Keresés
Keresési eredmények
-
A VIRTUÁLIS VILÁG VESZÉLYEI ÉS A GYERMEKVÉDELEM AKTUÁLIS KÉRDÉSEI
61-72Megtekintések száma:1233A technológiai fejlődés következtében az internet és az IKT-eszközök manapság szinte bárki számára elérhetőek, a fiatalok körében pedig a használat általánossá, szinte folyamatossá vált. Ennek következtében egyebek mellett átalakultak a fiatalok kommunikációs szokásai, de az online világ okozta veszélyekkel is szembe kell nézniük. Ilyen veszély lehet az internetfüggőség, a megtévesztés, az online zaklatás is. Tanulmányunkban utóbbi problémát helyeztük középpontba, és a digitális átalakulás hatásainak ábrázolása után az online zaklatás veszélyeit mutatjuk be nagymintás kutatások felhasználásával. Ezek után a gyermekvédelem lehetőségeit tekintjük át a probléma kezelése, megelőzése kapcsán.
-
NEGYEDIK OSZTÁLYOS ROMA ÉS NEM ROMA TANULÓK ÖSSZEHASONLÍTÁSA ANGOL NYELVŰ TERMÉSZETISMERETTEL KAPCSOLATOS KIFEJEZÉSEK ISMERETE ALAPJÁN
47-60Megtekintések száma:296Horvátországban a legtöbb roma település szegregáltan helyezkedik el a többségi társadalom életterétől. Lokális szinten az etnikai határt néhány jellegzetes kulturális tényező képezi, ami megnehezíti a többségi társadalomba való integrálódás lehetőségét. A szegregáció egyik legfőbb következménye, hogy a roma gyerekek nem sajátítják el megfelelően a többségi társadalom nyelvét, ezáltal az iskolai oktatáson keresztül megvalósítható integráció komoly akadályba ütközik. A tanulók már általános iskola első osztályától tanulnak természetismeretet és angolt mint idegen nyelvet. Ebből kiindulva, jelen tanulmány arra vállalkozik (statisztikai elemzések és diskurzusok felhasználásával), hogy negyedik osztályos roma és nem roma tanulókat hasonlítson össze, abban a vonatkozásban, hogy milyen természetismerettel kapcsolatos kifejezéseket ismernek angol nyelven. A kutatási eredmények alapján a szerzők javaslatokat fogalmaznak meg a roma tanulók oktatásával kapcsolatban, abban bízva, hogy a tantervi változtatások következtében jobb tanulmányi eredményeket tudnak majd produkálni, s ezzel a horvát társadalomba való integrálódásuk is új irányt vesz.
-
„TUDOMÁNYOK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS” 1. NEMZETKÖZI INTERDISZCIPLINÁRIS KONFERENCIA
111-112Megtekintések száma:155Helyszín: Debreceni Egyetem
Dátum: 2016. június 15.
-
A szorongó diákok támogatása a tanulmányaik során
83-98Megtekintések száma:394A szorongás olyan, a gyermekek és serdülők körében elterjedt pszichés probléma, amely káros hatással lehet a személyes kapcsolataikra és tanulmányi teljesítményükre egyaránt. A tanulmány célja, hogy azonosítsa az iskolai szorongás megnyilvánulási formáit, a szorongás tanulásra gyakorolt hatásait, valamint a szorongó tanulóknak nyújtandó támogatás típusait. Kutatási kérdések: 1) Milyen megnyilvánulásai vannak a szorongásnak a 13-14 éves diákok körében az iskolában? 2) Hogyan hat a szorongás a 13-14 éves diákok tanulmányi teljesítményére? 3) Milyen támogatást kellene nyújtani a szorongó tanulóknak az iskolában? A vizsgálatba 26 fő 13-14 éves észt iskolás vett részt különböző észt iskolákból. Az adatgyűjtés interjú és egy kérdőív segítségével történt. Eredmények: a válaszadó gyerekek szorongást élnek át az iskolában az írásbeli teszt vagy szóbeli előadás előtt és közben is. Úgy tűnik, hogy minden diák más-más módon fejezi ki a félelmet az iskolában. A távoktatásban részvevő diákok, arról számoltak be, hogy kevésbé szoronganak az órai tevékenységek során, mivel az online órákon való részvétel során nem kell az osztály előtt felelniük vagy bekapcsolniuk a kamerát. A 13-14 éves diákok inkább beszélgetnek a szintén szorongó barátaikkal, mint olyan felnőttekkel, akik nem értik meg a szorongásukat. Végül a diákok úgy vélik, hogy a tanároknak minden diáktól egyforma gyakorisággal kellene kérnie a házi feladat bemutatását. Javaslatok: a tanárok a szorongó diákokat támogassák azzal, hogy segítenek nekik felidézni a tanultakat, és különböző módszereket alkalmazzanak tudásuk felmérésére. A diákok kijelentették, hogy szükségük van egy csendes és biztonságos helyre, ahol egyedül lehetnek az iskolában. Szükség lenne a szorongás tüneteinek tudatosítására, valamint annak megismertetésére, hogy a tanárok hogyan támogathatják a diákokat.
