Keresés
Keresési eredmények
-
FOGYATÉKOS TANULÓK SPORTMOTIVÁCIÓI EGY REGIONÁLIS KUTATÁS TÜKRÉBEN
35-44Megtekintések száma:279A gyerekek sportolási motivációi között igen kitüntetett helyet foglal el a győzelem a siker, elérése, a teljesítmény elismerésének igénye, amelyek dominánsan külső (extrinsic) orientációt fejeznek ki (Duda et al., 1992). A fogyatékossággal élő személyek sportmotivációs tényezők vizsgáló tanulmányok nem képeznek olyan teljességre törő rendszert, mint az épek sportolásával foglalkozó kutatások. Így a fogyatékossággal élők életminőségét meghatározó testedzési szokások, sportmotivációs tényezők felmérése hazai és nemzetközi viszonylatban is egy hiányterületnek mondható. A felmérés a 8-18 éves korosztály (n=1158) sportmotivációs tényezőit vizsgálja és egy primer kutatás eredményeiről számol be. A hazai fogyatékossággal élő lakosság körében végzett kérdőív gyerek mintára történő adaptálását és annak eredményeit mutatom be. A fogyatékossággal élő gyerekek körében még nem végeztek hazánkban ilyen felmérést. A kérdőíves kutatásban a fogyatékossággal élő fiatalok sportolási szokásait és a sportmotivációban az egészségtudatosság szerepének megjelenését. Az adatokat SPSS szoftver segítségével dolgozom fel, az alapstatisztikán túl az összefüggések vizsgálatára Chi2 próbát alkalmazok.
-
A SIKET SPORT PÉNZÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS SPORTPOLITIKAI VONATKOZÁSAI VILÁGSZERTE
71-83Megtekintések száma:272Napjainkban dinamikusan növekszik a siket sportolóknak szóló nemzetközi sportversenyek száma. Évente több mint 50 világ- és Európa-bajnokságot rendeznek a különböző sportágakban. Ezekre a sportversenyekre delegált sportolók részvétele és száma a siket sportolók Nemzeti Sportszövetségeinek (NSF) anyagi helyzetétől függ. Az NSF-ek sokszor a pénzügyi erőforrások hiánya miatt kénytelenek visszalépni a versenyen való részvételtől. Számos országban az NSF-eknek online adománygyűjtést kell folytatniuk, amelynek célja a sportolók részvételének biztosítása a sportversenyekben. Szerzők áttekintették a hallássérültek sportjának finanszírozásáról szóló internetes forrásokat. Nem találtak tudományos cikkeket, amelyek a nemzeti sportszövetségek finanszírozási aspektusát ismertetnék. Jelen tanulmány négy NSF (Lengyelország, Magyarország, Spanyolország, Szlovákia) által rendelkezésre bocsátott pénzügyi dokumentumokra és az ezen szövetségek által megjelölt weboldalakra támaszkodik. Ezen túlmenően jellemezni kívánták az Európa, Ázsia és Óceánia, valamint Észak-Amerika siket sportolóit tömörítő nemzeti szervezeteket a 2013–2017-es években rendelkezésükre álló költségvetés, az NSF-hez kapcsolódó sportolók száma, a siket olimpiai versenyzők száma és az ország 2013. és 2017. évi siket olimpián szerzet érmes helyezések alapján. Az NSF webhelyeinek áttekintése az „éves jelentések”, „pénzügyi jelentések”, „pénzügyi kimutatások”, „hírlevél”, „nemzeti csapatok”, „a sportolók száma” keresőszavak alkalmazásával számos hiányosságra mutatott rá. Az NSF tevékenységi jelentéseinek tartalma korlátozott információt nyújt a szövetségekhez kapcsolódó sportolók és klubok számáról és anyagi helyzetükhöz kapcsolódó adatokról.
