Keresés

Keresési eredmények

• A bizalmasság és a nyilvánosság aktuális kihívásai az információbiztonság tükrében

  24-41

  Szádeczky Tamás

  Szőke Gergely László

  Megtekintések száma:

  276

  Az elmúlt évtizedekben többször felmerült, hogy a különböző technológiai megoldások miként segíthetik egyes normatív, jogszabályban foglalt előírások érvényesülését. A technológiának a jog szolgálatába állítására több konkrét példát is találni, a szerzői jogi digitális jogkezelési rendszerektől kezdve egyes médiatartalmak szűrésén keresztül az adatvédelmi szabályok érvényesülését segítő megoldásokig. E technológiai megoldások fontos jellemzője, hogy igyekeznek ténylegesen megakadályozni azokat a magatartásokat, amelyeket a jogi szabályozás nem tesz lehetővé. Ugyanakkor a jogszabályok sokszor magukat a technológiai megoldásokat is védik, és például azok kijátszását szankcionálják. Jelen tanulmány e gondolati keretrendszerben igyekszik feltárni az információbiztonsági intézkedésekre vonatkozó szabályok, és az ezen intézkedésekkel támogatott titokvédelmi és nyilvános hozzáférésre vonatkozó szabályok általános összefüggéseit, így közvetve kijelölni az információbiztonságnak a jogrendszerben elfoglalt helyét is, és rámutatni olyan ellentmondásokra, amelyek ez idáig a magyar jogirodalomban nem vagy csak marginálisan jelentek meg.

• Egy új törvényi tényállás szükségességéről: avagy a versenyt korlátozó megállapodás a közbeszerzési és a koncessziós eljárásban bűncselekmény margójára

  99-121

  Szabó Zsolt Tibor

  Megtekintések száma:

  614

  A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 420. § (1) bekezdésében foglalt törvényi tényállás az egyedüli az egész büntető kódexben, amelynek diszpozíciójában tényállási elemként szerepel a közbeszerzési eljárás. Ennek ellenére, a közbeszerzési eljáráshoz további, olyan büntetni rendelt tényállások is társíthatók, amelyek szükségszerűen megvalósulnak, befejezetté válnak stádiumtani szempontból, ha az állami közpénzek pályáztatás során történő kiosztásakor megjelenik a felek közötti bűnös kapcsolat.

  A teljesség igénye nélküli vizsgált, eljárásbeli magatartásokból kitűnik, hogy egy nem tisztességes közbeszerzési eljárás alapja valamely korrupciós bűncselekmény elkövetése; majd a lezárt közbeszerzési eljárás után, a ne bis in idem elvének sérelme nélkül válik tényállásszerűvé a versenyt korlátozó megállapodás bűntette, azaz a Btk. 420. § (1) bekezdésében rögzített tényállás nem azonos a közbeszerzési korrupció fogalmával. Ennek igazolására felvázolom, hogy mit értek közbeszerzési korrupció alatt.

  Tanulmányomban arra törekszem elsődlegesen, hogy alátámasszam, a hivatkozott deliktum nem képes betölteni azt a jogalkotói célt, hogy a közbeszerzési korrupciót visszaszorítsa; másodlagosan egy új törvényi tényállás szükségességének okaira is kitérek.

• A főszerkesztő előszava

  6-7

  Fodor László

  Megtekintések száma:

  541

  A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara 2011-ben saját folyóiratot alapított, amelynek második számát tartja most kezében a Tisztelt Olvasó.

  A főszerkesztő előszavában ismerteti az adott lapszám tartalmát, a cikkekről szóló 5-6 soros leírások (annotációk) formájában. A folyóiratot érintő, legújabb változások mellett itt kap helyet a hátsó borítón szereplő, latin mondás magyarázata.

• Az EU és az EFTA: a két gazdasági integráció (tagjai) közötti együttműködés támogatási rendszere

  62-85

  Csűrös Gabriella

  Megtekintések száma:

  266

  Az Európai Unió, illetve a tagállamai, valamint az Európai Szabad Kereskedelmi Társulás (European Free Trade Association, továbbiakban EFTA) országai közötti gazdasági kapcsolatok sajátos elemeit képezik az integrációs pénzügyi jognak, melyek hatással vannak a magyar költségvetési jogra is. A tanulmány keretében többek között arra keressük a választ, hogy mi lehet az oka annak, hogy egyes Európai Unión kívüli országok viszonylag jelentős összegekkel támogatnak egyes uniós tagállamokat, ehhez miért és hogyan kötődik az EU, e támogatások milyen jellemzőkkel bírnak, és Magyarország hogyan kapcsolódik ezen kormányzati szintek közötti pénzügyi kapcsolatok rendszerébe.

