Keresés

Keresési eredmények

• A munkajogviszony egyes tartalmi elemeinek felgyorsult változása és következményei

  Szabó Mercédesz Ibolya

  Megtekintések száma:

  73

  A munkajog – mint civilisztikai alapjogág – egymásnak mellérendelt felek konszenzuson alapuló szerződéses jogviszonyait szabályozza. A jogviszony gazdasági háttere ugyanakkor emberemlékezet óta biztosította a munkáltatói oldal számára a tényleges fölényt, amelyet ugyan a jogi szabályozás egyes klaudikáló megoldásaival igyekszik ellensúlyozni, az egyoldalú hatalmasság erejének elfogadásával mégis elismeri. A XXI. század kihívásai megváltoztatták a status quo-t. Fel kell ismernünk, hogy a változásra vonatkozó társadalmi igény nem egy kataklizmából eredő pillanatnyi szeszély, hanem tényleges társadalmi elvárás, amelyre jogalkotásunknak versenyképességünk megőrzése érdekében gyorsan reagálnia kell.

• Fehér könyv és stratégia: MI szabályozási kezdeményezések az Európai Unióban és Magyarországon

  119-137

  Mazsu Dániel

  Megtekintések száma:

  496

  A zöld megoldások és a hirtelen berobbanó koronavírus járvány mellett a társadalom és a gazdaság egyre több területén a mesterséges intelligencia (MI) a 21. század egyik legfontosabb hívószava (buzzword). Ennek ellenére a technológia szabályozása még az egész világon kezdetleges, és ebben sem az Európai Unió egésze, sem Magyarország nem számít kivételnek. Európai és magyarországi szinten is léteznek azonban már olyan dokumentumok és javaslatok, amelyek a későbbi szabályozás alapját fogják jelenteni. A tanulmány ezeket a kezdeményezéseket mutatja be több szempontból, egymással is összehasonlítva, azzal a reménnyel, hogy a maga módján segítséget nyújthat a kétféle szabályozási kezdeményezés közelítésében.

• A főszerkesztő előszava

  7-9

  Fodor László

  Megtekintések száma:

  353

  A főszerkesztő előszavában ismerteti az adott lapszám tartalmát, a cikkekről szóló 5-6 soros leírások (annotációk) formájában. A folyóiratot érintő, legújabb változások mellett itt kap helyet a hátsó borítón szereplő, latin mondás magyarázata.

• Előszó

  9-11

  Fodor László

  Rab Henriett

  Megtekintések száma:

  359

  A főszerkesztő előszavában ismerteti az adott lapszám tartalmát. A folyóiratot érintő, legújabb változások mellett itt kap helyet a hátsó borítón szereplő, latin mondás magyarázata.

• A települési önkormányzatok szerepe a környezetvédelmi igazgatás átalakult rendszerében

  79-93

  Bencsik András

  Barta Attila

  Megtekintések száma:

  318

  Napjainkban általánosan elfogadott, hogy nélkülözhetetlen a környezettel való tudatos, felelősségteljes bánásmód. Korunk államainak működését egyre inkább új dimenzióba helyezi a legtágabb értelemben felfogott globalizáció jelensége. A globalizálódó és digitalizálódó világ sajátosságai, így egyebek mellett a (kiber)terrorizmus fenyegető jelenléte, a munkanélküliség vagy éppen a járványok terjedése, a migrációs folyamatok tömegessé válása vagy az országokon átívelő környezetszennyezések olyan új világot körvonalaznak, amelyben egymagában sem az állam, sem az egyén, sem a társadalom nem tud eredményesen fellépni. Mindezek alapján a környezetvédelem területén is a komplexitás és a pluralitás szükségessége fogalmazódik meg az egyes államok szintjén, a jelzett tendenciák közepette az állam környezetvédelmi fellépésének figyelemmel kísérése és folyamatos fejlesztése pedig szükségszerű.