-
„Zsonglőrködés a hatékony tanuláshoz” – új készségek elsajátítását ösztönző módszerek az Óbudai Egyetem szabadon választható kurzusán
91-101Megtekintések száma:312Játék és tanulás, avagy tanuljunk úgy, hogy közben jól érezzük magunkat. Sajnos a mai teljesítményorientált társadalomban már az oktatás is arról szól, hogy egy előre meghatározott feladatot időre tudjon megvalósítani a hallgató. Ez a kényszer nagyon megterheli a diákokat, főleg akkor, ha ők maguk maximalisták és szeretnék a legjobbat kihozni magukból, továbbá félnek a kudarctól (a félév ismétléstől), illetve a csoporttársak képességével való összehasonlítás során tapasztalat alulteljesítés érzésétől. A „Zsonglőrködés a hatékony tanuláshoz” kurzus már hat alkalommal került meghirdetésre az Óbudai Egyetem hallgatói számára. A kurzus elsődleges meghirdetésének az oka, azon hallgatók meg-segítése volt, akik valamilyen fogyatékossággal élnek, elsősorban tanulási zavarral küzdenek (diszlexia vagy diszgráfia). Ám a kurzusokon azokat a hallgatókat is szívesen látjuk, akik kíváncsiságból jelentkeznek.
-
ÜGYFÉLKAPU AZONOSÍTÁS HASZNÁLATA OKTATÁSI KÖRNYEZETBEN
81-94Megtekintések száma:225Cikkünkben a központosított oktatáshoz kapcsolódva egy új oktatási azonosító bevezetésének lehetőségét szeretnénk bemutatni. A megoldásunkhoz korábbi kutatásaink eredményei szolgáltatták az alapot. Célunk nem kizárólagosan elvetni a már meglévő törekvéseket, mint például az eduID szolgáltatás, hanem elsőként egy már működő infrastruktúra bevonásának lehetőségét megvizsgálni, másodsorban pedig egyfajta továbbfejlesztési irányt mutatni az említett eduID tekintetében. Az elkészített tanulmányunkban megfogalmazott hipotézisek alátámasztását egy felméréssel kívánjuk alátámasztani, mely nagymértékben igazolja is feltételezéseinket.
-
A korai iskolaelhagyás vizsgálata interszekcionális megközelítésben
19-33Megtekintések száma:446Az Európai Unión belül a korai iskolaelhagyás arányát tekintve Magyarország a legutolsó harmadba tartozik – évről évre lefelé irányban eltávolodva az uniós átlagtól. A cigány, roma fiatalok alacsonyabb iskolázottságát, lemorzsolódásuk nagyobb esélyét már számos kutatás megerősítette, azonban a leírások, akárcsak a nemzetközi megközelítésekben is, gyakran kétdimenziósak. A Magyar Ifjúság 2020 adatbázisa lehetőséget teremtett arra, hogy a magyarázó változók szélesebb körét bevonjuk az elemzésbe. Tanulmányunkban megvizsgáljuk a 20-29 éves roma fiatalok iskolai végzettségét, majd a roma és a nem roma lemorzsolódók almintáit hasonlítjuk össze. Végül az adatbázison bináris regressziós modellt futtattunk le, amelynek függő változója a korai iskolaelhagyás ténye volt, míg a magyarázó változókat olyan háttérmutatók alkották, amelyek a korai iskolaelhagyás esélyét alakíthatják. A roma és nem roma korai iskolaelhagyók társadalmi, gazdasági háttere eltérő, a szülők végzettsége, illetve a szubjektív anyagi helyzete kedvezőtlenebb mintát mutatott a romák esetében. A roma identitás hatása a regressziós modellben szignifikáns volt, azonban a magyarázó erő nem érte el a szülők alacsonyabb iskolai végzettségének a hatását. Vagyis az etnikai háttér valószínűsíti a lemorzsolódást, ugyanakkor a családi helyzet más elemei meghatározóbbak.
-
MEGHÍVÓ A IX. KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD NEMZETKÖZI INTERDISZCIPLINÁRIS KONFERENCIÁRA
159-161Megtekintések száma:216A Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar, Gyógypedagógiai Intézete valamint a Különleges Bánásmód Folyóirat Szerkesztősége tisztelettel meghívja Önt a IX. Különleges Bánásmód Nemzetközi Interdiszciplináris tudományos konferenciára.
A konferencia ideje: 2024. április 12.