• Sajtókiadók szomszédos joga: a tagállami átültetés kérdőjelei

  Polyák Gábor

  Szalay Klára

  Megtekintések száma:

  380

  A hírek új ökoszisztémáját uraló digitális közvetítőszolgáltatók a hagyományos sajtóhíreket újrahasznosítva, e tartalmakat keresőfelületre optimalizálva jutnak jelentős reklámbevételekhez. Az Európai Unió elsősorban versenyjogi eszközökkel vagy az európai vállalatok versenyhelyzetének javítására tett lépésekkel igyekszik rávenni e digitális nagyvállalatokat arra, hogy az európai tartalmak finanszírozásából is kivegyék részüket. A 2019-ben elfogadott uniós szerzői jogi irányelv sajtókiadókra vonatkozó szabályai is ezt a célt hivatottak szolgálni. Jelen tanulmány ezek áttekintését követően kitér a tagállami átültetés jelenleg is látható kérdéseire is.

• Az adólikviditás kérdése és eszközei az adójogban

  128-150

  Pfeffer Zsolt

  Megtekintések száma:

  218

  Az adórendszer kialakításánál alapvető fontosságú kérdés, hogy az adóztató hatalom milyen adótárgyakat jelöl ki, illetve milyen egyéb közterheket állapít meg. Az adóztató hatalomnak a tárgyak meghatározásánál széles mozgástere van: jövedelmek, vagyontárgyak, fogyasztási cikkek, személyek vagy éppen azok hiánya is lehet adótárgy. Lényeges továbbá az is, hogy milyen adómértékeket rögzít, milyen kivételeket, mentességeket, kedvezményeket állapít meg. Fontos kérdés továbbá, hogy az adóztató hatalom hogyan alakítja ki a különböző adók arányát, milyen típusú adók érvényesítését részesíti előnyben és melyektől igyekszik tartózkodni. Az sem mellőzhető szempont, hogy az adóalanyok számára az adóteher hogyan jelenik meg, illetve az egyes adóalanyok között hogy oszlik meg. Az adóztató hatalom alapvető érdeke, hogy az adórendszert úgy alakítsa ki, hogy a lehető legkisebb áldozatok árán a lehető legmagasabb mértékű bevételre tehessen szert a közfeladatok finanszírozása céljából. ugyanakkor az is hangsúlyos, hogy az adóalany adózási képessége ne sérüljön, illetve hogy a nem pénzben meglévő adótárgy ne vesszen el.

• A főszerkesztő előszava

  6-7

  Fodor László

  Megtekintések száma:

  698

  A főszerkesztő előszavában ismerteti az adott lapszám tartalmát, a cikkekről szóló 5-6 soros leírások (annotációk) formájában. A folyóiratot érintő, legújabb változások mellett itt kap helyet a hátsó borítón szereplő, latin mondás magyarázata.

• A munkajogviszony egyes tartalmi elemeinek felgyorsult változása és következményei

  Szabó Mercédesz Ibolya

  Megtekintések száma:

  73

  A munkajog – mint civilisztikai alapjogág – egymásnak mellérendelt felek konszenzuson alapuló szerződéses jogviszonyait szabályozza. A jogviszony gazdasági háttere ugyanakkor emberemlékezet óta biztosította a munkáltatói oldal számára a tényleges fölényt, amelyet ugyan a jogi szabályozás egyes klaudikáló megoldásaival igyekszik ellensúlyozni, az egyoldalú hatalmasság erejének elfogadásával mégis elismeri. A XXI. század kihívásai megváltoztatták a status quo-t. Fel kell ismernünk, hogy a változásra vonatkozó társadalmi igény nem egy kataklizmából eredő pillanatnyi szeszély, hanem tényleges társadalmi elvárás, amelyre jogalkotásunknak versenyképességünk megőrzése érdekében gyorsan reagálnia kell.