• A pénzügyi közvetítőrendszer a környezetvédelem szolgálatában, avagy a zöld pénzügyi megoldások

  129-140

  Nagy Zoltán

  Sereg Péter

  Megtekintések száma:

  395

  Jelen tanulmányban a pénzügyi szektor azon tevékenységeit és intézkedéseit mutatjuk be, amelyek a környezetvédelmet támogatják, és figyelemmel vannak az éghajlatváltozásra. Ennek érdekében a meglévő nemzetközi szervezetek olyan dokumentumokat fogadtak el, amelyek elősegítik a klímasemleges zöld pénzügyi megoldások fogyasztók általi használatát, illetve új nemzetközi szervezetek is alakultak kifejezetten ezzel a céllal. A legnagyobb eredményt elérő ilyen szervezet az NGFS, amely száznál is több taggal rendelkezik jelenleg. Láthatjuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank is számos intézkedést hozott, programot hirdetett meg a pénzügyi szektor zöldítése érdekében.

• A főszerkesztő előszava

  7-8

  Fodor László

  Megtekintések száma:

  380

  A főszerkesztő előszavában ismerteti az adott lapszám tartalmát, a cikkekről szóló 5-6 soros leírások (annotációk) formájában. A folyóiratot érintő, legújabb változások mellett itt kap helyet a hátsó borítón szereplő, latin mondás magyarázata.

• A főszerkesztő előszava

  7-9

  Fodor László

  Megtekintések száma:

  393

  A főszerkesztő előszavában ismerteti az adott lapszám tartalmát, a cikkekről szóló 5-6 soros leírások (annotációk) formájában. A folyóiratot érintő, legújabb változások mellett itt kap helyet a hátsó borítón szereplő, latin mondás magyarázata.

• A Titanic jogi helyzete

  8-18

  Csatlós Erzsébet

  Megtekintések száma:

  346

  Idén száz éve, hogy 1912. április 14-én 23:35 perckor, a Southamptonból New Yorkba vezető első útján jéghegyre futott, és néhány órával később, április 15-én hajnalban már az Atlanti-óceán mélyén feküdt az elsüllyeszthetetlennek hitt utasszállító. A luxushajó története nemcsak a filmipar, hanem a kincsvadászok, valamint a különböző profitorientált vállalkozások fantáziáját is megmozgatta, így talán nem túlzás azt mondani, hogy a Titanic az egyik leghíresebb hajóroncs. Az UNESCO (United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization – az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) főigazgatója, Irina Bokova 2012. április 15-én a megemlékezésen túl felhívta a figyelmet a centenárium nemzetközi jogi jelentőségére is: innentől kezdve a roncs a 2001-es víz alatti kulturális örökség védelem céljából megalkotott egyezmény tárgyi hatálya alá esik. Kérdés azonban, hogy milyen jelentősége van ennek a kijelentésnek. A tanulmány a kérdés megválaszolásával a Titanic jogi helyzetének összefoglalására és bemutatására tesz kísérletet.

• A kiskorú veszélyeztetése bűntettének halmazati és elhatárolási kérdései

  Máté Kőhalmi

  Megtekintések száma:

  152

  A családon belüli erőszak eseteit lefedő büntetőjogi tényállások halmazati kérdéseinek megítélése rendszerint nehézséget okoz a gyakorlatban – a vonatkozó joggyakorlat-elemzések tanúsága szerint. Igaz ez a kiskorú veszélyeztetésének bűntettére is, ami a gyermekbántalmazás körébe sorolt magatartások széles körét és szerteágazó formáit fedi le. Ennek okán a kiskorú veszélyeztetéseként minősülő cselekmények viszonylag gyakran valósítják meg valamely másik deliktum tényállását is. A halmazati kérdések vizsgálatának megkönnyítése érdekében tanulmányomban arra vállalkozom, hogy a gyakorlatban előforduló elkövetési alakzatokból kiindulva olyan elméleti rendszert vázoljak fel, amelyben a többes tényállásszerűség esetei elhelyezhetők és tárgyalhatók.

