Keresés

Keresési eredmények

• A főszerkesztő előszava

  7-9

  Fodor László

  Megtekintések száma:

  155

  A főszerkesztő előszavában ismerteti az adott lapszám tartalmát, a cikkekről szóló 5-6 soros leírások (annotációk) formájában. A folyóiratot érintő, legújabb változások mellett itt kap helyet a hátsó borítón szereplő, latin mondás magyarázata.

• A Titanic jogi helyzete

  8-18

  Csatlós Erzsébet

  Megtekintések száma:

  188

  Idén száz éve, hogy 1912. április 14-én 23:35 perckor, a Southamptonból New Yorkba vezető első útján jéghegyre futott, és néhány órával később, április 15-én hajnalban már az Atlanti-óceán mélyén feküdt az elsüllyeszthetetlennek hitt utasszállító. A luxushajó története nemcsak a filmipar, hanem a kincsvadászok, valamint a különböző profitorientált vállalkozások fantáziáját is megmozgatta, így talán nem túlzás azt mondani, hogy a Titanic az egyik leghíresebb hajóroncs. Az UNESCO (United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization – az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) főigazgatója, Irina Bokova 2012. április 15-én a megemlékezésen túl felhívta a figyelmet a centenárium nemzetközi jogi jelentőségére is: innentől kezdve a roncs a 2001-es víz alatti kulturális örökség védelem céljából megalkotott egyezmény tárgyi hatálya alá esik. Kérdés azonban, hogy milyen jelentősége van ennek a kijelentésnek. A tanulmány a kérdés megválaszolásával a Titanic jogi helyzetének összefoglalására és bemutatására tesz kísérletet.

• Az őslakos népek kulturális identitáshoz való joga az Emberi Jogok Amerikaközi Bírósága joggyakorlatában

  145-163

  Zombory Katarzyna

  Megtekintések száma:

  272

  Jelen tanulmány a kulturális identitás védelmét vizsgálja az Emberi Jogok Amerikaközi Bíróságának (EJAB) gyakorlatában, ahol a kérdéskör elsősorban az őslakos népek kontextusában jelenik meg. Az EJAB a kulturális identitáshoz való jog védelmét – az ezt garantáló, anyagi jogi norma hiányában – jellemzően az élethez és a tulajdonhoz való jogból, valamint egyéb, első generációs emberi jogokból vezeti le evolutív módon, az Emberi Jogok Amerikai Egyezményére (EJAE) támaszkodva. 2020 tavaszán a Lhaka Honhat kontra Argentína ügyben hozott ítéletében az EJAB új perspektívát nyitott a kulturális identitáshoz való jog védelmére, mert megállapította, hogy a kulturális jogok önállóan, autonóm módon is érvényesíthetők az EJAB előtt, az EJAE 26. cikke alapján. Ez, az EJAB eddigi joggyakorlatához képest haladó szemlélet egyúttal új lehetőségeket nyit meg az EJAE 26. cikkéből eredeztethető környezetvédelmi jogok érvényesíthetősége terén is.

• Büntetéskiszabás a gyakorlatban: Ittas vezetések szankciókiszabási gyakorlata egy aktakutatás eredményei alapján

  114-132

  Pápai-Tarr Ágnes

  Megtekintések száma:

  223

  Büntetéskiszabás átfogó vizsgálatát célzó kutatás egyik nagyobb részeként a közlekedési bűncselekmények közül az ittas vezetések szankciókiszabási gyakorlatát vizsgáltam a Debreceni Törvényszék illetékességi területén található járásbíróságokon. A kutatás egyik kiemelt célja az volt, hogy információt gyűjtsek arról, hogy az egyszerűbb megítélésű, tömegesen előforduló bűncselekmények esetén hogyan alakul a büntetéskiszabási gyakorlat. Másrészt célkitűzés volt az is, hogy megvizsgáljam, az elkövető személyével/személyiségével kapcsolatos büntetéskiszabási tényezőket milyen részletességgel tárják fel a bíróságok, s ezeket az információkat mennyiben tudja a bíró az egyéniesített büntetéskiszabás szolgálatába állítani. Tanulmányomban ennek az aktakutatásnak az eredményeit ismertetem, figyelemmel elsősorban az egyes szankció nemek büntetéskiszabási tapasztalataira.

