Keresés
Keresési eredmények
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2018. 4. (1.)
1-91Megtekintések száma:478Különleges Bánásmód, 2018. 4. (1.) - teljes szám
-
Különleges Bánásmód, 2026.12(1).
1-166Megtekintések száma:227Különleges Bánásmód folyóirat, 2026.12(1). - teljes szöveg
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2016. 2. (1.)
1-112Megtekintések száma:489Különleges Bánásmód, 2016. 2. (1.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2019. 5. (2.)
1-93Megtekintések száma:619Különleges Bánásmód, 2019. 5. (2.) - teljes szám
-
Különleges Bánásmód, 2024.10(1)
1-136Megtekintések száma:267Különleges Bánásmód folyóirat, 2024.10.évf.(1) - teljes szöveg
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2023. 9. (2.)
1-162Megtekintések száma:396Különleges Bánásmód Interdiszciplináris Folyóirat, 2023. 9. évf. 2.szám - teljes szöveg
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2017. 3. (1.)
1-111Megtekintések száma:449Különleges Bánásmód, 2017. 3. (1.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2018. 4. (3.)
1-121Megtekintések száma:803Különleges Bánásmód, 2018. 4. (3.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2022. 8. (3.)
1-157Megtekintések száma:828Különleges Bánásmód folyóirat, 2022. 8. (3.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2015. 1. (3.)
1-90Megtekintések száma:496Különleges Bánásmód, 2015. 1. (3.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2017. 3. (3.)
1-113Megtekintések száma:421Különleges Bánásmód, 2017. 3. (3.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2022. 8. (1.)
1-140Megtekintések száma:428Különleges Bánásmód folyóirat, 2022. 8. (1.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2017. 3. (4.)
1-95Megtekintések száma:495Különleges Bánásmód, 2017. 3. (4.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2019. 5. (4.)
1-87Megtekintések száma:490Különleges Bánásmód, 2019. 5. (4.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2020. 6. (3.)
1-119Megtekintések száma:685Különleges Bánásmód, 2020. 6. (3.) - teljes szám
-
Különleges Bánásmód, 2024.10.(4.)
1-193Megtekintések száma:326Különleges Bánásmód folyóirat, 2024. 10.(4.) - teljes szöveg
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2019. 5. (1.)
1-91Megtekintések száma:520Különleges Bánásmód, 2019. 5. (1.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2016. 2. (2.)
1-110Megtekintések száma:469Különleges Bánásmód, 2016. 2. (2.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2020. Vol. 6. (1.)
1-112Megtekintések száma:797KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2020. Vol. 6. (1.) - teljes szöveg
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2015. 1. (4.)
1-105Megtekintések száma:599Különleges Bánásmód, 2015. 1. (4.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2023. 9. (4.)
1-162Megtekintések száma:308Különleges Bánásmód folyóirat, 2023.9.évfolyam.4. szám - teljes szöveg
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2016. 2. (4.)
1-114Megtekintések száma:482Különleges Bánásmód, 2016. 2. (4.) - teljes szám
-
Oktatáspolitikai megoldások a roma diákok támogatása céljából
113-121Megtekintések száma:172A tanulmányban a 2015 és 2025 között végrehajtott magyar oktatáspolitikai intézkedéseket vizsgálatára kerül sor, amelyek célja a roma tanulók tanulmányi eredményeinek javítása. Az oktatást nem csupán a tudásátadás eszközeként, hanem a társadalmi mobilitás és egyenlőség egyik legfontosabb mozgatórugójaként is tekintik. A roma diákok olyan komplex kihívásokkal szembesülnek, amelyek társadalmi hátrányokból, kulturális különbségekből, illetve olyan rendszerszintű problémákból fakadnak, mint a szegregáció és az intézményi diszkrimináció. A tanulmány áttekintést ad a legfontosabb oktatáspolitikai beavatkozásokról, beleértve a kötelező óvodai nevelést, a komplex oktatási programot (CIP), a közösségi alapú tanoda kezdeményezéseket, az Útravaló ösztöndíjprogramot és a roma szakkollégiumokat. Bár ezek a programok, kezdeményezések pozitív helyi eredményeket hoztak – például javult az együttműködés, csökkent a lemorzsolódás aránya és javult a felsőoktatáshoz való hozzáférés –, hosszú távú hatásukat korlátozza az alulfinanszírozottság, a projektalapú megközelítés és a rendszerszintű integráció hiánya. A tanulmány kritikus szemszögből közelíti meg a kérdést, kiemelve a fenntartható stratégiákat, a pedagógusképzés nyitottságát a probléma iránt, a közösségi részvételt és az átfogó monitoring rendszerek szükségességét. Az ajánlások között szerepel a tanárképzés erősítése, az integrált társadalmi támogatás előmozdítása és a romák döntéshozatalban való részvételének biztosítása. Az eredményekből kiolvasható, hogy csak rendszerszintű, hosszú távú intézkedésekkel lehet hatékonyan csökkenteni az oktatási-egyenlőtlenségeket és elősegíteni a roma közösségek valódi társadalmi befogadását.
