Keresés

Keresési eredmények

• Az energiahatékonysági irányelv főbb rendelkezései környezetvédelmi szempontból

  63-87

  Bányai Orsolya

  Fodor László

  Megtekintések száma:

  301

  Az energiafelhasználás csökkentésének kérdése nem új keletű az Európai Unióban, hiszen már az 1980-as, de leginkább az 1990-es évektől kezdve terítéken van. Ennek ellenére Európa a mai napig elpazarolja a rendelkezésére álló energia 20%-át. Ebből a tényből kiindulva, valamint arra is tekintettel, hogy az energiahatékonyság javítása egyrészt környezetvédelmi érdek, másrészt az ellátásbiztonságot és a versenyképességet is szolgálja (csökkenti az üvegházgáz-kibocsátást, javítja a kínálatot az energiatermékek és -szolgáltatások piacán, csökkenti az importfüggőséget, serkenti a műszaki fejlesztéseket és a beruházásokat, munkahelyeket teremt stb.), az Európai Unió azt a célt tűzte ki, hogy 2020-ra 20%-kal csökkenjen az EU elsődleges energiafogyasztása a 2020-ra prognosztizált szinthez viszonyítva.

• Indokolt újraszabályozás? A jogos védelem új szabályainak alkalmazhatósága az ítélkezési gyakorlatban

  129-147

  Deák Viktória

  Megtekintések száma:

  288

  A jogos védelem egyike jogunk legrégebbi s legnagyobb hagyományokkal rendelkező jogintézményeinek. jogos védelemre vonatkozó szabályokat már Szent István király törvényeiben is találhatunk, majd e jogintézmény részletes szabályozást nyert a tripartitumban, valamint az 1843-as javaslatban is. Jelen munkában a jogos védelemnek a 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: új Btk.) által hozott újításait vizsgálom abból a célból, hogy az ítélkezési gyakorlatot is figyelembe véve választ kaphassak arra a kérdésre, hogy egyáltalán indokolt volt-e a jogintézmény új Btk. szerinti újraszabályozása.

• A nemi erőszak áldozatának jogi státusza nemzetközi, európai uniós és hazai szinten

  Zsiros Klaudia Viktória

  Megtekintések száma:

  113

  A tanulmány a nemi erőszak áldozatának fogalmát és jogi helyzetét ismerteti arra tekintettel, hogy az áldozat és a sértett fogalma – bár jelen bűncselekmény szempontjából egybeesik személyük – nem azonos tartalommal bír, sem hazai, sem nemzetközi szinteken. A Me Too mozgalom egy olyan problémára hívta fel a figyelmet 2017-ben, ami évekkel később is megoldásra vár: a nők elleni erőszak megelőzésére és felszámolására, az áldozatok eljárásban betöltött szerepének, jogi lehetőségeinek hatékonyabbá tételére. E jogi helyzetnek egy rövid, áttekintő kategorizálása megmutatja, hogy milyen jelenlegi tendenciák fedezhetők fel az Európai Unió jogalkotásának folyamatában, és ezek alapján milyen problémás területek fedezhetők fel a hazai jogban, ahol fejlődésre van szükség.

• A mesterséges intelligencia fogalmának polgári jogi értelmezése

  28-41

  Stefán Ibolya

  Megtekintések száma:

  1221

  Jelen tanulmány célja annak vizsgálata, hogy a mesterséges intelligencia fogalma, hogyan, nyerhet értékelést a polgári jog területén. Az adott témát számos szerző vizsgálja világszerte, s sürgetik a jogi szabályozás létrehozásának megkezdését. Oka, hogy a terület napról-napra egyre gyorsabban fejlődik, ám ezzel a jog nem tud lépést tartani. Ugyanakkor az egyének védelme érdekében fontos, hogy a fogalom jogi értékelést nyerjen. Ennek első lépése lehet a definíció polgári jog általi meghatározása.

