Keresés
Keresési eredmények
-
QFD és a Kano-modell integrálása egy étrend-kiegészítő tabletta bevezetéséhez
3-18Megtekintések száma:361A minőség háza vagy QFD egy terméktervezési módszer, amely sok lépéses modellen keresztül segít összekapcsolni a vevői igényeket és a termék technikai paramétereit. A tervezés lényeges eleme, hogy meg kell határozni a vevői igények fontosságát, a termék versenytársakhoz viszonyított helyzetét, valamint a vevői igények és a technikai paraméterek kapcsolatát. E három tényező együttes elemzésével lehet meghatározni melyek a legfontosabb technikai paraméterek a fejlesztés során. Ennek a modellnek a Kano-modellel való integrálása, még pontosabb képet ad a fejlesztések irányáról. Ugyanis a vevői igények szerinti teljesítmény növekedés nem egyformán növeli a vevői elégedettséget. Ezeket a Kano-modell 5 csoportba sorolja: alapelvárások, teljesítmény jellemzők, vonzó jellemzők, semleges és hátrányos jellemzők. A Kano-modell QFD-ba való integrálásával pontosabb képet kaphatunk arról, hogy mely termékjellemzők fejlesztésére érdemes fókuszálni, ha az elérhető legmagasabb elégedettség növekedést szeretnénk elérni. Vizsgálatunkban egy bevezetés előtt álló étrendkiegészítő tabletta esetén mutatjuk be a két módszer együttes alkalmazásának lehetőségét. Mintánkban N=298 fő válaszait elemeztük, fogyasztási szokásaik alapján klasztereket alkottunk, amely klaszterekre külön QFD alkalmazásával vizsgáltuk, hogy a termék bevezetése során mire érdemes fókuszálni. Eredményeink szerint a célcsoportként azonosítható klaszterek számára vonzó tényezők a természetes összetevők, a Debreceni Egyetem tudományos háttere és a biztonságosság, amelyek közül az első kettő növeli a legnagyobb mértékben az elégedettséget. Ezért ezeknek a csomagoláson való feltüntetését is javasoljuk. A minőség háza elemzés alapján pedig a bioaktív összetevők lett a legfontosabb technikai paraméter, ezért ennek alkalmazása a gyártás során javasolt.
JEL-kódok: I12, L11 L66 -
The Competitiveness of Hungarian Micro-Enterprises in the Pasta Market
51-60Megtekintések száma:276By analysing the long-term competitiveness of Hungarian dry pasta making micro and small businesses, I intend to explore its strategic potential. The changes in the competitiveness of the dry pasta sector in Hungary between 1969 and 2019 were analysed with the help of contemporary periodicals from the database of the Hungarian Agricultural Museum and Library. The changes in the competitiveness of the Hungarian dry pasta market over the period 1969-2019 were analyzed according to the six aspects of diamond model: factor conditions, demand conditions, corporate strategy, structure and rivalry, relating and supporting industries, government regulations, change. Looking at future trends in the dry pasta market, the bidirectional impact on the competitiveness of the pasta market will be affected. One effect is to move towards horizontal networking as a result of globalization, making the pasta company that is able to negotiate better in the food supply chain more competitive. The other effect is the trend of local patriotism, which stimulates the development of micro-regions and originates in the initiative of the locals: innovation of flavours, innovation in raw materials, possibilities of Hungarian ethnocentrism. In addition, retail brands are expected to grow further. As retail chains do not pass on any gains from the increase of their export volume to the processors, the manufacturers’ own brand is weakened. The study provides a long-term overview of the changes in the competitiveness of companies operating in the dry pasta market. There has been a tremendous change over the last eighty years with the innovative transformation of the pasta industry. At that time, almost all pasta products were made at home, and today the pasta group is competing for housewives by employing industrial designers.
