Keresés
Keresési eredmények
-
A személyes adatok értéke a Facebook–WhatsApp- összefonódás versenyjogi értékelésében
131-147Megtekintések száma:270„Az internetes forgalomirányító szolgáltatások szabályozási kérdései” című, elsősorban a Google és a Facebook tevékenységét és annak a joggyakorlatra és a jogi szabályozásra gyakorolt hatásait vizsgáló átfogó kutatásunk egyik fókuszterülete a versenyjog. Emiatt kiemelt figyelemmel kísértük azokat az eljárásokat, amelyek során az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2017 közepén két jelentős versenyjogi bírságot is kiszabott: előbb májusban rótt 110 millió eurós pénzbírságot a Facebookra, majd a valaha volt legmagasabb versenyjogi bírságnak is több mint a duplájával,3 2,42 milliárd eurós bírsággal sújtotta júniusban a Google-t.
-
A közértéket teremtő prevenció magasabb foka a versenyjogban
133-152Megtekintések száma:130A szociális szabályozás területén Sparrow által kidolgozott problémamegoldó mechanizmus a versenyjogba is átültethető a károk megelőzése érdekében. A versenyhatóságok (mint védelmi jellegű állami szervek) célja is a közérték-teremtés kell, hogy legyen. Ennek sikere a hatóságok arra való képességében rejlik, hogy mennyire tudják a valós társadalmi problémákat megragadni, azokat megelőzni, illetve hatékonyan felszámolni. A versenyhatóságok a közértéket úgy teremtik, ha biztosítják a versengő piaci környezetet a piaci erő visszaszorításával, a belépési akadályok felszámolásával. A megelőzés fokozása különösen fontos, amikor a piacok koncentrálódása tendenciaként jelentkezik a világgazdaságban. Annak érdekében, hogy a maximális preventív hatás a versenyjogban elérhető legyen, minden megelőzésre szolgáló eszközt hatékonyan kell működtetni. Ez magában foglalja a strukturális kötelezések alkalmazását, illetve az ex-ante szabályozásra való átváltást, amikor az ex-post intézkedések hatástalannak bizonyulnak.
-
Közbeszerzési dilemmák a környezeti felelősség érvényesítése körében
175-188Megtekintések száma:200A közbeszerzések világa – a közpénzekkel való felelős gazdálkodás elvével (Kbt. 142. §) összhangban – nem kedvez sem a gyors reagálású, kvázi csonkán lefolytatott, hirdetmény nélküli vagy gyorsított (köz)beszerzési eljárásoknak, sem a közvetlen (közbeszerzés nélküli) pénzodaítéléseknek. A hatékony és átlátható közpénzköltés alapja legalább a minimális eljárási határidőket megtartó, versenyt generáló, azaz minél több ajánlattevő részvételét elősegítő közbeszerzési eljárás. A közbeszerzési jogalanyok tevékenységi körében felmerülő környezeti károk elhárításának feladata azonban általában más eljárást követel: a környezetkárosító személy magatartása megelőző vagy reagáló védelmet indokol. Előbbi esetben a károkozás egyértelműen közbeszerzési eljárást von maga után, utóbbiban azonban a késedelmes reagálás miatti időveszteség az érintett környezet rendkívüli állapotromlásával járna, ezért felmerülhet a közbeszerzési eljárás teljes vagy részleges mellőzésének lehetősége. A tanulmány arra keresi a választ, hogy a magyar jogalkotónak nyílik-e további mozgástere, ha célja az ilyen környezeti károk elhárítása.
-
Detrimental effects of tax havens and the case of the Dutch tax system
45-67Megtekintések száma:283Napjainkra a multinacionális vállalatok olyan erősekké váltak, hogy könnyedén versenyre kelhetnek az államokkal is. Ennek következtében lehetőségük nyílt arra, hogy számos adóoptimalizációs stratégiát kifejlesszenek, úgymint transzferárazás, székhelyáthelyezés, hibrid entitások stb. Mindez negatív hatást gyakorol a világgazdaságra és az állami költségvetésekre. A káros következmények ellenére több ország is együttműködésre törekszik a multinacionális vállalatokkal, esetenként adóparadicsomokká átalakulva. Ennek keretében változatos adókedvezményeket biztosítanak a multinacionális vállalatok számára, úgymint levonások, alacsony adókulcsok vagy szelektív adómegállapítások. Noha az Európai Unióban az adóelkerülésnek negatív a megítélése, ennek ellenére bizonyos tagállamok adórendszerei az adóparadicsomok néhány jellemzőjét mutatja. E tekintetben meg kell jegyeznünk, hogy a holland adórendszer kiskapuit, valamint más kedvezményeit rendszeresen kihasználják a multinacionális vállalatok, hogy az adófizetési kötelezettségeiket csökkentsék. Jelen tanulmány – az adóparadicsom jogintézményére történő rövid kitekintés után – ezeket a módszereket mutatja be, rávilágítva arra a tényre, hogy az ország – az érintett kormányzatok tiltakozása ellenére – továbbra is az adóparadicsomok néhány jellemzőjét mutatja.