• Costantino Mortati közjogtudományi munkássága

  23-41

  Egresi Katalin

  Megtekintések száma:

  114

  Costantino Mortati minden túlzás nélkül a XX. századi olasz közjogtudományi gondolkodás egyik legmeghatározóbb, és a kortárs itáliai gondolkodók által legmélyrehatóbban elemzett szerzője. Köszönheti mindezt személyes életútjának, tudományos munkásságának, valamint a második világháború utáni politikai közéletben és a köztársasági alkotmány megszületésében játszott kiemelkedő szerepének.

• Az állam általános elmélete és a jog viszonylagos ereje – észrevételek Georg jellinek államelméletéhez

  53-72

  Sólyom Péter

  Megtekintések száma:

  172

  Azok az intézményrendszerbeli változások, amelyek a nemzeti jogrendszerek európaizálódásával és nemzetköziesedésével jártak, az állam- és jogelméleti diskurzus reneszánszát hozták el. Ezeknek a változásoknak a fényében ma már konszenzus van abban, hogy a pozitív jogra és a bírósági ítéletek gondos értelmezésére koncentráló dogmatikus tudás nagyon sok esetben erősen rá van utalva az általános fogalmakat tisztázó és megalapozó, elveket igazolni tudó elméleti tudásra. A joggyakorlat egyre komplexebb problémáit nem lehet csupán a bíróságok által értelmezett fogalmi keretekre támaszkodva megérteni és érthetővé tenni.

• Adequacy of Transparency and Sustainability in Fashion Supply Chain to Protect the Fashion Workers

  105-129

  Sultana Dewan Afrina

  Megtekintések száma:

  385

  A globális divatipar jellemzője, hogy dinamikus és összetett ellátási lánccal rendelkezik. A ruházati termékek, illetve a lábbelik különböző márkákon keresztül jutnak el a fogyasztókhoz, a fejlődő országoktól a nyugati országokig. Az ellátási lánc alján dolgozó munkavállalók kizsákmányolása együtt jár azzal, hogy az ellátási lánc tetején lévő szereplők óriási haszonra tesznek szert. A munkásokkal való közvetlen kapcsolat hiánya miatt a márkák tulajdonosai és a viszonteladók gyakran figyelmen kívül hagyják a munkások jogaival való visszaélést a termékeik előállítása során. A divatipar dolgozóit érintő munkakörülmények javításához és a jogaik biztosításához a munkajogi szabályok önmagukban nem elegendőek. A márkák tulajdonosainak és a viszonteladóknak létfontosságú szerepük van a munkakörülmények megváltoztatásában. Olyan “puha jogi” megoldások beépítésével, mint az ENSZ üzleti és emberi jogi irányelvei, valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet átvilágítási útmutatója, a felelősségteljes üzleti magatartás elérhető. Ha az önkéntes kezdeményezéseket beépítik a márkatulajdonosok és a viszonteladók üzleti magatartásaiba, jelentősen javulnak a munkavállalók jogai. A tanulmány azt vizsgálja, hogy a 2016-os átláthatóság tervezet hogyan befolyásolta a munkavállalók védelmét a globális divatiparban, és az átláthatósági és fenntartható fejlődési célok beépítése mennyire csökkentette a munkások kizsákmányolását. Az emberi jogok védelméről szóló jelentések elemzésével az ILO rendszeresen vizsgálja a kérdést.

  The global fashion industry is characterized by a dynamic and complex supply chain. Clothing products and footwear reach consumers through various brands, from developing countries to Western countries. The exploitation of workers at the bottom of the supply chain goes hand in hand with huge benefits for those at the top of the supply chain. Due to the lack of direct contact with workers, brand owners and resellers often ignore the abuse of workers ’rights in the production of their products. Labor law rules alone are not enough to improve working conditions and ensure the rights of workers in the fashion industry. Brand owners and resellers have a vital role to play in changing their working conditions. By incorporating “soft law” solutions such as the UN Business and Human Rights Guidelines and the Organization for Economic Co-operation and Development’s Screening Guide, responsible business conduct can be achieved. Incorporating voluntary initiatives into the business behaviors of brand owners and resellers has a significant impact on improving employee rights. In this study, I assess how the 2016 Transparency Draft has affected the protection of workers in the global fashion industry, how much the inclusion of Transparency and Sustainable Development Goals has improved the situation of exploitation of workers. The ILO regularly examines the issue through its analysis of human rights reports.