-
A SZABADIDŐS SPORT KERESLETI ÉS KÍNÁLATI ELEMEK VIZSGÁLATA AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ EGÉSZSÉGTURIZMUSÁBAN
45-54Megtekintések száma:212Napjainkban a szabadidős és rekreációs trendek ez egészségtudatos fogyasztók markáns megjelenését igazolják, akik körében a különböző szabadidős sport, fitnesz szolgáltatások iránti igény az üdülésük alatt is megfogalmazódik, melyhez a szállodák kínálata is alkalmazkodik. Kutatásunk az Észak-alföldi régió szállodáinak (n=39) szabadidős sportkínálatának vizsgálatára és a szállodába érkező vendégek (n=141) szabadidős sport és fitnesz kínálat iránti keresletének alakulására irányult. Kutatásunk eredménye azt igazolta, hogy a szálláshely választásban a vendégek 23,4%-át befolyásolja a szálloda kínálatában megjelenő rekreációs lehetőségek és 19,1%-át pedig a sportolási lehetőségek megléte. A megkérdezettek 62,4%-nak fontos, hogy az üdülés ideje alatt is legyen lehetőségük szabadidős tevékenységre, és ezt 70,2%-uk igénybe is veszi az üdülés alatt. Népszerűnek bizonyultak a zenés-táncos mozgásformák, természetben űzhető sportok (kerékpár, túra) és a fitnesztermi kínálati elemek. A nők és férfiak preferenciarendszere eltért, szignifikáns eltérést tudtunk kimutatni: amíg a nők inkább a jógát, a kondicionáló termi futópadot, addig a férfiak a szabadsúlyok használatát részesítették inkább előnyben.
-
A MENTÁLIS EGÉSZSÉG ÉS A SZABADIDŐSPORT KAPCSOLATA
29-40Megtekintések száma:1320A mai felgyorsult világnak köszönhetően a lelki eredetű betegségek száma megsokszorozódott, a krónikus stressz, önbizalomhiány, depresszió mind jelen vannak az emberek hétköznapjaiban. Ahogy a fizikai egészség meglétéhez, úgy a mentális egészség megőrzéséhez, javításához is elengedhetetlen az emberek életében a fizikai aktivitás. A kutatás során a jövő nemzedékének mentális egészségét és sportolási szokásait vizsgáljuk, fókuszálva a stresszkezelő képességre, a stresszoldás fontosságára. A kapott válaszokat vizsgálva, elsősorban a vizsgált személyek sportolási szokásait állítjuk párhuzamba a mentális tényezőkkel, az összefüggések feltárása érdekében. A kutatás során, primer eljárásként, kérdőíves felmérést végeztünk, melynek keretében 331 fő válaszát elemeztük. A Debrecenben élő fiatalok 72,3%-a választotta a 3-4-es fokozatot (4-es skálán) a stresszkezelő képességük mértékére irányuló kérdés során. Ugyanezen megkérdezésre, a sporttevékenységet nem végző fiatal felnőttek 52,5%-a érzi úgy, hogy jó, vagy közel jó stresszkezelő képességnek vannak birtokában. A sportolók 19,8%-al nagyobb arányban válaszolták tapasztalataik alapján, hogy jó stresszkezelő képességgel rendelkeznek, mint a sporttevékenységet nem, vagy ritkán végző egyének. A megkérdezettek a sport pozitív hatásai közül a koncentráció segítését (7-es skálán 5,8-ra értékelt) és stresszoldást (5,8) tartják a legfontosabbnak. A válaszadók, függetlenül attól, hogy melyik kategóriába tartoznak a sportolási szokások tekintetében, a stresszoldást, mint a sport egy mentális egészségre ható tényezőjét kiemelten fontosnak tartják. A sportolók 85%-a, míg a nem sportolók 80,7%-a tartja fontosnak a sport stresszoldó hatását, tehát csupán 4,3%-os eltérést prezentál az eredmény, ami elenyésző mértéknek számít. Ez mégis pozitívumként könyvelhető el, mivel a sporttevékenységet nem végzők is tisztában vannak a széles körben elfogadott ténnyel, miszerint a sport egyik, a mentális egészségre gyakorolt hatása a stresszoldás.
-
AKTIVÍTÁS, SZABADIDŐSPORT
49-58Megtekintések száma:656Háttér: Jelenlegi életünkben a mozgásszegény, ülő életmód egyre inkább előtérbe kerül. Szabadidőnkben egyaránt megjelennek a passzív és aktív rekreációs trendek és tevékenységek. Az aktív mozgás és a prevenció szempontjából a szabadidős sportnak a szerepe egyre inkább felértékelődik az egészségtudatos fogyasztók körében. Több kutatás is bizonyította, hogy a rendszeres szabadidős sport projektív tényezőt képez számos életmódfüggő betegséggel szemben, így a prevenció egyik kiváló eszköze. Módszer: Vizsgálatunk kérdőívvel vizsgálta a romániai és magyarországi lakosok szabadidős szokásait, a sportban való aktivitásukat, az aktív rekreációs tevékenységekhez való hozzáállásukat, az új módszerekhez való nyitottságukat. A kapott eredményeket SPSS szoftver segítségével elemeztük. Eredmények: Az eredmények azt támasztják alá, hogy a passzív szabadidős tevékenységek (Tv nézés, zenehallgatás, olvasás, internetezés) népszerűek az emberek életében, és a legtöbben ülő életmódot élnek. Azok az emberek, akik szabadidejükben sportolnak több pozitív hatást is észrevettek már magukon. A válaszadók 80-90%-a nyitott lenne az új módszerekre, szívesen venne részt a munkahelyen/iskolában/egyetemen sportos rendezvényeken.