• Recenzió Fenyvesi Csaba–Herke Csongor–Tremmel Flórián (szerk.) Kriminalisztika című tankönyvéről

  196-202

  Szabó Krisztián

  Megtekintések száma:

  448

  Jóllehet a bűn(cselekmények) üldözése az emberi közösség létrejöttével egyidős, mégis, a nyomozás mai értelemben vett „tudománya”, azaz a kriminalisztika csak a XIX. században jelent meg, Magyarországon pedig az első átfogó kriminalisztikával (azaz a nyomozás tudományával) foglalkozó egyetemi jegyzet 1965-ben került kiadásra. Az azóta eltelt mintegy 60 évben, köszönhetően a természettudományos és technikai ismeretek robbanásszerű fejlődésének, a kriminalisztika tudománya is gyökeres változáson ment keresztül. A Fenyvesi Csaba, Herke Csongor és Tremmel Flórián szerkesztésében 2022-ben megjelent Kriminalisztika tankönyv átfogó jelleggel mutatja be a kriminalisztika fogalmi kérdéseit, a krimimáltechnika és a krimináltaktika legfontosabb elemeit. A könyv az egyetemi oktatásban betöltött hiánypótló jellege mellett valós képet ad a kriminalisztika jelenéről és lehetséges jövőjéről egyaránt nem titkoltan azzal a céllal, hogy a hazai jogászképzésben a kriminalisztika tantárgy anyagát egységesítse. A debreceni jogi oktatásban például mintegy negyed évszázad után váltja Bíró Gyula többször átdolgozott tankönyvét. A recenzió a könyv kriminalisztikában betöltött jelentőségét járja körül, egyes konkrét intézmények alapulvételével.

• A védőügyvédi tevékenység gyakorlásának személyi és szervezeti keretei Magyarországon

  79-88

  Bérces Viktor

  Megtekintések száma:

  198

  Az ügyvédi kar képzési rendszerét szintén számos kritika érte az elmúlt időszakban. Magam is úgy vélem, hogy a hiányosságok elsősorban jogalkotói hibák, illetőleg mulasztások eredményeképpen keletkeztek, mivel sem a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.), sem pedig az ügyvédekről szóló 1998. évi IX. törvény (a továbbiakban: Ütv.) nem határolja be pontosan a büntetőügyekben eljárható ügyvédek körét. Márpedig szükség lenne további speciális követelményekre. Jelenleg azonban bármely jogi szakvizsgával rendelkező kolléga megbízható, illetőleg kirendelhető annak ellenére, hogy a napi rutin tekintetében jelentős különbségek mutatkoznak. Ez pedig nyilvánvalóan diszkriminatív helyzetet eredményez a terheltek között, akiknek joguk volna az azonosan hatékony védekezéshez – már csak az Alaptörvény szellemiségéből fakadóan is.

• A főszerkesztő előszava

  7-8

  Prof. Fodor László

  Megtekintések száma:

  258

  A főszerkesztő előszavában ismerteti az adott lapszám tartalmát, a cikkekről szóló, 5-6 soros leírások (annotációk) formájában. A folyóiratot érintő, legújabb változások mellett itt kap helyet a hátsó borítón szereplő, latin mondás magyarázata is.

• A klímaváltozás emberi jogi megközelítése és az emberi jogok antropocentrizmusa

  26-42

  Jakkel Barbara

  Megtekintések száma:

  224

  Az „antropocén” korszakában élünk, amelynek lényege, hogy az emberi destruktív tevékenység olyan jelentős hatást gyakorol a Föld bolygóra, hogy az éghajlatváltozást, a biológiai sokféleség csökkenését és az átfogó környezetszennyezést magában foglaló globális ökológiai válság legfőbb felelősévé vált. Az antropocén korszak tudományos koncepciója elkerülhetetlenné teszi, hogy a társadalmak felülbírálják azt a számtalan gazdasági- és jogintézményt, amelyet az ember és a környezet közötti kapcsolat szabályozására használnak, a környezeti etika felől érkező bírálat ugyanis az, hogy az ökológiai válság kialakulásához az antropocentrikus, az emberi érdekek kizárólagosságát hangsúlyozó szemlélet vezetett, amely a nem emberi létezőket alárendeli ezen emberi érdekeknek. Az ilyen öko- vagy biocentrikus szemléletet képviselő, a természetnek jogokat adó, vagy a biodiverzitást alkotmányos rangra emelő jogi megoldások az európai jogász szemével meglehetősen egzotikusnak tűnnek, hiszen ebben a régióban a bíróság előtt folyó klímapolitikai küzdelmek az emberi jogok szótárát felhasználva zajlanak. Ebben a tanulmányban arra szeretnék rámutatni, hogy a fenti eseteket nem egyfajta egzotikumként kell értelmezni, hanem az emberi jogokra alapozott klímavédelem egy fundamentális kihívásaként, amely a jogok nyelvét az emberin túlra is ki akarja terjeszteni, és a környezet nem emberközpontú védelmére tart igényt. Amellett fogok érvelni, hogy bár ezt a kihívást komolyan kell venni, jó indokaink vannak továbbra is az emberi jogok nyelvén kifejezni a klímaváltozással kapcsolatos igényeinket.

