Keresés
Keresési eredmények
-
Trauma és társadalmi szenvedés – szociális munka a késő modernitásban
Megtekintések száma:522A tanulmányban a trauma jelenségét elemző fenomenológiai vizsgálódásokat a társadalmi szenvedés szociológiai elméleteihez kapcsolom hozzá. Fenomenológiai szempontból a trauma olyan élménynek tekinthető, ami nem integrálható az egyén identitásába. Ilyen „feldolgozhatatlan” élmények nem csupán az egyéni életút sajátosságaiból, hanem társadalmi zavarokból is fakadhatnak. Ezek feltérképezése céljából klasszikus és kortárs társadalomelméletekre támaszkodom: segítségükkel a modernitás azon társadalmi szenvedéseit tekintem át, melyek magukban rejtik a traumatikus benyomások átélésének esélyét. A gondolatmenet ívét kijelölő három tematikus fókuszpontot – a klasszikus szociológia által azonosított társadalmi diszfunkciókkal párhuzamosan – az anómia, az eldologiasodás és az értelemvesztés szociológiai diagnózisai alkotják. Negyedik lépésben a traumatikus élményekre adott válaszként létrejött társulási formákra térek ki: a modern nyilvánosságban és a kölcsönös feltárulkozáson alapuló intimitásban rejlő emancipatorikus lehetőségekre. Végül e belátásokra alapozva egy kritikai-hálózati szociális munka mellett érvelek.
-
A szociális munka válsága a lakhatási válság szemszögéből
Megtekintések száma:847Írásunk célja vitaindító módon reflektálni a szociális munka válságára, a szociális munka mint fogalom, módszer kiüresedett használatára, az elméleti és a gyakorlati közeg távolságára és a mindennapi munka eszköztelenségére.
Véleményünket és tapasztalatainkat két jelentős összeggel támogatott, a lakhatási szegénység csökkentését célzó programon keresztül szemléltetjük, melyekben kiemelt programelem a szociális munka.
-
Beszámoló az International Federation of Social Workers (IFSW) prágai küldöttgyűléséről és konferenciájáról
Megtekintések száma:591Beszámoló az IFSW (International Federation of Social Workers / Szociális Munkások Nemzetközi Szövetsége) Európa régiójának 2023. májusában Prágában megrendezett éves küldöttgyűléséről és szakmai konferenciájáról. A Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete (SzMME) 4 fővel vett részt az eseményen jelenléti és online formában. A cikk összefoglalja azokat a szakmai témákat, felvetéseket, melyek köré a konferencia szerveződött.
-
Az általános szociális munka képzési modelljének hazai adaptációja: Hegyesi Gábor munkásságának szellemi öröksége
Megtekintések száma:260Amikor a hazai szociális képzések fejlődésének meghatározó fordulópontjaira tekintünk vissza, aligha vitatható, hogy szakmai múltunk, jelenünk és jövőnk szempontjából a szociális munka elméletének és gyakorlatának, valamint az azt közvetítő, továbbvivő és építő képzési programoknak kiemelkedő teljesítménye a hetvenes években kibontakozó, és a nyolcvanas évek második felében a hazai szociális képzések megújítása terén kiemelkedő szerepet játszó általános szociális munka koncepciója, amely az Ausztráliában szociális munka mesterszakot végzett Hegyesi Gábor hazatérésével és közvetítésével érkezett Magyarországra.
-
A gerontológiai ismeretek szerepe a szociális munkások képzésében
Megtekintések száma:505A szerző áttekintést nyújt a szociálismunka-alapképzés keretében kidolgozott „Bevezetés a gerontológiába” tárgyról. Ez a tárgy az idősellátás területéhez kapcsolódó gerontológiai ismereteket helyezi előtérbe, és az idősekkel folyó gyakorlati munkához nyújt gerontológiai alapokat feldolgozva az ahhoz kapcsolódó biogerontológiai, gerontopszichológiai és szociálgerontológiai ismereteket. E tananyag fontos szerepet játszik a „ Szociális munka idősekkel” tárgy előkészítésében és a szociális munka különböző területein dolgozó szociális munkások idősekkel kapcsolatos ismereteinek, szemléletének formálásában.