• Fehér könyv és stratégia: MI szabályozási kezdeményezések az Európai Unióban és Magyarországon

  119-137

  Mazsu Dániel

  Megtekintések száma:

  496

  A zöld megoldások és a hirtelen berobbanó koronavírus járvány mellett a társadalom és a gazdaság egyre több területén a mesterséges intelligencia (MI) a 21. század egyik legfontosabb hívószava (buzzword). Ennek ellenére a technológia szabályozása még az egész világon kezdetleges, és ebben sem az Európai Unió egésze, sem Magyarország nem számít kivételnek. Európai és magyarországi szinten is léteznek azonban már olyan dokumentumok és javaslatok, amelyek a későbbi szabályozás alapját fogják jelenteni. A tanulmány ezeket a kezdeményezéseket mutatja be több szempontból, egymással is összehasonlítva, azzal a reménnyel, hogy a maga módján segítséget nyújthat a kétféle szabályozási kezdeményezés közelítésében.

• A főszerkesztő előszava

  7-9

  Fodor László

  Megtekintések száma:

  353

  A főszerkesztő előszavában ismerteti az adott lapszám tartalmát, a cikkekről szóló 5-6 soros leírások (annotációk) formájában. A folyóiratot érintő, legújabb változások mellett itt kap helyet a hátsó borítón szereplő, latin mondás magyarázata.

• Az Ember és Népek Jogainak Afrikai Bizottsága őslakos népekkel kapcsolatos joggyakorlata, különös tekintettel az Ogoni-ügyre

  127-143

  Marinkás György

  Megtekintések száma:

  260

  Jelen írás célja, hogy bemutassa azt a hosszú és küzdelmes munkát, amelynek eredményeként az őslakos népek jogai elismerést nyertek az afrikai emberi jogvédelmi mechanizmus keretein belül. A nehézségeket egyrészről az okozta, hogy az Ember és Népek Jogainak Afrikai Chartája (a továbbiakban: Afrikai Charta) expressis verbis nem utal az őslakos népekre, az a meglévő anyagi jogi normák evolutív értelmezése révén alkalmazható az ő esetükben. Másrészről, a gyarmati sorból frissen felszabadult államok féltve őrizték szuverenitásukat, ennek ékes bizonyítéka az Afrikai egységszervezet (a továbbiakban: AESZ) Chartájának 3. cikke, mely garantálja a belügyekbe való beavatkozás tilalmát, valamint az állam szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartását.

• A DDoS-támadások büntetőjogi szabályozása az Egyesült Államokban, Európában és Magyarországon

  66-83

  Mezei Kitti

  Megtekintések száma:

  474

  Az internet többféle informatikai támadásnak nyújt lehetőséget, ezek közül a legrégebbi támadási formák közé tartozik a szolgáltatásmegtagadással járó, avagy túlterheléses támadás, a DDoS-támadás, amely a hálózat sebezhetőségét használja ki a megtámadott rendszerhez való hozzáférés nélkül. Elkövetésének száma, összetettsége évről évre növekvő tendenciát mutat, ami köszönhető annak, hogy egyszerűen és gyorsan végrehajtható, azonban egyszerűsége ellenére jelentős társadalmi, gazdasági és anyagi kárt képes okozni. Az elkövetést továbbá segíti az is, hogy az informatikai bűnözés egy szolgáltatásalapú iparággá nőtte ki magát az elmúlt években. A különböző online feketepiacokon keresztül könnyen hozzá lehet jutni a támadások alapját képező botnet infrastruktúrákhoz és egyéb eszközökhöz, mintegy szolgáltatásként.

  A tanulmány célja, hogy bemutassa először röviden a DDoS-támadások technikai alapját, majd a támadások mögött húzódó lehetséges motivációkat, ezt követően a büntetőjogi szabályozásra tér ki, különösen az Egyesült Államok Computer Fraud and Abuse Act (a továbbiakban: CFAA) rendelkezéseire, az Európai Unió fellépésére a botnetekkel szemben a 2013/40/EU irányelvet figyelembe véve, végül a hazai tényállásokra.