• A minőségbiztosítási megoldások és azok időtállóságának vizsgálata a megújuló ügyfél-tájékoztatás tükrében

  102-118

  Marsovszki Ádám

  Megtekintések száma:

  220

  A szolgáltató közigazgatás előtérbe kerülésével a tájékoztatás minősége elsősorban az ügyfelek elégedettségén keresztül mérhető. Az egységesen magas színvonalú tájékoztatás érdekében lehetőség van olyan minőségbiztosítási szabványok és minőségügyi rendszerek alkalmazására, mint az ISO 9000, a fogyasztói karták, a kiválóság modellek és a Balanced Scorecard. Ezek viszont nem minden esetben képesek célzottan mérni a tájékoztatás minőségét, ahhoz az ügyfél visszajelzésén alapuló megoldások alkalmazására van szükség. Felmerül azonban a kérdés, hogy ezek a klasszikusnak mondható minőségbiztosítási megoldások a továbbiakban is alkalmazhatóak-e egy olyan közegben, ahol a többcsatornás elérés, az elektronikus kapcsolattartás, illetve az automatizációs és mesterséges intelligenciával támogatott megoldások egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a közigazgatásban és az ügyfelek tájékoztatásában.

• A peres eljárás új kódexe – a fizetési meghagyásos eljárás nézőpontjából

  94-113

  Molnár Judit

  Megtekintések száma:

  197

  A kormány az 1952. évi, jelenleg is hatályos polgári perrendtartás hatálybalépését követő 60 év elteltével, 2013-ban határozta el egy új polgári perrendtartás megalkotását. Az új szabályozás legfontosabb célkitűzése, hogy az új polgári perrendtartás szervesen illeszkedjen a hazai jogi környezetbe, valamint megfeleljen az Európai Unió és nemzetközi szerződések által állított követelményrendszernek. Mindezeken belül egy 21. századi polgári perrendtartásnak reagálnia kell az alapjaiban megváltozott gazdasági és társadalmi viszonyokra, az ezzel összefüggésben megjelenő anyagi és eljárásjogi jogszabályi környezet változásaira.

• A Brit-szigetek és az Arktisz: Események a múltból és a jelenből

  159-170

  Haitas Daniel

  Antal Kitti(Fordító)

  Megtekintések száma:

  249

  Jelen tanulmány Nagy-Britannia és az Arktisz kapcsolatának múltbeli és jelenlegi aspektusaival foglalkozik. Megvizsgálja az angol és skót kapcsolatokat a Spitzbergák (a mai Svalbard, Norvégia) területével, különös tekintettel a felfedező és bálnavadászati tevékenységekre, valamint az európai hatalmakkal folytatott későbbi versengésre. Kitér a szigetvilággal kapcsolatban később felmerült jogi kérdésekre is. Megvizsgálja továbbá a Svalbard körül kialakult újabb vitákat, különösen az Európai Unió és Norvégia között a Brexit hatására létrejött halászati kvóták elosztása kapcsán. Ez utóbbi jól példázza, milyen messzemenő hatásai vannak a Brexitnek a legkülönbözőbb területeken. A tanulmány bemutatja az Egyesült Királyság és az Arktisz jelenlegi kapcsolatát is, kitérve az önálló Arktisz-politika kidolgozására irányuló skót kísérletre.

