Keresés

Keresési eredmények

• Állam- és jogtudományi doktori képzés Magyarországon – akadályok és lehetőségek között (a Marton Géza Doktori Iskola kilencedik tanéve elé)

  38-53

  Kecskés Gábor

  Szemesi Sándor

  Megtekintések száma:

  103

  Jelen tanulmányban megkíséreljük felvázolni a Magyarországon működő állam- és jogtudományi doktori iskolák működésének kereteit, kiegészítve mindezt a „debreceni sajátosságokkal és realitásokkal”, illetve ezek értékelésével. Írásunk, azon túl, hogy ily módon kíván tisztelegni a 2014-ben 100. évét kezdő debreceni jogi oktatás előtt, arról is képet kíván adni, hogy mennyire nehéz dolguk volt és van napjainkban is az intézményeknek (doktori iskoláknak), amikor a folyamatosan változó (időről időre tendenciózusan szigorodó) feltételek mentén törekednek biztosítani az intézmény jogszabályoknak, MAB-előírásoknak és egyetemi szabályzatoknak megfelelő működését úgy, hogy közben tekintettel legyenek az íratlan követelményekre és a kimondott vagy ki nem mondott intézményi érdekekre is. A tanulmány általános áttekintést adó részeinek szerzője Kecskés Gábor, a debreceni tapasztalatokat bemutató részeké Szemesi Sándor.

• Hatékony és tényleges? Munkajogi irányelvek vizsgálata a Kúria joggyakorlatában, figyelemmel a munkavállalói igényérvényesítésre

  193-216

  Takács Dóra

  Zaccaria Márton Leó

  Megtekintések száma:

  197

  A munkaviszonyok speciális jellegére tekintettel a felek alá-fölérendeltségi viszonya a munkavállaló oldalán gyengébb pozíciót eredményez. Ezen aszimmetria kiegyenlítéséhez okvetlenül szükség van bizonyos védelmi garanciákra, így többek között kulcsszerepe van a munkavállalói jogérvényesítés hatékonyságának. Kutatásunkban éppen ezért arra keressük a választ, hogy a vizsgált foglalkoztatási tárgyú uniós irányelvek, illetve a joggyakorlatot is magában foglaló tágabb értelemben vett uniós jogi korpusz miként jelenik meg a hazai, elsősorban kúriai döntésekben, illetve ezen hivatkozások mennyiben segítik elő a munkavállalók hatékony jogérvényesítését.

• A kollektív munkaügyi vita sajátosságai

  217-232

  Rab Henriett

  Sipos Marcell

  Megtekintések száma:

  135

  A technológiai, gazdasági és egyéb változások napjainkban alapjaiban változtatják meg a jogviszonyok természetét. A munkajogi jogalkalmazói körökben is egyre nagyobb teret nyer az atipikus foglalkoztatás. Álláspontunk szerint ez a fejlődés nem pusztán az anyagi jogban érhető tetten, hanem a perjogi, illetve adott esetben az alternatív vitarendezési eljárások szintjén is megjelenik. Talán kissé ironikus, hogy épp a (magyar civilisztikai perjogban kevéssé népszerű) kollektív munkaügyi vita az, amelyben időről-időre megfigyelhetők az új, innovatív vitarendezési metódusok. Munkánk ezért elsősorban a kollektív vitarendezés bíróságon kívüli gyakorlatát vizsgálja, kiegészítve egyes, a hazai munkajogi környezet számára kevésbé kutatott országok jogrendszerében alkalmazott megoldásokkal. Célunk, hogy rávilágítsunk az alternatív vitarendezési módszereknek a kollektív jogvitákban való alkalmazásában rejlő lehetőségekre, illetve új, eddig ismeretlen lehetőségeket tárjunk fel a hazai jogalkalmazás számára.

