Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI ROMA SZAKKOLLÉGIUMOK EGYÜTTMŰKÖDÉSE A KÖZÉPISKOLÁKKAL
    27-41
    Megtekintések száma:
    149

    A tanulmány fő célja, hogy a debreceni székhellyel működő roma szakkollégiumokat és azok közép-iskolai kapcsolatait bemutassa. Ennek keretét egy 2019-es kutatás adja, ami három részből állt. A Hajdú-Bihar megyében működő három roma szakkollégium (Lippai Balázs Roma Szakkollégium, Wáli István Református Cigány Szakkollégium és Szent Miklós Görög Katolikus Szakkollégium) hallgatóinak kérdő-íves vizsgálata, a három szakkollégium vezetőjével készített interjú, továbbá - a hallgatói kérdőíves vizsgálat eredményeire alapozva, felkerestük azokat a középiskolákat, ahonnan kettő, vagy annál több hallgató érkezett a szakkollégiumokba, így kilenc iskolaigazgatóval és hat polgármesterrel készült interjú.  Jelen tanulmányban a szakkollégiumi igazgatókkal készült interjúkat mutatjuk be. Ott, ahol lehetséges, támasz-kodunk a kutatás egyes részeiben kapott válaszokra, - összehasonlítjuk és elemezzük azokat.  Elsősorban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a roma szakkollégiumok milyen módon segítik a cigány hallgatók felsőoktatásba való bekerülését. A kapott válaszok alapján megállapítható, hogy a  szakkollégiumok törekednek a középiskolákkal való kapcsolattartásra, esetenként bevonják az általuk szervezett programokba is a tanulókat, illetve tanáraikat. Kifejezetten csak a középiskolások számára szóló, felvételit segítő programot nem szerveznek. A  szakkollégiumok a cigány tanulók felsőoktatásba/szakkollégiumokba való bekerülését elsősorban információk nyújtásával segítik. Az információk átadását igyekeznek a hallgatók bevonásával, személyes közreműködés révén megvalósítani. 

  • DISZLEXIÁVAL NÉMETÜL
    67-75
    Megtekintések száma:
    290

    Jelen tanulmány a diszlexiával küzdő tanulók német nyelvtanulásának sajátosságaihoz nyújt újabb információkat a tanulók nyelvi lexikális hálózatának felmérése által. A tanulmányban többek között arra kerestük a választ, hogy milyen jellemző jegyei jelennek meg a diszlexiának az idegen nyelvtanulásban? Valóban minden diszlexiás gyermeket fel kell menteni az idegen nyelvtanulása alól, vagy léteznek olyan utak, melyek elvezethetnek a nyelvtudás kialakulásához? Célunk a magyar anyanyelvű németül tanuló diszlexiások nyelvi tudásának mérése általi tanítási tapasztalatok levonása. Módszer: diszlexiások lexikális hálózatának felmérése szóasszociációs feladattal. Minta: 19 tanulási zavarral küzdő tanulót vizsgáltunk. Következtetés: Vizsgálati eredményeink azt bizonyítják, nem felmenteni kellene a diszlexiával küzdő gyermekeket, hanem az erősségeikre támaszkodva, más úton kellene átadni a tudást.

  • KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2018. 4. (2.)
    1-98
    Megtekintések száma:
    150

    Különleges Bánásmód, 2018. 4. (2.) - teljes szám

  • ISKOLAI KÖNYVTÁR A 21. SZÁZADBAN
    109-119
    Megtekintések száma:
    329

    A tanulmány az iskolai könyvtárak egy lehetséges, új könyvtárpedagógiai funkciójával, a könyvtár, mint fejlesztőpedagógiai színtér bemutatásával foglalkozik. A tanulmány a könyvtáros és fejlesztőpedagógus hivatás szinergiapontjait, az általános iskolai könyvtárak hagyományos és újszerű feladatait, valamint a tanítás-tanulás, tanulásfejlesztés, információkeresés folyamatában megjelenő fejlesztőpedagógiai lehetőségeket elemzi. A tanulmány célja bemutatni azt, hogy az iskolai könyvtár, mint megújuló fejlesztő-segítő információs központ, milyen módon tudja a hagyományos funkció szerinti küldetését célravezetően végezni, ugyanakkor a 21. századi elvárásoknak megfelelő új tartalmakkal kibővítve érdekes színtérré válva a tanulói képességek fejlődését elősegíteni.