-
Nők lakhatási válságban
Megtekintések száma:314Recenziónkban Dés Fanni és Pósfai Zsuzsanna Nők és lakhatás: A nők speciális szükségleteire válaszoló lakhatási megoldások című kiadványát vesszük górcső alá. A kiadvány arra a kérdésre keresi a választ, hogy a lakhatási válság Magyarországon milyen formában hat a nőkre és milyen intézkedések nyújthatnak megoldást. Összefoglaljuk a kiadvány legfontosabb mondanivalóit, illetve rávilágítunk arra, milyen további területeken lehet e munkát tovább vinni. A kiadvány három fő értéke véleményünk szerint az alábbiak. Egyrészt a lakhatás összekapcsolása a nőket érő elnyomással, ezáltal ugyanis a kezelendő lakhatási válságot annak társadalmi-gazdasági kontextusában tudják vizsgálni. Másrészt a kvalitatív módszertani megközelítésen keresztül a szerzők megismertetik a válság emberi oldalát, illetve a női kiszolgáltatottság formáit. Harmadrészt az intézmények, önkormányzatok számára nyújtott szakmai útmutatás segíti a lakhatási válság nőkre gyakorolt hatásainak orvoslását.
-
„Green social work” – A szociális munka környezetvédelmi aspektusai
Megtekintések száma:248Lena Dominelli: Green Social Work: From Environmental Crisis to Environmental Justice című mű recenziója
-
Kemény Ferencre emlékezve: Mezőkövesd, 1944. 07. 09. – Budapest, 2020. 04. 15.
Megtekintések száma:462-
-
Csoba Judit megemlékezése Hegyesi Gáborról az EASSW konferencián
Megtekintések száma:155Hegyesi Gábor, az ELTE Társadalomtudományi Kar emeritus professzora 2025. április 8-án eltávozott közülünk. A mindig jelenlévő finom humora, az embersége, a rendíthetetlen igazságérzete, az elnyomottak iránti szolidaritása, a szakmai kérdésekben képviselt következetessége évtizedeken keresztül mindannyiunk számára fontos iránymutatás volt. Nemcsak tudást adott, hanem hitet is. Hitet abban, hogy lehet jobb a világ.
-
Professzionális és etikus IKT-használat a szociális munka gyakorlatában – a nemzetközi ajánlások áttekintése
Megtekintések száma:400A tanulmányban bemutatom, hogy a szociális munkások gyakorlatuk során milyen területeken, mely tevékenységekre használják az infokommunikációs technológiákat. A szakirodalom és a különféle szakmai szervezetek irányelvei, útmutatói, sztenderdjei, etikai kódexei alapján összefoglalom, hogy melyek az IKT segítségével végzett szociális munka professzionális és etikus gyakorlatának előfeltételei. Az IKT szociális munka gyakorlatába történő integrálása szempontjából kulcsfontosságú területeket vizsgálom meg részletesen, ezek: a hozzáférés biztosítása, a megfelelő szabályozás és finanszírozás, a képzés és a szakemberek kompetenciáinak fejlesztése, valamint az etikai kérdések.
-
A szociálisszervező-képzés szerepe a hazai idősellátás alakulásában
Megtekintések száma:514Visszatekintés a szociálisszervező-képzés születésének 45. évfordulóján
-
Misszióból professzió: Bevezető gondolatok a szociális munka esszenciális elemeinek koncepcionális építkezéséről
Megtekintések száma:357A jelen tanulmányban arra vállalkozom, hogy vázlatosan mutassam be a 19. század második felében az amerikai szociális munka missziójának megjelenését, majd az ebből formálódó professzió koncepcionális elemeinek építkezését. A citált, jellemzően amerikai szerzők választása szintén szűkre szabott, mindazonáltal feltevésem szerint hiteles képet adnak a professzió f ogalmi építkezéséről és megfelelően ábrázolják azt a fejlődési ívet, melyet a misszióból kiinduló, ma már hivatássá, és tudománnyá érett professzió az elmúlt 125 évben bejárt. Mindezen túl olyan kérdésekre is igyekszem válaszolni, mint például a jelenben hol húzódnak a hitbéli és a szakmai alapon történő segítségnyújtás határai, mit jelent a professzionalizmus egy vallási közösségben, vagy egyházon belül végzett szociális munkában, és mi szükséges a spiritualitás mind jobb szakmai integrációjához.