-
A MAGYAR FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZIESEDÉSE
19-35Megtekintések száma:491A tanulmány célja, hogy átfogó módon mutassa be a magyar felsőoktatási rendszer nemzetköziesedésének folyamatát. A jelenség alaposabb megértéséhez az európai oktatási célkitűzéseket és programokat tekintjük át a tanulmány első részében, majd ezeknek a területeknek a magyar aspektusait is megvizsgáljuk – különös tekintettel a Stipendium Hungaricum ösztöndíj programra. A nemzetköziesedés legfontosabb trendjeit az Oktatási Hivatal és a Tempus Közalapítvány statisztikai adataival illusztráljuk – kitérve a mobilitás mindkét irányára. Az Eurostudent VII. adatbázis magyarországi almintájának segítségével (N = 7547) áttekintjük a hallgatók mobilitási tapasztalatait a demográfiai jellemzőik, a felsőoktásba való bekerülésük körülményeik, a tudományterületük, képzési szintjük és más háttérváltozóik mentén. Bizonyos vizsgált területek esetén a magyar adatokat nemzetközi összehasonlításban vizsgáljuk meg. Eredményeink megerősítik, hogy a kimenő és a bejövő mobilitás trendjei nem illeszkednek egymáshoz, illetve a mobilitáshoz való hozzáférés beágyazott az egyenlőtlenségekbe.
-
Alternatív zenei irányzatok sokszínűségének elmélete
67-75Megtekintések száma:580Zenei nevelésünk Kodály Zoltán koncepcióján és Forrai Katalin kisgyermekkori módszertani útmutatásán alapszik, s ez a magyar zenei nevelés nélkülözhetetlen alapja és segítője. A módszer alapvető értékeket alkalmaz a gyermekek zenei készségeinek, képességeinek fejlesztésére. Nagyjából azonos időszakban Európa szerte több zenepedagógus is foglalkozott a zenetanítás struktúrájának és módszertani eszköztárának a megreformálásával. A zenepedagógusok közül Dalcrose, Orff, Willems, Freinet pedagógiáját szeretném kiemelni, akik programjukban eredményesen alkalmazták a kisgyermekkori zenei nevelést, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését. Pedagógiájuk, módszereik alapján egyetértettek a következő néhány alapelvben: a zenei nevelést minél korábban el kell kezdeni, a folyamatos zenei aktivitást (ének, ritmus, hallás, mozgás, improvizáció, hangszer, zenehallgatás) kell előtérbe helyezni, az életkori sajátosságok mellett megfelelő hangsúlyt kell kapnia az egyéni adottságoknak, hiszen a pszichikus képességek egyenetlen fejlődése miatt egy korosztályon belül, több évnyi szintbeli különbség is lehet. A zene képes fejleszteni az empátiás készségeket, a szociális érzéket. A ritmusok és harmóniák segítségével a nagy és finommozgások fejlődése érhető el. Jótékony hatással van a gondolkodás, a kreativitás, az önmegvalósítás területén és az énerő fejlesztéséhez. A zene javítja a közérzetet, a koncentrációt, aktív segítséget jelent a figyelemfejlesztésben is. Nyitottságot, rugalmasságot eredményez. Erőteljesen hat a beszédkészségre, a képzelőerőre, és az improvizációs készségre is. Épp ezért tudjuk használni a zenét gyógyító, fejlesztő célokra is. A kutatások hosszú sora bizonyítja, hogy minél korábbi életszakaszban kell elkezdeni a zene segítségével történő személyiség-kibontakoztatást, fejlesztést vagy korrekciót.