• A környezeti felelősség határai: a vendégszerkesztő összegzése

  189-198

  Pump Judit

  Megtekintések száma:

  296

  A zárótanulmány kísérletet tesz a különszámban megjelenő tanulmányok rendszerbe foglalására, felhívva a figyelmet arra, hogy a különböző megközelítésekből fakadó eltérő határok ellenére kialakítható olyan keret, mely mindegyik megközelítést képes magában foglalni. A környezeti felelősség a tanulmányokon keresztül más-más tartalommal töltődik fel. Bár e tartalmat befolyásoló szereplőket és tényezőket a szerzők sokszor különbözőképpen értékelik, mégis egyértelmű, hogy ugyanarról szólnak, csak más összefüggésben helyezik el a környezeti felelősséget és ebből adódóan más vizsgálati és értékelési szempontot alkalmaznak. Ugyanakkor az eltérő megközelítések egységbe foglalása elengedhetetlen környezetünk védelme érdekében.

• A Szlovák Köztársaság ügyészsége – alkotmányos helyzet és törvényi szabályozás

  89-100

  Čentéš Jozef

  Megtekintések száma:

  162

  A szlovákiai ügyészség alkotmányos jogállása és törvényi szabályozása hosszú ideje vita tárgya. Az érdeklődés egyik oka kétségkívül az, hogy az ügyészség tevékenységének, hatáskörének szabályozása a szakmai és a laikus nyilvánosságot is érinti. A figyelem elsősorban az ügyészség alkotmányos helyzetére, az ügyészség egyes szintjei, továbbá az ügyészség és a közhatalom más szervei közötti viszonyokra, valamint a büntetőügyek területén érvényesülő, s azokon kívüli hatáskörre irányul. Ez a tanulmány is e viszonyok tisztázására, a Szlovák Köztársaság ügyészségére vonatkozó régi és újabb közjogi rendelkezések bemutatására vállalkozik.

• A köztulajdonban álló gazdálkodó szervezetek adatainak közzététele Németországban és Magyagyarországon: hasonlóságok és különbségek

  83-101

  De Negri Laura

  Megtekintések száma:

  169

  A cikk összehasonlító jelleggel elemzi, hogy Németországban, illetve Magyarországon miként valósul meg a köztulajdonban álló gazdálkodó szervezetek adatainak közzététele. Vizsgálat tárgyát képezi továbbá, hogy az állami vagyonnal való gazdálkodás transzparenciája miként egyeztethető össze a piaci működéssel és az üzleti titkok megóvásával. A cikk különös figyelmet szentel azon kérdés megválaszolásának, hogy a közérdekű adatigénylés és az üzleti titok milyen viszonyban állnak egymással, illetve, hogy amennyiben üzleti titok sérelmének veszélye áll fenn, megtagadható-e az adatok nyilvánosságra hozatala. Tekintettel arra, hogy a közérdekű adatok közzététele és azok megismerhetősége az információszabadsággal elválaszthatatlan viszonyban áll, az elemzés tárgyát képező országok információszabadságról szóló törvényei is bemutatásra kerülnek. A cikk rávilágít a német jogrendszer példaértékű megoldásaira, végezetül pedig összehasonlító jelleggel kitér a két jogrendszer szabályozási koncepcióiban fellelhető hasonlóságokra és különbségekre.

• A felszín alatti vizek védelme a Kúria ítéletének tükrében

  178-191

  Csirszki Martin Milán

  Megtekintések száma:

  362

  A tanulmányban a szerző a Kúria egyik ítéletének elemzésére vállalkozik, amelyben előremutató bírói jogértelmezés érhető tetten a felszín alatti vizek védelmével kapcsolatos tényfeltárási kötelezettség vonatkozásában. A részletek megvilágítása érdekében a szerző felvázolja a felszín alatti vizekkel kapcsolatos szabályozási főbb elemeit. Nemcsak a nemzeti szintű szabályokat ismerteti, hanem az Európai Unió jogalkotási aktusait is. Az eset részletes bemutatása alapján néhány konklúzió megfogalmazására kerül sor.

• A kriminalisztika jövőbeli fejlesztési lehetőségei, kihívásai

  42-61

  Fenyvesi Csaba

  Megtekintések száma:

  322

  A kriminalisztika mint a bűnüldözés, bűnfelderítés egyetemes ténytudománya nagy szolgálatot tesz a jogállami jogbiztonság megteremtése és megtartása, a justizmordok megelőzése érdekében. Ezért módszertanának jövőbeli fejlesztése, jobbítása fontos minden közbiztonságért, köznyugalomért tevékenykedő jogalkalmazónak, minden jövőbeli nemzedéknek.