A konferencia helye: Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar
-
A SZOCIOÖKONÓMIAI HÁTTÉRVÁLTOZÓK SZEREPE A NETFIT MÉRÉSBEN
33-44Megtekintések száma:440A testalkati mutatók és a motoros képességek felmérése a magyar Nemzeti Egységes Tanulói Fittség Tesztet (továbbiakban: NETFIT) a köznevelésbe kötelezően 2013/14-es tanévtől vezették be, melynek célja, hogy a mindennapos testnevelés hatásait tudja kimutatni, a tanulók fittségi és testalkati paramétereiben. A tesztek országos eredményeinek bemutatásánál az is kiderül, hogy a fittségi állapotot meghatározzák a genetikai adottságok, a családi háttér és a környezet is (Csányi et. al., 2015, Csányi és Kaj 2017), így az eredményeket ezen tényezők közös kontextusában lehet értelmezni. Kutatásunkban célunk volt megvizsgálni a budapesti középiskolás fiú tanulók NETFIT adatait a családi háttérvizsgálatokkal kiegészítve. Kutatásunk során arra kerestük a választ, hogy hogyan alakul a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrumban tanuló fiúk fittségi profilja a NETFIT próbákban mutatott eredmények alapján. Milyen összefüggés van a családi háttér és a NETFIT mérésen nyújtott teljesítmény között? Felmérésünket a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum egyik legnagyobb iskolájában végeztük a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakgimnáziuma és Szakközépiskolájában. Összesen 342 fő fiú tanulót vontunk be a vizsgálatba, ahol egy 35 kérdésből álló kérdőív segítségével kísérletet tettünk a NETFIT eredmények és a szocioökonómiai háttérmutatók összefüggéseinek feltárására. Számos kutatás igazolja, hogy a kedvezőbb SES-sel rendelkező tanulói csoportok, általában kedvezőbb fittségi mutatókkal rendelkeznek (Jiménez-Pavon és tsai, 2010, Ortega és tsai, 2013, Vandendriessche és tsai., 2012). Arra is számos bizonyíték áll rendelkezésre, hogy az országon belül kimutatható regionális szintű fittségiállapot-mutatók magasabbak a kedvezőbb SES-sel rendelkező régiókban (Charlton és tsai, 2014, Golle és tsai, 2014, Cleland és tsai, 2009, Welk, Saint-Maurice és Csányi, 2015). Kutatásunk során megállapítottuk, hogy a fejlesztésre szoruló tanulók leginkább a kisközségekből kerülnek ki, mintegy 58,3%-uk szorul fejlesztésre. Ezek az értékek szignifikánsan eltérnek (khi=218,6, df=20, p=0,000). Az életmód kialakításának alappillére a család (Mező 2018), amelynek szokásai, alakítják a gyermek sporthoz való viszonyát, s később igen nehéz azokat megváltoztatni (Herpainé et. al, 2017, Herpainé 2018). A vizsgálat bizonyította, hogy az adott mintán a vizsgált fiú tanulóknál az apa sportolási szokása döntően meghatározó, azonban az anya sportolási szokása nincs akkora hatással a vizsgált személyek sportolási szokására. Javaslatot teszünk a NETFIT teszt battériájának kiterjesztésére a vizsgált személy szocioökonómiai háttérvizsgálatával.
-
A SEGÍTSÉGKÉRŐ VISELKEDÉS ÉS A DEPRESSZIÓ KAPCSOLATA A FIATAL FELNŐTTEK KÖRÉBEN
7-19Megtekintések száma:598Háttér és célkitűzés: Az utóbbi évek kutatásaiban a segítségkérő viselkedés egyre nagyobb figyelmet kapott. Jelen tanulmány a segítségkérő viselkedés jellegzetességeire fókuszál, fiatal felnőttek körében. A fiatal felnőttek veszélyeztetettek a mentális betegségek kialakulását tekintve, így a segítségkérő viselkedés hátterében álló tényezők feltárása és megértése fontos. Módszerek: Összesen 228 vizsgálati személy töltötte ki a kérdőívet (átlagos életkor: 22,5 év; SD=3,29). A kérdőív a demográfiai adatokon túl a Beck Depresszió Kérdőív rövidített, 9 itemes változatát, a Gotland Férfi Depresszió Kérdőívet és az Általános Segítségkérő Viselkedés Kérdőívet tartalmazta (személyes és családi problémák témakörben). Eredmények: A nők közelebbi segítségnyújtó személyeket jelölnek meg, mint a férfiak, és hajlamosabbak a partnerüktől segítséget kérni, mint a férfiak. Depressziós tünetek fennállása esetében azok a vizsgálati személyek, akik csak férfi depressziós tünetet mutattak, kevésbé hajlandóak segítségért folyamodni, mint azok, akik nem mutatnak vágóérték feletti depresszió szintet, és mint akik a depresszió hagyományos tüneteit mutatják. Következtetések: Mivel a férfi depressziós tünetek gyakran a bevezető tüneteket jelentik a depresszió kialakulásában, és általában maladaptív megküzdési stratégiák alkalmazásához vezetnek, választ kell adni arra a kérdésre, hogy hogyan lehet növelni a segítségkérő viselkedés mértékét.
-
Beszámoló a X. Különleges Bánásmód Nemzetközi Interdiszciplináris Konferenciáról
157-161Megtekintések száma:3852025 április 24-25-26-án került megrendezésre a 10. Különleges Bánásmód Nemzetközi Interdiszciplináris Konferencia (helyszín: DE GYGYK, Hajdúböszörmény, Désány u. 1-9) a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar, valamint a Különleges Bánásmód Folyóirat Szerkesztőségének Szervezésében. A 3 napos Jubileumi Rendezvény „A MEC_SZ_24_149060 számú projekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a MEC_SZ_24 pályázati program finanszírozásában valósult meg.” A beszámoló a konferencia eseményeit részletezi.