-
AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓBAN ÉLŐ FOGYATÉKOS GYEREKEK AKTÍV ÉS PASSZÍV REKREÁCIÓS FOGYASZTÁSI SZOKÁSAINAK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE
31-39Megtekintések száma:172A kutatásunkban az észak-alföldi régióban élő fogyatékos tanulók (8-18 év, n= 283) szabadidős fogyasztási szokásait vizsgáltuk kérdőíves módszerrel. A kutatás során célunk volt megvizsgálni a régióban élő fogyatékos gyerekek szabadidős fogyasztási szokásait, annak főbb jellemzőit, a szabadidős attitűdjüket. Célunk volt a gender vizsgálat is, hogy a nemek tekintetében tapasztalunk-e szignifikáns eltérést és ez az eredmény hogyan viszonyul az épek körében végzett szabadidőfogyasztási szokások vizsgálati eredményeihez. Választ kerestünk arra, hogy mik a fogyatékossággal élő általános és középiskolás tanulók leggyakoribb szabadidő tevékenységei, ez hogyan alakul a nemek viszonylatában? Mi jellemzi a szabadidő eltöltéshez kapcsolódó attitűdjüket? Mi jellemzi a sportolási szokásaikat, sportfogyasztásukat? Megállapítottuk, hogy a fogyatékosággal élő fiatalok szabadidős fogyasztása hasonlóan alakul, mint azt az épek körében végzett vizsgálatok eredményei is mutatnak, azaz a passzív szabadidő-eltöltés dominál (zenehallgatás, tv nézés). A lányok szabadidős fogyasztásában a zenehallgatás és olvasás preferenciája dominánsabban jelenik meg, míg a TV-nézésben a sportcsatorna népszerűsége a fiúk körében nagyobb, mint a lányokéban. A szabadidős tevékenységek esetében a fittnek maradni, az új dolgok kipróbálása, a közösségi élmény meghatározó a fogyatékossággal élő fiatalok esetében. A szabadidősport népszerűnek bizonyul, hiszen mind a lányok, mind a fiúk több mint 50%-a nyilatkozta, hogy végez szabadidős sportot.
-
A MAGYAR SPORTPOLITIKA LEGFŐBB JELLEMZŐI, INTÉZKEDÉSEI 1945-TŐL KEZDŐDŐEN A RENDSZERVÁLTÁSIG ÉS NAPJAINKIG, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A LABDARÚGÁS SPORTÁGÁRA
19-33Megtekintések száma:344Jelen elméleti jellegű tanulmányunk célkitűzése, hogy felderítse és bemutassa a magyar sporton és a labdarúgáson belül végbemenő sportpolitikai intézkedéseket és piacosítási folyamatokat, amely a neoliberális gondolkodás egyik eredményeképpen indult be és ment végbe hazánkban a rendszerváltástól kezdődően. A dolgozatunkban ezeket a lehetséges kiváltó okokat vesszük górcső alá az ebben a témában született kutatási eredmények és tanulmányok alapján. Célunk, hogy 1945-től kezdődően keressük azokat a kiváltó eseményeket, amelyek a sportpolitikai folyamatok változásaihoz, esetleges paradigmaváltásához vezethettek. Célunk még, hogy kiemelten a labdarúgás sportágát sportpolitikai vizsgálódás alá vessük és kapcsolódási pontokat keressünk a labdarúgó akadémiákkal összefüggésben. A tanulmányunk több fejezetből épül fel. Az első fő részben a magyar sport helyzetét tekintettük át a sportpolitikai változások tükrében 1945-től kezdődően egészen a rendszerváltozásig, illetve az azt követő évekig. A második fő fejezetben a labdarúgással kapcsolatos legfőbb sportpolitikai intézkedéseket és az ezzel járó változásokat tekintettük át ugyanezen korszakot vizsgálva. Ennek a fejezetnek a harmadik alegységében, külön alfejezetben tárgyaltuk a labdarúgó akadémiákkal kapcsolatos legfőbb politikai változásokat. Kutatásunk eredményeképpen kiderült, hogy a szocialista rendszert befejező rendszerváltás jelensége markáns politikai változásokat hozott mind a sport, mind pedig szűkebb értelemben a labdarúgás sportágán belül. A legfőbb változásként a piacosodási folyamat emelhető ki, amellyel hazánk labdarúgása a nyugati minták követésének irányába indult. A labdarúgó akadémiák széleskörű elterjedése politikai döntések eredményeként határozható meg, azonban hiába működnek közel már 17 éve hazánkban, mégsem tudják határozottan igazolni a létjogosultságukat.
