Keresés
Keresési eredmények
-
Az egészség ára – Az egészségesnek vélt élelmiszerek iránti fogyasztási és vásárlási szokások vizsgálata, kiemelt tekintettel az árra
3-16Megtekintések száma:275Az elmúlt évek gazdasági eseményei (háború, COVID-járvány) jelentősen befolyásolták mindennapi életünket, beleértve fogyasztói és vásárlási szokásainkat is. A kutatás fő célja annak vizsgálata, hogy az árváltozások hatására hogyan változtak az élelmiszer-fogyasztási és vásárlási szokások, különösen az egészségesnek tartott élelmiszerek esetében. Két fókuszcsoportos felmérést végeztünk a fogyasztói szokások feltárására ebben a témában. A kutatás által vizsgált időszak a 2022. áprilisi és 2023. áprilisi fogyasztói árakra vonatkozott. Kutatásunk az általános élelmiszer-vásárlási szokásokat és a fogyasztói motivációkat vizsgálta. Megvizsgáltuk, hogy a résztvevők milyen mértékben vásároltak online olyan termékeket, amelyeket egészségesnek véltek, valamint az árváltozások hatását az egészségtudatos élelmiszerek iránti keresletre és a fogyasztók márkahűségére, továbbá az online árfigyelő rendszert is, ahol feltérképeztük a fogyasztói elfogadottságot és a rendszer által nyújtott fogyasztói előnyöket. Az egyik legfontosabb eredményünk az, hogy felismertük a fogyasztók növekvő tudatosságát, és egyre többen választják a minőséget, a szakértelmet és a választékot a kényelem és az ár helyett. Az EUROPA.EU kutatásban azonosított fogyasztói reakciótípusok az áremelkedés nyomán egészségesnek tartott termékek tekintetében voltak, bár az arányok jelentősen eltolódtak; sokan keresnek alternatívákat, keresik a termékek helyettesítését; és kevesebb az aggodalomtól ódzkodó, hűséges fogyasztó és a jómódú, de nem elkötelezett fogyasztó. Az árérzékenység a közelmúltbeli tartós áremelkedés következtében növekszik, és kis arányban vannak azok, akik nem aggódnak. Alacsony az érzelmi kényelmet keresők aránya is, amely csoport nagyrészt a magas jövedelmű fogyasztókra korlátozódik. Azok esetében, akik nem ismerik a termékek árát, nem változik a márkahűség és nem hagyják el a márkát, de azoknál, akik árérzékenyek, tendencia a márkák közötti váltás.
JEL-KÓDOK: I12, M31, M38
-
A csökkentett alkoholtartalmú és alkoholmentesített borok fogyasztói megítélése és perspektívái (Magyarországon)
3-20Megtekintések száma:441A nemzetközi borkínálatban az utóbbi időszakban lényeges változások következtek be és megnövekedett a csökkentett alkohol tartalmú és az alkoholmentesített borok mennyisége és az irántuk megnyilvánuló fogyasztói érdeklődés. Utóbbit a változó fogyasztói szokások ezen belül nem kis mértékben az egészségtudatosság fejlődése, az egészségesebb táplálkozás mind általánosabbá válása okozza. Jelen tanulmány röviden áttekinti az alkoholmentesített, illetve csökkent alkohol tartalmú borok iránti kereslet egyes jellemzőit, a fogyasztói megítéléseket, foglalkozik az alkoholnak az egészségre gyakorolt hatásaival. A hazai borfogyasztói magatartáskutatásokra alapozva vizsgálja a borivás elutasítása mögött meghúzódó okokat, a borfogyasztás és az alkoholizmus kapcsolatára vonatkozó fogyasztói véleményeket. A feltárt jelensége, és az azokat befolyásoló preferenciák és attitűdök egy, az alkoholmentesített és csökkent alkohol tartalmú borok hazai lehetőségeit vizsgáló kutatás megalapozását kívánják előkészíteni.