• Concha Győző államelméletének alapköve: az "Alkotmánytan"

  133-160

  Vasas Tamás

  Megtekintések száma:

  273

  Concha Győző 1895-ben megjelent Politika című írása az alkotmányjogi problémák megértése szempontjából rendkívül fontos munka. Ezért indokolt megvizsgálni államelméletének azon alkotmánytani vonatkozású fogalomhasználati sajátosságait, amelyek segítségével megismerhetővé válik gondolkodása az államok alkotmányáról, az alkotmányosság állam- és jogtudományi jelentőségéről. A tanulmány célja, hogy bemutassa, a magyar jogtörténet egyik legjelentősebb időszakában élt és tevékenykedett neves jogtudós milyen rendszeres eszme- és filozófiatörténeti kategóriákon, megközelítéseken keresztül modellezi a modern államok alkotmányát, államszervezetét, azok alkotmányos berendezkedését, a szuverenitás fogalmát, annak gyakorlati jelentőségét, megnyilvánulásait, és korlátozásának módjait. Ennek érdekében a szöveg Concha megállapításait összeveti az őt megelőző államelméleti gondolkodók tematikus szempontból egyező felvetéseivel, az alkotmánytan időtlen probléma-köreivel, valamint kortársai, illetve az őt követő eszmetörténeti, illetve állam- és jogtudományi irányzatok és azok jeles képviselőinek megállapításaival. A kutatás eredménye Concha szóhasználatának és alkotmányelméleti értekezéseinek mai nyelvezetünk szerinti értelmezése, alkotmányelméleti koncepciójának bemutatása és értékelése.

• A büntetőjogi elévülés határidejének megállapításáról

  99-113

  Hadházi Dávid

  Megtekintések száma:

  289

  Tanulmányom témája a büntethetőséget megszüntető elévülés. Dolgozatomban először általánosságban szólok az elévülésről, a büntető törvénykönyvben elfoglalt helyéről, illetve jogelméleti igazolásáról. Ezt követően egy jogtörténeti kitekintést adok, bemutatva az első büntető törvénykönyvünkben foglalt elévülési rendszert. Ismertetem az elévülési idő hatályos szabályait, majd az elévülés érvényre jutásával összefüggésben a büntetőeljárási törvény vonatkozó rendelkezéseit, végezetül dolgozatom utolsó részében de lege ferenda javaslattal vonom le annak következtetéseit.

• A szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás alapjogi és személyiségi jogi vetülete

  Szendrői Anna

  Megtekintések száma:

  614

  A gyermeki jogok térhódításával párhuzamosan a szülő és a gyermek közötti – személyes és közvetlen – kapcsolattartás kiemelt hangsúlyt kapott mind a jogalkotásban, mind pedig a jogalkalmazásban. Jelentősége elsősorban abban rejlik, hogy a gyermek személyiségének harmonikus kibontásához nélkülözhetetlen, hogy családi környezetben, boldog, szeretetteljes és megértő légkörben nőjön fel – abban az esetben is, amennyiben a család egysége véglegesen és helyrehozhatatlanul megbomlik. A kapcsolattartási jog – mely hagyományosan gyermeki jogként kerül kategorizálásra – Janus-arcú jogintézmény: habár szabályait elsősorban magánjogi (polgári jogi) szabályok rögzítik, a jogintézmény legalább annyira közjogi jellegű, mint magánjogi természetű. A két jogág célja jelen esetben egy és ugyanaz: a gyermek minél teljesebb körű védelme. A tanulmány célja annak vizsgálata, hogy a kapcsolattartási jog hogyan illeszthető be az alkotmányjogi, illetve a polgári jogi védelem rendszerébe, továbbá, hogy milyen összefüggések fedezhetőek fel a két jogterület eszközeit illetően.

• Recenzió Kártyás Gábor „Kiküldött munkavállalók az uniós és a magyar jogban” című könyvéről

  209-220

  Takács Dóra

  Varga Dóra

  Megtekintések száma:

  73

  Napjaink globalizált munkajogában, ahol kiváltképp az Európai Unión belüli országhatárok mindinkább elmosódni látszanak, egyre gyakoribbá válnak a határokon átnyúló helyzetek. A digitalizációnak és a rohamtempóban fejlődő technikának köszönhetően a külföldi vagy külföldre történő munkavégzés immár úgy is megvalósulhat, hogy a munkavállaló tulajdonképpen el sem mozdul az íróasztala mellől, azaz fizikailag be se lép egy másik ország területére. Mindezekre tekintettel a feldolgozott téma aktualitása és izgalmas mivolta aligha vonható kétségbe. A mű holisztikus szemléletet követve, egyedülálló részletességgel vezeti végig az olvasót és nyújt számára biztos tájékozódási pontot a kiküldetés megannyi kihívással és érdekellentéttel övezett ingoványos talaján. A recenzióban ezen pontokat követve ismertetjük, illetve értékeljük a monográfia tartalmát.