• A jövő polgári perrendtartása madártávlatból

  115-127

  Udvardy Sándor

  Megtekintések száma:

  238

  A polgári eljárásjogász szakmai közösség 2013 óta kisebb-nagyobb intenzitással foglalkozik a polgári perrendtartás újrakodifikálásával. ez a nagyjából fél évszázadonként esedékes feladat bizonyos tekintetben a végéhez közeledik azzal, hogy az igazságügyi miniszter közzétette a polgári perrendtartás tervezetét, megnyitva azt a társadalmi vitára, majd ezt követően a kormány támogatásától függően a Parlament elé terjesztésre. A T/11900. számú törvényjavaslatot 2016. szeptember 2-án nyújtotta be az igazságügyi miniszter. A szöveg tehát még egyáltalán nem kőbe vésett, számos fordulója volt azoknak az egyeztetéseknek és vitáknak, amikor kisebb-nagyobb változtatásokra kerülhetett sor, jelenleg a parlamenti vita zajlik. A koncepcionális kérdések azonban várhatóan már nem változnak. A tervezet ebből a szempontból alkalmas tehát annak megítélésére, hogy nagy vonalakban milyen perrendi szabályok fogják kormányozni a bírók és ügyvédek napjait, munkáját.

• Editorial

  7-8

  Fodor László

  Megtekintések száma:

  563

  Folyóiratunk huszadik számát tartja kezében a tisztelt Olvasó. Szerkesztőségünk már a lap alapításakor célul tűzte ki, hogy időnként egy-egy angol nyelvű számot is megjelentet. 2019-ben végre lehetőségünk nyílt erre.

• Vízjog (Aktuális kihívások a vizek jogi szabályozásában)

  163-167

  Bujdos Ágnes

  Megtekintések száma:

  225

  2013 tavaszán jelent meg Szilágyi János Ede, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Agrár- és Munkajogi Tanszéke egyetemi docensének könyve, Vízjog: Aktuális kihívások a vizek jogi szabályozásában címmel. A 262 oldal terjedelmű könyv egy TÁMOP kutatási program  keretében készült el, és a Miskolci Egyetem gondozásában jelent meg. 

• Áldozatvédelem vagy tényleges bizonyítás? A fordított bizonyítási teher megítélése a foglalkozási diszkriminációs ügyek hazai gyakorlatában

  123-138

  Zaccaria Márton Leó

  Megtekintések száma:

  553

  A diszkriminációs ügyekben alkalmazott fordított bizonyítási eljárás jelentősége, hogy a bizonyítási teher osztott. A munkavállalónak valószínűsítenie kell, hogy valamely védett tulajdonságára tekintettel hátrányos megkülönböztetés érte a munkáltató részéről, s meg is kell jelölnie ezen védett tulajdonságát. Ezt követően a munkáltató kimentési lehetőségeit vizsgálják meg.

• A PPP mint gyűjtőfogalom

  62-78

  Varga Judit

  Megtekintések száma:

  201

  A PPP – Public-Private Partnership – napjainkra elterjedt, közismert fogalommá vált, mely legtöbbször a különböző infrastrukturális beruházásokkal összefüggésben hangzik el. Megkockáztatom, az is közismert tény, hogy e jogintézménynek számtalan típusa, alfaja létezik. Az 1970-es évek végén, 1980-as évek elején indult hódító útjára a nyugati angolszász államokból, majd terjedt tovább a nyugat-európai kontinentális államokba, mely folyamatra az Európai Unió katalizátorhatást gyakorolt. A PPP a kelet-közép-európai államokba a 21. század elejére jutott el, amiben ezen államoknak az Unióhoz való csatlakozása meghatározó szerepet játszott. A kelet-közép-európai államokon kívül e jogi konstrukciót a 21. századra elsősorban a különböző nemzetközi szervezetek közvetítő tevékenysége okán kezdték alkalmazni a kevésbé fejlett afrikai és ázsiai államok alapvető infrastrukturális létesítményeinek kiépítésére, illetve fejlesztésére.