JEL-kód: Q13 -
A magyar nők csokoládéfogyasztási szokásai és a cukormentes csokoládéval kapcsolatos fogyasztói magatartásuk
3-20Megtekintések száma:243Az egészség és wellness globális trendjével összhangban manapság megnőtt a kereslet az olyan, egészségre pozitívan ható (vagy legalábbis kevésbé egészségtelen) termékek iránt, mint például a cukormentes vagy csökkentett kalóriatartalmú csokoládé, különösen a női fogyasztók körében. Ezért kutatásunkban a magyar nők csokoládéfogyasztási szokásainak feltárását tűztük ki célul, különös tekintettel a cukormentes csokoládé fogyasztói elfogadottságára. Primer kutatásunk során 370 női válaszadó részvételével online kérdőíves felmérést végeztünk, melynek során feltártuk fogyasztói magatartásuk egyes elemeit a konvencionális és a cukormentes/csökkentett kalóriatartalmú csokoládékhoz kapcsolódóan; továbbá a cukormentes és a konvencionális csokoládék iránti fizetési hajlandóságuk lehetséges különbségeit is vizsgáltuk két valódi, 100 g-os Stühmer tejcsokoládé csomagolásával és azok módosított változataival is. Eredményeink szerint a megkérdezett nők túlnyomó többsége szereti a csokoládét, a csokoládéfajták közül a tejcsokoládé a legnépszerűbb körükben. A legtöbben hetente néhányszor esznek csokoládét, de a cukormentes/csökkentett kalóriatartalmú csokoládé fogyasztása sokkal ritkább. A csokoládé vásárlásakor egyértelműen az íze befolyásolja leginkább a válaszadókat, ezt jóval lemaradva követi az ár, majd a csokoládé egészségessége. A megkérdezettek többsége érdeklődik a cukormentes és csökkentett kalóriatartalmú csokoládék iránt, többségük egészségtudatosságból fogyaszt ilyen termékeket. A megkérdezettek cukormentes csokoládék iránti fizetési hajlandósága nem alacsonyabb a cukorral édesített változatokhoz képest, de a fizetési hajlandóság csak ajándékba történő vásárlás esetén éri el a piaci árat, saját fogyasztásra történő vásárlás esetén többnyire elmarad attól.
JEL-kód: M31 -
A fenntartható fogyasztás iránt elkötelezett fogyasztói csoport, a LOHAS szegmens jellemzői
3-9Megtekintések száma:344Összefoglalásként megállapítható, hogy a LOHAS fogyasztók sajátos értékítélete számos területen új helyzetet eredményez, ami az ágazati szereplőket és a marketingszakembereket egyaránt kihívás elé állítja. A szegmens valódi jelentősége azonban nem ebben rejlik, ugyanis nem hunyhatunk szemet a bevezetésben nevesített környezeti és társadalmi problémák felett. Így a LOHAS fogyasztói csoport gazdasági jelentősége mellett nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy belső értékeik és szemléletmódjuk egy egészségesebb társadalmat és egy tisztább, élhetőbb környezet helyeznek kilátásba. Ezek alapján úgy gondoljuk, hogy méltán kelthet érdeklődést az, hogy mekkora az arányuk a magyar társadalomban, illetve mi jellemzi vásárlási döntéseiket.
-
Társadalmi-kulturális kérdések és a tradíciók szerepe a sertéshúsfogyasztásban
79-89Megtekintések száma:253A fentebb leírtak alapján zárásként megállapíthatjuk, hogy – a jelenlegi legnagyobb sertéshúsfogyasztó Kínában – a globalizációs és urbanizációs folyamatok hatására a sertéshúsfogyasztás további növekedésére számíthatunk, hiszen a falvakból városokba áramló népesség fogyasztói szokásai a városi fogyasztás irányába változnak. Kínában a sertéshúsfogyasztás igen magas, a lakosság legkedveltebb és legtöbbet fogyasztott húsfélesége, a fogyasztás értéke a FAOSTAT adatbázisa alapján 2013-ra elérte a 38,5 kg/fő/év értéket, és a Kínához tartozó Hong Kongban az egy főre jutó sertéshúsfogyasztás a 65,7 kg-ot éri el (USDA, 2011). Ez jól reprezentálja azt, hogy az urbanizálódott, városiasodott lakosság fogyasztása a mennyiségi fogyasztás felé tolódik, ami a fő húsféleség, a sertéshús növekvő fogyasztását vetíti előre, igaz a kormányzati intézkedések lassíthatják a növekedés dinamikáját.
A jövőre nézve ez azt jelenti, hogy a növekvő népesség egy részének, a kínai lakosság oldaláról számíthatunk a sertéshús világpiaci fogyasztásának növekedésére, amely egyre nagyobb nyomást gyakorol a klímaváltozáson, a zsugorodó termőterületeken, és a trágyakezelésen keresztül a környezetre is.