• Az ingatlan-végrehajtás és az ingatlan-nyilvántartás összefüggései – különös tekintettel egyes jogok és jogilag jelentős tények bejegyzésének, illetve feljegyzésének joghatásaira

  137-156

  Fazekasné Németh Mónika

  Megtekintések száma:

  472

  Jelen tanulmány célja az ingatlanra vezetett végrehajtás és az ingatlan-nyilvántartás összefüggéseinek a vizsgálata. A dolgozat az egyéb források mellett nagyban támaszkodik a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja által Az ingatlan-nyilvántartási joggyakorlat-elemző csoport összefoglaló véleménye címmel közzétett véleményére, amely a vizsgálata alá vont eseti döntések és bírói gyakorlat elemzését széles körben és a közigazgatási ügyszak mellett a polgári ügyszakos joggyakorlatra is figyelemmel végezte. A joggyakorlat-elemző csoport vizsgálati tárgyköre Az ingatlan-nyilvántartási perek gyakorlata címen meghatározva elsősorban a közigazgatási ügyszakban elbírált ingatlan-nyilvántartási perek vizsgálata volt. Mindemellett az elemzés kitér egyes polgári jogi kérdésekre is, különösen a törlési, kiigazítási, a végrehajtási igényperek és a társasházakkal összefüggő perek ítélkezési gyakorlatára, de a vizsgálati tárgykörhöz kapcsolódó polgári jogi, dologi jogi kérdéseket alapvetően nem kutatta.

• A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok magyar szabályozása – kritikai megjegyzések

  54-67

  Tárczy Edit Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  260

  Magyarország a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005/29/EK irányelv (továbbiakban: UCP irányelv) rendelkezéseit önálló jogszabály, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (továbbiakban: Fttv.) megalkotásával ültette át a nemzeti jogba. E tanulmány célja annak bemutatása, hogy az Fttv. rendelkezései mennyire felelnek meg a maximum harmonizációból fakadó tilalomnak, vagyis annak a követelménynek, hogy a tagállamok az átültetés során nem térhettek el az UCP irányelv szabályaitól, és azokhoz képest nem vezethettek be és nem alkalmazhatnak sem szigorúbb, sem enyhébb előírásokat (paradox módon még akkor sem, ha az előbbiek révén magasabb szintű fogyasztóvédelem valósulna meg).

• A veszélyes fenyegetéssel elkövetett zaklatásról : A zaklatás második alapesetének joggyakorlata, különös tekintettel a halmazati és elhatárolási kérdésekre

  219-238

  Monori Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  275

  A Legfőbb Ügyészség által közzétett statisztikák azt mutatják, hogy a regisztrált emberi méltóság és az egyes alapvető jogok elleni bűncselekmények között a Btk. 222. § szerinti zaklatás miatt indult büntetőeljárások az utóbbi években jelentős többséget (az elmúlt öt évben átlagosan 70%-ot) tesznek ki. A zaklatás büntetőjogi tényállása 2008-ban jelent meg a magyar büntetőjogi szabályozásban, és igen nagyszámú, előre nem látott dogmatikai és jogalkalmazási kérdést hozott magával.

• 3P és a magyar helyi önkormányzatok – egy jogintézmény alkalmazásának defektusai

  80-96

  Varga Judit

  Megtekintések száma:

  182

  Az elmúlt években megfigyelhető tendencia, hogy az önkormányzatokra számos közfeladat ellátásának kötelezettsége hárult, gondoljunk csak a magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseire. A gyarapodó feladatokhoz azonban nem feltétlenül társulnak azok ellátásához szükséges források, így az önkormányzatok a jogszabályok, illetve lakosaik által megfogalmazott, feléjük irányuló kötelezettségek ellátására új, az igazgatás weberi szemléletétől gyakran idegen megoldásokra, akár saját költségvetésükön kívül erőforrások felkutatására és igénybevételére kényszerülnek.