-
FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ SZEMÉLYEK SPORTOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS ATTITŰDÖK, AVAGY: FONTOS-E A SPORT A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ EMBEREK ÉLETÉBEN?
19-34Megtekintések száma:494A XX. század második felében megjelenő esélyegyenlőségi szemlélet, a hátrányos helyzetű csoportok, köztük a fogyatékossággal élő személyek társadalmi befogadását hangsúlyozza. Az integráció megvalósulásában az oktatás és a foglalkoztatás kiemelt szerepet játszik. Ugyanakkor egyéb területek, így a szabadidő és a sport területe szintén pozitívan járul hozzá a fogyatékossággal élő emberek társadalmi részvételének teljesüléséhez. Magyarországon ma versenyszerűen csaknem 7000 fő fogyatékossággal élő sportolót tartanak nyilván, közülük kb. 5000 fő értelmi fogyatékossággal élő személy (Regényi et.al, 2017). A tanulmány a magyar lakosság fogyatékossággal élő személyek sportolásával kapcsolatos tájékozottságának feltárására irányuló kutatás részeredményeit mutatja be. Mivel ezidáig hazánkban ilyen jellegű kutatásra még nem került sor, hiánypótlónak tekinthető. Felderítő jellegű kutatásunk eredményei további vizsgálatok kiindulópontja lehet. A téma azért is fontos, mivel a sport által az érintett társadalmi csoport kiemelkedő teljesítménye kerül középpontba, nem pedig korlátaik és hiányosságaik, így az állampolgárok pozitív viszonyulását és elfogadó szemléletét erősíti. Korábbi kutatási eredmények rávilágítottak, hogy a fogyatékossággal kapcsolatos ismeretek jellege befolyásolja a társadalom tagjainak gondolkodását a fogyatékossággal élőkkel kapcsolatosan, azaz amennyiben a nevezett csoport meglévő képességeire és erősségeire fókuszáló tájékoztatásra és tapasztalatszerzésre van lehetőség az attitűdök is pozitívabbá válnak. A kutatás eredményei szerint a megkérdezettek fontosnak ítélik az integrált keretek között zajló sportolást, ugyanakkor indokoltnak érzik a fogyatékossággal élők szempontjából a szegregált sportolást. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a fogyatékossággal élő személyek versenyeken elért helyezéseiről szóló média megjelenést alacsony szintűnek vélik, ugyanakkor láthatólag nem érzik a fogyatékossággal élők életében kiemelten fontos területnek.
-
MELY ÉLETKORBAN A LEGVALÓSZÍNŰBB EGY OLIMPIAI ÉREMSZERZÉS?
7-17Megtekintések száma:321Annak ismerete, hogy egy sportoló milyen idős korában éri el teljesítőképessége maximumát, fontos szempont lehet a sportolói karrier tervezésében, illetve azon sportesemények kiválasztásában, melyeken a sportoló eredményesen vehet részt. Munkánk során – az utóbbi évtizedek olimpiai versenyeinek eredményeit felhasználva – azt az életkort kívántuk azonosítani, amikor a sportolók eséllyel indulnak olimpiai érmek megszerzéséért. Az elemzéshez az 1960-ban Rómában és a 2016-ban Rio de Janeiroban rendezett olimpiák közötti összes olimpia éremszerzőinek online adatbázisokban elérhető adatait használtuk fel. A következő egyéni sportágakat értékeltük: futás, úszás, vívás (kard, tőr, párbajtőr), hármasugrás, magasugrás, távolugrás és birkózás, összesen 57 versenyszám. Vizsgáltuk, hogy megfigyelhető-e valamilyen trend az éremszerzők életkorának változásában. Megállapítottuk, hogy mind emelkedő, mind csökkenő életkori trendek azonosíthatók, mégpedig úgy, hogy azon sportágak esetén, ahol az éremszerzők a vizsgált periódus elején 26 évnél fiatalabban voltak – úszás, futás –, ott az átlagos életkor emelkedése, míg amennyiben 26 évnél idősebbek voltak – vívás –, ott annak csökkenése volt igazolható. Összességében megállapítható, hogy a vizsgált versenyszámok esetén a 26 éves életkor tekinthető optimálisnak az olimpiai éremszerzés szempontjából.