-
A szolgáltatásnyújtás minősége és a hallgatói elégedettség az Oyo állam állami pedagógusképző főiskoláiban, Nigériában
65-73Megtekintések száma:51A tanulmány a szolgáltatásnyújtás minősége és a hallgatói elégedettség közötti kapcsolatot vizsgálta az Oyo Állam állami fenntartású pedagógusképző főiskoláiban. A kutatás feltárta, hogy a hallgatók mely szolgáltatásokkal a leginkább, illetve a legkevésbé elégedettek, valamint megerősítette a szolgáltatásnyújtás minősége és a hallgatói elégedettség közötti összefüggést. A vizsgálatot két kutatási kérdés irányította, továbbá egy hipotézis került megfogalmazásra és tesztelésre. A kutatás leíró jellegű, korrelációs kutatási terv alapján valósult meg. A vizsgálati populáció az Oyo Államban működő három állami pedagógusképző főiskola valamennyi hallgatóját foglalta magában. A minta kiválasztása a Krejcie és Morgan-féle mintavételi táblázat alkalmazásával történt, amelynek eredményeként összesen 375 válaszadó került bevonásra a három intézményből. Az eredmények azt mutatták, hogy a hallgatók legnagyobb mértékben a támogató szolgáltatásokkal voltak elégedettek, míg az adminisztratív szolgáltatások esetében mutatkozott a legalacsonyabb elégedettségi szint. A kutatás továbbá szignifikáns kapcsolatot tárt fel a szolgáltatásnyújtás minősége és a hallgatói elégedettség között az Oyo Állam állami pedagógusképző főiskoláiban. A megállapítások alapján a tanulmány hangsúlyozza, hogy az intézmények vezetésének folyamatosan törekednie kell arra, hogy a hallgatók minden igénybe vett szolgáltatással elégedettek legyenek.
-
A LOVÁRI NYELV “INTÉZMÉNYESÜLÉSE” A TÁRSADALMI INNOVÁCIÓ APSEKTUSÁBÓL
85-93Megtekintések száma:375Jelen tanulmányban a társadalmi innováció perspektívájából, a lovári nyelvoktatás történetiségire és társadalmi hatására vagyunk kíváncsiak. Kiindulópontunk, hogy a lovári nyelv elfogadtatásának és az idegen nyelvek oktatási palettáján való elismertetésének folyamata, egy ”alulról” induló, elsősorban roma értelmiségiek munkájából kibontakozó kezdeményezés. Érdeklődésünk fókuszában többek között a következő kérdések állnak: Ki találta ki? Ki támogatta? Ki akadályoztatta? Milyen nyelvtanulási módszereket alkalmaznak a lovári nyelvet oktató, nem nyelvtanár végzettségű emberek? A lovári nyelvoktatás „intézményesülése”, s ebből a nyelvből megszerezhető államilag elismert nyelvvizsga bizonyítványnak komoly társadalmi hatása van, példának okán, elősegítette a hátrányos és/vagy roma származású tanulókat az egyetemi diploma megszerzéséhez. Ebből a szempontból ezt is egy innovációnak tekintjük. A témát a szekunder források mellett, primer, kvalitatív adatok segítségével kívánjuk feltérképezni. Több évtizede oktató lovári nyelvtanárokkal (N=3) készített interjúk mellett, a saját percepcióinkat szeretnénk narratívába foglalni.
-
AZ INTEGRÁCIÓ-SZEGREGÁCIÓ HELYZETE EGY KUTATÁS TÜKRÉBEN
19-31Megtekintések száma:1277A múlt század utolsó éveitől egyre jobban hangsúlyozzák a társadalmi integrációt az európai uniós állásfoglalások (UNESCO 1995; Európa 1998), vagyis szorgalmazzák, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek ne legyenek méltánytalanul megkülönböztetve társaiktól, kirekesztve társadalmi közegükből (UNESCO 1995). Az integrált nevelést a közoktatásban az esélyteremtés, az esélyegyenlőtlenségek csökkentésének eszközeként tekintik (Mesterházi, 2002). Kutatásunkban integrált és szegregált intézményben nevelő-oktató pedagógusok (n=86) kérdőíves felmérésének eredményeit mutatjuk be az integráció kérdéskörével kapcsolatban, kíváncsiak voltunk arra, hogy mennyire befogadóak a szakemberek? Az eredmények azt mutatják, hogy a többségi iskolában tanító pedagógusok jelentős hányada, részben ért egyet az integrált neveléssel- oktatással az adott válaszok alapján. Felkészültségüket mindkét intézményben tanító pedagógusok, valamint gyógypedagógusok nem tartják megfelelőnek, elegendőnek az integrált nevelés-oktatás megvalósításához.