• A tengeri kalózkodásra vonatkozó nemzetközi jogi rezsim

  161-177

  Pászka Imre Ágoston

  Megtekintések száma:

  287

  Habár a tengeri kalózkodás a legrégebbi, tengeren elkövetett bűncselekmény, még mind a mai napig jelen van, és komoly veszélyforrásnak számít. Amellett, hogy emberi életeket is veszélyeztet, károkat okoz a nemzetközi kereskedelemnek is. A deliktummal szembeni fellépés egyik legfontosabb elemei azok a nemzetközi egyezmények, amelyek meghatározzák annak fogalmát, tipikus elkövetési magatartásait, valamint eljárási rendelkezéseket is tartalmaznak a kalózkodás visszaszorítása érdekében. Jelenleg ezt a nemzetközi jogban két egyezmény biztosítja, amelyek számos kérdést megfelelően szabályoznak, azonban hiányosságokkal is küzdenek. Tanulmányomban e két szerződés kalózkodásra vonatkozó rendelkezéseit vizsgálom.

• A munkaerő-kölcsönzés hazai szabályozása az Európai Unió irányelveinek tükrében

  55-78

  Kártyás Gábor

  Megtekintések száma:

  991

  2019 nyarán nagykorúságába lépett a munkaerő-kölcsönzés jogintézménye Magyarországon. 2001. július 1-jei bevezetése óta lényegesen változott a kölcsönzés jogi környezete, a jogfejlődés fő mérföldköveit a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről szóló 2008/104/EK irányelv (a továbbiakban: irányelv) és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatályba lépése jelentik. A közel két évtizedes gyakorlati tapasztalatok és számos törvénymódosítás után a munkaerő-kölcsönzés hazai szabályozását azonban máig nem tekinthetjük kiforrottnak, a jogintézményt több jogharmonizációs hiányosság, alkotmányos aggály és gyakorlati probléma is terheli. A jelen tanulmány célja a magyar munkaerő-kölcsönzés uniós jogi szempontú vizsgálata, azzal, hogy a jogharmonizációs problémák egyben számos tisztázandó belső jogi kérdésre is rávilágítanak.

• Büntethetőségi akadályok a nemzetközi büntetőjogban

  35-53

  Sántha Ferenc

  Megtekintések száma:

  126

  A büntethetőségi akadályok megjelölésére az angolszász jogkörbe tartozó államok jogában, illetve az angol nyelvű jogi szakirodalomban ismert defence kifejezés meglehetősen tág kategória, amely magában foglal minden olyan – jellemzően a védelem által előterjesztett – hivatkozást, érvelést, amely a terhelt felmentésére irányul. Ezzel a kifejezéssel jelölik a vádemelés és az elítélés anyagi jogi és eljárási jellegű akadályait, illetve ezen akadályokra történő hivatkozást egyaránt.

• A jog filozófiai elgondolása

  11-22

  Melkevik Bjarne

  Máté Paksy(Fordító)

  Megtekintések száma:

  171

  Az itt közölt esszé szerzője Bjarne Melkevik, a Montrealtól nem túl messzire fekvő Québec város Laval Egyetemének professzora. Talán nem túlzás azt mondani róla, hogy a jelenlegi kanadai francia nyelvű jogfilozófia egyik legfontosabb alakja. Melkevik professzor nem csak Québecben ismert, hiszen könyveit és tanulmányait számtalan nyelvre lefordították. A gazdag életmű részét képező egyik könyv Jevgenyij Pasukanisz jogelméletét mutatja be tárgyilagosan, nemzetközi perspektívába illesztve (elsősorban a Carl Schmitt által is kedvelt Maurice Hauriou munkásságával összevetve), és nemegy- szer kritikai szellemben. A szovjet szerzőt végső soron ahhoz a szociologizmust hirdető irányzatba sorolja Melkevik, ahová Roscoe Poundot is szoktuk. A jogfilozófus egy másik műve Habermasról szól, és azt vizsgálja, hogy a német filozófus kom- munikációelméletébe miként ágyazódik bele a jogfilozófiai nézetrendszere. Jürgen Habermas szerint a jog egyszerre tekinthető társadalmi intézménynek és az egyéni életvilág szférája felé irányuló közvetítő közegnek. A jogi érvényességet ezért szerinte diszkurzívan kell megalapozni. Ezt, ahogyan a tanulmányban részletesen is kifejtésre kerül, Melkevik is így látja. Egy jogállam tehát kommunikatívan akkor igazolt, ha az egyének életvilága képes egymással értelmes kommunikációt kialakítani úgy, hogy eközben a társadalmat integráló tényezőként a szolidaritás a pénz- és a közhatalom felett is legitim módon uralmat gyakorol.

• A szociális farmszolgáltatást igénybe vevő fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek alapjogi védelme

  83-100

  Orosz Flóra

  Megtekintések száma:

  189

  Jelen tanulmány a szociális farmszolgáltatást igénybe vevő hátrányos helyzetű személyeket – azok közül is kifejezetten a fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyeket – megillető azon alapjogokat vizsgálja, melyek elengedhetetlenek számukra foglalkoztatásuk biztosítása érdekében. Ezek az emberek nagyon gyakran kiszorulnak a munkaerő-piacról, sőt meg sem tudnak jelenni ott. Ezért bírnak nagy jelentőséggel számukra az Alaptörvényben biztosított alapjogok, melyek lehetővé teszik ezeknek az embereknek (is), hogy egyenlően bánjanak velük, és lehetőséget kapjanak a foglalkoztatásra. Az alkotmányos védelem megvalósulását továbbá munkajogi és szociális jogi jogszabályok is megerősítik.

• A hátsó ajtós elektronikus felügyelet Magyarországon: A reintegrációs őrizet elmélete és gyakorlata

  30-42

  Hussein Jasmine

  Megtekintések száma:

  338

  A technológia fejlődésével számos új jogintézmény látott napvilágot a büntető igazságszolgáltatás területén. Ilyen az elektronikus felügyelet is, amelyet magyar viszonylatban először a házi őrizettel összefüggésben szabályoztak, majd a reintegrációs őrizet formájában 2015-ben jelent meg a büntetés-végrehajtás területén. A szabályozás alapvetően megfelelő, és a gyakorlati tapasztalatok alapján hatékonynak is mondható, mégis vannak olyan kapcsolódó részkérdések, amelyek elméleti tisztázása meglátásom szerint szükséges. Ide sorolható a reintegrációs őrizet feltételeinek esetleges kiszélesítése, vagy a szabadságvesztés-büntetéshez, illetve a feltételes szabadságra bocsátáshoz való viszonyulása. Mindezek tisztázása abból adódóan is szükséges, hogy a technológia térhódítása feltételezhetően itt nem áll meg, így az elektronikus felügyelet alkalmazási körének jövőbeni kibővítése magyar viszonylatban is elképzelhető.

• A jogismeretet befolyásoló társadalmi tényezők elemzése

  71-95

  Gajduschek György

  Fekete Balázs

  Megtekintések száma:

  202

  A Pro Futuro előző számában megjelent írásunkban bemutattuk azt a munkát, amellyel Kulcsár Kálmán jogismereti kutatását kívántuk rekonstruálni és részben megismételni. Ismertettük azokat a módszereket, amelyekkel az összevetés nehézségeit kezeltük, végül vázoltuk a kutatás legáltalánosabb eredményét, amely a jogismeret változására mutatott rá, az egyes konkrét kérdések, az egyes jogterületek általánosabb szintjén, és a teljes jogismeret szintjén egyaránt. Ebben a tanulmányban kiindulásként azt elemezzük különféle módszerekkel, hogy milyen tényezők hatnak, illetve hatottak a jogismeretre, majd visszatérünk az alapkérdéshez, és azt vizsgáljuk, hogy miként értelmezhetők adataink a magyar társadalom teljes jogismeretét tekintve.