Végezetül elmondható, hogy a sertéshús és húsfogyasztás vizsgálata során egyre inkább figyelembe kell venni a kulturális és vallási kérdéseket, amelyek nagymértékben meghatározzák a népesség fogyasztói mutatóit, és az elfogyasztható élelmiszerek körét.JEL-kódok: A13, P46
-
Táplálkozási szokások vizsgálata a debreceni egyetemisták körében
39-50Megtekintések száma:888Napjainkban egyre inkább előtérbe került az étkezés fontossága az egészség megőrzésében és helyreállításában, hiszen nő a cukorbetegséggel, a szív- és érrendszeri betegséggel, valamint a különböző ételallergiával küzdők száma. Manapság sok esetben problémát jelent, hogy mi az ajánlott élelmiszerek köre, illetve, hogy mit jelent az egészséges táplálkozás. Vizsgálatunk középpontjába a fiatal debreceni egyetemisták táplálkozási szokásait helyeztük, hiszen ezen korosztály egészségtudatosságának vizsgálata kitüntetett szerepet kap mind hazai, mind pedig nemzetközi szinten. A kutatás elsődleges célja feltérképezni, hogy a debreceni egyetemisták mindennapos étkezési szokásai mennyire követik a dietetikusok által megalkotott egészségtudatos és helyes táplálkozáshoz szükséges élelmiszerek táplálkozási piramisának ajánlásait. Primer vizsgálatunk alapját megfigyeléses eljárás képezte, mely során véletlenszerűen kiválasztott hallgatók ételfogyasztási naplója alapján megfigyelhettük, hogy milyen minőségű és mennyiségű ételeket fogyasztanak étkezéseik során. Az eredmények segítségével összehasonlíthatóvá vált a dietetikusok által elvárt és a tényleges fogyasztási szokás, mely alapján megállapítható, hogy a debreceni egyetemisták étkezési szokásai elmaradnak az egészségesnek vélt táplálkozási ajánlástól.
JEL-kódok: A13, P56
-
A probiotikus joghurtok marketingkommunikációs lehetőségei
103-107Megtekintések száma:57A kutatócsoport 1000 fős reprezentatív minta és 16 főt magába foglaló fókuszcsoportos interjú alapján azt a következtetést vonta le a probiotikus joghurtokkal kapcsolatban, hogy a piac e termék szempontjából nem telített. A fogyasztók igénylik és keresik ezt a termékkategóriát, de a termékkel kapcsolatos egészségvédő tulajdonságokat megfelelően kell kommunikálni. Szem előtt kell tartani az egyes célcsoportoknak szánt áru csomagolását, termékinformációit, feléjük irányuló kommunikáció differenciált alkalmazását, de mindenekelőtt a közérthetőséget mind a közölni kívánt termékelőnyökkel, mind az egészségvédő tulajdonságot bemutató tudományos nyelvezetű kutatások esetében.
-
Az önkéntes egyszerűsítők fogyasztói magatartása különös tekintettel a táplálkozási szokásokra
81-85Megtekintések száma:63A tanulmányban bemutatásra került egy új fogyasztói csoport, az önkéntes egyszerűsítőké, amelynek tagjai szakítanak a fogyasztói társadalom logikájával, és valamilyen szinten önként, szabad akaratukból korlátozzák a fogyasztásukat, az élettel való elégedettségüket, boldogságukat nem anyagi javaktól remélik. Ezek a fogyasztók egyrészt környezetbarát alternatívát választanak vásárlásaik, közlekedésük, és energiafogyasztásuk során, másrészt igyekeznek minimalizálni vásárlásaik mennyiségét. Ez a fajta fogyasztói magatartás egyrészt ökológiai, társadalmi és gazdasági szempontból egy fenntarthatóbb alternatívát kínál, másrészt az eddigi kutatási eredmények szerint az önkéntes egyszerűsítők jobbnak ítélik meg szubjektív „jóllétüket”, elégedettebbek az életükkel, mint azok az emberek, akik a jelenleg uralkodó fogyasztási mintáknak megfelelően fogyasztanak. Az önkéntes egyszerűsítők táplálkozási szokásai is sajátosak, a szakirodalom alapján jellemző rájuk az önellátás, a vegetarianizmus, a komótos étkezés (slow food); illetve preferálják a helyi termelőket, termelői piacokat, a vásárolt élelmiszertermékek tekintetében pedig a helyi és az organikus termékeket, valamint az etikus termékeket. Primer kutatásunk során az önkéntes egyszerűsítők táplálkozási szokásainak legfőbb momentumait két magyarországi ökofalu honlapjának tartalomelemzése segítségével vizsgáltuk. Összességében elmondható, hogy a vizsgált ökofalvak lakóira a táplálkozással kapcsolatban is a természetesség, a természet közeliség jellemző. Azt az élelmiszert tartják jó minőségűnek, amit ők maguk termeltek meg vegyszer nélküli gazdaságukban. Bár a vizsgált ökofalvak esetében kifejezetten a lakosok táplálkozásával kapcsolatban kevés információ volt fellelhető a honlapon, összességében elmondható, hogy az önellátásra való törekvés, a helyi termelők, helyi termékek és a saját maguk elkészített élelmiszer preferálása jellemző rájuk. Kutatásunk feltáró jellegű volt, így a téma alapos körüljárása további kutatásokat igényel. További primer kutatást tervezünk az ökofalvak lakosainak mélyinterjús megkérdezésével kifejezetten a táplálkozási szokásaikkal kapcsolatban, illetve a későbbiekben az önkéntes egyszerűsítők más csoportját is el szeretnénk érni.