-
Szociális munka idősekkel: Felmérés és intervenció – egy biopszichoszociális megközelítés
Megtekintések száma:755Kathleen McInnis-Dittrich: Social Work with Older Adults:
A Biopsychosocial Approach to Assesment and Intevention – Third Edition
(Allyn and Bacon, Boston, 2009 – Pearson Education Inc.) -
Az emberi méltóságtól való megfosztottság megélése egy szociális intézményben
Megtekintések száma:285Az esettanulmány egy hajléktalan személyek átmeneti szállása igénybe vevőjének intézményi tapasztalatait járja körül. A tanulmány az ügyfelek saját méltóságukkal kapcsolatos megélésének fókuszával született. Egy perspektívát kíván nyújtani arról, min érdemes gondolkodni, ha a szociális munka válságára gondolunk vagy milyen irányok láthatóak, amin elindulhatunk egy szakmai értékek alapján működő szociális munka felé. A szociális munka alapvető célja az emberi méltóság védelme elsősorban olyan egyének, csoportok és közösségek tekintetében, akiknek alacsony vagy kifejezetten kirekesztett társadalmi státusza miatt nagy a kockázata annak, hogy az sérül vagy elveszik. Ezzel az írással azt szeretném megmutatni, hogy hogyan és milyen könnyen válhatnak szolgáltatások, intézmények, szakemberek maguk is a méltóságtól való megfosztásban partnerek, annak ellenére, hogy funkciójuk szerint pont annak megvédését kéne kieszközölniük.
-
Infokommunikációs technológiák használata a szociális munka gyakorlatában
Megtekintések száma:617A tanulmányban bemutatom, hogy az infokommunikációs technológiák használata hogyan hat a szociális munka gyakorlatára, az online konzultációtól a közösségi munkáig és érdekképviseletig. Áttekintem, milyen változásokkal jár a szociális munkások szempontjából a használata, milyen tudásra és új készségekre van szükségük ahhoz, hogy munkájuk az internet közegeiben is magas színvonalú és etikus maradjon. Fontos kérdés, hogy milyen akadályok állnak a technológia szociális munkába történő integrálása előtt, és hogy mit lehet tenni ezek leküzdéséért. Kritikus gondolkodásra van szükség, az IKT alkalmazásának előnyei, lehetőségei mellett a korlátait, hátrányait, a potenciális veszélyeket is figyelembe kell vennünk, röviden erre is kitérek. Bemutatom, hogy milyen hazai és külföldi irányelvek, sztenderdek és etikai szabályok vonatkoznak a technológia segítésben történő alkalmazására.