• A főszerkesztő előszava

  7-9

  Fodor László

  Megtekintések száma:

  150

  A főszerkesztő előszavában ismerteti az adott lapszám tartalmát, a cikkekről szóló 5-6 soros leírások (annotációk) formájában. A folyóiratot érintő, legújabb változások mellett itt kap helyet a hátsó borítón szereplő, latin mondás magyarázata.

• A magyar közbeszerzési jogalkotás útkeresései

  24-46

  Pfeffer Zsolt

  Megtekintések száma:

  126

  Az Országgyűlés 2011. július 11-én elfogadta az új közbeszerzési törvényt, amely 2011. évi CVIII. törvényként (a továbbiakban: új Kbt.) került kihirdetésre 2011. július 21. napján. Az elfogadott új jogszabály váltja fel 2012. január 1-jétől a 2003. évi CXXIX. törvényt (a továbbiakban: Kbt.), amely közel nyolc évig szabályozta a közbeszerzések világát. A hatályba léptetés kapcsán érdemes áttekinteni a magyar közbeszerzési jogalkotás főbb irányait, problémáit, az elmúlt évek tapasztalatait.

• Agricultural irrigation in Hungary, with special regards to the water resources levy and agricultural water supply fee

  46-61

  Bujdos Ágnes

  Megtekintések száma:

  198

  A vízkészletjárulék és a mezőgazdasági vízszolgáltatási díj alapján határozható meg az öntözés ára. Ezekről a vízgazdálkodásról szóló, 1995. évi LVII. törvény 15/A. (1) és a 15/F. (1) szakaszai rendelkeznek. Az öntözésre vonatkozó magyar szabályozásnak kettős követelménynek kell eleget tennie. Egyfelől, az aszály növénytermesztésre gyakorolt negatív hatása miatt az öntözés szükségességének és fontosságának meg kell jelennie az árra vonatkozó szabályokban (annak ellenére, hogy az öntözés az utolsó előtti helyen áll a vízkielégítési sorrendben). Másfelől, az árnak tükröznie kell a víz értékét, nevezetesen, hogy a víz mással nem helyettesíthető és feltételesen megújuló természeti erőforrás. A fent említett rendelkezések elemzését követően az a következtetés vonható le, hogy noha sok esetben igazolható az öntözéshez kapcsolódó járulék, illetve díj megfizetése alóli mentesség biztosítása, ugyanakkor ezeknek a mérlegelés nélküli, egységes alkalmazása, pl. a vízhasználók gazdasági erejére való tekintet nélkül, nem indokolt.

  The price of the agricultural irrigation is determined by the water resources levy and agricultural water supply fee, which are regulated under Article 15/A. (1) and Article 15/F. (1) of the Act LVII of 1995 on Water Management. A kind of dualism concerning the price of the irrigation can be observed in Hungary. On the one hand, the necessity to irrigate has to be reflected in the price due to the negative impacts of drought on crop production, although irrigation scores low on the hierarchy of water uses. On the other hand, the price must also express the value of water as an irreplaceable natural resource with limited renewable capacity. Based on the analysis of the said provisions, it can be concluded that though allowing derogations from paying for the agricultural irrigation can be justified in many cases,  concerns can be raised regarding their uniform application without involving discretion regardless, among others factors, of the differences in the economic situation of the farmers.

• Büntethető gyermekkorúak

  97-111

  Pallagi Anikó

  Megtekintések száma:

  221

  A gyermek- és fiatalkorúak bűnözése manapság egyre növekvő aggodalmat okoz a társadalomban. Hazánkban is, de európai és nemzetközi szinten is állandó vizsgálat tárgyát képezi a fiatalok bűnelkövetés okainak feltárása, illetve a velük kapcsolatban alkalmazott jogi szabályozás irányainak és módszereinek kidolgozása.

• A főszerkesztő előszava

  7-9

  Fodor László

  Megtekintések száma:

  124

  A főszerkesztő előszavában ismerteti az adott lapszám tartalmát, a cikkekről szóló 5-6 soros leírások (annotációk) formájában. A folyóiratot érintő, legújabb változások mellett itt kap helyet a hátsó borítón szereplő, latin mondás magyarázata.