-
A cukrászipari termékek fogyasztási szokásainak főbb jellemzői Magyarországon
119-123Megtekintések száma:132A tanulmány középpontjában a kézműves cukrászipari termékek fogyasztási és vásárlási szokásai állnak. A téma aktualitását adja, hogy a hazai kézműves cukrásziparban az elmúlt évtizedekben számos változás ment végbe, az ágazat belső problémákkal küzd, továbbá a megváltozott fogyasztói szokásokra is próbál reagálni, valamint a különleges magyar cukrász ágazatot – a rendelkezésre álló szakirodalmak szerint – még nem vizsgálták korábban. Célkitűzésünk megvizsgálni a megváltozott fogyasztói szokásokat és azt befolyásoló tényezőket Magyarországon. Primer kutatási módszerként a megkérdezés személyes és online formáját alkalmaztuk. Előbbi jelenleg is folyamatban van, ezért ebben a tanulmányban csak az internetes kérdőívek (n=468) eredményeit értékeltük ki. Vizsgálataink alapján kijelenthetjük, hogy a megkérdezettek többsége fogyaszt és vásárol is cukrászipari termékeket. Legtöbben a minőségi termékeket keresik és ennek érdekében akár több pénzt is hajlandóak áldozni. A fogyasztók leginkább cukrászdákban szerzik be a termékeket és a kikapcsolódás, feltöltődés, valamint a magasabb minőségű termékek beszerzése érdekében látogatják ezeket az üzleteket. A megváltozott fogyasztási szokásoknak köszönhetően a könnyedebb, természetes alapanyagú termékek a leggyakrabban keresettek.
-
A kávéfogyasztási szokások vizsgálata
59-70Megtekintések száma:1849A kávéfogyasztás napjainkban egy széleskörűen elterjedt tevékenység, mely jellemző a világ minden pontjára. Kijelenthető, hogy igen népszerű ital, melynek számos változata ismert. A koffein számtalan hatását tartjuk számon, az emberi szervezetre vonatkozóan, mely magába foglalja az egészségre kedvező és a káros hatásokat egyaránt. Magyarországon 2018-ban az évi egy főre jutó kávéfogyasztás 3,1 kilogramm volt, mellyel a világ kávéfogyasztási listáján a 24. helyet foglalta el.
Kutatásunk célja a kávéfogyasztási szokások feltárása volt hazai szinten, egy szekunder adatgyűjtésre alapozott kérdőíves felmérés eredményei alapján. Kutatásunk során nagy hangsúlyt fektettünk a kávéfogyasztás jótékony és káros egészségügyi hatásainak vizsgálatára is, ezért további célunk volt feltárni, hogy a hazai fogyasztók tisztában vannak-e a kávéfogyasztás egészségügyi hatásaival. Továbbá megvizsgáltuk a kávéfogyasztás okait és az elfogyasztott mennyiségeket is. A kutatásaink során meghatározott hipotézisünk a következő volt: „Azok az emberek, akik gyakran fogyasztanak kávét, nincsenek tisztában a kávé egészségügyi hatásaival”.