• Az európai jogtudomány felé – A német tudományos tanács ajánlásai az oktatás és a kutatás fejlesztéséről

  54-61

  Sólyom Péter

  Megtekintések száma:

  184

  A német tudományos tanács (Wissenschaftsrat) 2012. novemberében tette közzé a német jogtudomány és jogászképzés fejlődési irányairól szóló tanulmányát és ajánlását.  A dokumentumot a szakmai nyilvánosság már széles körben megvitatta. A vita résztvevői nem kérdőjelezték meg a tanulmány legfontosabb állításait és ajánlásait. Eszerint a német jogászképzésnek és jogtudománynak nemzetközibbé kell válnia, erősíteni kell a nők jelenlétét a professzori karban, és ami a legfontosabb: össze kell hangolni az elméleti és a gyakorlati képzést, nem a tételes jogi szabályok visszaadását kell számon kérni, hanem képessé kell tenni a hallgatókat a joggyakorlat kritikus szemléletére. Ehhez egyfelől az oktatás diszkurzív jellegének az erősítése, másfelől a tananyag csökkentése és koncentrálása szükséges.

• A kínai internetcenzúra modellje

  27-36

  Gosztonyi Gergely

  Megtekintések száma:

  323

  A felhasználók elzárása a politikai vezetők által nem megfelelőnek ítélt információktól, az internetszolgáltatók felelőssé tétele a rajtuk elhelyezett tartalomért és a folyamatos monitorozás alapja az úgynevezett kiberszuverenitás, amely szerint minden országnak joga van megválasztani az internete fejlesztésének és szabályozásának módját. A Kínai Népköztársaság által működtetett Arany Pajzs rendszer, amely komplex és folyamatosan változó-bővülő jogi, technológiai háttérre alapozva, sok millió ember figyelő tekintete előtt működik, mindezt képes elérni. Így a fő kérdés, amelyre az Arany Pajzsot, a kínai totális kontrollt megvalósító eszközt működtető kínai vezetők választ keresnek: létezhet-e a 21. században olyan megoldás, amely egyszerre biztosít gazdasági nyitást és fejlődést, ugyanakkor információs bezárkózást.

• A specificatio tanáról Gaiusnál

  9-22

  Deli Gergely

  Megtekintések száma:

  197

  A romanisták az idegen anyag feldolgozására vonatkozó római jogi szabályokat hagyományosan nagy figyelemre méltatták. Mayer-Maly szerint ez a kiemelt érdeklődés három okra vezethető vissza. Egyrészt a feldolgozás tana szokatlanul mély bepillantást enged a római jogi gondolkodás mély rétegeibe, másrészt az újkorban a munka és a tőke problematikája révén újra reflektorfénybe került a probléma, harmadrészt a jogintézmény érzékeny szociális kérdéseket is felvet. Az európai magánjogi kodifikációk többsége sem tudta magát kivonni a feldolgozás római tanának hatása alól, így a téma mindmáig aktuális.

• Többpólusú alapjogvédelmi rendszer a gyakorlatban – a kormánytisztviselők indokolás nélküli felmentésének tükrében

  120-141

  Szabó Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  229

  Az európai integráció politikai folyamattá szélesedésével az európai alkotmányos térség többszintűvé alakult. Ebben az alkotmányos térségben párhuzamos alkotmányként funkcionálnak az Emberi Jogok Európai Egyezménye, az EU alapszerződéseinek alkotmányos értékű rendelkezései az Unió Alapjogi Chartájával együtt olvasva, valamint az uniós tagállamok alkotmányai. A jogrendszer differenciálódásával szükségképpen együtt jár az ún. normatorlódás, a normakonfliktusok számának növekedése, tekintettel arra, hogy egyes életviszonyokat – különösen az alapjogok vonatkozásában – több normacsoport is szabályoz. Az egyéni alapjogvédelem területén kínálkozó lehetőségeket így a három fórum együttműködése határozhatja meg. A nemzeti jogalkalmazókat elsősorban saját nemzeti alkotmányuk köti – a becsatornázott nemzetközi emberi jogi és alapjogi standardok módosíthatják ugyan a nemzeti jog alkalmazását, az alapjogvédelem végső fundamentuma azonban továbbra is a nemzeti jog és jogvédelem marad.