JEL Codes: M31, M39
-
Az élelmiszer-vásárlási szokások változása a Covid járvány alatt Szlovákiában és Magyarországon, helyzetkép Dél-Szlovákiában és Nyugat-Magyarországon
55-70Megtekintések száma:1243A COVID-19 pandémia megjelenése és gyors terjedése gazdasági sokkhatást okozott, amely változást eredményezett az emberek mindennapi életének szerkezetében, valamint a fogyasztói magatartásban is. A világjárvány, az ebből fakadó korlátozások következtében megváltoztak a fogyasztók munkavégzéssel, kapcsolattartással, étkezéssel, kapcsolatos szokásai. A koronavírus-járvány miatt bevezetett társadalmi távolságtartás az élelmiszer-vásárlási szokások terén is változással járt. Tanulmányunkban megvizsgáltuk, milyen hatással van a COVID-19 két szomszédos ország – Magyarország és Szlovákia két régiójának élelmiszer-vásárlással kapcsolatos fogyasztói magatartására, valamint hogyan változtatta meg az élelmiszervásárlással kapcsolatos döntési tényezőket. Kutatásunk a pandémia második szakaszában, 2020 novemberében kezdődött és 2021 áprilisában fejeződött be. Online kérdőíves felmérést végeztünk levelezőlista, valamint a közösségi média felhasználásával. Hosszú távú trendek vizsgálata ebben a kezdeti időszakban még nem volt lehetséges, így csak a rövid távú hatásokra helyezzük a hangsúlyt. Délnyugat – Szlovákiában, konkrétan a pozsonyi – dunaszerdahelyi – komáromi régióban, Magyarországon pedig a Nyugat - dunántúli régióban (Győr – Moson - Sopron megye) végeztük a felmérést. Több jellegzetesség, magatartási eltérés volt fellelhető a két régió/ország között. Az online élelmiszer-vásárlás olyan általános trend, amely mindkét régióban tapasztalható volt, ezt a pandémiás helyzet némileg tovább fokozta. Kiderült, hogy az online élelmiszervásárlás még nem vált általánosan elterjedtté, a magyar, valamint a szlovák lakosság továbbra is ragaszkodik az élelmiszerek boltban történő vásárlásához. Eredményeink alapján látható, hogy bár nőtt az online vásárlások aránya, mégsem tűnik elegendőnek a válsághelyzet ahhoz, hogy a vásárlókban kialakult rutint, vagy a korlátokat, például az online vásárlással kapcsolatos bizonytalanságot, vagy az új, ezidáig nem ismert termék vásárlását teljesen feloldja. A pozitív tapasztalatokat biztosító változások azonban valószínűleg hosszabb ideig tartanak, különösen azok, amelyek a kényelem és a jólét által vezéreltek, mint például a digitális átvétel, az értékalapú vásárlás és a megnövekedett egészségtudatosság. Ez lehetőséget kínál a vállalatok számára, hogy innovatív, értékalapú és integrált termékeket vagy szolgáltatásokat kínáljanak a vásárlói igények kielégítésére.
JEL- kódok: D12, D91
-
Zöldség-gyümölcs fogyasztás vizsgálata a magyar fogyasztók körében
79-89Megtekintések száma:602E kutatás egy átfogó fókuszcsoportos vizsgálatsorozattal kereste a válaszokat a rendszeres zöldség-gyümölcs fogyasztás okaira, hogy láthassuk, az országosan alacsony szintű fogyasztás ellenére vannak elkötelezett rétegek, akiknek fontos, hogy megfelelő mennyiségű zöldséget és gyümölcs fogyasszanak, de nem azért, hogy eleget tegyenek bármilyen ajánlásnak is. Maguk miatt teszik, mert szeretik e termékeket, és szinte elképzelhetetlennek tartják, hogy ne fogyasszanak ezekből rendszeresen. E kutatás számos további kérdést is felvet, többek közt, hogy vajon egy termékhez vagy termékkategóriához való érzelmi kötődés hogyan alakítható ki, és mely életszakaszban valósítható meg? Az eredmények – még ha nem is reprezentatívak – elgondolkodtatóak a tekintetben, hogy szükséges-e a zöldségeket és a gyümölcsöket márkázni, és hogy a promóciós programokkal hogyan lehetne minél több fogyasztót elérni. Amit eddig sok kutató bizonyított már, az a tény most is megerősödött, magasabb iskolai végzettség és magasabb jövedelem magasabb elköteleződést mutat az egészséges életmód iránt. Az életszínvonal emelkedése hozhat életmód változást is, melynek része a rendszeres zöldség-gyümölcs fogyasztás.