-
Etikai kódex jelentősége a szociális professzióban
Megtekintések száma:1145A tanulmány az etikai kódex jelentőségével foglalkozik a szociális professzióban. Elsőként áttekintjük, hogy mit is jelent a szociális munkás szakma mint hivatásrend, milyen ismérvei vannak. Ezt követően a hazai Etikai kódex létrejöttének főbb állomásait mutatjuk be, kitérve arra, hogy mi indokolta annak megszületését, valamint ezzel párhuzamosan az Etikai Kollégi-um megalapítását. A Kollégium működése kapcsán azt kívánjuk bemutatni, hogyan is zajlik az egyes esetek kivizsgálása, ezeknek milyen fókuszai lehetnek, egyáltalán milyen típusú ügyeket azonosítanak a szakemberek etikainak. Majd két anonimizált, ügyvitelből származó esettel illusztráljuk a Kollégium működését. Tanulmányunkat az etikus szakmai munka keret-rendszerével zárjuk, annak hangsúlyozása érdekében, hogy az etikai kérdések megvitatása, az etikus magatartás a szakmai kultúra része és a professzionális működés alapvető eleme kell, hogy legyen. Kitérünk a Kódex megújításának lehetséges irányaira is. Tanulmányunk alapja a 2017. november 7-i Szociális Munka Napján tartott A szociális szakma etikai dilemmái a 3Sz Etikai Kollégium szemével c. előadás
-
Zsidó közösségek túlélési stratégiái: Középkori gettók és közösségek
Megtekintések száma:612A zsidóság hagyományos társadalomban élt a Talmud korától (II.-VI. század) kezdve az európai felvilágosodásig, melyet Kehilának nevezünk. Röviden be szeretném mutatni ezt a hagyományos zsidó társadalmat, a Kehilát, annak persze csak néhány szegmensét emelem ki, mely a XVI. és a XVIII. század közötti zsidó élet típusos formációja volt. Majd a család társadalmi szerepére térek ki a Kehila, a hagyományos zsidó societas kontextusában. Fókuszpontom az úgynevezett askenáz, európai zsidóság. Megközelítésem társadalomtörténeti, és a zsidó vallástudomány módszereit alkalmazom.
A több ezer éve létező zsidó közösségek a sokszor brutálisan ellenséges környezet ellenére fennmaradtak a mai napig. Jelen tanulmányban meg szeretném vizsgálni a középkori zsidó közösségek néhány szociológiai jellemzőjét. Van-e valamilyen különleges elv vagy séma, amit megfigyelhetünk, és általános következtetéseket vonhatunk le? Hogyan maradtak fenn a zsidó közösségek évezredeken át?
A zsidó közösségek, mint azt megpróbálom leíró formában prezentálni, alárendelték az individuumot és még a családot is a közösség érdekeinek. A környezet ellenséges és fizikailag is fenyegető volt. A külső társadalom kirekesztése miatt egy sajátos, erősen integrált közösségi létbe kényszerültek a zsidók, hogy túléljenek és fennmaradjanak. A közösség fennmaradása fontosabb volt, mint az egyének vagy/és a család akarata, boldogsága, érdekei. Minden alá volt rendelve a többség érdekeinek. A közösség működési mechanizmusai a kollektív teljes felsőbbrendűségét valósította meg az egyének és még a család intézménye felett is. A Kehila, a spiritualitás és jóléti gondoskodás összekapcsolódásán alapuló közösség, melynek célja a zsidóság gazdasági és szellemi fennmaradása volt.
A zsidóság alkalmazkodni tudott, erre hagyományörző-spirituális életformájuk is predesztinálta őket, fennmaradásuk sikeres volt. -
A közösségi tér, mint a bizalmi háló központja. Közösségi kötelékek a Labor Café körül az orosz-ukrán háború első napjaiban.
Megtekintések száma:276Az esettanulmány egy kelet-magyarországi megyeszékhelyen működő közösségi tér segítő hálózatának szerveződését ismerteti. A cikkben bemutatott Labor Café segítő együttműködéseinek vizsgálata 2022. február 25. és március 7. között, résztvevő megfigyelés, terepmunka és interjú módszerrel történt az orosz–ukrán háború kitörésének első tíz napjában. A tanulmány egy alulról jövő szolidaritási, bizalmi hálózat működését kívánja bemutatni, mely a Labor Café körül szerveződött krízishelyzetben. A terepmunka során a szerző maga is a segítő hálózat tagjaként tevékenykedett önkéntesként, így jelen tanulmány egyfelől tapasztalatainak összegzése, másfelől a tapasztaltak megértésének érdekében azok tágabb elméleti keretbe helyezése is egyben. A tanulmány részletesen kitér a hazai szolidaritási hálózatok és támogatói attitűdök bemutatására az esettanulmányban bemutatott események ismertetésével.