• Az autonóm járművek nemzetközi közjogi szabályozása, különös tekintettel a nemzetközi közlekedés témakörére

  37-49

  Takó Dalma

  Megtekintések száma:

  184

  Jelen tanulmány a nemzetközi közjog – ezen belül is elsődlegesen a nemzetközi közlekedés – szempontjából vizsgálja az autonóm járművek szabályozásának kérdését. Ennek keretében meghatározza az autonóm, vagy más néven önvezető járművek fogalmát, feltárja az autonóm járművek és a nemzetközi közjog kapcsolatát, ismerteti a nemzetközi közlekedés területén a szabályozás irányába mutató, eddig elért eredményeket, valamint elemzi a jövőbeli szabályozási lehetőségeket. Ez utóbbi kérdéskör vizsgálatát a tanulmány a nemzetközi szerződésekre szűkíti, s arra a kérdésre keresi a választ, hogy vajon szükséges és lehetséges-e az önvezető járművek nemzetközi szerződésben történő szabályozása.

• Objektív felelősség és kiszámíthatóság: Az osztrák joggazdaságtani iskola a deliktuális felelősségről

  Szalai Ákos

  Megtekintések száma:

  92

  A cikk a joggazdaságtan osztrák iskolájának deliktuális felelősséggel, kártérítéssel kapcsolatos állításainak kritikai elemzésére vállalkozik. Áttekinti az osztrák iskola joggal kapcsolatos álláspontját. Azonosítja, hogy az osztrákok joggal szembeni elvárásait öt pont köré csoportosítva írhatjuk le. A pozitív jog legyen (i) absztrakt, (ii) egyszerű, (iii) kiszámítható, (iv) változzon kis lépésekben és (v) reflektáljon az informális társadalmi elvárásokra. Elemzésük szerint a deliktuális felelősség esetén ezen elvárásoknak egy az objektív felelősségből kiinduló rendszer sokkal jobban megfelelne, mint a vétkességre, felróhatóságra épülő kártérítési modell. A cikk ezt az állítást vitatja: nem egyértelmű, hogy egy objektív felelősségi rendszer kiszámíthatóbb lenne, illetve a társadalmi elvárásoknak jobban megfelelne.

• A precíziós genomszerkesztés mezőgazdasági alkalmazásának szabályozási alapkérdései és az elővigyázatosság elve

  42-64

  Fodor László

  Megtekintések száma:

  334

  A rohamosan fejlődő génmanipulációs technikák (génmódosítás, géntechnológiai módosítás) régóta viták kereszttüzében állnak, amit a jogi szabályozás alakulása is tükröz. A géntechnológiai módosítás a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény (a továbbiakban: Géntv.) 2. § g) pontja szerint olyan eljárás, amely a gént vagy annak bármely részét kiemeli a sejtből és átülteti egy másik sejtbe, vagy szintetikus géneket, vagy génszakaszokat visz be valamely természetes szervezetbe, ami által a befogadó génállománya megváltozik. Mint alább látni fogjuk, az EU vonatkozó irányelve a génmódosítást (az eljárást) nem definiálja, ugyanakkor az eredményére (a génmódosított szervezetre, GMO-ra) ad egy meghatározást, s bizonyos technikákat felsorol, mint amelyek génmódosítást eredményeznek. A jogi definíció elsődleges funkciója mindkét esetben a szabályozás tárgyi hatályának kijelölése, ami álláspontom szerint nem a nemesítők és a biotechnológusok, hanem a jogtudomány, illetve a jogalkotó feladata. 

• A Krím félsziget jogi helyzete a nemzetközi jog szemszögéből

  9-28

  Slomanson William R.