-
A TANÍTSUNK MAGYARORSZÁGÉRT MENTORPROGRAM EREDMÉNYESSÉGE
87-101Megtekintések száma:596Az oktatás területén évtizedek óta meglévő problémaként van jelen a hátrányos helyzet, melynek csökkentésére számos hátránykompenzáló programot alakítottak ki. Ezen programok egy részének lényegi elemét képezi a mentorálási folyamat, melynek elsődleges célja a támogatás biztosítása, a segítségnyújtás egy fiatalabb egyén részére. A kutatás alanyait képezik a Tanítsunk Magyarországért mentorprogramban résztvevő diákok. A kérdőíves vizsgálatra 2019 őszén került sor (n=585), amely során a gyermekek mentorprogramtól való elvárásaikra, a tanulás során adódó nehézségeikre, a tanulási motivációra, a továbbtanulási terveikre fókuszáltunk. A diákok a motivációik alapján klaszterekbe sorolhatók, ami rávilágít arra, hogy a résztvevők köre ebből a szempontból sem homogén. A koronavírus-járvány a hagyományos oktatást egy jelentős mértékű kihívás elé állította, s a személyes mentorálás nyújtotta lehetőségek az elmúlt másfél évben háttérbe szorultak. A digitális oktatásra való átállással sorozatos kihívásokkal szembesültek a pedagógusok és a diákok (Kristóf, 2020). A jelenléti mentorálás távmentorálás formájában folytatódhatott. Jelenlegi kutatásunkban vizsgáljuk a Tanítsunk Magyarországért programban a távmentorálás meglétét, a tapasztalatok feltárását, valamint a résztvevők felkészültségét. Az adatgyűjtés 2021 decemberében kezdődött, s a lekérdezés folyamata még jelenleg is tart. A felmérést kevert módszer alkalmazásával végezzük. A diákok körében kvantitatív adatokat gyűjtünk kérdőívek segítségével, amely a gyermekek megszerzett élményeire, véleményeire, felkészültségére fókuszál. Továbbá kvalitatív, interjús vizsgálati módszert is alkalmazunk, amely a tapasztalatok átfogóbb megértését biztosítja. Az interjúkat a pedagógusok, mentorok és mentorált diákok körében készítjük. A kutatás alanyait Hajdú-Bihar megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egy-egy kistelepülésének általános iskolás diákjai, mentorai, pedagógusai képezik (n=60 fő).
-
Valóság vagy illúzió? A kórós elváráskerülés, azaz a PDA tudományos fókuszú vizsgálata hazai szakirodalmi bázisra alapozottan.
187-194Megtekintések száma:517A kóros elváráskerülés (Pathological Demand Avoidance – PDA) a rendelkezésre álló leírások alapján olyan viselkedéses mintázat, amely az elvárásokkal szembeni szélsőséges, szorongással átszőtt ellenállásban és oppozíciós viselkedésformákban nyilvánulhat meg. A leírt „tüneteit” tekintve sok területen átfedést mutathat az autizmus spektrumzavar sajátosságaival, mely miatt tanulmányunk fókuszába került. A PDA nem része a hivatalos diagnosztikai rendszereknek (DSM–5, ICD–11), így gyakran más zavarokkal – elsősorban autizmussal, oppozíciós viselkedészavarral vagy ADHD-val – keveredhet és meggondolatlan használata kifejezetten megtévesztő lehet. Hiszen ez a fajta keveredés vagy potenciális félreértelmezés nem csupán diagnosztikai zavart okozhat, hanem hátráltathatja az érintettek számára megfelelő pedagógiai és terápiás beavatkozások kialakítását is. Az inkluzív nevelés elvei alapján minden tanulónak joga van az egyéni szükségleteire szabott támogatáshoz. A PDA azonban jelenleg kívül esik a gyógypedagógiai és pszichológiai ellátórendszer kategóriáin, így az érintettnek vélt gyermekek és családjaik gyakran marginalizált helyzetbe kerülnek vagy később juthatnak adekvát diagnosztikára alapozott intervencióhoz. A tanulmány amellett érvel, hogy a PDA tudományos alapú megközelítése, felismerése és értelmezése nem-csak kizárólag etikai kérdés, hanem a méltányosság, a pedagógiai rugalmasság és a társadalmi befogadás aspektusából is szükségesen definiálandó. Meglátásunk alapján érvelhető, hogy a PDA „diagnózisa” tudományos fókuszú vizsgálat tárgya legyen. A tanulmány célja, hogy elemezze a rendelkezésre álló források megállapításait, hogy egyáltalán mit érthetünk PDA-nak, illetve, hogy az, mint önálló viselkedési profiltípus miképpen vehető figyelembe.