Nowadays, multinationals have become so strong that they can easily compete with states. Consequently, they have the opportunity to develop several tax minimalization strategies such as transfer pricing, inversion, hybrid entities etc. All these have a negative impact on the world economy and state budgets. Despite detrimental effects, certain countries try to cooperate with multinationals by transforming themselves into tax havens. In this framework, they provide multinationals with various kinds of tax advantages such as deductions, low tax rates and preferential tax rulings (“sweetheart deals”). Although, the general attitude towards tax avoidance in the European Union is negative, particular member states’ tax systems display several characteristics of tax havens. In this regard, it should be noted that multinationals regularly use the loopholes and other advantages of the Dutch tax system to minimise their tax liability. The following study – after a brief view to the characteristics of tax havens– will illustrate these options by highlighting the fact that the country – despite the denial of the respective governments – still displays several characteristics of - tax havens.
-
A társasági adó jogelméleti alapjai és helye az adópolitikában
153-179Megtekintések száma:262A társasági adó alapvetően a gazdasági társaságok (és más vállalkozások, jogi személyek) vállalkozási tevékenységéből eredő jövedelem adóztatására irányul. Vizsgálhatók ezen adónem általános jellemzői, az alkalmazására vonatkozó jogi elméletek, a politikai és gazdasági megközelítések, továbbá a főbb jogalkotási és jogalkalmazási problémák. Az egyes országok eltérő szabályozásokat és megközelítéseket alkalmaznak, azonban a főbb jellemzők azonosak. A tanulmány ennek megfelelően a társasági adó adópolitikában elfoglalt helyét, szerepét és általános jellemzőit tárgyalja, elsődlegesen jogi nézőpontból, kitérve néhány közgazdasági kérdésre és az osztalékadóhoz való kapcsolatra is.
-
Egy új törvényi tényállás szükségességéről: avagy a versenyt korlátozó megállapodás a közbeszerzési és a koncessziós eljárásban bűncselekmény margójára
99-121Megtekintések száma:455A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 420. § (1) bekezdésében foglalt törvényi tényállás az egyedüli az egész büntető kódexben, amelynek diszpozíciójában tényállási elemként szerepel a közbeszerzési eljárás. Ennek ellenére, a közbeszerzési eljáráshoz további, olyan büntetni rendelt tényállások is társíthatók, amelyek szükségszerűen megvalósulnak, befejezetté válnak stádiumtani szempontból, ha az állami közpénzek pályáztatás során történő kiosztásakor megjelenik a felek közötti bűnös kapcsolat.
A teljesség igénye nélküli vizsgált, eljárásbeli magatartásokból kitűnik, hogy egy nem tisztességes közbeszerzési eljárás alapja valamely korrupciós bűncselekmény elkövetése; majd a lezárt közbeszerzési eljárás után, a ne bis in idem elvének sérelme nélkül válik tényállásszerűvé a versenyt korlátozó megállapodás bűntette, azaz a Btk. 420. § (1) bekezdésében rögzített tényállás nem azonos a közbeszerzési korrupció fogalmával. Ennek igazolására felvázolom, hogy mit értek közbeszerzési korrupció alatt.
Tanulmányomban arra törekszem elsődlegesen, hogy alátámasszam, a hivatkozott deliktum nem képes betölteni azt a jogalkotói célt, hogy a közbeszerzési korrupciót visszaszorítsa; másodlagosan egy új törvényi tényállás szükségességének okaira is kitérek.
-
A környezeti felelősség joga civil környezetvédelmi jogi szakértők nézőpontjából
86-112Megtekintések száma:155A környezeti felelősségi szabályok – például a környezeti felelősségi irányelv Európában, vagy a környezeti felelősség törvényi előírásai az USA-ban – jelentős kompromisszumokkal terheltek, de a környezetvédelmi hatóságok még így is túlságosan engedékenyen hajtják őket végre. A szennyezett területek állapotáról és a felelősség érvényesítéséről igen kevés információ férhető hozzá, ezáltal kicsi az esélye annak, hogy a rendszer önmagát korrigálni tudja. Mindebben semmi meglepő nincs: a szennyezett területek megtisztítása vagy a szennyezés megelőzése rendkívül költséges; ha ezeket következetesen kikényszerítenék, az érintett iparágak nehéz helyzetbe kerülnének a környezetvédelemben kevésbé szigorú világrészeken működő versenytársaikkal szemben. Azokban a kivételes esetekben, amikor megpróbálnák velük szemben a környezeti felelősséget érvényesíteni, a vállalatok azonnal a korlátolt felelősség bástyái mögé menekülnek. Az ilyen helyzetekben a progresszív megoldásokhoz a közösségi részvétel nélkülözhetetlen. A jelen tanulmányban egy közérdekű környezetvédelmi jogász hálózatnak (Környezet és Igazságosság Hálózat) az európai környezeti felelősségi rendszerek hatékonyságának a növelésére, a holtpontról való elmozdulás elősegítésére tett erőfeszítéseit vizsgáljuk.