JEL besorolás: I12, P46
-
Fight for Customers - Correlations of Trade Organizations and Sales Promotionon the Hungarian FMCG Market
31-38Megtekintések száma:285Magyar cím: Harc a vevőkért - Kereskedelem szervezés és vásárlásösztönzés összefüggései a magyar FMCG piacon
JEL Kód: M31 -
Pszeudocereáliákból készített innovatív próbatermékek vizsgálata és fogyasztói értékelése
57-68Megtekintések száma:348Kutatásunk célja volt, hogy olyan újszerű próbatermékek előállítását végezzük el, melyek kedvező táplálkozás-élettani hatással rendelkeznek. Elsősorban álgabonák felhasználási lehetőségeinek feltérképezése volt a feladatunk, így a hajdina, az amaránt és a quinoa lisztek voltak a legfontosabb alapanyagok számunkra. Ezen lisztek jellegzetes ízének javítása céljából további gluténmentes lisztek meghatározott arányokban való keverését és próbatermékek készítését végeztük el. Kísérletünk következő fontos célja volt a fogyasztói vélemények felmérése, ugyanis olyan visszajelzést kapunk, mely segítségével meg tudjuk határozni a további fejlesztésünk irányvonalát, hogy próbatermékünk kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkezhessen. A fizikai vizsgálatok eredményei azt mutatták számunkra, hogy a kevésbé fogyasztott, nem hagyományos növények lisztjeiből is készíthetünk jó minőségű termékeket. A kémiai vizsgálatok alapján a próbatermékek kedvező fehérjetartalommal rendelkeztek, a zsír- és energiatartalmat további fejlesztések alkalmával csökkenteni kívánjuk. Az érzékszervi bírálat alapján volt, aki a quinoa liszttel készített próbaterméket részesítette előnyben, annak kedvező illata (átlagosan 5 pont) és puha állaga (átlagosan 4,6 pont) miatt, míg volt, aki inkább a ropogós állagot kedvelte (átlagosan 4,6 pont), így az amaránttal készült próbatermék nyerte el tetszését. Összességében elmondható, hogy az organoleptikus értékelés alapján a quinoa (kontroll), a quinoa-rizs (60:40), a quinoa-gesztenye (80:20), az amaránt-rizs (60:40) és a hajdina-rizs (60:40) lisztek felhasználásával készült próbatermékek érték el a legmagasabb pontszámokat. Az adott előkísérletek és a fogyasztói megítélés alapját képezi a további termékfejlesztéseknek, valamint segítséget nyújt feladataink elvégzésében.
JEL-kód: I19
-
Sertéshús és sertéshúskészítmények fogyasztási szokásai, trendjei
81-97Megtekintések száma:522Az egészség- és környezettudatossággal kapcsolatos tendenciákkal a fogyasztási szokások is változnak, különösen a hústermékek esetében. A húskészítmények fogyasztásával kapcsolatos egészségügyi, erkölcsi és etikai aggályok ismét a figyelem középpontjába helyezték a sertéshúst és a belőle készült termékeket, és - ahogyan az a múltban is történt - rávilágítottak azok "egészségtelenségére". E tanulmány célja, hogy összefoglalja a jelenlegi sertéshúsfogyasztási szokásokat, ismertesse az azokat befolyásoló tényezőket, és irányt mutasson a hazai és nemzetközi trendek elemzésével. A fogyasztási statisztikák elemzésén keresztül bemutatjuk, hogyan változott a sertéshúsfogyasztás az elmúlt években a különböző európai országokban és Magyarországon. A fogyasztási adatok mellett megvizsgáljuk a fogyasztást alakító vásárlási szokásokat, az online és offline vásárlás alakulását, valamint a termékpályát leginkább befolyásoló trendeket. A háztartások fogyasztásának elemzése mellett bemutatjuk a sertéshúsfogyasztás fő célcsoportjait is. Ezt követően a sertéshús marketingmixének jellemzői kerülnek meghatározásra, azaz a jellemző termékkategóriák, a márkaépítés, a helyettesítő termékek veszélye, az árviszonyok nemzeti és nemzetközi szinten, végül pedig a jellemző értékesítési csatornák is elemzésre kerülnek. Az elemzést követően tanulmányunk megállapította, hogy a sertéshús egy ízletes, sokféleképpen elkészíthető hús, amely az európai és a magyar konyha nélkülözhetetlen alapanyaga. A fogyasztói szokások változása jelentős hatással volt a sertéshús fogyasztására, mind környezeti, etikai, állatjóléti, az egészségtudatossággal összefüggésben, sőt vallási szempontból is.