• Kognitív tudományok az ítélkezési tevékenység szolgálatában

  109-132

  Gábri Angéla

  Megtekintések száma:

  419

  Napjainkra meghaladottá vált az a nézet, hogy a bírák csak jogszolgáltatást végeznének. Alapvető elvárás, hogy a „jó bíró” számtalan olyan készséggel, képességgel rendelkezzen, amelyek megszerzéséhez és fejlesztéséhez nem a jogtudomány nyújt majd segítséget. Ha elfogadjuk, hogy „a bírák is emberek,” el kell fogadnunk azt is, hogy elméjükre és döntéshozatali folyamataikra is az általánosan elfogadott tudományos törvényszerűségek vonatkoznak. A kognitív tudományok robbanásszerűen felkapott eredményei kevésbé ismertek hazánkban, pedig ezek segítségével az ítélkezés szubjektív elemei tovább csökkenthetők, a tudatosság pedig pontosabb döntések meghozatalához vezethet.

• A Bérgarancia Alap jelentősége a munkaügyi jogvédelem keretei között

  177-192

  Sipka Péter

  Varga Dóra

  Megtekintések száma:

  172

  A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény, illetve az általa szabályozott garanciarendszer vizsgálata napjainkban különösen aktuális, hisz a lassan két éve tomboló koronavírus-járvány okozta válság nyomaival összefüggésben egyre több munkáltató vált és válik fizetésképtelenné Magyarországon.  Az eljárás alá vont munkáltatók pedig sok esetben nem képesek munkavállalóik irányába bérfizetési kötelezettségüket teljesíteni, így az államnak kell a pénzben egzakt módon kifejezhető értékek – az elvégzett munka, illetve annak pénzbeli/anyagi ellentételezése –, és ezzel együtt a munkavállalók szociális biztonságának védelmét szavatolnia. Jelen tanulmányban a fizetésképtelen munkáltatók által teljesítendő munkabérek fedezetéül szolgáló Bérgarancia Alap alkalmazhatóságát vizsgáljuk az említett szociális biztonság, valamint a munkavállalók igényérvényesítésének szemszögéből.

• A munkajogi perek átalakulása

  162-176

  Nádas György

  Kiss Gergely Árpád

  Megtekintések száma:

  248

  Az elméleti és gyakorlati szakembereket a munkaügyi perek kialakulásától kezdve foglalkoztatja a kérdés, hogy az ezen alapvetően magánjogi többletelemekkel rendelkező jogterület milyen sajátos szabályozást igényel annak érdekében, hogy valamennyi résztvevő tisztességes eljárásban és bánásmódban részesülhessen. A tanulmány célja bemutatni, hogy a munkaügyi perek napjainkban miként alakulnak, vázolva az új kódexek hatálybalépésével előálló jelenségeket.

• Fenntarthatósági szempontok érvényesülése a szerzői jogban

  40-61

  Tomasovszky Edit

  Megtekintések száma:

  149

  A tanulmány célja, hogy áttekintést adjon a szerzői jog XXI. századi útkereséséről, a szerzői jogi fenntarthatóság megvalósítására tett európai és magyar törekvésekről a fenntarthatóság szerzőijog-specifikus vonatkozásain keresztül, és összegezze a témában már elért jogharmonizációs eredményeket, valamint felhívja a figyelmet a még el nem ért, de kívánatos célokra. A témát a kultúra-gazdaságtani szempontból bemutatott kulturális fenntarthatóság felől közelíti az írás. A fő témát először a szerzői jog egyensúly-keresésének történeti és jelenkori vonatkozásai segítségével mutatjuk be. Ezt követően a szerzői jog filozófiai, alapjogi hátterének változásait, jelenlegi helyzetét tekintjük át. A szerzői vagyoni jogok és személyhez fűződő jogok dinamizmusának elemzésével a tanulmány rávilágít a szerzői jogi jogosultságok párhuzamos érvényesülésének szükségességére. A szerzői jog versenyképességének vizsgálata arra irányul, hogy a versenyképesség és a fenntarthatóság egymástól elválaszthatatlan voltát kiemelje, és hangsúlyozza, hogy ezek fejlődése is csak egymásra tekintettel elképzelhető.