-
A SPORTTEHETSÉG FELISMERÉSÉNEK ÉS FEJLESZTÉSÉNEK PSZICHOLÓGIAI ALAPJAI (RECENZIÓ)
103-104Megtekintések száma:93Áttekintett könyv:
Orosz Róbert (2010): A sporttehetség felismerésének és fejlesztésének pszichológiai alapjai. Magyar Tehetség-segítő Szervezetek Szövetsége, Budapest. 90 oldal, ISSN: 2062-5936
-
ELSŐÉVES EGYETEMI HALLGATÓK ÉLETMÓDBELI SZOKÁSAINAK KÉRDŐÍVES FELMÉRÉSE
49-57Megtekintések száma:145Vizsgálatunkban elsőéves egyetemi hallgató életmódját mértük fel, különös hangsúlyt fektetve a sportolási szokásokra, üléssel töltött órák számára, valamint a fájdalom meglétére. A felméréshez önkitöltős kérdőívet használtunk. Eredményeink azt mutatták, hogy a hallgatók 75%-a végez jelenleg valamilyen sporttevékenységet, dominánsan hobbi szinten. Versenyszinten a hallgatók 50%-a végzett sporttevékenységet felsőoktatásba kerülés előtt, most azonban idő és lehetőség hiányában 34%-uk felhagyott a versenyzéssel. Gyakori a fájdalom megléte a hallgatók körében a nyak-vállöv, hát és derék területén. Jellemző az ülő életmód, emellett a gerincvédő életmód szabályait csak a hallgatók 35 %-a ismeri, közülük is csak kevesen alkalmazzák azokat. Az életmódbeli jellemzők és a fájdalom megléte között szignifikáns kapcsolatot nem tudtunk kimutatni, de adataink jelzik az életmódbeli tényezőkből adódó kockázatokat.
-
FIATALOK REKREÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEINEK VIZSGÁLATA
105-110Megtekintések száma:663A tanulmányban a rekreációs tevékenységeket vizsgáltuk, kiemelve a fizikai rekreációs tevékenységek szerepét. Vizsgálatunkhoz online kérdőívet szerkeszettünk, melyet social media használatával töltettünk ki (N=158). Eredményeink azt igazolták, hogy az emberek fontosnak tartják a rendszeres testmozgást az egészség megőrzésének érdekében (94,30%), azonban szabadidejükben a fizikai rekreációs tevékenységek mellett megjelennek olyan tevékenységek is, amelyek az ülő, mozgásszegény életmódot erősitik. A válaszadók szabadidejükben leginkább a barátokkal találkoznak (69,62%), de sokan sportolnak is ilyenkor (64,56%). Népszerű szabadidőeltöltési szokások még az internetezés, online játékok (55,06%), valamint az olvasás, tanulás is (46,83%). A legnépszerűbb mozgásos tevékenység a válaszadók körében a kerékpározás (66,46%), séta, nordic walking (64,55%) és a futás (60,13%), a legnépszerűbb helyszínek pedig a parkok, sportpályák (55,69%), azonban sokan munkába, iskolába menet (42,41%) végzik ezeket a tevékenységeket.
-
MAGYAR ÉS HATÁRON TÚLI BENTLAKÁSOS LABDARÚGÓ AKADÉMIA SAJÁTOSSÁGAI AZ EDZŐ SZEREPE ÉS JELLEMZŐI TEKINTETÉBEN
7-18Megtekintések száma:259A labdarúgás határainkon kívül és belül egyaránt népszerűségnek örvend, annak a ténynek ellenére, hogy a jelenlegi magyar labdarúgás csak néhány olyan játékossal büszkélkedhet, akik nemzetközileg is jegyzett csapatokban szerepelnek. A tehetséggondozási folyamatban komoly felelősség hárul az utánpótlásedzőkre, hiszen nemcsak sportszakmailag kell kiemelkedőnek lenniük, hanem a fiatal játékosok életmódjára, hozzáállására és sporton kívüli tevékenységformáira is pozitív hatással kell lenniük. Mindezek alapján vizsgálatunk célja az, hogy bemutassuk az edzői szerepek tekintetében fellelhető különbségeket és hasonlóságokat a magyar és határon túli akadémia labdarúgói között, valamint az akadémiai korosztályok között. A vizsgálatot Magyarország nyolc kiemelt akadémiájának egyikében, valamint egy határon túli akadémián végeztük el. A kutatás folyamán utánpótláskorú labdarúgókat (n=146) szólítottunk meg, akik négy különböző korosztályt képviseltek. A vizsgálat során kérdőíves módszert alkalmaztunk. A kikérdezés arra irányult, hogy milyen véleményt és tapasztalatot fogalmaznak meg a játékosok az edzői szereppel kapcsolatban. A vizsgálat eredményei alapján elmondható, hogy a hazai és a határon túli akadémián nevelkedő fiatal játékosok és korosztályok is eltérően ítélik meg edzőjük tevékenységét és az életükben betöltött szerepét. Az akadémiákat és a korosztályokat összehasonlítva lényeges különbségek fedezhetőek fel. A határon túli labdarúgók rendre magasabban értékelték az edzői szerepeket és az edzők fő jellemzőit, emellett egységesebb képet mutattak a korosztályok között. A hazai labdarúgók korban minél közelebb kerülnek a játékosok a profi szerződésekhez, annál inkább a továbblépéshez kapcsolódó tényezőket, míg a fiatalabbak főleg a pedagógiai részt emelték ki. Fontos lenne ezeknek megfelelő edzői tevékenység annak érdekében, hogy a pedagógiai tevékenység lényeges befolyásoló tényezőként jelenjen meg az utánpótlásnevelés folyamatában.