JEL-Kód: M31 -
Az élelmiszerpazarlás jelenlegi helyzetének bemutatása Magyarországon
31-42Megtekintések száma:734Kutatásunk korunk egyik globális problémájára, az élelmiszerpazarlásra összpontosít. Az élelmiszerpazarlásnak nemcsak gazdasági, hanem jelentős környezeti és társadalmi következményei is vannak. Célunk, hogy a vonatkozó számadatok tükrében rávilágítsunk a fenntartható élelmiszerfogyasztás és -termelés fontosságára, átfogó képet adjunk az élelmiszerpazarlás jelenlegi magyarországi helyzetéről, és kiindulópontként szolgáljunk más, a témához szorosan kapcsolódó hasonló kutatások számára. Ennek érdekében megvizsgáljuk a téma hátterét és a meglévő jó gyakorlatokat. A szakirodalmi adatokat megvizsgálva megállapítható, hogy jelentős mennyiségű élelmiszerhulladék keletkezik a háztartásokban, amely nagy valószínűséggel megelőzhető lenne. Összegyűjtöttük a jó gyakorlatokat, melyeket a cégek, vállalkozások indítottak az élelmiszerpazarlás csökkentésére. Érdemes lenne még inkább felhívni a háztartások figyelmét ezekre a pazarlás csökkentési lehetőségekre, az élelmiszerhulladék alternatív felhasználási lehetőségeire, a komposztálásra. ennek megvalósítására egy célzott, marketingkampány lenne a leginkább alkalmas, amely segíthetné a lakosság ismereteinek bővítését a témában.
JEL-kód: Q56 -
A csemegekukorica minőségének szerepe az egészséges táplálkozásban
39-48Megtekintések száma:244A csemegekukorica, mint egészséges élelmiszer jelentősége világszerte folyamatosan növekszik. A friss fogyasztásra és befőzésre alkalmas szuper csemegekukorica hibridek kutatása és összehasonlító elemzése kiemelt jelentőséggel bír az élelmiszeriparban. Vizsgálataink során három szupercsemegekukorica hibrid karotinoid tartalmát hasonlítottuk össze, hogy adatokat gyűjtsünk az egészséges állapotáról. Tesztjeink új eredménye, hogy a csemegekukorica tartalmazza a legtöbb luteint és zeaxantint. Azt találtuk, hogy a zeaxantin és a lutein mennyiségét a genotípus határozza meg. Megállapítottuk, hogy a karotinoidokat a környezeti feltételek befolyásolják. A lutein, zeaxantin, β-cryptoxanthin, β-karotin koncentrációja nem csökkent a termés növekedésével, ami megerősíti a csemegekukorica hibrid szelekció fontosságát az egészséges táplálkozás szempontjából. Vizsgálataink során a lutein és a zeaxantin mennyisége magasabb volt, mint a béta-kriptoxantin és a béta-karotin mennyisége. A karotin fogyasztása számos pozitív hatással van az emberi szervezetre, csökkentheti a rákos megbetegedések, az érrendszeri megbetegedések, vagy az A-vitamin hiányából adódó farkasvakságot.