• Jog és a mesterséges intelligencia: Új szereplő, régi alakzatok? (Gondolatok Jacob Turner könyve kapcsán)

  137-145

  Mazsu Dániel

  Megtekintések száma:

  447

  A mesterséges intelligencia jelenleg a világ egyik legközpontibb témája. Sokan úgy gondolják, hogy egy új jelenségről van szó, pedig a története több mint hetven évre nyúlik vissza. Az azóta keletkező tudományos fantasztikus regények feltárták a mesterséges intelligencia egyes hatásait a társadalomra, ad az utóbbi évtized fejlődése, a mesterséges intelligencia elterjedése megköveteli, hogy mostmár a jog is behatóbban foglalkozzon a témával. Ezzel kapcsolatban egyre több mű születik, de ezek közül kiemelkedik Jacob Turner Robot Rules című munkája. A tanulmány összetettsége, összeszedettsége alapos munka eredménye, és a felvetett kérdések között vannak olyanok, amik a mesterséges intelligencia és a jog kapcsolatának alapjaira vonatkoznak. A könyvről készült recenzió ezeket mutatja be röviden.

• Adequacy of Transparency and Sustainability in Fashion Supply Chain to Protect the Fashion Workers

  105-129

  Sultana Dewan Afrina

  Megtekintések száma:

  323

  A globális divatipar jellemzője, hogy dinamikus és összetett ellátási lánccal rendelkezik. A ruházati termékek, illetve a lábbelik különböző márkákon keresztül jutnak el a fogyasztókhoz, a fejlődő országoktól a nyugati országokig. Az ellátási lánc alján dolgozó munkavállalók kizsákmányolása együtt jár azzal, hogy az ellátási lánc tetején lévő szereplők óriási haszonra tesznek szert. A munkásokkal való közvetlen kapcsolat hiánya miatt a márkák tulajdonosai és a viszonteladók gyakran figyelmen kívül hagyják a munkások jogaival való visszaélést a termékeik előállítása során. A divatipar dolgozóit érintő munkakörülmények javításához és a jogaik biztosításához a munkajogi szabályok önmagukban nem elegendőek. A márkák tulajdonosainak és a viszonteladóknak létfontosságú szerepük van a munkakörülmények megváltoztatásában. Olyan “puha jogi” megoldások beépítésével, mint az ENSZ üzleti és emberi jogi irányelvei, valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet átvilágítási útmutatója, a felelősségteljes üzleti magatartás elérhető. Ha az önkéntes kezdeményezéseket beépítik a márkatulajdonosok és a viszonteladók üzleti magatartásaiba, jelentősen javulnak a munkavállalók jogai. A tanulmány azt vizsgálja, hogy a 2016-os átláthatóság tervezet hogyan befolyásolta a munkavállalók védelmét a globális divatiparban, és az átláthatósági és fenntartható fejlődési célok beépítése mennyire csökkentette a munkások kizsákmányolását. Az emberi jogok védelméről szóló jelentések elemzésével az ILO rendszeresen vizsgálja a kérdést.

  The global fashion industry is characterized by a dynamic and complex supply chain. Clothing products and footwear reach consumers through various brands, from developing countries to Western countries. The exploitation of workers at the bottom of the supply chain goes hand in hand with huge benefits for those at the top of the supply chain. Due to the lack of direct contact with workers, brand owners and resellers often ignore the abuse of workers ’rights in the production of their products. Labor law rules alone are not enough to improve working conditions and ensure the rights of workers in the fashion industry. Brand owners and resellers have a vital role to play in changing their working conditions. By incorporating “soft law” solutions such as the UN Business and Human Rights Guidelines and the Organization for Economic Co-operation and Development’s Screening Guide, responsible business conduct can be achieved. Incorporating voluntary initiatives into the business behaviors of brand owners and resellers has a significant impact on improving employee rights. In this study, I assess how the 2016 Transparency Draft has affected the protection of workers in the global fashion industry, how much the inclusion of Transparency and Sustainable Development Goals has improved the situation of exploitation of workers. The ILO regularly examines the issue through its analysis of human rights reports.

• Unfair Termination Review During Probationary Period: The Case of Iraq in Light of New Judiciary Trends

  75-89

  Ismail Omed A.