  Szemesi Sándor(Fordító)

  Megtekintések száma:

  325

  Számos, a mai napig megoldatlan konfliktus terheli a nemzetközi közösséget – közülük több is az egykori Szovjetunió és jugoszlávia uti possidetis elv alapján történt felosztása miatt. Az ezen konfliktusok nyomán létrejövő de facto államok függetlenségét lényegében egyetlen nagyhatalom sem ismeri el, és ezért aztán ezen területek jogi helyzetének közeli rendezése sem tűnik valószínűnek. Sajnálatos módon számos olyan régió említhető, mely bővelkedik a hasonló megoldatlan konfliktusokban. Az oroszország holdudvarából előbukkant konfliktusok (ideértve mindenekelőtt Dél-Oszétiát, Abháziát, Hegyi Karabahot, Koszovót, a Krím félszigetet és Transznyisztriát) immáron aligha zárhatóak vissza a status quo ante palackjába.

• A 2010-ben megjelent, jog- és államtudományi tárgyú könyvek annotált bibliográfiája – 3., befejező rész

  138-176

  DE A DE jogi karának oktatói-hallgatói munkaközössége

  Megtekintések száma:

  131

  Folyóiratunkban rendszeresen jelenik meg az elmúlt időszak új, hazai szakkönyveiről készült, annotált bibliográfia. Az annotáció a könyv felhasználhatóságáról írott, rövid, tényszerű leírás, amely a bibliográfiai adatok mellett meghatározza a műfajt, illetve röviden körvonalazza a feldolgozott témát és a bemutatott eredményeket is. Az annotációk szerzői valamilyen formában kivétel nélkül kötődnek a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karához, legyen szó munkatársainkról, óraadóinkról vagy hallgatóinkról, PhD-hallgatóinkról. Ebben a számban a 2010-ben megjelent könyvekről készült leírások harmadik részét közöljük.

• A „bértárgyalások” és a hozzájuk kapcsolódó munkajogi és munkaügyi kapcsolati kihívások a köztulajdonban álló vállalatok által működtetett közszolgáltatások területén

  148-161

  Szabó Imre Szilárd

  Megtekintések száma:

  258

  Az állami és az önkormányzati közszolgáltatást nyújtó cégeknél több mint fél évig húzódott a 2021. évi bérfejlesztések rendezése, amely hároméves, úgynevezett „jövedelempolitikai” megállapodásokban manifesztálódott. A folyamat azonban jelen írás szempontjából leginkább a munkaügyi kapcsolatok vetülete miatt vált érdekessé és jogtudományi szempontból is elemezhetővé. Az elemzés során – a terjedelem adta keretek lehetőségei között – vizsgálom a bérmegállapodások folyamatát (annak munkajogi tartalmával és következményeivel), a köztulajdonra vonatkozó eltérő kollektív munkajogi szabályok elvi alapjait, végül a szektor sztrájkjogi szabályozásának újonnan felmerülő gyakorlati problémáit. 

• A közértéket teremtő prevenció magasabb foka a versenyjogban

  133-152

  Tóth András

  Megtekintések száma:

  130

  A szociális szabályozás területén Sparrow által kidolgozott problémamegoldó mechanizmus a versenyjogba is átültethető a károk megelőzése érdekében. A versenyhatóságok (mint védelmi jellegű állami szervek) célja is a közérték-teremtés kell, hogy legyen. Ennek sikere a hatóságok arra való képességében rejlik, hogy mennyire tudják a valós társadalmi problémákat megragadni, azokat megelőzni, illetve hatékonyan felszámolni. A versenyhatóságok a közértéket úgy teremtik, ha biztosítják a versengő piaci környezetet a piaci erő visszaszorításával, a belépési akadályok felszámolásával. A megelőzés fokozása különösen fontos, amikor a piacok koncentrálódása tendenciaként jelentkezik a világgazdaságban. Annak érdekében, hogy a maximális preventív hatás a versenyjogban elérhető legyen, minden megelőzésre szolgáló eszközt hatékonyan kell működtetni. Ez magában foglalja a strukturális kötelezések alkalmazását, illetve az ex-ante szabályozásra való átváltást, amikor az ex-post intézkedések hatástalannak bizonyulnak.