-
A VAJDASÁGI MAGYAR AJKÚ FIATALOK SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉGE
95-99Megtekintések száma:155Napjainkban az emberek életmódját többnyire a helytelen táplálékbevitel és a mozgásszegény életmód jellemezi. Különösen nagy figyelmet kell erre fordítani gyermekkorban, hiszen a gyerekek szokásai ilyenkor még alakíthatók. A gyermekek fejlődés szempontjából is meghatározó, hogy helyesen és egészségesen táplálkozzanak-e és, hogy rendszeresen végezzenek-e testmozgást. A kutatásban általános iskolás gyerekek tápláltsági állapotát határoztuk meg, valamint a PAQ-C (physical activity questionnaire) kérdőív segítségével a fizikai aktivitásukat is felmértük. A kutatás részeredményei azt mutatják, hogy a fiúk között több a túlsúlyos, még akkor is, ha ők sportolnak többet rendszeresen és az órák közötti szünetekben is ők az aktívabbak. A sportok közül a fiúknál a labdarúgás a lányoknál a kosárlabda dominál. A tanulmány a 142-451-2637/2019-01 vajdasági tartományi projektum keretein belül végzett kutatás rész eredményeit mutatja be.
-
AZ ÚSZÁS, MINT AZ EGÉSZSÉG MEGŐRZÉSÉNEK ÉS MEGTARTÁSÁNAK ESZKÖZE
35-47Megtekintések száma:532A mozgásszegény életmód, a nem megfelelő táplálkozás, a stressz egészségkárosító hatásai ellen érdemes különböző megelőző eljárásokat tenni. Ennek kiváló eszköze lehet az úszás, amit az emberek az egyik legegészségesebb sportágnak tartanak. Miként vélekednek az emberek erről a mozgásformáról? Tisztába vannak-e, hogy milyen területeken fejti ki sokoldalú pozitív hatását? Ezekre, és hasonló kérdésekre kerestük a választ a kutatásunkban. A kutatásban 126 fő vett részt, akik mind, 40 év felettiek. Módszerünk az online kikérdezés volt. Eredményeink azt mutatják, hogy hogy az úszás sokoldalú, pozitív hatásai nagyrészt ismertek az emberek előtt, de ennek ellenére vannak még olyan problématerületek, amit érdemes tovább vizsgálni.
-
A FŐISKOLAI HALLGATÓK ÉLETMÓDJA ÉS SPORTTAL KAPCSOLATOS SZOKÁSAIK
19-27Megtekintések száma:247A szerzők kérdőívek segítségével tanulmányozzák, hogy a Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Karának főiskolai hallgatói (n=127) mennyi időt töltenek a testhigiénia, az alvás, az étkezés, a tanulás, a szabadidő aktív és passzív kiaknázásával. Eredmények: Étkezés – a diákok nagy mennyiségben csokoládét, chipset fogyasztanak, míg a gyümölcs- és zöldségfogyasztásuk ezzel ellentétes. Mozgás – a rendszeres testnevelésen részt vevő hallgatók aránya nem több mint 21%, 55% nem vesz részt sporttevékenységben, 13% -uk nem végez testmozgást. Egyebek – a hallgatók 39%-a naponta több mint 1-2 órát töltött számítógép vagy TV-készülék előtt. Az eredmények azt sugallják, hogy a tanárjelöltek értékrendjében az egészség helye túlságosan elmarad.