  Megtekintések száma:

  234

  A próbaidő célja, hogy az új alkalmazottakat a betölteni kívánt pozícióban alávessék egy teszt időszaknak. A próbaidő kikötésének általános gyakorlata a munkáltató és a munkavállaló kötötti kölcsönös megállapodást feltételezi. A próbaidő alatti előírások rugalmassága lehetőséget biztosít a tisztességtelen felmondásra. A jogalkotásnak bizonyos fokú védelmet kell biztosítani, amellyel megvédi a munkavállalókat a tisztességtelen felmondás kockázatától. Az 2015. évi iraki munkaügyi törvénykönyv 37. cikke megengedi a munkáltatónak, hogy legfeljebb három hónap próbaidőt kössön ki, ha a munkavállaló nem rendelkezik szakmai képesítéssel. Ugyanez a cikk felhatalmazza a munkáltatót arra, hogy felmondja a szerződést, ha a munkavállaló sikertelen volt a megfelelőségi tesztben; teszi ezt anélkül, hogy az ilyen tesztre előírásokat fogalmazna meg. A tisztességtelen felmondási okok felülvizsgálata körében a fejlett országok bírósági gyakorlata kimunkálta a megfelelőségi teszt alapvető előírásait. A cikk kisérletet tesz arra, hogy megvizsgálja az iraki munka törvénykönyv 37. cikkét az ítélkezési gyakorlat fényében, és javaslatot tegyen az említett cikk újrafogalmazására, annak érdekében, hogy az összeegyeztethetőbbé váljon a szerződő felek jogaival.

  Probation is a trial period to test a new employee for a particular position. It is commonplace for many employers to stipulate that the contract begins with probation based on a mutual agreement with the employee. During the probationary period, more flexible standards are given to review unfair termination. Notwithstanding, a degree of protection insofar as it safeguards employees from the risk of unfair termination shall be granted. Article 37 in the Iraqi Labour Code No. 37 of 2015 permits the employer to test the employee for a maximum of three months if the latter has no professional certificate. The same article empowers the employer to terminate the contract if the employee has failed in the suitability test without setting any standards for such a test. In reviewing cases arising on the basis of unfair termination claims, the judiciary in some developed countries has come up with basic standards of the suitability test. This paper, therefore, attempts to examine Article 37 in the Iraqi Labour Code in light of the new judiciary trends and finally suggests redrafting the mentioned article to be more compatible with the rights of contractual parties.

• The Nature of the EU Labour Market and Its Regulations

  89-104

  Khaing Moe Thazin

  Megtekintések száma:

  151

  A munkaerőpiac szabályozása a munkaerő-vándorlás megelőzése érdekében könnyen protekcionistává válik, ezzel megsértve a migráns munkavállalók jogait. Jelen tanulmány a migráns munkavállalókkal kapcsolatos munkaerő-piaci szabályozások szerepére összpontosít az EU-ban, de kitér a munkaerőpiaci szabályozások általános jellemzőire is. A munkaerőpiaci szabályozások értékelése során egy ilyen típusú szabályozás „ereje” tipikusan attól függ, hogy mennyiben védik az államok a migráns munkavállalók alapvető jogait. Az EU-ra jellemző munkaerő-vándorlás világviszonylatban is jelentősnek számít, ez pedig hatékony munkaerőpiaci szabályozást tesz szükségessé a felmerülő nehézségek kezelése céljából. Minderre tekintettel jelen tanulmány az EU legfontosabb munkaerőpiaci szabályozásait és politikáit dolgozza fel, különös tekintettel az aktív munkaerőpiaci eszközökre és megoldásokra.

  Labour market regulation to prevent labour migration easily becomes protectionist, thus violating the rights of migrant workers. This paper focuses especially on the role of the labour market regulations relating to migrant workers in the EU. General labour market regulations will be analysed in the first section. When we talk about the labour market, the regulations will be assessed as to whether they are strong or not and to what extent the workers will get their rights protected. EU labour migration is large around the world and can be handled with labour legislation and the labour market. Therefore, EU labour market regulations and policies, especially active labour market policies, are analysed in this paper.