• A magyar jogrendszerről és a magyar vállalkozói jogról – egy angol nyelvű kötet fényében

  256-259

  Szalma József

  Megtekintések száma:

  93

  Könyvismertető:

  Sándor, István (ed.): Business Law in Hungary. Patrocínium kiadó, Budapest, 2016.

• Mérlegelés az adóigazgatási eljárásban

  107-130

  Pfeffer Zsolt

  Megtekintések száma:

  148

  A közigazgatás – és a részét képező adóigazgatás – törvényekhez kötöttsége fontos jogállami követelmény: az állami, önkormányzati hatóságok a jogalanyok helyzetét alapvetően befolyásoló döntéseket hozhatnak: jogokat és kötelezettsé- geket állapítanak meg (vagy e megállapítást mellőzik), nyilvántartásokat vezetnek, adatokat igazolnak. E tevékenység jogilag szigorúan szabályozott: mind a döntés, mind pedig az ahhoz vezető folyamat az eljárási szabályok tárgykörébe tartozik. Ennek megfelelően kiindulópontként megfogalmazható, hogy az „adójogban a ’kötött igazgatás’ elve érvényesül. A kötöttség a tényállás és a jogkövetkezmény jogi szabályozottságából ered. Mindazonáltal vannak az adójogban olyan jogi normák, amelyek a jogi következmények megállapításának terén mozgásteret biztosítanak. Az adóhatóság a több alternatíva közül azt választhatja, amelyet megfelelőnek tart.”

• Internetes munka a magyar jogban – Tiltás helyett szabályozás?

  83-95

  Gyulavári Tamás

  Megtekintések száma:

  415

  Az internetes munkavégzés még szinte nem is létezik Magyarországon, néhány kivételtől eltekintve. Ezen kivételek közül a legismertebb természetesen Magyarországon is az Uber, amely az ellene irányuló törvénymódosítás hatálybalépésének napján határozatlan időre felfüggesztette magyarországi tevékenységét. Így a „haknigazdasággal”kapcsolatos munkajogi kérdések elemzése meglehetősen elvi jellegű lehet csak. Ennek ellenére érdemes felkészülnünk ennek az új, innovatív munkavégzési formának a munkajogi fogadására, mert már nem sokáig tart ez az applikációktól mentes munkaerőpiaci „idill”. A nyugat-európai országokban és például Észtországban is egyre nagyobb szeletet hasít ki a munkaerőpiacból az úgynevezett crowdsourcing és az applikáción keresztül történő munkavégzés (például a Taxify).

  Az alábbiakban – az internetes munka fogalmának és alapkérdéseinek ismertetését követően – az Uber kivonulásának történetét elemzem, amely nem a munkajogi kérdésekről szólt, hanem sokkal inkább a taxizással kapcsolatos versenyfeltételekről. Ezt követően az internetes munkavégzők jogviszonyának lehetséges minősítését, majd a munkavállalói jogok kérdéskörét vizsgálom. Arra keresem a választ, hogy mennyiben felkészületlen a magyar munkajog és a jog általában ennek az új munkavégzési formának a fogadására, illetve milyen szabályozási alternatívák kínálkoznak.

• A bányahivatalnokok jogi helyzete Magyarországon a 18. században

  67-90

  Gedeon Magdolna

  Megtekintések száma:

  171

  A Habsburg uralkodók központosítási törekvései a bányaigazgatás területén a 18. században felerősödtek. Ezzel el kívánták érni, hogy a bányákból befolyó hasznokról a rendeket kizárva, egyedül tudjanak dönteni. Ehhez szükséges volt a rendektől elszakított hivatalnoki kar felállítása, amit a tisztviselőkre vonatkozó aprólékos szabályozással tudtak megvalósítani. A hivatalnokok jogi helyzetének bemutatása az abszolutizmus működésének feltárásához is segítséget nyújt.