-
KULTURÁLIS SOKSZÍNŰSÉG ÉS KISGYERMEKKORI NEVELÉS DUBAJBAN A REGGIO EMILIA MEGKÖZELÍTÉSÉBEN
71-80Megtekintések száma:502A „kultúra” kifejezés ugyan vitatott megnevezés és nincs egy mindenki által elfogadott jelentése, a társadalom minden aspektusban foglalkozik a kultúrával, legyen az mindennapi élet és a hozzá tartozó interakciók. Dilemmát jelent a kultúra és a társadalmi kulturális normák elfogadása és bemutatása legfőképpen olyan szociális környezetben, ahol multikulturalizmus van jelen, és, ahol ennek a hatása jobban is érezhető. Nemzetközi iskolákban, és főleg, olyan multikulturális társadalmi körökben mint az Egyesült Arab Emirátusok, ezek a kulturális változatosságok tisztán észrevehetőek. A világhírű és közismert Reggio Emilia szemlélet, ami sikert aratott számos nyugati országban, utat talált az Egyesült Arab Emirátusok kora gyermekkori intézményeiben is. Ez a tanulmány betekintést nyújt a Reggio Emilia megközelítés megvalósításába a multikulturális Egyesült Arab Emirátusokban, és egyidejűleg összehasonlítja azt Olaszországgal és más nyugati országgal. A cél az, hogy betekintést nyerjünk a Reggio Emilia szemlélet olyan fontos aspektusaira, mint például a tanárok mint kutatók, a gyerekek mint jogokkal rendelkező állampolgárok, a környezet jelentősége, a tananyag mint hosszútávú projekt, és végül a szülők mint partnerek az oktatásban. Továbbá, valóban jelen vannak-e a felsorolt jellemzők a Reggio Emilia óvodákban az Egyesült Arab Emirátusokban? Vagy azt kell feltételezzük, hogy a teljes és pontos implementációja nem lehetséges a Reggio képviselte szemléletnek az Egyesült Arab Emirátusok kulturális sokfélesége miatt, és az Egyesült Arab Emirátusok óvodáit csak inspirálta ez a megközelítés?
-
LUANG-SZIGET: PARTI ÖKOLÓGIAI RENDSZER A LEGKÜLSŐ KIS SZIGETEKEN (ESCAOSD), MALUKU-INDONÉZIA
37-55Megtekintések száma:266A tengerparti közösségek és ökológiájuk elválaszthatatlan egységet alkotnak és kapcsolatban állnak egymással. Luang-sziget közössége, az Indonézia-Maluku tartomány délnyugat-malukui kormányzóságának legkülső szigetein található tengerparti közösségeinek egyike. A Luang-szigeten lakók ökológiai rendszerének megértése elválaszthatatlan attól, ahogyan élik mindennapi életüket, amely aztán a természettel való kölcsönhatás hosszú történelmi folyamatán keresztül tudássá, szokásokká és életrendjüket szabályozó min-tákká halmozódik fel. Ezek az ismeretek és szokások attól a földrajzi környezettől függnek, amelyben élnek, más szóval a természeti környezet is befolyásolja a viselkedésüket és gondolkodásukat. Ez a minta azután szerepet játszik életük harmonizációjának megvalósításában, egyedi társadalmi és kulturális feltételek megteremtésében, amelyek aztán szellemiségükké válnak. Ez a szellemiség a mindennapi életükben is megmutatkozik. A tanulmány ökológiai antropológiai megközelítésű etnográfiai kutatást alkalmaz. Az adatgyűjtés irodalomkutatási technikákkal, interjúkkal, fókuszcsoportos megbeszélésekkel (FGD) és rész-vételi megfigyeléssel történt. A kutatás során etnoökológiai adatelemzési technika alkalmazására került sor. A tanulmány eredményei rámutatnak arra, hogy a Luang-szigeten a közösségi kapcsolatok és a természet közötti hatás tükröződik a mindennapi nyelv használatában, a kommunikációban, a tengeri területek helyi tudáson alapuló kifejezésének képességében és a természeti elemek megjelenítésében a Luang-szigeti emberek társadalmi kultúrájában. E tanulmány eredményei hasznosak az Indonézia legkülső kis szigeteinek ökológiai vizsgálataihoz, valamint a világ negyvennyolc - trópusi és nem trópusi - szigetországának összehasonlításához.
-
TANÁROK HÁTRÁNYOS HELYZETBEN
39-50Megtekintések száma:242Ebben a tanulmányban a szerzők tágan értelmezik a hátrányos helyzetet. A tanulmány első része olyan tanárokkal és tanárjelöltekkel foglalkozik akik fogyatékosságuk miatt hátrányos helyzetűek. A kutatás során 8 strukturális interjú készült. Az interjúk kulcskérdése az volt, hogy az alanyok részesültek-e negatív diszkriminációban az oktatás és a munka világában. A tanulmány második része a szakiskolai tanárokkal foglalkozik. A pedagógiai siker értelmezése új nézőpontból lesz bemutatva, továbbá annak okait tárgyalja a szerző, hogy a hagyományos siker értelmezés miért nem illik a szakiskolai környezetbe. Végül néhány a szakiskolában használt jó gyakorlat kerül bemutatásra.
