldségkonzervek piacán
71-82Megtekintések száma:329A boltok polcain elterjedtek a „mentes” élelmiszerek, úgymint az egészségtudatos táplálkozás fontos összetevői. A kutatásunk alapját képezi egy olyan lehetséges zöldségkonzerv piaci helyzetének és bevezetési lehetőségeinek elemzése, amely akár kielégítheti a fogyasztók só- és cukormentes étkezéshez fűződő igényeit. A szekunder adat- és információgyűjtéssel nyújtottunk alapot a további kutatásoknak. A primer kutatásnál három kvalitatív módszert alkalmaztunk, amely a netnográfiai vizsgálat, a szakértői interjú és a fókuszcsoportos kutatás volt. A netnográfia során az előzetesen összegyűjtött kulcsszavak alapján vizsgáltuk az interneten, főleg a közösségi oldalakon a fogyasztói igényeket a só- és cukormentes konzervekre vonatkozóan. A konzerviparban jártas szakértővel folytatott interjú során a konzervek sajátossága és a mentes konzervek jellemzőinek a megvitatása álláspontja volt a középpontban. A fókuszcsoportos kutatás pedig az egyetemisták elképzeléseit volt hivatott megismerni a konzervekről és azok vásárlóiról egyaránt. Többek között fényt derítettünk arra, hogy a mentes szóhoz a fogyasztók az egészség kifejezését társítják, azonban a mentesség hangsúlyozása hiányérzetet válthat ki. A mentes konzervek vizsgálata során arra jutottunk, hogy a fiatal, idejükkel spóroló, egészségtudatos fogyasztók alkothatják a célcsoportot. A célpiac miatt javasoljuk az online platformokon történő népszerűsítést, ahol akár edukációs kampányokat is ajánlott lenne alkalmazni.
JEL-kódok: M31, Q13 -
Food Super Store Shopping Environment and Consumer Impulsive Buying Behavior
65-77Megtekintések száma:122This study examines the impact of food super store shopping on impulsive buying behavior. The results highlight that discounted price, advertisement &promotion, visual merchandising and emotional attachment, have impact on consumer impulsive buying behavior but special occasions and companion’s influence donot impact consumer impulsive buying behavior. The study is based on a sample of food super store buyers from Rawalpindi and Islamabad. The exploration is useful for marketers to understand impulsive consumers and their choices. Food super stores are one of the growing businesses in Pakistan; therefore, this study will guide the marketers to understand this market segment effectively. The study also discovers the association between food super store shopping environment and types of consumer impulsive buying behavior which are cognitive impulsive buying and affective impulsive buying.
JEL codes: M31, M37, M39
-
The Examination of Markets of Organic Foods
45-50Megtekintések száma:84Nowadays the consumption of organic foods has an outstanding importance from the aspects of health and environmental consciousness. In this study the habits of organic food consumption in Debrecen are examined by the help of a questionnaire-based survey and a personal interview. On the basis of our results the supply of organic foods in the local markets satisfies the requirement of the consumers, and this tendency is expected to be maintained for the future. The most popular products are vegetables, fruits, dairy products, meat and honey. Generally the consumers are very satisfied with these products. Most of the buyers choose organic foods not only because these products are healthy, but for the fact that they are aware of the environmental- friendly technology by which the production happens. Consumers visiting the markets buy organic foods mainly at a weekly occasion, thus their consumption is conscious, and the healthy way of life is relevant for them. Many people do not know that there are such markets in Debrecen, in this way the promotion of these places is outstandingly important.