-
MUNKAHELYEK EGÉSZSÉGTUDATOSSÁGÁNAK VIZSGÁLATA HAJDÚ-BIHAR MEGYÉBEN
7-18Megtekintések száma:179Kutatásunk során azt vizsgáltuk, vajon a munkáltatók szempontjából mennyire fontos a munkavállalók mentális és testi egészségének fenntartása. Olyan Hajdú-Bihar megyei vállalkozásokat kérdeztünk meg, akik nettó árbevételük alapján a TOP 100-as listán szerepelnek. Nemzetgazdasági ágak szerint leginkább képviselt a feldolgozóipar, a szolgáltatás, a kereskedelem, a mezőgazdaság és az építőipar. Vizsgáltuk, hogy az adott cég biztosít-e munkavállalói számára egészségtudatosságot célzó juttatást. A válaszadók között elvétve szerepeltek, akik a kötelező orvosi vizsgálatokon felül lehetőséget nyújtanak különböző szakorvosi ellátásokra, kedvezményes edzőtermi- vagy úszóbérletre, ugyanakkor többen szerveznek egészség- és sportnapokat. Megállapítható, hogy szükség van munkahelyi egészségfejlesztésre, ehhez azonban elengedhetetlen a munkaadók szemléletének változása.
-
A FIZIKAI AKTIVITÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ELEMZÉSE HAJDÚBÖSZÖRMÉNY 65 ÉV FELETTI LAKOSSÁGÁNAK KÖRÉBEN
67-76Megtekintések száma:193A fizikai aktivitás fontosságát egyre többen ismerik fel, laikusok és szakemberek egyaránt. A rendszeres mozgás minden életkorban hozzájárul az egészség különböző dimenzióinak erősítéséhez. Ideális esetben kisgyermekkortól kezdve beépül a fizikai aktivitás életünkbe, azonban a népegészségügyi mutatók alapján sajnos ellenkező tendencia rajzolódik ki hazánkban. A demográfiai folyamatok egyik legmarkánsabb jellemzője az időskorú népesség számának és arányának folyamatos növekedése. Az idősödő társadalomban kulcsfontosságú a 65 év felettiek jó egészségi állapotának megőrzése, az egyén életminőségének javítása, az egészségügyi kiadások csökkentése, illetve az időskorúak munkaerőpiaci szerepének kényszerű növekedése miatt. Hajdúböszörményre is jellemzőek az országos demográfiai változások, így érdemes a helyi lakónépesség fizikai aktivitásának összetevőit vizsgálni. Kutatásunk célja a munkavégzéssel, a közlekedéssel, a háztartási munkával, illetve a szabadidősportolással kapcsolatos mozgásos tevékenységek jellemzőinek feltárása. Sajnos a nemzetközi ajánlásoktól elmarad a vizsgált populáció mozgással töltött idejének mennyisége és minősége is. Az idős korosztály mozgásos motívumainak feltérképezése megerősítette a feltételezésünket, miszerint a fizikai és a pszichés egészség megőrzése a legfőbb mozgatórugója a célcsoport aktivitásának.
-
REKREÁCIÓS FOGYASZTÓI SZOKÁSOK VIZSGÁLATA MAGYAR FIATAL FELNŐTTEK KÖRÉBEN
33-44Megtekintések száma:1040Háttér: Modern világunkban egyre nagyobb jelentősége van annak, hogy mi módon töltjük szabadidőnket. Különösen fontos ez a fiatalok tekintetében, mivel az Y és a Z generáció már a mobil és elektronika uralta világba született, ahol bármit el lehet érni és intézni interneten. Ennek a kényelemnek köszönhetően a szabadidő is passzívabb, a fizikai aktivitás nem olyan jelentőséggel van jelen a mindennapokban, mint korábban. Módszer: Vizsgálatunk kérdőívvel vizsgálta a 30 év alatti fiatal felnőttek és fiatalok szabadidő eltöltési szokásait. A kapott eredményeket SPSS 21.0 programmal elemeztük, alapstatisztikát néztünk és kereszttábla elemzés során Chi2-tesztet végeztünk a gamma együttható vizsgálata mellett. A fókuszt a lakóhely és az 1 főre jutó nettó havi jövedelemből adódó esetleges különbségek felfedésére helyeztük. Eredmények: a fővárosi válaszadókra jellemzőbb a napi szintű sportolás, míg a falvakban és községekben élők gyakrabban töltik a szabadban kötelezettségektől mentes idejüket fizikai aktivitással. Következtetések: nem igazolható nagy különbség az egyes szabadidő eltöltési szokások és a jövedelem között. A szabadban töltött tevékenységek azoknál a válaszadóknál alacsonyabb értékelést kapott, akiknek az 1 főre jutó nettó havi jövedelme 100 000 Ft alatt volt.