• Harmonization of Arbitration Laws in some Asian and European Countries

  68-77

  Nirwal Gauri

  Megtekintések száma:

  159

  A tanulmány a belföldi és a nemzetközi választottbírósági szabályozás harmonizálásával foglalkozik egyes ázsiai és európai jogrendszerek példáján keresztül. Az elmúlt évtizedekben a világgazdaságot és a világkereskedelmet érintően több jelentős változás és globalizálódás ment végbe, ami egy eddiginél hatékonyabb vitarendezési mód iránti igényt is a felszínre hozott, amely a nemzetközi kereskedelemben az egyensúly fenntartásának egyik eszköze lehet. A nemzeti jogokban létező választottbírósági szabályozásnak a nemzetközi standardokkal szükségszerűen harmonizálnia kell. A tanulmány azonosítja és elemzi azokat a legfontosabb területeket a választottbírósági határozatok elismerésével és végrehajtásával kapcsolatosan, melyek a közrendi klauzulával összefüggésben gyakorlati nehézségeket okoznak.

  The present paper studies the relationship between domestic and international arbitration laws and the harmonization factor amongst some Asian and European jurisdictions. During the last decades, there has been a significant change and globalization in the world and with the expansion of businesses and trade a better dispute resolution mechanism is required in order to maintain the harmony in international trade. It has become a necessity to balance the domestic arbitration laws with the international ones. This brief paper identifies and comments on some of the areas where differences remain including differences in recognition and enforcement of arbitral awards in various jurisdictions over the public policy defence, and where further examination and research to reach and solve disputes amicably might be useful.

• A kormányzat által létrehozott nem kormányzati szervezetek típusai: a GONGO-jelenség

  141-158

  Deák Izabella

  Megtekintések száma:

  182

  A tanulmány a civil társadalom egyik legmeghatározóbb szereplői, a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) és a kormányzat által létrehozott nem kormányzati szervezetek (GONGO-k) fogalmi elhatárolását és különbségeit ismerteti, illetve meghatározza a GONGO-k típusait (professzionális, diffúz, „demokratizáló” és „lobbi”). A kategorizálás következtében láthatóvá válik, hogy a GONGO-k különböző típusai – bár különböző mértékben – kiváló eszközei a kormányoknak arra, hogy átalakítsák a hatalommal szembeni kritikus véleményeket is megfogalmazó civil társadalom szerkezetét.

• A szimbolikus jogalkotás a büntetőjogban

  173-189

  Skoda Gabriella

  Megtekintések száma:

  242

  A szimbolikus jogalkotás, azon belül pedig különösen a szimbolikus büntetőjog kérdéskörének tudományos mélységű feldolgozása csak szűkösen érhető tetten a hazai jogirodalomban. A fogalom ugyanakkor nem ismeretlen a hazai jogtudomány művelői körében, de semmiképpen sem mondhatjuk, hogy arra gyakran hivatkoznának, azt pedig még inkább nem, hogy egységes jelentéssel vagy tartalommal használnák a kifejezést. Jelen tanulmány első fejezetében kísérletet teszek egyféle fogalmi tisztázásra. Ennek során elsőként a német nyelvterületen már az 1980-as évek óta meglévő megközelítéseket próbálom lényegre törően bemutatni.

  Az azt követő alfejezetben, még a fogalmi meghatározás témakörén belül, igyekszem a teljességre törekedve hivatkozni azokra a hazai tanulmányokra, melyekben a szerzők – legalább – említik a szimbolikus jogalkotás kifejezést. Annak bemutatására koncentrálok, hogy a „szimbolikus jogalkotás”, illetve azon belül hangsúlyozottan a „szimbolikus büntetőjog” kifejezés milyen összefüggésben merül fel, és annak az adott szerző milyen jelentéstartalmat tulajdonít, illetve hogy azt a jogalkotás kritikájaként, vagy ellenkező előjellel, pozitív értelemben, előremutató jogalkotási aktusként értelmezi-e.

  A dolgozat második fejezetében megpróbálom bemutatni, hogy miért gondolom azt, hogy a büntetőjog egyrészt a maga teljességében, másrészt pedig egyes konkrét különös részi tényállásai kapcsán többféle megközelítésben is szimbolikus jogként értelmezhető. Rámutatok ezzel arra is, hogy a hivatkozott jogalkotási fejlemények milyen társadalmi-politikai légkörben, helyzetben következtek be, illetve a normák milyen feltételek között születtek meg. Szemléltetésként s egyben az elemzésben tett megállapítások alátámasztására aktuális és részletes statisztikai adatokat hozok fel.