-
Sajtókiadók szomszédos joga: a tagállami átültetés kérdőjelei
Megtekintések száma:250A hírek új ökoszisztémáját uraló digitális közvetítőszolgáltatók a hagyományos sajtóhíreket újrahasznosítva, e tartalmakat keresőfelületre optimalizálva jutnak jelentős reklámbevételekhez. Az Európai Unió elsősorban versenyjogi eszközökkel vagy az európai vállalatok versenyhelyzetének javítására tett lépésekkel igyekszik rávenni e digitális nagyvállalatokat arra, hogy az európai tartalmak finanszírozásából is kivegyék részüket. A 2019-ben elfogadott uniós szerzői jogi irányelv sajtókiadókra vonatkozó szabályai is ezt a célt hivatottak szolgálni. Jelen tanulmány ezek áttekintését követően kitér a tagállami átültetés jelenleg is látható kérdéseire is.
-
Fehér könyv és stratégia: MI szabályozási kezdeményezések az Európai Unióban és Magyarországon
119-137Megtekintések száma:342A zöld megoldások és a hirtelen berobbanó koronavírus járvány mellett a társadalom és a gazdaság egyre több területén a mesterséges intelligencia (MI) a 21. század egyik legfontosabb hívószava (buzzword). Ennek ellenére a technológia szabályozása még az egész világon kezdetleges, és ebben sem az Európai Unió egésze, sem Magyarország nem számít kivételnek. Európai és magyarországi szinten is léteznek azonban már olyan dokumentumok és javaslatok, amelyek a későbbi szabályozás alapját fogják jelenteni. A tanulmány ezeket a kezdeményezéseket mutatja be több szempontból, egymással is összehasonlítva, azzal a reménnyel, hogy a maga módján segítséget nyújthat a kétféle szabályozási kezdeményezés közelítésében.
-
A Brit-szigetek és az Arktisz: Események a múltból és a jelenből
159-170Megtekintések száma:131Jelen tanulmány Nagy-Britannia és az Arktisz kapcsolatának múltbeli és jelenlegi aspektusaival foglalkozik. Megvizsgálja az angol és skót kapcsolatokat a Spitzbergák (a mai Svalbard, Norvégia) területével, különös tekintettel a felfedező és bálnavadászati tevékenységekre, valamint az európai hatalmakkal folytatott későbbi versengésre. Kitér a szigetvilággal kapcsolatban később felmerült jogi kérdésekre is. Megvizsgálja továbbá a Svalbard körül kialakult újabb vitákat, különösen az Európai Unió és Norvégia között a Brexit hatására létrejött halászati kvóták elosztása kapcsán. Ez utóbbi jól példázza, milyen messzemenő hatásai vannak a Brexitnek a legkülönbözőbb területeken. A tanulmány bemutatja az Egyesült Királyság és az Arktisz jelenlegi kapcsolatát is, kitérve az önálló Arktisz-politika kidolgozására irányuló skót kísérletre.
-
Környezeti adóharmonizáció és versenykonform szabályozás az Európai Unió Bírósága gyakorlatának fényében
95-117Megtekintések száma:199A környezeti adók alkalmazása kihívás a gazdaságpolitika számára, amellyel szemben támasztható elvárás piacgazdasági viszonyok között a gazdasági növekedés biztosítása. ez az elvárás viszont tendenciájában ellentmond az ökológiai egyensúly kívánatos fenntartásának. A fenntartható fejlődés jegyében bevezetett gazdaságpolitika ugyan azt a kincstári optimizmust sugározza, hogy a növekedés és a környezeti egyensúly szempontjai egymással összebékíthetők, az egyre nyomasztóbb ökológiai válság tényei azonban nyomatékosan figyelmeztetnek bennünket a gazdasági növekedés termodinamikai korlátaira. Az alábbi tanulmány tárgya általában véve a környezeti adók – az ökológiai válságra reflektálva az ökoadók – alkalmazásának magyarázata és igazolása, különösen pedig az európai fejlemények felmérése és az Európai Bíróság ez irányú gyakorlatának vizsgálata.