-
TANÍTÁSI STÍLUSOK ALKALMAZÁSA ÉS BEMUTATÁSA AZ IPOO MODELLEN KERESZTÜL A TESTNEVELÉSBEN
39-47Megtekintések száma:238A minőségi testnevelés oktatás igényli az indirekt és direkt tanítási stílusok széles spektrumának alkalmazását. A kutatásunk célja a tanárközpontú (DM) és a tanulóközpontú (IM) stílus módszereinek hatékonyságvizsgálata az IPOO modellen (Mező, 2011) keresztül a testkulturális tanulás minden doménterületén. Akciókutatásunkat két 5. évfolyamos osztályban (n=46) végeztük: a kerettantervben előírt kézilabdára vonatkozó fejlesztési célok álltak a középpontban. 4 héten keresztül, heti 2 órában zajlottak a foglalkozások a DM (mintaosztály) és IM (kontrollosztály) osztályokban az IPOO modell alkalmazásával. Az akciókutatás utolsó óráján felmértük a tanulók testnevelés iránti motivációjukat a H-PMCSQ-2 kérdőív segítségével, a kézilabda alaptechnikai elemeinek végrehajtási szintjét elő- és utó-méréssel állapítottuk meg. Az eredményekből kiderült, hogy az indirekt oktatási stílus módszereinek alkalmazásával komplexebb oktatási-nevelési hatást értünk el, fontos kognitív és affektív fejlesztési területet is érintett.
-
A SZOCIOÖKONÓMIAI HÁTTÉRVÁLTOZÓK SZEREPE A NETFIT MÉRÉSBEN
33-44Megtekintések száma:184A testalkati mutatók és a motoros képességek felmérése a magyar Nemzeti Egységes Tanulói Fittség Tesztet (továbbiakban: NETFIT) a köznevelésbe kötelezően 2013/14-es tanévtől vezették be, melynek célja, hogy a mindennapos testnevelés hatásait tudja kimutatni, a tanulók fittségi és testalkati paramétereiben. A tesztek országos eredményeinek bemutatásánál az is kiderül, hogy a fittségi állapotot meghatározzák a genetikai adottságok, a családi háttér és a környezet is (Csányi et. al., 2015, Csányi és Kaj 2017), így az eredményeket ezen tényezők közös kontextusában lehet értelmezni. Kutatásunkban célunk volt megvizsgálni a budapesti középiskolás fiú tanulók NETFIT adatait a családi háttérvizsgálatokkal kiegészítve. Kutatásunk során arra kerestük a választ, hogy hogyan alakul a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrumban tanuló fiúk fittségi profilja a NETFIT próbákban mutatott eredmények alapján. Milyen összefüggés van a családi háttér és a NETFIT mérésen nyújtott teljesítmény között? Felmérésünket a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum egyik legnagyobb iskolájában végeztük a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakgimnáziuma és Szakközépiskolájában. Összesen 342 fő fiú tanulót vontunk be a vizsgálatba, ahol egy 35 kérdésből álló kérdőív segítségével kísérletet tettünk a NETFIT eredmények és a szocioökonómiai háttérmutatók összefüggéseinek feltárására. Számos kutatás igazolja, hogy a kedvezőbb SES-sel rendelkező tanulói csoportok, általában kedvezőbb fittségi mutatókkal rendelkeznek (Jiménez-Pavon és tsai, 2010, Ortega és tsai, 2013, Vandendriessche és tsai., 2012). Arra is számos bizonyíték áll rendelkezésre, hogy az országon belül kimutatható regionális szintű fittségiállapot-mutatók magasabbak a kedvezőbb SES-sel rendelkező régiókban (Charlton és tsai, 2014, Golle és tsai, 2014, Cleland és tsai, 2009, Welk, Saint-Maurice és Csányi, 2015). Kutatásunk során megállapítottuk, hogy a fejlesztésre szoruló tanulók leginkább a kisközségekből kerülnek ki, mintegy 58,3%-uk szorul fejlesztésre. Ezek az értékek szignifikánsan eltérnek (khi=218,6, df=20, p=0,000). Az életmód kialakításának alappillére a család (Mező 2018), amelynek szokásai, alakítják a gyermek sporthoz való viszonyát, s később igen nehéz azokat megváltoztatni (Herpainé et. al, 2017, Herpainé 2018). A vizsgálat bizonyította, hogy az adott mintán a vizsgált fiú tanulóknál az apa sportolási szokása döntően meghatározó, azonban az anya sportolási szokása nincs akkora hatással a vizsgált személyek sportolási szokására. Javaslatot teszünk a NETFIT teszt battériájának kiterjesztésére a vizsgált személy szocioökonómiai háttérvizsgálatával.