Kutatásunk első lépéseként szekunder adatgyűjtést végeztünk, melyet egy primer információgyűjtés követett. Az utóbbi alapját egy fogyasztói megkérdezés jelentette, melyet online, kérdőív segítségével végeztünk el. Az általunk vizsgált minta nagysága 1664 fő. A mintasokaság statisztikailag nem reprezentálja Magyarország lakosságát, ezért a felmérést nem tekintjük reprezentatívnak, az eredmények csupán feltáró jellegűek. Kutatásunk során megállapítottuk, hogy bár a kávét gyakran fogyasztó emberek többsége tisztában van a kávé jótékony és káros egészségre gyakorolt hatásával, ez nemek szerinti bontásban főként a nőkre igaz, a férfiakra kevésbé. A megkérdezett férfiak többsége csak a káros hatásokat ismeri. Eredményeink alapján, azok, akik tisztában vannak a kávé minden egészséget befolyásoló tulajdonságával, nem tudatosabbak az elfogyasztott kávé mennyiségét tekintve, azokkal szemben, akik csak a jó, a rossz vagy a tulajdonságok egyikét sem ismerik.
JEL-kód: A13, P56 -
Az élelmiszer-vásárlási szokások változása a Covid járvány alatt Szlovákiában és Magyarországon, helyzetkép Dél-Szlovákiában és Nyugat-Magyarországon
55-70Megtekintések száma:956A COVID-19 pandémia megjelenése és gyors terjedése gazdasági sokkhatást okozott, amely változást eredményezett az emberek mindennapi életének szerkezetében, valamint a fogyasztói magatartásban is. A világjárvány, az ebből fakadó korlátozások következtében megváltoztak a fogyasztók munkavégzéssel, kapcsolattartással, étkezéssel, kapcsolatos szokásai. A koronavírus-járvány miatt bevezetett társadalmi távolságtartás az élelmiszer-vásárlási szokások terén is változással járt. Tanulmányunkban megvizsgáltuk, milyen hatással van a COVID-19 két szomszédos ország – Magyarország és Szlovákia két régiójának élelmiszer-vásárlással kapcsolatos fogyasztói magatartására, valamint hogyan változtatta meg az élelmiszervásárlással kapcsolatos döntési tényezőket. Kutatásunk a pandémia második szakaszában, 2020 novemberében kezdődött és 2021 áprilisában fejeződött be. Online kérdőíves felmérést végeztünk levelezőlista, valamint a közösségi média felhasználásával. Hosszú távú trendek vizsgálata ebben a kezdeti időszakban még nem volt lehetséges, így csak a rövid távú hatásokra helyezzük a hangsúlyt. Délnyugat – Szlovákiában, konkrétan a pozsonyi – dunaszerdahelyi – komáromi régióban, Magyarországon pedig a Nyugat - dunántúli régióban (Győr – Moson - Sopron megye) végeztük a felmérést. Több jellegzetesség, magatartási eltérés volt fellelhető a két régió/ország között. Az online élelmiszer-vásárlás olyan általános trend, amely mindkét régióban tapasztalható volt, ezt a pandémiás helyzet némileg tovább fokozta. Kiderült, hogy az online élelmiszervásárlás még nem vált általánosan elterjedtté, a magyar, valamint a szlovák lakosság továbbra is ragaszkodik az élelmiszerek boltban történő vásárlásához. Eredményeink alapján látható, hogy bár nőtt az online vásárlások aránya, mégsem tűnik elegendőnek a válsághelyzet ahhoz, hogy a vásárlókban kialakult rutint, vagy a korlátokat, például az online vásárlással kapcsolatos bizonytalanságot, vagy az új, ezidáig nem ismert termék vásárlását teljesen feloldja. A pozitív tapasztalatokat biztosító változások azonban valószínűleg hosszabb ideig tartanak, különösen azok, amelyek a kényelem és a jólét által vezéreltek, mint például a digitális átvétel, az értékalapú vásárlás és a megnövekedett egészségtudatosság. Ez lehetőséget kínál a vállalatok számára, hogy innovatív, értékalapú és integrált termékeket vagy szolgáltatásokat kínáljanak a vásárlói igények kielégítésére.