  • AZ ALKALMAZOTT ÉS GYAKORLÓ ANTROPOLÓGIA KÖZÖTT: ESETTANULMÁNY A SZÁNDÉKOS KÖZÖSSÉGALKOTÁSRÓL
    Megtekintések száma:
    162

    Jelen tanulmány arra vállalkozik, hogy górcső alá vegye az antropológiára, mint diszciplínára hatást gyakorló társadalmi-politikai és kulturális elemeket. Mindezek mellett arra is kísérletet tesz, hogy felvázolja a legfőbb különbséget az akadémiai, az alkalmazott és a gyakorló antropológia között.

  • KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2017. 3. (3.)
    1-113
    Megtekintések száma:
    120

    Különleges Bánásmód, 2017. 3. (3.) - teljes szám

  • AZ ÉLETHEZ VALÓ JOG MAGYARORSZÁGON ÉS AZ EU-BAN: AZ ABORTUSZ ÖRÖKKÉ KÉNYES TÉMÁJA
    83-90
    Megtekintések száma:
    428

    Az abortusz, vagy más szóval terhesség megszakítás történelmileg is elismerten nagy fejtörést okozott a különböző kultúrák közeledésének kisérleteikor. A helyzet ma sem változott, az emberiség megosztottsága a témát illetően nem változott. A téma nem vesztette el aktualitását évszázados viták után sem. Azonban a jogi környezet a jogalkotók, és alkalmazók nézőpontja és értelmezéseik árnyaltabbak lettek, reagálva a társadalmi igényekre és változásokra.

  • PETŐ ANDRÁS VERSEK - RECENZIÓ
    111-113
    Megtekintések száma:
    290

    Pető András versek- recenzió

  • A MÉDIA ÉS A KÖZBESZÉD HATÁSA A LOKÁLIS KÖZÖSSÉGKRE: EGY ETNOGRÁFIAI ESETTANULMÁNY
    113-125
    Megtekintések száma:
    116

    Az alkalmazott antropológiai profilú kutatás az Észak-Macedóniában található Tetova város lokális közösségének vizsgálatával foglalkozik. A tanulmány arra vállalkozik, hogy etnográfiai perspektívából mutassa be a média és a közbeszéd hatását egy közösség mindennapi életvitelére.

  • RECENZIÓ NAGYNÉ DR. KLUJBER MÁRTA „(MOZGÁS)TERÁPIÁS KÖRKÉP AZ ISKOLAÉRETTSÉG KAPCSÁN” CÍMŰ KÖNYVÉRŐL
    131-135
    Megtekintések száma:
    198

    Recenzió Nagyné Dr. Klujber Márta „(Mozgás)Terápiás körkép az iskolaérettség kapcsán” című könyvéről.

  • RECENZIÓ ÉBER MÁRK ÁRON “A CSEPP. A MAGYAR TÁRSADALOM OSZTÁLYSZERKEZETE” CÍMŰ KÖNYVÉRŐL
    115-119
    Megtekintések száma:
    325

    Recenzió Éber Márk Áron “A csepp. A magyar társadalom osztályszerkezete”  című könyvéről.

  • TELEPEK ÉS EMBEREK EGY DESZEGREGÁCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FÉLIDEI VIZSGÁLATA
    57-76
    Megtekintések száma:
    253

    A szegregált élethelyzetek felszámolását célzó programok az utóbbi két évtizedben ismét megjelentek a hazai integrációs gyakorlatban. Az úgynevezett „telepes programok” célja a társadalmi integráció és a lakhatási feltételek javítását célzó beavatkozások komplex megvalósítása, ennek során kiemelkedő szerepe van a szociális munkának. Tanulmányunkban egy jelenleg is futó integrációs program szociális munkásainak, valamint az egyik érintett szegregátum lakóinak felmérését végeztük el. A kutatás egyik kérdése a szociális munkával kapcsolatos tapasztalatok, az azt nehezítő folyamatok beazonosítása volt, míg a célcsoport körében végzett felmérés a programban lévő elemek kihasználtságának, a csoportok közötti kapcsolatok jellemzőinek a vizsgálata volt. Jelenleg az országban közel száz településen zajlik hasonló program, ennek mentén vizsgáljuk a programok kialakulásának szakpolitikai hátterét, a szociális munkát szabályozó előírások változását, valamint a terepen dolgozó szakemberek és az érintett célcsoportvéleményét.

  • KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2020. 6. (2.)
    1-139
    Megtekintések száma:
    256

    Különleges Bánásmód, 2020. 6. (2.) - teljes szám