-
A vásárlói értékek és a gyenge elköteleződések az élelmiszerpiacon
25-40Megtekintések száma:210A dolgozat a hazai élelmiszerpiac védelmének értékdimenzióit az Európai Unió földrajzi eredetmegjelölési címkék (amelyek bizonyos élelmiszereket nemzeti tulajdonúként határoz meg) fogyasztói érték vizsgálatával elemzi. A kortárs élelmiszerpolitika és a szociológiai értékek vizsgálata több területre is kiterjed, beleértve az identitást, a hitelességet és a kultúrát, valamint a globalizáció hatásának összetettségét. Annak ellenére, hogy az élelmiszer központi szerepet tölt be az emberi lét fenntartásában, a fogyasztók általában nagyon keveset tudnak arról, hogy a vásárolt termék honnan származik, milyen környezeti és társadalmi költségekkel járt az elkészítésük, mivel a teljes globális élelmiszerrendszerek környezeti hatásainak nyomonkövetése összetett és komplex folyamat. A dolgozat empirikus kutatással, sokdimenziós skálázással arra kereste a választ, hogy mitől válnak egyes élelmiszertermékek ismerté a hazai vásárlók körében, míg más termékek nem. A dolgozat eredményei alapján élelmiszerválasztás során a magyar vásárlók inkább kockázatkerülők nem pedig egészségmegóvók, ami nem erősíti hanem gyengíti a magyar élelmiszerrendszer hosszútávú fenntarthatóságát.
JEL-kódok: A13 B55, D18
-
Ökológiai termékek piaci lehetőségei a Balaton déli vízgyűjtőjén
139Megtekintések száma:27Eredményeink szerint a fogyasztók érdeklődőek az ökoélelmiszerek iránt, de ez cselekvési szinten csak korlátozott mértékben valósul meg. Az öko- és a konvencionális gazdaságok egyaránt a legnagyobb problémának a hatékony stratégia hiányát tartják. Különösen kritikus terület az értékesítés helyi szervezése és a kommunikáció, amelyek kezelése mielőbbi beavatkozást sürget.
-
Az európai országok nemzetközi piacszegmentációja sport- és egészségfogyasztás alapján
33-49Megtekintések száma:265Kutatásunkban a háztartások egészségügyi, sport- és rekreációs kiadásai alapján szegmentáljuk az európai országokat, rámutatva arra, hogy e kiadások mértéke összefüggést mutat a fejlettség egyéb dimenzióival. Sportfogyasztás alapján az európai országok négy, egészségfogyasztás alapján pedig három klaszterét sikerült elkülöníteni, melyek olyan eltérő jellegzetességeket mutatnak, melyek akár a gazdaság- és társadalompolitika, akár az egészségügyi, sport- és rekreációs piacon tevékenykedő, nemzetközi terjeszkedést fontoló profitorientált vállalkozások számára hasznos tanulságokkal szolgálhatnak arra vonatkozóan, hogy mely piacokra érdemes első körben terjeszkedniük. A kelet- és közép-európai országok még mindig jelentős lemaradást mutatnak az életminőség, a gazdasági fejlettség, valamint a sport- és egészségfogyasztás területén is (így kevésbé vonzó piacot jelentenek az ezen a területen tevékenykedő vállalatok számára), ez alól kivételt és Magyarország számára egyfajta követendő példát jelent Szlovénia.
JEL besorolás: I12, I14, I15, M30, Z20
-
A magyar ásványvízipar helyzetének bemutatása és elemzése
65-80Megtekintések száma:369A magyarországi ásványvízágazat négy évtizede dinamikusan fejlődik. Jelen cikk az ágazat főbb jellemzőit vizsgálja, és kiemeli az élelmiszeriparon belüli sajátosságait. A tanulmány célja a piac főbb jellemzőinek azonosítása, a makro- és mikrokörnyezet elemzése, az ágazat gazdasági jelentőségének meghatározása, a főbb szereplők elemzése és a stratégiai lehetőségek feltárása. A kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy mintegy 500 olyan magyarországi vállalat van, amelynek tevékenysége a TEÁOR 1107 szerinti üdítőitalok és ásványvizek gyártása. Ezek közül azonban mindössze 10 olyan vállalat van, amelynek fő tevékenysége kizárólag Magyarországon kitermelt és palackozott ásványvíz előállítása. A makrokörnyezet elemzése azt mutatja, hogy a politikai környezet stabil, a gazdasági környezet nem kedvez az üzleti életnek, a magas infláció, a folyamatosan emelkedő munkaerőköltségek és a nyersanyagköltségek továbbra is kihívást jelentenek a vállalkozások számára. A kkv-k támogatása azonban jelentős segítséget nyújthat a jövőben. A fogyasztói szokások közül a növekvő egészség- és környezettudatosság befolyásolja jelentősen az ágazatot. A technológiai tényezők gyors fejlődése számos lehetőséget kínál a vállalkozások számára. A mikrokörnyezet elemzése alapján kijelenthető, hogy a piac telített, a Szentkirályi Magyarország Kft. és a Magyarvíz Ásványvíz Kft. 2021-ben az iparág teljes forgalmának közel 80%-át birtokolja. Az új belépők veszélye nem jelentős. A vevők alkupozíciója és a helyettesítő termékek veszélye magas, a beszállítók alkupozíciója pedig alacsony. A versenyképességi mátrix összeállítása során iparági sikertényezőket azonosítotásra kerültek, amelyek közül kiemelkedik az árszínvonal, a márka és a környezeti felelősségvállalás. Az ágazat legnagyobb kihívása a csomagolás környezetterhelésének csökkentése, amire a legegyszerűbb megoldás az újrahasznosított műanyag palackok használata.