JEL- kódok: D12, D91
-
Sertéshús és sertéshúskészítmények fogyasztási szokásai, trendjei
81-97Megtekintések száma:239Az egészség- és környezettudatossággal kapcsolatos tendenciákkal a fogyasztási szokások is változnak, különösen a hústermékek esetében. A húskészítmények fogyasztásával kapcsolatos egészségügyi, erkölcsi és etikai aggályok ismét a figyelem középpontjába helyezték a sertéshúst és a belőle készült termékeket, és - ahogyan az a múltban is történt - rávilágítottak azok "egészségtelenségére". E tanulmány célja, hogy összefoglalja a jelenlegi sertéshúsfogyasztási szokásokat, ismertesse az azokat befolyásoló tényezőket, és irányt mutasson a hazai és nemzetközi trendek elemzésével. A fogyasztási statisztikák elemzésén keresztül bemutatjuk, hogyan változott a sertéshúsfogyasztás az elmúlt években a különböző európai országokban és Magyarországon. A fogyasztási adatok mellett megvizsgáljuk a fogyasztást alakító vásárlási szokásokat, az online és offline vásárlás alakulását, valamint a termékpályát leginkább befolyásoló trendeket. A háztartások fogyasztásának elemzése mellett bemutatjuk a sertéshúsfogyasztás fő célcsoportjait is. Ezt követően a sertéshús marketingmixének jellemzői kerülnek meghatározásra, azaz a jellemző termékkategóriák, a márkaépítés, a helyettesítő termékek veszélye, az árviszonyok nemzeti és nemzetközi szinten, végül pedig a jellemző értékesítési csatornák is elemzésre kerülnek. Az elemzést követően tanulmányunk megállapította, hogy a sertéshús egy ízletes, sokféleképpen elkészíthető hús, amely az európai és a magyar konyha nélkülözhetetlen alapanyaga. A fogyasztói szokások változása jelentős hatással volt a sertéshús fogyasztására, mind környezeti, etikai, állatjóléti, az egészségtudatossággal összefüggésben, sőt vallási szempontból is.
JEL-Kód: M31 -
Füstölt barramundi filé termékek hazai fogyasztói megítélésének vizsgálata
21-36Megtekintések száma:90A tanulmány a barramundi halfajból készült füstölt halfilé funkcionális élelmiszer irányába történő fejlesztésével kapcsolatos termékkóstoltatással egybekötött primer kutatás – a terjedelmi korlátoknak köszönhetően – legfontosabb eredményeit mutatja be. A kutatás célja az volt, hogy információt nyújtson a célközönség, esetünkben a hipermarketekben vásárló fogyasztók: (1) egyes halfogyasztási szokásairól, (2) a tudatos halfogyasztáshoz kapcsolódó attitűdjeikről, (3) az elmúlt időszakban a hazai piacra bevezetett barramundi halfaj ismertségéről, az azzal kapcsolatos fogyasztói benyomásokról, (4) valamint a legújabb termékfejlesztés (pozitív élelmi hatású anyagokkal (pl. vitamin komplex, tökmagolaj, ginkóbiloba-kivonat, máriatövismag-olaj stb.) dúsított füstölt barramundi fogyasztói megítéléséről. Az eredmények alapján elmondhatjuk, hogy kedvezőek voltak a barramundival kapcsolatos fogyasztói benyomások, mivel a halfajt alapvetően szimpatikus megjelenésű, prémium kategóriás halként pozícionálták. A termékfejlesztés, azaz a füstölt barramundi filé mint funkcionális élelmiszer kedvező fogyasztói fogadtatásra lelt. A kifejlesztett termék potenciális célközönsége fogyasztott már korábban füstölt halat és meg volt elégedve a kóstolót követően az új termék ízvilágával. Fontos hangsúlyozni, hogy a megkérdezettek egyáltalán nem voltak tisztában azzal, hogy mit takar a „funkcionális élelmiszer” kifejezés, ugyanakkor az ilyen irányú termékfejlesztést helyeselték. Legszimpatikusabbnak a szív és a szem egészségét megőrző, betegségét megelőző funkcionális élelmiszer-komponenseket nevezték meg. A kutatás alapján elmondható, hogy a termékfejlesztés iránya jó, minden szempontból kielégíti a hazai célközönség halfogyasztással kapcsolatos szokásait, elvárásait és igényeit.
JEL-kódok: Q13, P46
-
A soltvadkerti borok előállításának és fogyasztásának aktuális kérdései
125-131Megtekintések száma:46Összességében megállapítható, hogy bár a fogyasztók részéről nő az érdeklődés az alföldi borok iránt, de még hosszú út vezet a régi jó hírnevének visszaállításáig. Ennek első lépéseként tekinthetünk arra, hogy Frittman János soltvadkerti borász 2007-ben megkapta az „Év bortermelője” címet. A helyi borászok a megoldást a borok minőségének javításában és aktívabb marketing tevékenységben látják. Reméljük, hogy mind a hazai, mind a nemzetközi borversenyeken elért sikerekkel, és az új fejlesztésekkel jó úton haladnak e felé.