• Környezetvédelmi közvetítés Németországban

  60-77

  Bereczki István

  Megtekintések száma:

  154

  A közvetítői eljárás, más néven mediációs eljárás célja, hogy a feleknek lehetőséget biztosítson arra, hogy a jogszabályok merev alkalmazása helyett egy közös és kölcsönösen előnyös megoldást találjanak konfliktusuk rendezésére. Németországban a közvetítői eljárás fogalmát a közvetítő eljárásról szóló törvény tartalmazza. E törvény megfogalmazásában a közvetítés egy jól felépített bizalmi eljárás, mely során a felek egy vagy több közvetítő segítségével önkéntes alapon és önállóan egy olyan megoldás kidolgozására törekszenek, mely kölcsönösen előnyös számukra. A környezetvédelmi közvetítés egy olyan strukturált konfliktusrendezési eljárás, melyet egy képzett mediátor vezet, aki a felekkel közösen a felmerülő környezeti konfliktus rendezésén dolgozik. Egy másik megfogalmazás szerint a környezetvédelmi közvetítés a konfliktusok rendezésének szisztematikus és strukturált formája, mely során egy professzionális közvetítő a konfliktus feloldását széles körben, így eljárásilag és pszichológiailag egyaránt támogatja azzal a céllal, hogy a problémára mindenki számára megfelelő, de legalább elfogadható megoldás szülessen. 

• Recenzió Sipka Péter „A munkáltatói kárfelelősség elmélete és gyakorlata” című monográfiájáról

  171-178

  Grósz-Wilhelm Nikolett

  Megtekintések száma:

  97

  Sipka Péter „A munkáltatói kárfelelősség elmélete és gyakorlata” című könyve 2021-ben jelent meg a HVG-ORAC Kiadó gondozásában. A szerző egyrészt alaposan elemzi a kártérítési felelősség szabályozási rendszerét, másrészt rendkívül széles körben ismerteti a tárgykörben született bírósági ítéleteket. A monográfiának hála a munkavállaló egészségkárosodásával kapcsolatos munkáltatói kárfelelősség jogintézményét a maga komplexitásában ismerheti meg az olvasó. A munkajogi vizsgálat mellett, a munkavédelmi és a társadalombiztosítási kapcsolódások is ismertetésre kerülnek. 

• A környezeti felelősség joga civil környezetvédelmi jogi szakértők nézőpontjából

  86-112

  Fülöp Sándor

  Megtekintések száma:

  155

  A környezeti felelősségi szabályok – például a környezeti felelősségi irányelv Európában, vagy a környezeti felelősség törvényi előírásai az USA-ban – jelentős kompromisszumokkal terheltek, de a környezetvédelmi hatóságok még így is túlságosan engedékenyen hajtják őket végre. A szennyezett területek állapotáról és a felelősség érvényesítéséről igen kevés információ férhető hozzá, ezáltal kicsi az esélye annak, hogy a rendszer önmagát korrigálni tudja. Mindebben semmi meglepő nincs: a szennyezett területek megtisztítása vagy a szennyezés megelőzése rendkívül költséges; ha ezeket következetesen kikényszerítenék, az érintett iparágak nehéz helyzetbe kerülnének a környezetvédelemben kevésbé szigorú világrészeken működő versenytársaikkal szemben. Azokban a kivételes esetekben, amikor megpróbálnák velük szemben a környezeti felelősséget érvényesíteni, a vállalatok azonnal a korlátolt felelősség bástyái mögé menekülnek. Az ilyen helyzetekben a progresszív megoldásokhoz a közösségi részvétel nélkülözhetetlen. A jelen tanulmányban egy közérdekű környezetvédelmi jogász hálózatnak (Környezet és Igazságosság Hálózat) az európai környezeti felelősségi rendszerek hatékonyságának a növelésére, a holtpontról való elmozdulás elősegítésére tett erőfeszítéseit vizsgáljuk.