JEL-Kód: M21 -
Neuromarketing – A fogyasztói magatartás vizsgálatának új lehetőségei
51-57Megtekintések száma:247A neuromarketing napjainkban egyre több lehetőséget biztosít a fogyasztói döntéshozatal megismerésére, valamint a döntések mögött húzódó motívumok/érzelmek feltárására. Az agykutatás eszközei korábban nem ismert összefüggésekre világítanak rá, amelyeket a marketing szakemberek jól hasznosíthatnak a stratégiai tervezés, termékfejlesztés, kommunikációs stratégia kialakítása és az árazás során. Emellett ugyanakkor figyelembe kell venni azt, hogy a jelenleg használatban lévő kutatási módszerek és eszközök nem tekintenek vissza jelentős múltra, ezért az eredmények gyakorlati felhasználhatósága még korlátozott. Emellett a tudományterület vizsgálati módszertanának folyamatos fejlesztése szükséges a megbízható, gyakorlatban is alkalmazható eredmények érdekében. Dilemmaként merül fel a kutatási eszközök alkalmazhatóságának határa. Jelenleg a szemkamerával, az EEG-vel, a különböző fizikai reakciókat mérő eszközökkel, illetve ezek kombinációival elvégzett kutatások alkalmazása megalapozottnak
tekinthető. Ennek nyomán az ilyen jellegű vizsgálatokat már egyes piackutató cégek szolgáltatásként ki is dolgozták.
A klasszikus agykutatási eszközök eredményei, valamint a fogyasztói reakciók közötti párhuzamok egyértelmű meghatározása ugyanakkor számos alapkutatási feladat megoldását igényli. Ilyenek lehetnek például a színek, formák, térszerkezet, ízek, illatok és szagok, hangok, zörejek és zenék, tapintás és állag hatásvizsgálata a fogyasztó értékítéletére. -
The Effect of Consumer Perceived Trust and Image Toward Food Brands on Consumers’ Willingness to Buy
41-56Megtekintések száma:234Purpose – consumers’ buying process is affected by many variables in which branding strategy is indeed an important variable to be considered. This paper aims to evaluate the influence of three branding elements – brand name, packaging, and country of origin – on Palestinian consumers’ willingness to buy food products to understand better their buying. Methodology – The study was conducted in the Palestinian market, the sample was selected according to simple random sampling technique, and a structured questionnaire was prepared, then it was electronically distributed by using emails and social media. The questionnaire contains 35 questions depending on a balanced Fifth Likert Scale and a single-item 7-point differential semantic scale, the questions intended to determine the influence of the selected branding elements on consumers’ willingness to buy food products. The data were analysed depending on the descriptive analysis and one sample t-test. Findings – according to the results of the data analysis it was found that product features and attributes were the factors of the highest importance that influenced the consumers’ willingness to buy, while the branding elements variables came at second rank of importance. Also, the results show that the effect of three chosen branding elements on consumer willingness to buy is significant. The outcomes of this study may be advantageous for firms working in food sectors, since the Palestinian market is lacking such a scientific study and help them in creating marketing strategies to increase the sales volume of their products.