JEL-Kódok: I1, L15 -
Füstölt barramundi filé termékek hazai fogyasztói megítélésének vizsgálata
21-36Megtekintések száma:275A tanulmány a barramundi halfajból készült füstölt halfilé funkcionális élelmiszer irányába történő fejlesztésével kapcsolatos termékkóstoltatással egybekötött primer kutatás – a terjedelmi korlátoknak köszönhetően – legfontosabb eredményeit mutatja be. A kutatás célja az volt, hogy információt nyújtson a célközönség, esetünkben a hipermarketekben vásárló fogyasztók: (1) egyes halfogyasztási szokásairól, (2) a tudatos halfogyasztáshoz kapcsolódó attitűdjeikről, (3) az elmúlt időszakban a hazai piacra bevezetett barramundi halfaj ismertségéről, az azzal kapcsolatos fogyasztói benyomásokról, (4) valamint a legújabb termékfejlesztés (pozitív élelmi hatású anyagokkal (pl. vitamin komplex, tökmagolaj, ginkóbiloba-kivonat, máriatövismag-olaj stb.) dúsított füstölt barramundi fogyasztói megítéléséről. Az eredmények alapján elmondhatjuk, hogy kedvezőek voltak a barramundival kapcsolatos fogyasztói benyomások, mivel a halfajt alapvetően szimpatikus megjelenésű, prémium kategóriás halként pozícionálták. A termékfejlesztés, azaz a füstölt barramundi filé mint funkcionális élelmiszer kedvező fogyasztói fogadtatásra lelt. A kifejlesztett termék potenciális célközönsége fogyasztott már korábban füstölt halat és meg volt elégedve a kóstolót követően az új termék ízvilágával. Fontos hangsúlyozni, hogy a megkérdezettek egyáltalán nem voltak tisztában azzal, hogy mit takar a „funkcionális élelmiszer” kifejezés, ugyanakkor az ilyen irányú termékfejlesztést helyeselték. Legszimpatikusabbnak a szív és a szem egészségét megőrző, betegségét megelőző funkcionális élelmiszer-komponenseket nevezték meg. A kutatás alapján elmondható, hogy a termékfejlesztés iránya jó, minden szempontból kielégíti a hazai célközönség halfogyasztással kapcsolatos szokásait, elvárásait és igényeit.
JEL-kódok: Q13, P46
-
Gyümölcsöt ajándékba? A zöldség-gyümölcs ajándékozás lehetséges aspektusai
21-29Megtekintések száma:299A zöldség-gyümölcs ajándékozás Magyarországon nem elterjedt szokás, miközben az egészséges életmód mindig jó hívószónak minősül. Míg külföldön már különleges zöldség- és gyümölcskosarakat kínálnak egyedi ajándéklehetőségeket, itthon a klasszikusnak számító könyv, csokoládé, virág, valamint a szolgáltatások és élmények nyújtása preferált. Néhány különleges gyümölcs akár milliós összegekért kell el a piacon, de vannak olcsóbb, mégis egyediséget magukban hordozó termékek is. Bár a zöldség-gyümölcs ajándékozásnak történelmi hagyományai vannak szerte a világban, napjainkban alábbhagyott az ajándék formájában történő értékesítésük. Pedig a környezet- és egészségtudatos, a zöld életstílusra nyitott, vagy csak kuriózumra vágyó fogyasztók reális célszegmensei lehetnének ennek a niche területnek, melyet megfelelő marketingstratégiával sikerre lehetne vinni.
JEL-kódok: I12, M31, Q13 -
A vásárlói értékek és a gyenge elköteleződések az élelmiszerpiacon
25-40Megtekintések száma:371A dolgozat a hazai élelmiszerpiac védelmének értékdimenzióit az Európai Unió földrajzi eredetmegjelölési címkék (amelyek bizonyos élelmiszereket nemzeti tulajdonúként határoz meg) fogyasztói érték vizsgálatával elemzi. A kortárs élelmiszerpolitika és a szociológiai értékek vizsgálata több területre is kiterjed, beleértve az identitást, a hitelességet és a kultúrát, valamint a globalizáció hatásának összetettségét. Annak ellenére, hogy az élelmiszer központi szerepet tölt be az emberi lét fenntartásában, a fogyasztók általában nagyon keveset tudnak arról, hogy a vásárolt termék honnan származik, milyen környezeti és társadalmi költségekkel járt az elkészítésük, mivel a teljes globális élelmiszerrendszerek környezeti hatásainak nyomonkövetése összetett és komplex folyamat. A dolgozat empirikus kutatással, sokdimenziós skálázással arra kereste a választ, hogy mitől válnak egyes élelmiszertermékek ismerté a hazai vásárlók körében, míg más termékek nem. A dolgozat eredményei alapján élelmiszerválasztás során a magyar vásárlók inkább kockázatkerülők nem pedig egészségmegóvók, ami nem erősíti hanem gyengíti a magyar élelmiszerrendszer hosszútávú fenntarthatóságát.