• A szerződések tipizálásáról és a franchise szerződésről, az új Ptk. főbizottsági javaslata kapcsán

  68-79

  Juhász Ágnes

  Megtekintések száma:

  233

  A magánjogban az egyes szerződések csoportosítására többféle elhatárolási szempont ismert. Különbséget szokás tenni nevesített (ezen belül tipikus és atipikus), illetőleg nem nevesített (vegyes és de facto) szerződések között. A nevesített szerződések körén belül a tipikus és atipikus szerződések közötti elhatárolás alapját alapvetően az adott szerződés Ptk.-beli nevesítettsége képezi.

• Recenzió Fenyvesi Csaba–Herke Csongor–Tremmel Flórián (szerk.) Kriminalisztika című tankönyvéről

  196-202

  Szabó Krisztián

  Megtekintések száma:

  448

  Jóllehet a bűn(cselekmények) üldözése az emberi közösség létrejöttével egyidős, mégis, a nyomozás mai értelemben vett „tudománya”, azaz a kriminalisztika csak a XIX. században jelent meg, Magyarországon pedig az első átfogó kriminalisztikával (azaz a nyomozás tudományával) foglalkozó egyetemi jegyzet 1965-ben került kiadásra. Az azóta eltelt mintegy 60 évben, köszönhetően a természettudományos és technikai ismeretek robbanásszerű fejlődésének, a kriminalisztika tudománya is gyökeres változáson ment keresztül. A Fenyvesi Csaba, Herke Csongor és Tremmel Flórián szerkesztésében 2022-ben megjelent Kriminalisztika tankönyv átfogó jelleggel mutatja be a kriminalisztika fogalmi kérdéseit, a krimimáltechnika és a krimináltaktika legfontosabb elemeit. A könyv az egyetemi oktatásban betöltött hiánypótló jellege mellett valós képet ad a kriminalisztika jelenéről és lehetséges jövőjéről egyaránt nem titkoltan azzal a céllal, hogy a hazai jogászképzésben a kriminalisztika tantárgy anyagát egységesítse. A debreceni jogi oktatásban például mintegy negyed évszázad után váltja Bíró Gyula többször átdolgozott tankönyvét. A recenzió a könyv kriminalisztikában betöltött jelentőségét járja körül, egyes konkrét intézmények alapulvételével.

• A klímaváltozás emberi jogi megközelítése és az emberi jogok antropocentrizmusa

  26-42

  Jakkel Barbara

  Megtekintések száma:

  224

  Az „antropocén” korszakában élünk, amelynek lényege, hogy az emberi destruktív tevékenység olyan jelentős hatást gyakorol a Föld bolygóra, hogy az éghajlatváltozást, a biológiai sokféleség csökkenését és az átfogó környezetszennyezést magában foglaló globális ökológiai válság legfőbb felelősévé vált. Az antropocén korszak tudományos koncepciója elkerülhetetlenné teszi, hogy a társadalmak felülbírálják azt a számtalan gazdasági- és jogintézményt, amelyet az ember és a környezet közötti kapcsolat szabályozására használnak, a környezeti etika felől érkező bírálat ugyanis az, hogy az ökológiai válság kialakulásához az antropocentrikus, az emberi érdekek kizárólagosságát hangsúlyozó szemlélet vezetett, amely a nem emberi létezőket alárendeli ezen emberi érdekeknek. Az ilyen öko- vagy biocentrikus szemléletet képviselő, a természetnek jogokat adó, vagy a biodiverzitást alkotmányos rangra emelő jogi megoldások az európai jogász szemével meglehetősen egzotikusnak tűnnek, hiszen ebben a régióban a bíróság előtt folyó klímapolitikai küzdelmek az emberi jogok szótárát felhasználva zajlanak. Ebben a tanulmányban arra szeretnék rámutatni, hogy a fenti eseteket nem egyfajta egzotikumként kell értelmezni, hanem az emberi jogokra alapozott klímavédelem egy fundamentális kihívásaként, amely a jogok nyelvét az emberin túlra is ki akarja terjeszteni, és a környezet nem emberközpontú védelmére tart igényt. Amellett fogok érvelni, hogy bár ezt a kihívást komolyan kell venni, jó indokaink vannak továbbra is az emberi jogok nyelvén kifejezni a klímaváltozással kapcsolatos igényeinket.