• Jogalkotási törekvések az európai polgárok összehangolt konzuli védelmének megteremtésére

  9-23

  Becánics Adrienn

  Megtekintések száma:

  145

  Az uniós polgárság létrejöttével az Európai Unió égisze alatt a tagállamok állampolgárainak külföldön megvalósuló védelme egy merőben új szinten érvényesül. Ahogyan tanúi lehetünk az Unió fejlődési folyamatának, úgy követhetjük nyomon nemcsak az állampolgárokra vonatkozó, a tagállamok között fennálló akadályok lebontását, de az állampolgárok harmadik országokban a tagállamok által közösen megvalósított védelmét is. Ez jelenti egyrészt az uniós tagállamok védelmének kiterjesztését valamennyi uniós polgárra, másrészt a tagállami védelmi szint össze- hangolásának fokozódó igényét és folyamatos megvalósulását. Az Unió vezényletével és a tagállamok végrehajtási mechanizmusával működtetett védelem számos tekintetben szorul azonban magyarázatra: diplomáciai vagy konzuli védelemről van szó valójában? Államközi vagy nemzeti szinten állapítják meg az állampolgárokat külföldön megillető védelmi jogosultságokat? Milyen jogi alapokon nyugszik annak lehetősége, hogy az állampolgárság szerinti állam konzuli fellépési kötelezettséget írjon elő a fogadó államban? Milyen eszközök állnak az Unió rendelkezésére ahhoz, hogy a tagállamok számára fellépési kötelezettséget írjon elő? Ezen kérdések megválaszolása elkerülhetetlen az uniós polgárok számára nyújtott védelem tárgyalásához, s ezen kérdések tisztázása jelen tanulmány elsődleges célja is egyben.

• A főszerkesztő előszava

  7-8

  Fodor László

  Megtekintések száma:

  178

  A főszerkesztő előszavában ismerteti az adott lapszám tartalmát, a cikkekről szóló 5-6 soros leírások (annotációk) formájában. A folyóiratot érintő, legújabb változások mellett itt kap helyet a hátsó borítón szereplő, latin mondás magyarázata.

• A jog szociálpszichológiája - A hiányzó láncszem

  158-162

  Gábri Angéla

  Megtekintések száma:

  247

  Könyvismertető Hunyady György–Berkics Mihály (szerk.): A jog szociálpszichológiája – A hiányzó láncszem. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2015. című munkáról.

• Az energetikai audit európai uniós követelményei Németországban

  29-41

  Hoffmann Jan

  Fodor László(Fordító)

  Megtekintések száma:

  213

  Az Európai Uniónak az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelve (a továbbiakban: irányelv) arra kötelezi a tagállamokat, hogy 2015. december 5-éig biztosítsák valamennyi nagyvállalatnál ún. energetikai auditok (másként energiaauditok) elvégzését. A szabályozás hatálya alá tartozik minden olyan vállalat, amelyik nem esik a kis-, illetve középvállalkozások (a továbbiakban: kkv) kategóriájába. A tagállamoknak a vonatkozó előírásaikat – az irányelv transzpozícióra kitűzött határidejének megfelelően – 2014. június 5-ig kellett, illetve kellett volna meghozniuk. A német transzpozíció (csakúgy, mint a magyar) késedelmesen valósult meg (csak 2015 elején léphetett hatályba). Az előírásnak való megfelelés (amely Németországban csaknem 50 000 vállalatot érint) komoly kihívásokkal jár; az alábbiakban ezek leküzdéséhez kívánok fogódzót nyújtani részben az uniós, részben a német szabályozás áttekintésével.

• A munkavédelem jelentősége a munkáltató kártérítési felelősségének megítélése során

  175-191

  Tóth Kinga

  Megtekintések száma:

  239

   A munkáltató munkajogi kártérítési felelősséggel tartozik a munkavállalóinak okozott károkért. A Munka Törvénykönyve 2012-ben bekövetkezett módosítása érintette a kártérítési felelősség szabályait is, főleg a munkáltató mentesülési lehetőségei körében. A tanulmány annak vizsgálatára irányul, hogy ez a módosítás eredményezett-e könnyebbséget a munkáltató oldalán, illetve milyen jelentősége van a munkáltató és a bíróság gyakorlatában a munkavédelemnek. A dolgozat első felében a munkáltató gazdasági érdekeit vizsgálom abból a szempontból, hogy a változó bírósági gyakorlat alapján megéri-e a balesetek megelőzésébe pénzt fektetni. Ezt követően a kutatás alapjául szolgáló jogeseteket igyekszem csoportokra bontani, és mindegyik feltárt nehézséget egy-egy munkabalesettel szemléltetni.  Az öt csoport:1) a munkavédelmi szabályok megsértésével okozott balesetek alóli mentesülés nehézségei, 2) harmadik személyek okozta munkabalesetek estén felmerülő kártérítési és munkavédelmi nehézségek, 3) a munkáltató ellenőrzési kötelezettségének megsértése esetén bekövetkezett munkabalesetek, 4) a szélsőséges időjárási viszonyok során bekövetkezett balesetek, illetve 5) egyéb kategóriába sorolt munkabalesetek problémái.