JEL Codes: M31, M39
-
Az árak emelkedése napjaink élelmiszer piacán
21-37Megtekintések száma:285Az elmúlt néhány hónapban hihetetlen gazdasági változásoknak lehettünk tanúi és részesei. Az infláció rég nem látott méreteket öltött, és a közelben dúló háború hatásait mind az árakban, mind a termékhiányban és az ellátási lánc megszakításaiban érezzük. Ráadásul időközben az energiaárak emelkedésével is számolnunk kell, és még a koronavírusnak sem inthetünk búcsút. Ezeknek a változásoknak még messze nincs vége, így felmerül a kérdés, hogyan reagáljunk a vásárlásainkkal, mit változtassunk? Az árak szerepe a szokásosnál is jobban felértékelődni látszik. Kutatásunk fő célja, hogy megállapítsuk, hogyan változtak az élelmiszer-vásárlási szokások az emelkedő árak hatására, és hogyan próbálnak a fogyasztók védekezni a magasabb árak ellen. Ezért kutatásunkban tudatosan olyan személyeket kérdeztünk meg, akik aktívan részt vesznek az élelmiszerek beszerzésében. A lekérdezést online és offline módon is folytattuk. Összesen 1608 válaszadót értünk el. Eredményeink alapján elmondható, hogy a legtöbb háztartást érinti az emelkedő árak hatása. Azonban az élelmiszerárak emelkedése nem minden esetben változtatja meg a vásárlási és fogyasztási szokásokat. Vannak olyanok, akik annak ellenére is ragaszkodnak a régi szokásaikhoz és életmódjukhoz, hogy nem rendelkeznek kiemelkedő anyagi javakkal. Kutatási eredményeink alapján azt látjuk, hogy kezd kialakulni egy olyan alku/akció-vadász, alacsonyabb áron történő beszerzést célzó vásárlási magatartás, amely lehetővé teszi az alkalmazók számára az élelmiszerfogyasztás minőségének és lehetőségének olyan szinten való fenntartását, amelyekhez korábban hozzászoktak.
JEL-Kódok: M11, M21, M31, M38, Q18 -
Vadhúsfogyasztói magatartás a minőségi szarvashús imázsa és pozícionálása
141-147Megtekintések száma:44Kutatásunk célja a magyarországi lakosok vadhúsfogyasztási illetve szarvashús-fogyasztási magatartásának a megismerése volt. A felmérés alkalmával kérdőíves megkérdezést és fókuszcsoportos interjúztatást hajtottunk végre. A szarvashús hazánkban még egy kevésbé ismert, luxuscikknek tartott termék, aminek a kommunikációját, értékesítési stratégiáit szinte az alapoktól kell felépíteni. Korlátozó tényező, hogy a megkérdezettek nem ismerik, drágának vélik, és szezonális termékként tekintenek rá.
-
A magyar nők csokoládéfogyasztási szokásai és a cukormentes csokoládéval kapcsolatos fogyasztói magatartásuk
3-20Megtekintések száma:243Az egészség és wellness globális trendjével összhangban manapság megnőtt a kereslet az olyan, egészségre pozitívan ható (vagy legalábbis kevésbé egészségtelen) termékek iránt, mint például a cukormentes vagy csökkentett kalóriatartalmú csokoládé, különösen a női fogyasztók körében. Ezért kutatásunkban a magyar nők csokoládéfogyasztási szokásainak feltárását tűztük ki célul, különös tekintettel a cukormentes csokoládé fogyasztói elfogadottságára. Primer kutatásunk során 370 női válaszadó részvételével online kérdőíves felmérést végeztünk, melynek során feltártuk fogyasztói magatartásuk egyes elemeit a konvencionális és a cukormentes/csökkentett kalóriatartalmú csokoládékhoz kapcsolódóan; továbbá a cukormentes és a konvencionális csokoládék iránti fizetési hajlandóságuk lehetséges különbségeit is vizsgáltuk két valódi, 100 g-os Stühmer tejcsokoládé csomagolásával és azok módosított változataival is. Eredményeink szerint a megkérdezett nők túlnyomó többsége szereti a csokoládét, a csokoládéfajták közül a tejcsokoládé a legnépszerűbb körükben. A legtöbben hetente néhányszor esznek csokoládét, de a cukormentes/csökkentett kalóriatartalmú csokoládé fogyasztása sokkal ritkább. A csokoládé vásárlásakor egyértelműen az íze befolyásolja leginkább a válaszadókat, ezt jóval lemaradva követi az ár, majd a csokoládé egészségessége. A megkérdezettek többsége érdeklődik a cukormentes és csökkentett kalóriatartalmú csokoládék iránt, többségük egészségtudatosságból fogyaszt ilyen termékeket. A megkérdezettek cukormentes csokoládék iránti fizetési hajlandósága nem alacsonyabb a cukorral édesített változatokhoz képest, de a fizetési hajlandóság csak ajándékba történő vásárlás esetén éri el a piaci árat, saját fogyasztásra történő vásárlás esetén többnyire elmarad attól.