JEL-kódok: A13 B55, D18
-
A LOHAS szegmens mérete és jellemzői Magyarországon
11-30Megtekintések száma:815Az 1990-es évekig a marketing fókuszában azok a cserefolyamatok álltak, amelyekben a hatalom birtokosa a termelő volt. Az erőforrások korlátozottságának és a környezeti kihívásoknak a felismerésével, a harmadik évezred elején olyan globális kérdések foglalkoztatják a marketing szakembereket, mint a fenntartható fejlődés és a fenntartható fogyasztás. Kutatásunk célja a fenntartható értékrend szerinti életstílus elemzésével meghatározni a magyarországi LOHAS fogyasztói csoport nagyságát, melyet három lépésben valósítottunk meg. Elsőként a fenntartható értékrend hazai megjelenését vizsgáltuk faktorelemzés segítségével. Ezt követően elvégeztük a magyar fogyasztók értékrend alapú életstílus szegmentációját k-means klaszterezési eljárás segítségével, végül pedig további szegmentációval megbecsültük a LOHAS értékek iránt legelkötelezettebb fogyasztói csoport nagyságát. Célkitűzésünk volt továbbá, hogy eredményeinket összehasonlítsuk Rácz (2013) azonos módszertannal végzett tudományos munkájának legfontosabb megállapításaival. A kutatás célkitűzéseinek megvalósítására egy 1000 fős országos reprezentatív kérdőíves megkérdezést indítottunk 2013 szeptemberében Magyarországon. Az értékorientált életstílus kutatás során 25 életstílus-állítást fogalmaztunk meg. A 25 állítás 5 tényező mentén került kialakításra, amelyek a következők voltak: környezettudatos értékek, egészségtudatos értékek, etikus értékek, autentikus értékek, individualista értékek. Eredményeink szerint a magyar fogyasztók értékrendjében jelen vannak a fenntarthatóság irányába mutató jellemzők, és azok hat értékkategóriába különülnek el: individualista értékek, autentikus értékek, környezettudatos értékek, etikus kompetenciaértékek, egészségtudatos értékek, etikus vállalati értékek. Az értékdimenziók közül az autentikus értékek, az egészség- és környezettudatosság, valamint az etikus vállalati magatartás meghatározó jelentőségűek a magyar lakosság számára. A fenntartható értékrend mentén öt értékalapú szegmentumot tudtunk elkülöníteni, ezek név szerint az Idősödő közömbösek (16,4%), a Fiatal trendkövetők (32,1%), a Fiatal környezettudatosak (18,6%), az Etikus hagyománytisztelők (22,6%) és a Csalódott pesszimisták (10,3%). A legnagyobb klaszter, a Fiatal trendkövetők csoportja körvonalazza leginkább a LOHAS fogyasztók életstílusának jellemzőit. A szegmens azonban nem tekinthető teljes egészében a LOHAS értékek iránt elkötelezett fogyasztói csoportnak. A legnagyobb heterogenitást az etikus kompetenciaértékek mentén mutatják a Fiatal trendkövetők, ezért szükségesnek tartottuk a csoport további szegmentálását a legelkötelezettebb LOHAS fogyasztók arányának meghatározása érdekében. Az etikus kompetencia- jellemzőket leginkább felülértékelő harmadik alklaszter feleltethető meg a magyar LOHAS fogyasztói csoportnak. Eredményeink alapján arányuk 8,7% a magyar lakosságon belül, amely lényegében megegyezik Rácz (2013) megközelítően 8,0%-os csoportméretével.
-
Lehetőségek és akadályok az egészséges élelmiszer-fogyasztás területén
65-76Megtekintések száma:472Tanulmányunk központi feltevése volt, hogy Magyarországon az anyagi helyzet, a tudatosság szintje, valamint az „identitás” döntő módon befolyásolja azt, hogy ki vállalja az egészséges táplálkozáson alapuló életmódot. Az egészségtudatosság és a pénzügyi attitűd között is vélelmeztünk összefüggést, valamint az egészségtudatosság a viselkedési szándék és a normatív hiedelmek között is pozitív kapcsolatot feltételeztünk. Kutatásaink megerősítik: A tapasztalati attitűd, a viselkedési szándék és a környezetben észlelt normák szoros kapcsolatban vannak azzal, hogy egészségesen táplálkozik-e az egyén. Várakozásaink szerint azoknak a hölgyeknek határozza meg elsősorban a tudása és a tájékozottsága a táplálkozási szokásait, akik magasabb jövedelemmel rendelkeznek. A kutatásunk igazolta: a jövedelem növekedésével, mind meghatározóbb szerephez jut a tájékozottság és a tudás. A jövedelem tehát sorsdöntő abból a szempontból, hogy képes-e valaki Magyarországon egészségesen táplálkozni – ez ugyanis sokkal drágább és időigényesebb, mint a rutinszerű, nem átgondolt étkezés. Akiknek a táplálkozási szokásait saját bevallása szerint az anyagi helyzete határozza meg leginkább (és nem a tájékozottság/tudás, vagy a márkahűség) – az átlag alatti jövedelem kategóriába esnek. Ez a csoport szorongóbb a pénzügyek területén, jellemző rájuk a költségvetés tudatosság, és az akcióvadászat is.