• A quasi bíráskodás megközelítési lehetőségei

  120-135

  Árva Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  106

  A közigazgatási és bírósági jogalkalmazás elhatárolása kapcsán merül fel, mint a jogalkalmazás egyik olyan válfaja, amely jellemző attribútumaiban megegyezik az igazságszolgáltatással. A közigazgatás quasi bíráskodási tevékenysége emellett sajátos módon olyan közigazgatási tevékenységként is értelmezhető, amely jellemzően nem kapcsolódik össze más – felügyeleti jellegű – közigazgatási tevékenységgel, és tiszta jogalkalmazásnak tekinthető.

• Kockázatok és mellékhatások: az olasz alkotmánybíróság döntései a kötelező Covid-oltásokról

  102-127

  Horváth Attila

  Ungvári Álmos

  Megtekintések száma:

  227

  Az elmúlt években világszerte számos olyan bírósági és alkotmánybírósági döntés született, amely a pandémia során bevezetett alapjog-korlátozó intézkedések – ideértve a kötelező védőoltásokat is – jogszerűsége, illetve alkotmányossága tárgyában foglalt állást.  Olaszország – Ausztriát nem számítva – minden más európai országnál szélesebb körben írta elő az oltási kötelezettséget. Ráadásul az oltások felvételének hiányában a polgárok mindennapi életvitele olyan mértékben lehetetlenült el, hogy egyes szerzők már egyenesen de facto kötelező oltásról írtak. Az olasz alkotmánybíróság 2022. decemberében három határozatban bírálta el a kötelező oltások ellen irányuló beadványokat. Jelen tanulmány a jogszabályi környezet felvázolását és a kötelező Covid-oltásokkal kapcsolatos szakmai álláspontok ütköztetését követően ezen határozatok vizsgálatára vállalkozik, arra fókuszálva, hogy a testület milyen érvek mentén látta igazolhatónak a vakcinák felvételére kötelezést.

• A kor színvonalán? : Az új büntetőeljárási kódex válasza a jelen kihívásaira

  11-36.

  Bencze Mátyás

  Megtekintések száma:

  302

  A jelen írás műfaji szempontból leginkább egy műbírálatra hasonlít. Ez a sajátosság főként abban nyilvánul meg, hogy az értékelt „alkotás”, ebben az esetben a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) bizonyos részeit az egész törvényt igazoló célokkal és értékekkel egybevetve, ezekre tekintettel értékelem. Nem az egyes jogintézmények szisztematikus és főleg nem a törvény átfogó elemzésére vállalkozom, hanem csupán arra, hogy megmutassam, a törvényben szereplő adott intézmény, illetve az arra kialakított szabályozás elősegíti-e a modern büntetőeljárás igazoló elveinek érvényesülését. Amíg tehát a művészeti alkotások értékelésének mércéje az esztétikai értelemben vett „kvalitás”, addig a Be. vonatkozásában a helyes célok megvalósítására való képesség adja a kritika vezérfonalát.

• A Nagojai Jegyzőkönyv hatása a biokalózkodás elleni küzdelemre: Eredmények és kihívások

  11-39

  Újvári Emese

  Megtekintések száma:

  197

  A Nagojai Jegyzőkönyv, amelynek célja, hogy a származási országok az általuk rendelkezésre bocsátott genetikai erőforrásaik hasznosításából profitáljanak („access and benefit sharing”-rendszer), 2014-ben lépett hatályba. Jelen tanulmány azt vizsgálja, hogy a Jegyzőkönyv azóta mennyire bizonyult hatékony eszköznek a biokalózkodás visszaszorítása során, melyek az ezzel kapcsolatosan felmerülő leggyakoribb problémák, s melyek lennének a hatékonyabb alkalmazás feltételei.

• A védelmi felelősség koncepciója, avagy van-e új a nap alatt?