-
A TANULÁSI MOTIVÁCIÓK ÉS A MUNKAERŐ-PIACI ELVÁRÁSOK ÖSSZEFÜGGÉSEI
51-63Megtekintések száma:355A tanulási motivációról hazai és külföldi szakirodalomban egyaránt olvashatunk. Jelen tanulmányban mi is azt vizsgáljuk, hogy milyen a fiatalok tanulási attitűdje illetve, hogy ez milyen összefüggésben van a fiatalok munkaerőpiacon történő elhelyezkedésével. A téma aktualitását az adja, hogy a pályaválasztás előtt álló fiatalok többnyire felsőfokú képzésekre jelentkeznek, és szakmát kevesebben akarnak tanulni. Valóban mindenki ennyire motivált a tanulásban? Melyek azok a belső és külső tényezők, amelyek motiválják az egyént a tanulásában? Vajon a családi háttér hatással van-e a tanuló teljesítményére? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ. Eredmények: Elsődleges eredményeink szerint a vizsgált fiatalok jelentős többsége szeretne továbbtanulni az érettségi után. Ebben látják későbbi munkaerő-piaci érvényesülésüket. A legtöbbek által megjelölt szakirány az egészségügyi és a gazdasági terület. Tanulási motivációs rangsoruk első helyén a „sikeres akarok lenni” attitűd áll.
-
Sajátos nevelési igényű gyermekek mozgásfejlesztése terápiás kutya segítségével – kutatási terv
47-54Megtekintések száma:466Az állatokkal való terápiás kapcsolat a pszichés, a szomatikus és a szociális egészség szempontjából meghatározó, hiszen gazdagítja a funkcionális egész jóllétét (Bánszky és mtsai, 2012). Az állatokkal történő rendszeres kapcsolat megerősíti az emberekben a felelősségvállalás tapasztalatát, a ragaszkodást, feltétel nélküli elfogadást és szeretetet, mindemellett kialakít egyfajta biztonságérzetet bennünk, hiszen az állat léte már önmagában is csökkenti a szorongásos tüneteket, a magányt, a szociális izolációt. Emellett az álla-tokkal való közös időtöltés kedvez a különféle mozgások optimalizálásának. Jelen tanulmányban egy folyamatban lévő vizsgálat tervének bemutatására kerül sor. A vizsgálat fő célja kiemelni a kutyával asszisztált terápia fontosságát a sajátos nevelési igényű gyermekek mozgásának finomításában úgy, hogy a gyermekek heti rendszerességgel vesznek részt kutyával asszisztált terápiás foglalkozásokon, melynek során az anamnézis és a megfigyelések mellett egy, a speciális oktatásban elfogadott mérő skála segítségével (Portage skála) mérjük a gyerekek fejlődését. Feltételezésünk szerint az állatasszisztált terápia hatására a sajátos nevelési igényű gyermekek nagy-és finommozgása jelentősen pozitív irányba változik. A választott kutatási módszereink az esettanulmány és a megfigyelés. Az adatok feldolgozása egyaránt igényel kvalitatív és kvantitatív elemzést.
-
A MESÉLŐSZÉK MINT KIDOLGOZOTT NYELVI KÓDOT FEJLESZTŐ ESZKÖZ A STEP BY STEP ALTERNATÍV OKTATÁSBAN
83-97Megtekintések száma:266A tanulmányban a Romániában népszerű alternatív oktatási forma, a Step by Step egyik pedagógiai eszközét, a mesélőszék vizsgálatára kerül sor Basil Bernstein nyelvi kódok elméletének segítségével. A 2021/2022-es tanév tavaszi félévében zajló kvalitatív kutatás során egy partiumi magyar nyelvű iskolában végeztünk megfigyeléseket és vettünk fel félig strukturált egyéni interjúkat olyan alsós tanítókkal, akik minden nap alkalmazzák a mesélőszéket (n=11). Az interjúk tanulsága szerint a mesélőszék működésében felismerhetők azon elemek, amelyek a kidolgozott nyelvi kódra jellemzőek. A vizsgált pedagógiai eszköz oldja a megértés szituációhoz kötöttségét, a történet egyedüli ismerőjeként mesélnek a gyerekek, így játékosan ösztönzi őket arra, hogy változatos nyelvi eszközökkel adják át élményeiket az osztálynak, mialatt úgy kapnak teret a szabad önkifejezésre, hogy az „én” nem alávetett a „mi”-nek. A mesélőszék által közelebb kerülhet egymáshoz az otthon és az iskola szimbólumrendszere, s a két világ közötti híd építésében – a mesélőszéknek köszönhetően – a nyelv lehet segítségükre.
-
A SZOKATLAN HASZNÁLAT ÉS A KÖRÖK KREATIVITÁS TESZTEK MAGYAR NYELVŰ VÁLTOZATAINAK FELÜLVIZSGÁLATA ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLÁS DIÁKOK ESETÉBEN
41-47Megtekintések száma:1592Bár az idő, mint látens vagy explicit tényező szerepet játszik minden kreatív folyamatban, az idő szerepének közvetlen vizsgálata ritkábban fordul elő a kreativitáskutatásban (Mező K., 2017; Mainemelis, 2002; Runco, 1999). Jelen tanulmány a kreativitás tesztek magyar változatainak felülvizsgálatára fókuszál, mivel ezeknek a teszteknek az utolsó sztenderdizálása több mint 30 éve volt. A vizsgálatban a Szokatlan Használat Teszt (mint verbális kreativitási teszt), a Körök teszt (mint figurális teszt) és a Raven nem verbális intelligencia teszt (mint kiegészítő vizsgálat) alkalmazására került sor. A kutatási mintát 1363 általános és középiskolás diák alkotta, akiknek 35331 válaszát rögzítettük és elemeztük. Eredményeink szerint szignifikáns különbség (p ≤ 0,05) van a régi és az új (revideált) értékelési táblázatok pontszámai között, az összes teszt és az összes korcsoport esetében. A felülvizsgált pontszámok szempontjából szignifikáns különbség van a fluencia, az originalitás és a flexibilitás tekintetében mind a tesztek, mind az összes korcsoport esetében. Az egyéb mutatók (átlagos originalitás, relatív flexibilitás és a revideált átlagos originalitás) különbségei nem jelentősek.