-
Az aktív sportfogyasztási szokások vizsgálata a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar hallgatói körében
57-65Megtekintések száma:234A fizikai aktivitás és az egészségmegőrzés manapság egyre fontosabbá válnak az emberek számára, szerte a világon. Hazai és Európai Uniós szinten is kimutatható a fizikai aktivitás növekedése az elmúlt tíz év távlatában. Az emberek ma már egyre több időt töltenek aktív és passzív sporttevékenységekkel. Különösen igaz ez a fiatal generáció tekintetében, akik esetében egyre nagyobb mértékben jelenik meg szabadidőben az aktív testmozgás, mellyel a főbb célok az egészség megőrzése és annak megtartása, a kiegyensúlyozott életvitel elérése, a jó közérzet kialakítása és a stresszlevezetés. Mindezek eléréséhez, a fizikai aktivitás mellett, fokozott figyelmet kell fordítani a táplálkozásra is egyaránt. Kijelenthető, hogy az aktív, egészségtudatos életmódnak egyaránt jelentős szerepe lehet a testi és szellemi egészség megtartásában.
JEL-kódok: I10, I12, I19 -
A magyar ásványvízipar helyzetének bemutatása és elemzése
65-80Megtekintések száma:369A magyarországi ásványvízágazat négy évtizede dinamikusan fejlődik. Jelen cikk az ágazat főbb jellemzőit vizsgálja, és kiemeli az élelmiszeriparon belüli sajátosságait. A tanulmány célja a piac főbb jellemzőinek azonosítása, a makro- és mikrokörnyezet elemzése, az ágazat gazdasági jelentőségének meghatározása, a főbb szereplők elemzése és a stratégiai lehetőségek feltárása. A kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy mintegy 500 olyan magyarországi vállalat van, amelynek tevékenysége a TEÁOR 1107 szerinti üdítőitalok és ásványvizek gyártása. Ezek közül azonban mindössze 10 olyan vállalat van, amelynek fő tevékenysége kizárólag Magyarországon kitermelt és palackozott ásványvíz előállítása. A makrokörnyezet elemzése azt mutatja, hogy a politikai környezet stabil, a gazdasági környezet nem kedvez az üzleti életnek, a magas infláció, a folyamatosan emelkedő munkaerőköltségek és a nyersanyagköltségek továbbra is kihívást jelentenek a vállalkozások számára. A kkv-k támogatása azonban jelentős segítséget nyújthat a jövőben. A fogyasztói szokások közül a növekvő egészség- és környezettudatosság befolyásolja jelentősen az ágazatot. A technológiai tényezők gyors fejlődése számos lehetőséget kínál a vállalkozások számára. A mikrokörnyezet elemzése alapján kijelenthető, hogy a piac telített, a Szentkirályi Magyarország Kft. és a Magyarvíz Ásványvíz Kft. 2021-ben az iparág teljes forgalmának közel 80%-át birtokolja. Az új belépők veszélye nem jelentős. A vevők alkupozíciója és a helyettesítő termékek veszélye magas, a beszállítók alkupozíciója pedig alacsony. A versenyképességi mátrix összeállítása során iparági sikertényezőket azonosítotásra kerültek, amelyek közül kiemelkedik az árszínvonal, a márka és a környezeti felelősségvállalás. Az ágazat legnagyobb kihívása a csomagolás környezetterhelésének csökkentése, amire a legegyszerűbb megoldás az újrahasznosított műanyag palackok használata.
JEL-Kód: M21 -
Funkcionális élelmiszerek növekvő népszerűsége – A hazai cereáliapiac fogyasztói megítélése
23-37Megtekintések száma:137Mai modern életstílusunk, a civilizációs betegségek, valamint az elöregedő társadalom problémája fokozottabb odafigyelést hívtak életre egészségünkre nézve, amelynek megőrzésében fontos szerepet tölt be az egészséges táplálkozás és a tudatosabb termékválasztás. A fogyasztók megnövekedett igényei és elvárásai túlmutatnak az élelmiszerek alapvető funkcióján és ízletességén. Egy élelmiszer akkor válik igazán versenyképessé az egészségtudatos fogyasztók körében, ha kedvező hatása van egészségünkre, úgynevezett funkcionális előnnyel rendelkezik.