JEL-kód: M31 -
Füstölt barramundi filé termékek hazai fogyasztói megítélésének vizsgálata
21-36Megtekintések száma:90A tanulmány a barramundi halfajból készült füstölt halfilé funkcionális élelmiszer irányába történő fejlesztésével kapcsolatos termékkóstoltatással egybekötött primer kutatás – a terjedelmi korlátoknak köszönhetően – legfontosabb eredményeit mutatja be. A kutatás célja az volt, hogy információt nyújtson a célközönség, esetünkben a hipermarketekben vásárló fogyasztók: (1) egyes halfogyasztási szokásairól, (2) a tudatos halfogyasztáshoz kapcsolódó attitűdjeikről, (3) az elmúlt időszakban a hazai piacra bevezetett barramundi halfaj ismertségéről, az azzal kapcsolatos fogyasztói benyomásokról, (4) valamint a legújabb termékfejlesztés (pozitív élelmi hatású anyagokkal (pl. vitamin komplex, tökmagolaj, ginkóbiloba-kivonat, máriatövismag-olaj stb.) dúsított füstölt barramundi fogyasztói megítéléséről. Az eredmények alapján elmondhatjuk, hogy kedvezőek voltak a barramundival kapcsolatos fogyasztói benyomások, mivel a halfajt alapvetően szimpatikus megjelenésű, prémium kategóriás halként pozícionálták. A termékfejlesztés, azaz a füstölt barramundi filé mint funkcionális élelmiszer kedvező fogyasztói fogadtatásra lelt. A kifejlesztett termék potenciális célközönsége fogyasztott már korábban füstölt halat és meg volt elégedve a kóstolót követően az új termék ízvilágával. Fontos hangsúlyozni, hogy a megkérdezettek egyáltalán nem voltak tisztában azzal, hogy mit takar a „funkcionális élelmiszer” kifejezés, ugyanakkor az ilyen irányú termékfejlesztést helyeselték. Legszimpatikusabbnak a szív és a szem egészségét megőrző, betegségét megelőző funkcionális élelmiszer-komponenseket nevezték meg. A kutatás alapján elmondható, hogy a termékfejlesztés iránya jó, minden szempontból kielégíti a hazai célközönség halfogyasztással kapcsolatos szokásait, elvárásait és igényeit.
JEL-kódok: Q13, P46
-
A probiotikus joghurtok marketingkommunikációs lehetőségei
103-107Megtekintések száma:57A kutatócsoport 1000 fős reprezentatív minta és 16 főt magába foglaló fókuszcsoportos interjú alapján azt a következtetést vonta le a probiotikus joghurtokkal kapcsolatban, hogy a piac e termék szempontjából nem telített. A fogyasztók igénylik és keresik ezt a termékkategóriát, de a termékkel kapcsolatos egészségvédő tulajdonságokat megfelelően kell kommunikálni. Szem előtt kell tartani az egyes célcsoportoknak szánt áru csomagolását, termékinformációit, feléjük irányuló kommunikáció differenciált alkalmazását, de mindenekelőtt a közérthetőséget mind a közölni kívánt termékelőnyökkel, mind az egészségvédő tulajdonságot bemutató tudományos nyelvezetű kutatások esetében.