-
Tanulói szorongásforrások
51-64Megtekintések száma:58Az iskolai környezettel összefüggő szorongás több aspektusból hátrányosan érinti a gimnazista populációt. A tanulók szorongásának forrása lehet a szociális vagy kortárs helyzet, a tanulás, a különféle érzelmi alapú élmények, az iskolán kívüli élet, a pedagógusok, az oktatási környezet kontextusa, illetve az agresszió megtapasztalása. A vizsgálat célja, hogy feltárja, a tanuló nemének és évfolyamának hatása van-e a vonás-szorongásra, a szorongásforrások megélésére, és az általuk ismert/használt szorongáskezelési módszerekre. A vizsgálati mintában 638 fő 14-20 éves kor közötti gimnáziumi tanuló vett részt. A felhasznált módszerek a következők voltak: STAI-Trait alskála – Vonás-szorongás kérdőív; ismert és használt szorongáskezelési módszerek felmérése kérdőíves formában; Tanulók Szorongásforrásai (SZF-T) Kérdőív. A vizsgálati eredmények szerint a nem hatással van a diákok szorongásforrásaira, vonás-szorongására és az általuk használt szorongáskezelési módszerek ismeretére és használatára. Az évfolyam azonban nincs összefüggésben sem a tanulók vonás-szorongásával, sem az általuk ismert és használt szorongáskezelési módszerek számával, valamint a szorongásforrásokkal is korlátozott kapcsolatot mutat. A vizsgálati személyek válaszai alapján a leggyakoribb intenzív szorongásforrások a kevés szabadidő, a rossz érdemjegyek, a számonkérések (dolgozat, felelés, vizsga). A szorongás vizsgálata és a tanulói szorongásforrások azonosítása releváns téma a felnövekvő generáció iskolai és szélesebb körben történő beválásának tekintetében. A jövőbeni kutatásokat célszerű más köznevelési intézmények tanulóira is kiterjeszteni.
-
A Larvul Ngabal törvény létezése a Kei közösség életében
81-97Megtekintések száma:186A larvul ngabal jogi státusza egy szokásjogi rendszert képvisel, amely alapvető keretet biztosít a Kei-szigetek közösségének társadalmi, politikai és kulturális életének szabályozására. Ez a jogrendszer nem csupán normatív szabályozási keretként működik, hanem erkölcsi értékek tárházaként és konfliktuskezelési mechanizmusként is, amely nemzedékeken át öröklődött. A tanulmány célja, hogy megvizsgálja a larvul ngabal kortárs jelentőségét a Kei társadalomban, valamint feltárja, hogy ez a szokásjogi rendszer miként lép interakcióba a modern jogi keretekkel. A kutatás kvalitatív módszertannal, történeti és kulturális elemző megközelítéssel vizsgálja a larvul ngabal jog szerepét a társadalmi struktúrák formálásában, a konfliktusok megoldásában, valamint a szokásjogi és kulturális értékek megőrzésében. Az eredmények azt mutatják, hogy a larvul ngabal jog továbbra is központi pillérként szolgál a Kei közösség társadalmi egyensúlyának fenntartásában, annak ellenére, hogy a formális jogrendszer részeként egyre nagyobb mértékben integrálódik a pozitív jog. A larvul ngabal jog hét fő cikke három jogterületre osztható: nevnev (büntetőjog), hanilit (családjog) és hawear balwirin (tulajdonjog). Ez a szokásjogi keretrendszer alapvetően azt az elvet vallja, hogy a vér az életet szimbolizálja, így az erőszak és az emberölés súlyos bűncselekményeknek minősülnek, amelyek megoldása nemcsak az állami jog, hanem a szokásjogi mechanizmusok révén is szükséges. Vitás ügyek vagy szokásjogi jogsértések esetén a Kei nép előnyben részesíti a szokásjogi tanácsok általi rendezést a formális bírósági eljárásokkal szemben, mivel a szokásjogot kulturálisan összhangban lévőbbnek és társadalmilag integratívabbnak tekintik. Ez a kutatás hozzájárul a szokásjogi és társadalomjogi tanulmányok tudományos diskurzusához, betekintést nyújtva az őslakos jogrendszerek folyamatos jelentőségébe a társadalmi kohézió elősegítésében, a közösségi interakciók szabályozásában és a hagyományos kormányzási struktúrák fenntartásában világszinten.