Hazánkban a funkcionális élelmiszerek egyre növekvő népszerűsége szintén az egészségtudatosság erősödésével indokolható. A cereáliapiac általános trendjeit vizsgálva, mint a funkcionális élelmiszerkategória egy kiváló példája, látszik, hogy a müzli és gabonapehely fogyasztása egyre növekszik, ami nyomon követhető az emelkedő mennyiségi eladásokban és árbevételekben is. A Neticle program által végzett kutatás alapján elmondható, hogy a fogyasztók az utóbbi években egyre inkább összefüggésbe hozzák az egészséget a cereáliapiac termékeivel.
Összefoglalva tehát bebizonyosodott az a feltevés, miszerint az egészségtudatosság erősödésével a fogyasztók igényei is megváltoztak az élelmiszerpiacon, nagyobb hangsúlyt kap az egészséges táplálkozás, a vásárlók nyitottabbak a termékek egészséggel kapcsolatos üzeneteire. Az egészségtudatosság tekintetében felmerülő új igények megfelelő beazonosításával, hatékony termékfejlesztéssel és az egészségüzenetekre fókuszáló marketingkommunikációval a funkcionális terméket előállító vállalatok is profitálhatnak.JEL-kódok: I12, I15, M31
-
Vadhúsfogyasztói magatartás a minőségi szarvashús imázsa és pozícionálása
141-147Megtekintések száma:44Kutatásunk célja a magyarországi lakosok vadhúsfogyasztási illetve szarvashús-fogyasztási magatartásának a megismerése volt. A felmérés alkalmával kérdőíves megkérdezést és fókuszcsoportos interjúztatást hajtottunk végre. A szarvashús hazánkban még egy kevésbé ismert, luxuscikknek tartott termék, aminek a kommunikációját, értékesítési stratégiáit szinte az alapoktól kell felépíteni. Korlátozó tényező, hogy a megkérdezettek nem ismerik, drágának vélik, és szezonális termékként tekintenek rá.
-
Az egészséges táplálkozás fogyasztói megítélése – Egy feltáró kutatás eredményei
57-66Megtekintések száma:816Jelen kutatás legfőbb célkitűzése az volt, hogy feltárja a debreceni, vagy Debrecenben élő fogyasztók attitűdjeit az egészséges táplálkozással kapcsolatban, illetve az egészséges táplálkozás kivitelezhetőségét mindennapi életükben. A primer adatgyűjtés módszere a fókuszcsoportos interjú volt, két fókuszcsoportban eltérő (egészségpreventív és egészségrizikó) egészségmagatartással rendelkező, Debrecenben élő fogyasztók vettek részt. A két csoport eredményei rendkívül jól tükrözik, hogy a különböző egészségmagatartást mutató fogyasztók milyen eltérő véleménnyel rendelkeznek azonos kérdésekben. Az egészségpreventív csoport tagjai szerint az egészséges táplálkozás nagy szerepet játszik az egészségmegőrzésben és segít fenntartani testi, lelki jólétünket. Ezen csoport tagjairól elmondható, hogy igen tudatosak, ha az egészségük megőrzéséről van szó. Lehetőség szerint változatosan étkeznek, különös figyelmet fordítva az élelmiszerek összetételére, minőségére és frissességére, rendszeresen végeznek valamilyen sporttevékenységet és kerülik az egészségre ártalmas viselkedésformákat. Ezzel szemben az egészségrizikó magatartású fogyasztók úgy vélik, hogy az egészséges táplálkozás drága és rendkívül körülményes, mind a beszerzést, mind az elkészítést illetően. Emellett – habár elismerik, hogy szerepe egyre inkább felértékelődik és a médiában is egyre nagyobb figyelmet kap – szerintük ezt a fajta táplálkozást manapság szinte lehetetlen kivitelezni. Jelen kutatás korlátja, hogy feltáró jellegű, ennek megfelelően kismintás fókuszcsoportos vizsgálat történt, amely kvalitatív információkat szolgáltatott. Így az eredmények nem általánosíthatók a teljes sokaságra, viszont jól megalapoznak további jövőbeli kvantitatív vizsgálatokat, melynek során a feltárt összefüggéseket kérdőív segítségével lehet majd számszerűsíteni.
JEL besorolás: I12, M31