• Környezetvédelmi közvetítés Németországban

  60-77

  Bereczki István

  Megtekintések száma:

  115

  A közvetítői eljárás, más néven mediációs eljárás célja, hogy a feleknek lehetőséget biztosítson arra, hogy a jogszabályok merev alkalmazása helyett egy közös és kölcsönösen előnyös megoldást találjanak konfliktusuk rendezésére. Németországban a közvetítői eljárás fogalmát a közvetítő eljárásról szóló törvény tartalmazza. E törvény megfogalmazásában a közvetítés egy jól felépített bizalmi eljárás, mely során a felek egy vagy több közvetítő segítségével önkéntes alapon és önállóan egy olyan megoldás kidolgozására törekszenek, mely kölcsönösen előnyös számukra. A környezetvédelmi közvetítés egy olyan strukturált konfliktusrendezési eljárás, melyet egy képzett mediátor vezet, aki a felekkel közösen a felmerülő környezeti konfliktus rendezésén dolgozik. Egy másik megfogalmazás szerint a környezetvédelmi közvetítés a konfliktusok rendezésének szisztematikus és strukturált formája, mely során egy professzionális közvetítő a konfliktus feloldását széles körben, így eljárásilag és pszichológiailag egyaránt támogatja azzal a céllal, hogy a problémára mindenki számára megfelelő, de legalább elfogadható megoldás szülessen. 

• A kollektív szerződés jogi természetéről

  Puskás Ágnes

  Megtekintések száma:

  522

  A kollektív szerződés jogi természete körül kialakult, több, mint egy évszázados vitában – bár többféle csoportosítás létezik, de – lényegében két álláspont körvonalazódik: az egyik a kollektív szerződésekre jogforrásként tekint, és azokat jogszabályhoz, szabályzathoz hasonlítja, a másik a kollektív szerződés szerződéses jellegének dominanciáját, vagy sajátos szerződési típuskén történő értelmezését hangsúlyozza. A tanulmány a különböző korszakok jogi szabályozásának fényében bemutatja ezen álláspontokat, és a hatályos Mt. alapján megvizsgálja, hogy a kollektív szerződések milyen kettős jellegzetességgel bírnak, illetve melyek azok a sajátosságai, amelyek az egyik illetve a másik álláspontot erősítik. Mindennek alapja az a meglátás, hogy a kollektív szerződéskötés alanyai (azaz a munkáltatók, munkáltatói érdekvédelmi szervetek és szakszervezetek) és érintettjei (a munkavállalók) szemszögéből a jogintézmény lényegesen eltérő jellegzetességgel bír, így mindaz, ami a megállapodást megkötők közötti viszonyban szerződésként jelenik meg, a munkavállalói oldalról – akarategyezségük teljes vagy részleges hiányában – szerződésként csupán kétségekkel értelmezhető.

• A német büntető törvénykönyv időbeli hatálya a joggyakorlatban

  149-172

  Stál József

  Megtekintések száma:

  324

  Az időbeli hatály Németország Büntető Törvénykönyvének (StGB) alkalmazása során is sok esetben okoz komoly fejtörést a jogalkalmazónak. A német Btk. tekintélyes kora az állandóságára enged következtetni, azonban számtalan módosítása miatt mindig is jelentős problémát jelentett – és jelent ma is – annak megítélése, hogy az adott tényállásra vonatkozó több, eltérő tartalmú rendelkezés közül melyik is a terheltre kedvezőbb. A legenyhébb törvény alkalmazása az elkövető előnyben részesítését jelenti, amit Németországban a jogállamiság részének, az arányos igazságosság megjelenésének, szinte alkotmányos szabálynak tartanak. A tanulmány ezt a problematikát mutatja be akként, hogy a vonatkozó jogszabályi rendelkezések mellett a bíróságok jogalkalmazási gyakorlatát is igyekszik megvilágítani. Ezen túlmenően érinti a kapcsolódó jogirodalmi álláspontokat, kitér a német szabálysértési jogra, valamint röviden összehasonlítja a német és a magyar szabályozást és joggyakorlatot.