JEL-kódok: E21, H31, H51
-
A COVID-19 hatása a sportolási szokásokra
49-63Megtekintések száma:514Az elmúlt időszakban a mindennapi életünket jelentősen meghatározta és átalakította a 2020 márciusában hazánkat is elérő koronavírus járvány. A COVID-19 néven is ismert betegség rövid időtartam alatt rendkívüli kihívások elé állította a gazdaságot és a társadalmat (PATÓ et al., 2021). A kirobbanás után a WHO (Egészségügyi Világszervezet) a tagállamainak azt tanácsolta, hogy fontolják meg a betegség új területekre való behurcolásának megakadályozására, illetve az emberről emberre történő terjedés csökkentésére irányuló lehetőségeket azokban az övezetekben, ahol a vírus már megjelent. Így a kezdeti időszakban a vírus terjedésének lelassítása / megfékezése érdekében az emberek „szabadsága” jelentősen korlátozva lett, a meghozott korlátozó intézkedések következményeként. A távmunkában történő munkavégzés, az éttermek, az oktatási intézmények, a szórakozóhelyek, a sportszolgáltatók, a bevásárlóközpontok bezárása mellett a kijárási korlátozás is a mindennapi életünk részévé vált. Az emberi élet és az egészség védelme hirtelen az egyik legfontosabb „feladattá” vált. Annak ellenére, hogy a személyes kontaktok csökkentése érdekében a sportszolgáltató létesítmények bezárásra kerültek, a testmozgás az eddigieknél is lényegesebb szerepet kapott, ugyanis a járványidőszakban még fontosabbá vált/válik a testünk egészségének megőrzése. A vírus megjelenésekor az Operatív Törzs azt javasolta, hogy próbáljunk meg minél többet mozogni, sportolni az immunrendszerünk erősítése érdekében, hogy az minél hatékonyabban tudja felvenni harcot a kórokozókkal szemben. Viszont a vírus hatására meghozott korlátozó intézkedések a testmozgási és sportolási szokásainkat is nagyban befolyásolta, amely azóta több kutató érdeklődést is felkeltette. A kutatásom során arra keresem a választ, hogy milyen változást eredményezett az emberek sportolási és aktív testmozgási szokásaira / hajlandóságára a járvány. Az elmúlt néhány hónapban egy-két kivételtől eltekintve szinte az összes járvány elleni óvintézkedések eltörlésre került Magyarországon. Ezen oknál fogva annak a felmérését is indokoltnak tartom, hogy milyen mértékben befolyásolta a vírus, nemcsak a korlátozások időszakában a sportolási szokásokat, hanem a korlátozások megszüntetése után is.
JEL-Kódok: I10, I12 -
A fenntartható fogyasztás iránt elkötelezett fogyasztói csoport, a LOHAS szegmens jellemzői
3-9Megtekintések száma:619Összefoglalásként megállapítható, hogy a LOHAS fogyasztók sajátos értékítélete számos területen új helyzetet eredményez, ami az ágazati szereplőket és a marketingszakembereket egyaránt kihívás elé állítja. A szegmens valódi jelentősége azonban nem ebben rejlik, ugyanis nem hunyhatunk szemet a bevezetésben nevesített környezeti és társadalmi problémák felett. Így a LOHAS fogyasztói csoport gazdasági jelentősége mellett nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy belső értékeik és szemléletmódjuk egy egészségesebb társadalmat és egy tisztább, élhetőbb környezet helyeznek kilátásba. Ezek alapján úgy gondoljuk, hogy méltán kelthet érdeklődést az, hogy mekkora az arányuk a magyar társadalomban, illetve mi jellemzi vásárlási döntéseiket.