  67-78

  Szalai Anikó

  Megtekintések száma:

  225

  A nemzetközi kapcsolatok és jog berkeiben egyre gyakrabban hallani a „responsibility to protect”, magyarul védelmi felelősség koncepciójáról, akár megváltásként emlegetve, akár jogi tartalom nélküli szlogenként aposztrofálva. Idegen nyelvű tanulmányok tömege dicséri vagy éppen kritizálja, ezzel szemben a magyar szakirodalom eddig kevéssé foglalkozott a témával.

• Kommunális környezetvédelem német szemmel

  159-165

  Fodor László

  Megtekintések száma:

  254

  Könyvismertető: 

  Hebeler, Timo–Hendler, Reinhard–Proelβ, Alexander–Reiff, Peter (Hrsg.): Kommunaler Umweltschutz. 30. Trierer Kolloquium zum Umwelt- und Technikrecht vom 4. bis 5. September 2014. UTR Band 128, Erich Schmidt Verlag, Berlin, 2015.

• Rendőrképmás: sajtószabadság és képmáshoz való jog a polgári jogi és az alapjogi jogosultságok keresztútján

  110-128

  Tóth J. Zoltán

  Megtekintések száma:

  186

  2012. január 1-jétől az Alaptörvény egy új, addig a magyar jogrendszerben nem létező jogintézményt vezetett be: az ún. valódi alkotmányjogi panaszt. Ez – az addig is létezett, konkrét normakontrollt jelentő alkotmányjogi panasszal ellentétben – nem a bírósági eljárásban alkalmazott jogszabály, hanem annak bíróság általi értelmezése alaptörvényellenessége esetén vehető igénybe. Ezzel az Alkotmánybíróság egy olyan hatáskört kapott, amellyel valóban a jogrendszer egészével szemben érvényesíteni tudja az alkotmányossági szempontokat, hiszen ettől az időponttól kezdve nemcsak a törvényhozó és a végrehajtó hatalom által kibocsátott jogforrásokat, hanem az egyedi bírói döntéseket is felül tudja vizsgálni, alaptörvényellenessé tudja nyilvánítani, és meg tudja semmisíteni. Ennél fogva az Alkotmánybíróság most már közvetlenül a jogalkalmazás felett is (alkotmányossági) kontrollt gyakorol, és akár a kúria döntéseit is annullálhatja.

• Kelet és Nyugat között: Örményország és Szerbia az európai és eurázsiai integrációban

  96-106

  Haitas Daniel

  Fazekas Flóra(Fordító)

  Megtekintések száma:

  356

  Kelet-Európában megfigyelhető, hogy egyes államok két jelentős regionális integrációs szervezettel is kapcsolatok kiépítésére törekednek: az Európai Unióval és az Eurázsiai Gazdasági Unióval. A két szervezet bizonyos értelemben egymás versenytársa, ugyanis mindkettő igyekszik saját szervezetét vonzóvá tenni az érintett államok számára. Vannak azonban olyan kelet-európai államok, amelyek elköteleződnek amellett, hogy az egyik szervezettel mélyebb együttműködést alakítsanak ki, ugyanakkor megpróbálják a másikkal is fenntartani, sőt akár szorosabbra fűzni kapcsolataikat. Jelen tanulmány célja, hogy ezeket a folyamatokat Örményország és Szerbia példáján mutassa be.

  Örményország teljes jogú tagként csatlakozott az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz, ugyanakkor az Európai Unióval is kapcsolatokat épített ki: 2017-ben átfogó és megerősített partnerségi megállapodást kötöttek. Szerbia ezzel szemben az Európai Unió tagjelölt állama, amely már megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat is. Emellett azonban fenntartja szoros kapcsolatait az Eurázsiai Gazdasági Unióval olyannyira, hogy egy szabadkereskedelmi megállapodásról folynak köztük a tárgyalások. Mindkét államra igaz tehát, hogy eredetileg egyértelműen elköteleződtek valamelyik regionális integrációs szervezet irányába, ugyanakkor a másik szervezettel is a kapcsolatok mélyítésére törekednek. Jelen tanulmány e kapcsolatok alakulását tekinti át, bemutatva az Eurázsiai Gazdasági Unió létrejöttét és intézményi sajátosságait is.