• A betegjogok alapjogi háttere a német és a magyar betegjogi szabályozás fejlődésének tükrében

  157-168

  Kiss János Márk

  Megtekintések száma:

  226

  Az egészségügyi szolgáltatás, akár egy összetett műtéti beavatkozásról, akár egy egyszerű vizsgálatról van szó, szükségképpen érinti az emberi személyiség legalapvetőbb alkotóelemeinek valamelyikét: az emberi élet, testi épség és egészség megőrzése, helyreállítása, illetve megmentése nem képzelhető el az ezeket érintő külső behatás nélkül. Bár a beteg meggyógyítása, mint társadalmilag és jogilag elismert cél, legitimálja a személyiségi jogokat érintő beavatkozást, a kezelést igénybe vevő személy egészségi állapota, illetve az ezzel kapcsolatos szakismeretek hiánya miatt kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet az ellátás során.

• Egy lépést hátra – A magyar Alkotmánybíróság döntése az internetes hozzászólásokért való felelősségről

  142-150

  Balogh Éva

  Megtekintések száma:

  156

  A szólásszabadság korlátozása változatos, soha véget nem érő viták tárgya. Különösen igaz ez a véleményszabadság interneten történő megvalósulása tekintetében. Az internet ugyanis olyan sajátosságokkal rendelkezik – mint például a névtelenség, a technikai nehézségekbe ütköző tartalom-ellenőrzés, a kommunikáció határokon átnyúló volta, az információáramlás rendkívüli gyorsasága és tömegekhez való eljutása –, amelyek a korábban ismert és használt médiumokkal szemben újdonságot jelentenek. Ráadásul az internet folyamatosan fejlődik. Ezek a tulajdonságok több jogterületre kiterjedő szabályozási problémákat okoznak. Arról sem egyeznek a vélemények, hogy egyáltalán szükséges-e részletes állami szabályozás, vagy elegendő lehet a szolgáltatók önszabályozása, illetve az alapelvi szintű nemzetközi szabályozás. Vita van arról is, hogy párhuzamot lehet-e vonni az internet és más médiumok között, s lehet-e ez alapján analógiákat alkalmazni. Nem tisztázott az sem, hogy lehet-e a tartalmakat korlátozni, és ha igen, akkor hogyan és milyen mértékben.

• Az alkotmány alapvető struktúrájának bírói védelme: az alkotmánymódosítások bírói felülvizsgálatának gyakorlata Indiában

  132-148

  Zsugyó Virág

  Megtekintések száma:

  123

  A fennálló alkotmány bírói védelmének egyik ritkán előforduló, ám nagy jelentőségű esete az alkotmánymódosítások felülvizsgálata. Az alkotmánymódosítások bírói felülvizsgálata a közelmúltig partikulárisnak tűnt, de az elmúlt években a nemzetközi és a hazai jogtudományi diskurzus fókuszába került. Jóllehet az alkotmányellenes alkotmánymódosítások problémája számos elméleti kérdést vet fel, és a probléma komplexitása, valamint gazdag elméleti háttere miatt a bíróságoknak kihívást jelent erről dönteni, mégis az alkotmánymódosítások bírói felülvizsgálatának mára kiterjedt gyakorlata van. A módosítások felülvizsgálatát elvégző bíróságok közül az indiai legfelső bíróság gyakorlata mintaadónak számít.

• Legitimációs és hatásköri kérdések az üzemi tanácsokkal és a szakszervezetekkel kapcsolatosan

  65-80

  Balogh Áron Péter

  Megtekintések száma:

  154

  A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) több tekintetben is alapvető változást hozott a magyar kollektív munkajog rendszerében. A kollektív szerződések diszpozitív természetének a változása ezek közül az egyik legkiemelkedőbb, hiszen az új törvény kiszélesítette az eltérés lehetőségeit. A korábbi Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII. törvény) általános jelleggel a munkavállalóknak kedvező irányban klaudikálóan kógens volt, azaz a kollektív szerződéssel a munkavállalók hátrányára nem lehetett eltérni a törvény szabályaitól. Ehhez képest az új törvény már nem tiltja – ezért egyúttal lehetővé is teszi – a munkavállalókra nézve a törvényben biztosított rendelkezéseknél kedvezőtlenebb kollektív szerződéses rendelkezések elfogadását. A jogszabály miniszteri indoklása kifejtette, hogy a rugalmasabb szabályozással szélesebb körű kollektív autonómiát kívánt biztosítani a munkaerőpiac szereplőinek, annak érdekében, hogy gazdasági, társadalmi és más igényeihez szabadon igazíthassák a foglalkoztatás feltételeit, bizonyos törvényi korlátok mellett.